Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-09 / 34. szám

VaeútrekomlruTsció Lengyel országban Kélsasás kilométeren felül Hosszú ideig úgy tűnt. hogy Lengyelország kiterjedt vasút­hálózattal rendelkezik és ez csak kevés korszerűikéire szorul. A vasutakra zúduló árulavina azonban nagyobb volt, mint azt előre gondol­ták. Becslések szerint a kö­vetkező ötéves terv végéig (1976—1980) az áruszállítások elérik a 630 millió tonnát, a személyforgalom nedig 1350 millió főt. Az állomások és egvéb be­rendezések modernizálása mellett javítani kell a jelen­legi vasúthálózaton ts. A rekonstrukció egyik fontos eleme a Szilézia és Varsó kö­zötti fővonal, melynek első szakaszát Zawiercie és Rad- zice között tavaly szeotember- ben már átadták. A fővonal egyúttal első lépés a jövő vasútja felé. A vonalon az eredeti cél­kitűzések szerint nemcsak ne­héz tehervonatok, hanem 200 —250 kilométer sebességgel gvorsvonatok is közlésednek majd. Az első Zawiercie— Radzice közötti szakasz vil­lamosítását 1975-ben fejezik be. A zavartalan és veszélyte­len forgalmat a legmodernebb vasúti berendezések biztosít­ják. (Automatikus forgalom- vezérlés. kétszintes aluljárók az útkereszteződéseknél te­lexösszeköttetés. diszpécser­központ stb.). 1975-ben az úi vonal Grod- zisk—Mazowiecki térségében találkozik a Kolu&zki—Skier- niewice—Varsó vonallal £6 nagymértékben javítja majd a lengyel fővárosba irányuló személyforgalmat Ezt több más vasútvonal éoítése követi, közülük kü­lönösen említésre méltó a Szi­léziát Gdanskkal és Gdvn iá­val összekötő vasút és az. amelyik a lengyel—szovjet ha­tártól Lublin—Radomon ke­resztül egészen Wroclaw ig vezet majd. Előnyben a nagycsaládosok Balassagyarmati tapasztalatok A népesedéspolitikai hatá­rozat megjelenése után, Ba­lassagyarmat párt- és állami szervei is sokat foglalkoztak azzal; mit lehetne legsürgő­sebben tenni a határozat ma­radéktalan végrehajtásáért. A párt felkérésére a városi ta­nács több intézkedést hajtott végre. Ezek közül is legfonto­sabb, hogy felmérte: hány nagycsaládos él a városban, hánynak van a tanácson la- kásigénytése, s szinte sürgős­ségi sorrendet állítottak fel. Annak ellenére, hogy a vá­rosi tanács, vagy a végrehaj­tó bizottság nem hozott külön határozatot a 'nagycsaládosok lakásigényeinek gyors kielégí­tésére, mégis, már az. elmúlt évbén arra törekedtek, hogy enyhítsenek a helyzeten. A 67 igénylőből 11 nagycsalá­dost tudtak megfelelő, min­den igényt kielégítő lakáskö­rülmények közé helyezni. Ér­dekes a megoszlás. Egy csa­lád hét gyermekkel került emberibb körülmények közé. Három családnál öt, két csa­ládnál négy, s öt családnál három gyermek van. Vagyis azt mondhatjuk el, hogy a legsürgősebb lakásgondokat, a legrászorultabb családok hely­zetét oldották meg. Csak a dicséret és az elis­merés hangján lehet szólni a Balassagyarmati városi Ta­nács intézkedéseiről. Hiszen az év elején még nemigen számoltak ilyen igényekkel, az épülő lakásokat sem ter­vezték így. Nagyon kevés volt a két és fél, illetve három- szobás új lakás Balássagyar­bérlakást kiutalják a nagy- családosoknak. További 18 család igényét az OTP-s la­kások építésével, illetve ki­utalásával biztosítják. Azt sem rejtik véka alá, hogy a maton. Az igények kielégíté- közeljövőben felülvizsgálják se, a nagycsaládosok megse­gítése viszint szinte kötelező­vé tette a nagyobb méretű la­kások építését. Ezért a Nógrá­a jelenlegi helyzetet, s az idei évre tervezett lakás- mennyiség felett még újabb 16 nagycsaládos igényét elégl­di Sándor -lakótelepen például ten ék ki a városban. Tennék több lakás áttervezésére ke­rült sor, éppen a nagycsalá­dosok érdekében. Több há­romszobás lakást alakítottak k.i, elsősorban az állami bér­lakásoknál, de az OTP által értékesített otthonoknál is. Balassagyarmaton egyálta­lán nem tekintik megoldott­nak a nagycsaládosok gond­ját, a lakásellátást. Ma is 56 igényt tartanak nyilván a városi tanácson. Közülük 36 állami, 18 OTP-s és kettő pe­dig szövetkezeti lakást kér. Igen ám, de Balassagyarma­ton ebben az évben 299 lakást építenek meg, s ebből kellene az igényeket — más sürgős esetek megoldásával is kielé­gíteni. A városi tanács ve­zetői úgy fogalmaznak, hogy a nagycsaládosok lakásgond­jának megoldása járható, s ha ebben az évben nem is, de 1976-ra.új otthonba költöz­hetnek az igénylők. Azt ter­vezik, hogy az idén a név­jegyzékben szereplő 11 állami ezt azért is, mert nem egy családban három-négy, sőt esetenként több gyermekről van szó! Ma is gondija a városi ta­nácsnak a lakások mérete. Amellett, hogy ma már egyre több háromszobás lakás épül az új lakótelepeken, áz ötödik ötéves tervre szóló lakásépí­tési tervnél már figyelembe vették a jelenlegi igényeket, a vár'na tó gyermekszaporula­tot, az állami és más konst­rukcióban épülő lakások irán­ti igényt, több nagyobb alap- területű, illetve háromszobás lakást építenek a városban. Feltétlen követendő a ba­lassagyarmati példa. Hiszen a nagycsaládosok ott kopogtat­nak más tanácsoknál is la­kásgondjuk megoldásáért. A legtöbbjük nem azt kéri, hogy azonnal intézkedjenek, s old­ják meg gondjukat, azt azon­ban elvárják, hogy optimális időt biztosítsanak számukra. Somogyvári László Szovjet segítséggel Az utóbbi 15 évben 232 nasty népgazdasági létesítmény ••púit Mongóliában szovjet közreműkö­déssel. A Szovjetunió jelentős se­gítséget nyújt Mongóliának nem­zeti ipara fejlesztéséhez. Az or­szág ipari termelésének 40, vil- lamosenergia-termelésének Oft és szénkitermelésének 85 százalé­kát szovjet segítséggel épült lé­tesítmények adják. Gyakorlatilag a mongol nép­gazdaság minden ágazatában, a tudományos és kulturális intéz­ményekben találkozhatunk a Szovjetunióban végzett szakembe­rekkel. A Mongol Népköztársaság kikiáltásától eltelt fél évszázad alatt több mint 15 000 mongol fia­tal szerzett felsőfokú, vagy spe­ciális képesítést a Szovjetunió­ban. Harminc éve történt Életet jelentett az aram Levelet kézbesített a posta a közelmúltban Szalai Sán­dornak. Irta Kardos Márton, a Mábravidéki Hőerőmű igazga­tója. A levélben köszönőso- rok. Arra emlékeztettek, hogy 1945, február 2*án — vagyis 30 esztendővel ezelőtt — a zagyvar ónba hőerőműben helyreállították az első tur­binát, és megkezdődött az életet jelentő áramszolgálta­tás. A három évtizeddel ez­előtti helyreállító munka egyik fiatal résztvevője volt a ma 46 éves Szalad- Sándor. Közülük heten manapság is Bz erőműben dolgoznak, fgy emlékezett az akkori időkre: — Jómagam 1945. január 2-án kerültem az erőműhöz. Inas voltam és első fizetése­men egy uborkásüveget tud­tunk venni. Az erőművet a rémetek tönkretették. Mint egy csatatér, úgy nézett ki. Az ötből négy turbinát fel­robbantottak. A negyediket — számításból — cs.ak lesze­relték. Arra számítottak, hogy hamarosan visszatérnek, és még szükség lesz rá. Az élet persze keresztülhúzta a Számításukat A szörnyűséges látvány bem ejtette kétségbe az erő­mű dolgozóit, hanem tettekre sarkallta. Először is anyagbe­szerző körútra indultak. Ben- cze Ferenc turbinaszerelő Füleken talált rá a hűtővíz- szivattyú forgórészére, és a szabályozóházra. Varsányi János a turbinagerjesztőt a fővárosból szerezte be. Öröm­könnyek csillogtak a dolgozók szemében, amikor egyhónapi megfeszített munka nyomán, 1945. február 2-án a IV-es turbina üzemképessé vált és először szolgáltatott a felsza­badulás után áramot. Erre így emlékezett Szialai Sándor, az egykori inas, aki jelenleg üzemvezetői beosz­tásban dolgozik: —Olyanok voltunk, mint égy nagy család. Az időben 100—120-an dolgoztunk az erőműben. Jóban, rosszban összetartottunk. Varsányi, Bencze, Machalek szaktudása aranyat ért, mi fiatalok lel­kesedéssel segédmunkásként serénykedtünk. Szívderítő pillanat volt, amikor a vízvá­lasztói lakótelepen először ki­gyulladt a villany, megszó­lalt a rádió. Sutba vágtuk a karbíd- és petróleumlámpá­kat. Apámmal büszkén tekin­tettünk egymásra, hiszen mindketten részesei voltunk a jelentős eseménynek. Ügy látszik, első és egyet­len munkahelyével Szalai1 Sándor örök barátságot kö­tött. Hívták már máshová is, de nem ment. Az erőműben lett lakatos, később műveze­tő, manapság pedig üzemve­zető. Anyagilag, erkölcsileg megtalálta számítását. Nem kívánkozik máshová. Az erőműben 210-en dol­goznak. Harminc év alatt sok víz lefolyt a Zagyván 1965-ben az erőműben is jelentős vál­tozás történt. A villamos- energia-termelésről átálltak a megyeszékhelyet ellátó hő­energia előállítására. Harminc év eseményeiből mire tekint vissza legszíve­sebben a mai üzemvezető? Vallomása szerint legjobban a turbinák karbantartását szerette. Bonyolult, drága szerkezetek, értek 10 millió forintot is. Rengeteg alkat­részből állt, a szakmunkástól nagy tudást, precizitást igé­nyeit. Ma már csak egy régi turbina látható, az is hasz­nálaton kívül. Kellemes em­lékek tolulnak elő az emlé­kezetből, ha Szalai Sándor rátekint. — Sok minden változott 1945. februárja óta. Ma már áram helyett 240—250 tonna gőzt adunk a városnak na­ponta. Szeretem a munkámat, az erőműtől akarok nyugdíj­ba menni. ■ ' ' ' <r. i ) A Dajkál védelme A Szovjetunió Vízgazdálko­dási és Talajjavítása Minisz­tériuma jóváhagyta a „Baj- kál-tó és vízgyűjtő medencé­jének ideiglenes vízvédelmi szabályzatát”. A rendeletét az ország ve­zető szakembereinek alapos és sokoldalú vizsgálatai alap­ján dolgozták ki. A szabály­zat á Szovjetunió első — kí­sérleti jellegű — intézkedése, amely hatalmas területet át­fogva az „ember és termé­szet” problémáját hivatott megoldani. A Bajkál-medien- oe csaknem 30 millió hektár­nyi területre terjed ki. Szibé­ria gyöngyszemének — a tó 1620 méter mély és a világ édesvízkészletének egyötödét tárolja — eredeti tisztaságát kívánják megőrizni. A rendelet megtiltja a tóba beömlő folyók és a tó vizé­nek ip>arí szennyvizekkel va­ló fertőzését. A területen lé­tesített ipxari üzemek olyan technológiát kötelesek alkal­mazni, amelynek keretében a vizet zárt ciklusban hasz­nálják fel. Intézkedések tör­ténnek a tó növény- és állat­világának védelmére. A Baj­kál menti erdőségeket csak olyan mértékben és módon lehet ha&zhosítani, hogy kárt ne okozzanak, sőt növeljék az erdők esztétikai és egészség­ügyi értékét. Többek között tilos a teljes kitermelés a 15 foknál meredekebb lejtőkön. A folyók és a tö p»artján — ahova inni járnak a tokhalak és a lazacfélék —, valamint a halnevelő telepek közelében fa egyáltalán nem vágható ki. Kémiai növényvédő szere­ket és műtrágyát nem hasz­nálhatnak, vegyipari termé­keket nem tárolhatnak itt A Baj'kál térségében. ' a part mentén természetvédel­mi területeket jelöltek ki, ezeket látogathatják a turis tók és itt szanatóriumok é, üdülők is építhetők. Balassagyarmati utcán Kulcsár József felv. .imiiiiiii iiiimiiiiiiimiiiiiiiiiimiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiinmmiiiiiiiii iiiiiiimiimiiiiiimiiimimuiiimitimiiiiiiiiiimmmiiii imiiiiiHiimiiiiiiiimiiiiiiii iiiimimmiiiiimiiiikiiiiiiiiiiiiiiiimimiiiiiiiiiimiimiija Nehezen lehet megtalálni, mert munkahelye az egész gyár, s a hozzá tartozó lakó­telep. Hosszas keresgélés után a kazánházban lelek rá. Rai- ta kívül még hárman, elmé­lyült szakmai eszmecserét folytatnak. Röviden csak any- nyit mond: — Elnézést, nem tart sokáig.. Nem sokkal később a mű­hely felé irányítjuk léptein­ket. Közben gondolatokat cső-' réliink. így kezd: — Azokat a szivattyúkat szereljük majd be. amelye­ket ön is látott. A régiek már nem bírják a mostani hőfo­kot. Hetenként kétszer-há- romszor javítják. Nem gaz­daságos az üzemeltetése. He­lyettük vásároltunk három újat. Ebből egy is ellátja a korábbi kettő feladatát. A fennmaradó kettő p>edig tar­talékban lesz. Ügy egyeztünk rrpeg. hogy szombat, vasam ap beszereljük. A villanyszere­lőktől függ. hogy sikerül-e. Ök ugyanis azt mondják, hogy vastagabb kábelre lesz szük­ségük, de még nem tudták, sikerül-e beszerezniük. Mi mindenesetre készülünk. — állítja határozottan Tartási Sándor, kétszeres kiváló dol­gozó, a víz- és gőzvezetéksze­relő brigád vezetője a salgó­tarjáni síküveggyárban. Nemcsak őt. hanem az ál­tala vezetett hattagú kollek­tívát is a szol.gálatkészség, a szorgalom, az ügyesség, a ten­ni akarás jellemzi. Ennek nagy része van abban, hogy a XI. pártkongresszusra és felsza­badulásunk 30. évfordulójára Munkásoreok ÍS. Éjjel zokszó nélkül indított versenyben olyan eredményeket értek el. ame­lyek alapján a Vállalat kiváló brigádja cím elnyerésére ter­jesztették fel őket. — Hatan vagyunk, mind­annyian negyven éven felüli­ek, Van közitünk hegesztő, víz­vezeték-szerelő. bádogos, az én tanult szakmám pedig laka­tos. Ezt itt szereztem meg. De már 20 éve, hogy víz- és gőz­vezeték-szereléssel foglalko­zom. Annak .ideién Dabcsó Guszti bácsi az akkori mű­vezetőm azt kérdezte, volna-e kedvem ebben a szakmában dolgozni. Mivel igent mond­tam Balázs Istvánhoz osztott be. Tőle is nagyon sokat ta­nultam. s eközben nagyon megszerettem ezt a szakmát — állítja a brigádvezető. Mint csoportvezetőnek éi- iel-nappal talpon kell lenni. Mivel közel lakik a gyárhoz, bizony előfordul, hogy éjsza­kánként bekopogtatnak hozzá, s hívják, mert baj van. ö zokszó nélkül megy. — Ezzel a beosztással jár, Ezenkívül szombat, vasárna­ponként készenlétet tartunk felváltva munkatársammal. Egy hónapja viszont állandó­an én vagyok a készenléte*, mert beteg lett a kollégám, Ilyenkor nem mehetek el ott­honról. — Mit szól ehhez a család? — Tudomásul veszi. Pedig sokszor ió lenne kirándulni. Könnyebb volt, amíg hármán voltunk. De harmadik tár­sunkat kiemelték a Zagyva III. építéséhez. Tartási Sándorra és brigád- társaira hat kilométer hos­szú gőzvezeték, a gyári víz­ellátó rendszer, a különböző szivattyúk karbantartása, biz­tos működtetése tartozik. Az előbb említett feladatokat kell jórészt megoldani a evárat körülölelő lakótelepen is. Elő­adódik. hogy egyszerre több helyre hívják őket. Ha késve jelennek meg. bizony meg­kérdezik: miért nem jöttetek előbb. A brigádvezetővel együtt a kollektíva becsületesen ellát­ja feladatát. — Esztergályozást kivéve minden munkát mi végzünk — szól ismét a brigádvezető. — Ezenkívül patronáljuk a kis iskolát, az óvodát. Ott voltunk a sportpálya építésé­nél. de megtalálnak bennün­ket a kultúrházban is. Ta­valy 180 társadalmi munka­órát vállaltunk s 324-et telje­sítettünk. Szóba kerülnek a meg nö­vekedett követelmények, il­letve az ezt elősegítő tanu­lás. Ennek kapcsán ezt mond­ja: — Feleségem biztatására elvégeztem a 7. és 8. általá­nost. Az írásbeli matek olyan lói sikerült, hogy nem is kel­lett szóbeliznem. Mint osz­tálybizalmi megkértem a fe­leségemet. hogy gépelie le a többieknek is a tételeket. 1 kV segítettem osztálytársaimnak. — További tervei ? — Művezetőim ösztönzött arra, hogy végezzem el a szakközépiskolát. Sajnos nem lehet, mert már 44 éves va­gyok. az engedélyezett kor­határ pedig 40 év. Pedig nem sajnálnám a tanulásra a fáradságot. Egyébként a tudás . iránti vágy jó fészket rakott a csa­ládban. Tarlós! Sándor most politikai oktatásra tár. ahol bizalmiként is tevékenykedik. Felesége ielenleg a pénzügyi osztályon dolgozik, s tanul, kislánya pedig a gyors- és gépírást tanul!a. A brigádvezető elégedett. Főnökeivel jól kijön, számí­tanak tudására, szorgalmára, javaslatait észrevételeit szí­vesen veszik. Beszélgetés közben ki tud­ja hányadszor szólal meg a telefon. Röviden csak annyit mond: sietek. Venesz Károly NÖGRÁD - 1975. február 9., vasárnap 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents