Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)
1975-02-08 / 33. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD >Z MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVF., 33. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975. FEBRUÁR 8., SZOMBAT Kádár János és Fock Jenő fogadta Stefan Oiszowskit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a Központi Bizottság székházában fogadta Blefan Olszowaki.t, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterét. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szintén fogadta a lengyel külügyminisztert az Országházban. A szívélyes, baráti találkozókon jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, Németi József, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete, valamint Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság Dudapesti nagykövete. (MTI) A Központi Statisztikai Hivatal jelentése Az 1974. évi terv teljesítéséről a népgazdaság fejlődéséről r A népgazdaság 1974-ben a »V. ötéves terv és az 1974. Jévi terv gazdaságpolitikai •céljaival összhangban fejlő- •idött. Az éve® tervben előirányzott feladatokat legtöbb területien teljesítették, illetve túlteljesítették. A kedvező gazdasági eredményekhez hozzájárult az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott -munka versen y. A termelés, a felhasználás, a lakosság jövedelme és fogyasztása a tervezettnél és az előző évinél nagyobb mértékben emelkedett A tervezett bér- és szociálpolitikai intézkedések megvalósultak. Javult az élőmunka hatékonysága, ugyanakkar a termelöberendezése'k kihasználása nem mindenütt volt kielégítő, a tőkés világpiaci áremelkedések a termelés r nvagi ráfordításaira kedvezőtlenül hatottak.A termelés szerkezete az ötéves tervben meghatározott) irányzatoknak megfelelően változott. Hathatósan segítették ezt a központi fejlesztési programok is. Egyes termékekből azonban a szükségleteket meghaladóan nőtt a termelés és az import, így a készletnövekedés az indokoltnál és a tervezettnél nagyobb volt. Külkereskedelmünk a szocialista országokkal alapvetően, az államközi egyezménynek megfelelően alakult. A tőkés világpiacon az infláció és árarány módosulás következtében az általunk importált termékek árai nagyobb mértékben emelkedtek, mint exportált termékeinké. Az ebből adódó cserearányromlás jelentős népgazdasági veszteségeket okozott és a tervezettnél nagyobb mértékű passzívumot eredményezett a tőkés külkereskedelmi forgalmún lobén. Az állami költségvetés hiánya nagyobb volt a tervezettnél, ami elsősorban a belföldi árszínvonal védelméhez nyújtott terven felüli támogatásokkal függött össze. Az 1974. cvi ncpgüzdasági terv fő mutatóinak teljesítése Sérv tény az 1973. év százalékában nemzeti jövedelem 105 107 ipari termelés agy foglalkffzta4<*Hra. 105,5—106,0 108,2 jutó ipari termelés 105,0—105,5 107,2 építőipari termelés mezőgazdasági termékek ter. 104 105 melése 102,0—102,5 103,7 áruszállítás behozatali (folyó devizaára103—104 106,5 kon) 111,9 136,8 kivitel (folyó devizaárakon) egy munkásra ég alkalma107,5 111,6 zottra jutó reálbér egy lakosra jutó reáljövede103,7 105.5 lem 105—105,5 106,6 a lakosság összes fogyasztása 105,2—105,6 106,9 fogyasztói árindex kiskereskedelmi forgalom 102 101,9 (összehasonlító árakon) | 106,5 109,2 a. szocialista szektor beruházásai (folyó árakon) milliárd Ft. 117—118,5 120 lakásépítés erzen- lakás 85,4 88,0 a szocialista szektorból származott. A belföldi felhasználás — a fogyasztás és felhalmozás együtt — a tervezettnél és a hazai termelésnél nagyobb mértékben, nőtt. Az összas fogyasztás 7 százalékkal, a felhalmozáson belül a népgazdaság összes beruházása fi százalékkal emelkedett. A készletnövekedés jóval nagyobb volt. mint a korábbi években. A belföldi felhasználáson belül a fogyasztásés felhalmozás aránya, összehasonlítható árakon számolva, a tervnek megfelelő volt: 75. ill. 26 százalék. A hazai termelést meghaladó belföldi felhasználás kielégítésére külföldi forrásokat vettünk igénybe. Ipari termelésűn k A szocialista ipar termelése — az előirányzott 5.5—6.0 százalékkal szemben — 8.2 százalékkal nőtt. Az állami ipar 8,1 százalékos és a szövetkezeti ipar 9.5 százalékos termelésnövekedése is meghaladta az előirányzatot. A vidék részesedése az ipari termelésből 1974-ben tovább nőtt.' Az ipar értékesítése 8.7 százalékkal volt több. mint 1973-ban. Ez jelentős részben a fogyasztási és beruházási szükségletek emelkedésével, valamint az élénk külföldi kereslettel függött össze. 1974-ben a szocialista ipar átlagos állományi létszáma 1 754 400 fő volt. az előző évhez képest a növekedés 0.9 százalék. A termelésnövekedés fő forrása a munkatermelékenység emelkedése volt. Ebből származott a termelés növekedésének 89 százaléka. Az egy foglalkoztatottra iutó termelés 7,2 százalékkal múlta felül az 1973. évit és nagyobb mértékben nőtt. mint a korábbi években. (Folytatás a 3. oldalon) A salgótarjáni öblösüveggyárban évekkel ezelőtt megoldották már a poharak automata, gépi csiszolását. Egy műszakban — a csiszolás mértékétől függően — 900—2000 dara > kelyhet készíthetnek. Főleg belföldre szállítják termékeiket. Tukarcs Istvánné 1967-tól dolgozik az üzemben, az ő irányításával készülnek a szép formájú üvegáruk. Selmeczi György művezető mellett végzi munkáját, aki 36 esztendővel ezelőtt,„kisinasként került az „öblös”-be. Szorgalmával, tanulásával elérte a művezetői beosztást. Három szocialista brigád és mintegy száz ember dolgozik a keze alatt, melyek a gyár eredménye■r. kollektívái közé tartoznak. Képünkön: Tukarcs Istvánné és Selmeczi György, az-automata csiszológépről lekerülő termékek minőségét ellenőrzi. j —^kulcsár — i^BUIT-ülés Mozgósítani a dolgozókat as új, megnövekedett feladatokra Tőzsér K. János elnökletével tartotta ülését tegnap Salgótarjánban a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. Nagy Oszkár, az SZMT titkára fűzött szóbeli kiegészítést az előzőleg írásban kiküldött anyaghoz, amely a szakszervezetek elmúlt évi tevékenységét értékelte és utalt a szakszervezetek előtt állá sokrétű, megnövekedett tennivalókra. Beszámolóját a Központi Bizottság és a SZOT 1074. évi decemberi ülésének állásfoglalása alapján állította össze, különös tekintettel, a megnóv ekedeit ez évi új követelményekre, a Xi. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából kibontakozott szocialista munkaversenyre. A megye: szakszervezetek tevékenységét a X. pártkongresszus határozatainak végrehajtását segítő központi bizottsági határozatok képezték. Megvalósításuk során még kedvezőbb lett a politikai légkör, s ez jól segítette a szak- szervezetek tevékenységét is. Közreműködésük során emelkedett a munkásosztály politikai, társadalmi rangja, vezető ereje, javult erkölcsi, anyagi helyzete, fokozódott aktív, cselekvő készsége. A szakszervezetek aktívan, és sokoldalúan, vették ki részüket a széles körben kibop- takozott kongresszusi és felszabadulási munka-versenyből, amely egyúttal politikai, kiállás a párt podi tokája mellett, kifejezője a bizalomnak, a szocialista építés igenlésének. A kezdeményezők, a fejlődést előrevivőik most is a szocialista brigádok voltak, akik a hármas jelszó keretében számos kezdeményezést indítottak el. A munkaversennyel, mint fontos politikai feladattal sokrétűen foglalkoztak a különböző szinten tevékenykedő szakszervezeti szervek, szaikA jelentés egyes adatai' előzetesek, a további részletes feldolgozás során némileg még változhatnak. Ezek azonban a közölt megállapodásokat. nagyságrendeket számottevően. nem módosítják. Nemzeti jövedelem Az éves terv a nemzeti jövedelem 5 százalékos növekedését írta elő. A tényleges növekedés ennél nagyobb volt. 7 százalék, ami túlnyomórészben a termelékenvség emelkedéséből adódott, ö-.z- szege megközelítette a 330 milliárd forintot, ez egy lakosra számítva 36 000 íőrint- nak felel meg. A nemzeti iö- vedelem 44 százalékát az iparban. 11 százalékát az építőiparban. 16 százalékát a mezőgazdaságban termelték meg. Több mint 98 százaléka Hat nagyberuházást fejeznek be Kedvező eredményekkel zárta az elmúlt évet a nehézipar, a tárca felügyelete alá tartozó iparvállalatok folyó áron 13 százalékkal többet termeltek, mint 1973-ban. Pénteken a Nehézipari Minisztérium vállalatainak igazgatói értekezletén dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter ismertette az elmúlt Övi eredményeket) és vázolta az ez évi feladatokat. .Az elmúlt évben az ágazat kegyik fő,feladata a népgazda- 'Sag energiaszükségletének biztosítása volt, amit az energiahordozókat termelő válláy latok és villamosenergia- iparág kielégítően oldottak meg. A szénbányászat termelése nem érte el ugyan az eredeti programban kitűzött szintet, de a mélyművelésű széntermelés több mint 200 ezer tonnával haladta meg a tervezettet: a visontai külfejtés körülbelül egymillió tonnával elmaradt az előirányzattól. Az elmúlt évben a kőolajtermelés mérsékelten, a foldgáztermelés pedig 7,4 százalékkal emelkedett. A villa- mosenergia-ipar a fogyasztói igényeket kielégítette, bár 1974-ben a szükséglet csaknem 7 százalékkal növekedett. Nagy segítséget jelentett a KGST-országokból — elsősorban a Szovjetunióból — importált villamos energia, amely a hazai fogyasztásnak körülbelül 20 százalékát tette ki. Idén a' nehézipar továbbfejlesztésére 6 nagy beruházást kell befejezni, s megkezdődik a 750 kilovoltos távvezeték építése is, a többi szocialista országgal közösen részt veszünk az orenburgi földgáz- lelőhelytől a Szovjetunió nyugati határáig terjedő gázvezeték megépítésében. Ennek eredményeként 1980-tól kezdve 3,8 milliárd köbméterrel növekedhet a szovjet földgázimport. A népgazdaság energiaköltsége évente mintegy 40 milliárd forint. Az energiafogyasztás 1 százalékos mérséklése évi 1000 lakás költségeit fedezné. Ezért van' kiemelkedő jelentősége az energiatakarékosságnak. (MTI) szervezeti bizottságok, finnek hatására jelentkezik a tartalmasabb vál'iaiásokoan, a jobb értékelésben, a ‘ jobb propagandában, az anyag: és erkölcsi elismerés javulásában, az újítómozgalom hatékonyságában, számos más kezdeményezésben, valamint a gazdasági vezetők szemléletének előnyös megváltoztatásaiban. Az előadó ezután részletesen ismertette az elmúlt évi gazdálkodás eredményét, majd az alapvető feladatokra tért ki. Legfontosabb, hogy a dolgozók megértsék a megváltozott új helyzetet és az ebből adódó követelményeket. Tovább szükséges fejlesztem „ a termelési és gyártrnányszerke- zetet, növelni a gazdaságosan értékesíthető export termékeket, a tőkésimportot helyettesítő anyagok termelését. A munkások segítségét kell kérni a belső tartalékok feltáráséhoz, a sokoldalú ésszerű takarékossághoz, a termelékenység további emeléséhez. Szükség van üzemeinkben a gazdaságtalan termelés korlátozására, illetve megszüntetésére, a kooperációk megjavításéira, az ésszerű és társadalmilag indokolt munkaerő-átcsoportosításokra. A- szakszervezeteknek segíteni kell a beruházások hatékonyságában, a jövő évi beruházások előkészítésében, a noinmarendezés lebonyolításában, a termelőberendezések jobb kihasználásában, a komplex brigádok szervezésében. A szakszervezetek a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben csak olyan vállalást támogassanak, ahol azoknak teljesítése biztosítva van, népgazdasági érdekeket szolgálnak. Szó volt még a társadalmi munkaalkciók szervezéséről, valamint az üzemi demoikrácia fórumainak tar- tálmi javításáról, az itt jelentkező új kezdeményezésekről. A vitában Bíró József, a többi között részletesen elemezte a kongresszusi és fel- szabadulási mumkaverseny eredményeit, hangsúlyozta azok jobb megbecsülését, * legjobbak ■ népszerűsítései Tóth Rudolf az ifjúság körében. induló különböző termelési mozgalmakat ismertette F-ekhez kért segítséget. Ben- ezés Béla a fejlődés elismerése mellett, az új feladatok jf végrehajtására hívta fel a figyelmet. Az értekezleten részt vett éi felszólalt Devcsics Miklós, < megyei pártbizotteág titkára. — Fejlődésünk szemponjá- ból az elmúlt esztendő a; egyik legsikeresebb volt. Nerr véletlen műve. A különböze központi bizottsági határozatok. majd az azt követő sokrétű intézkedések jó feltételeket teremtettek az alkot í munkához, számos feszültséget oldottak fel. Az elmúlt év azt is bizonyítja, hogy a párt időben reagált a problémákra kezdeményezte azok megoldását és képes a végrehajtásra Az idei feladatokra utalva kijelentette: fejlődésünk külsí feltételei megromlottak, ezekkel hosszabb időn át kel; számolni. Az új helyzetben jobban felszínre kerülnek korábbi problémáink, amelynek megoldására az előző idő1.:bei az élet nem kényszert tett ben- nünket. mindenki önkritikusan vizsgálja meg saját tevékenységét, s tegye meg t szükséges intézkedéseket Utalt arra, hogy az idén kettős nagy feladat áll a megy« szakszervezeti mozgalma előtt Az egyik a XI. párt kon gr esz szusra való készülődés, fel szabadul,ásunk 30. évfordulójának méltó megün neplése, a képviselőválasztá sok, majd a szakszervezet választások. Ezzel egyidőbei kell végrehajtani az ez év íeszített tervfeladatoka: Ezek: az egyensúlyi helyze megteremtése érdekében ; ter m elégi szerk ezet gyprsabl átalakítása, ennek kapcsán ; dolgozóik átcsoportosítása. ! beruházásoknál az átfutás idő rövidítése és a költségei csökkentése. Fontos tenni;vak a belső tartalékok mielőbb gyors feltárása, az ésszerű ta karékosság, az önköltség csökkentése sitto. Végül biztosítani kell a tervezett élet színvonal-emelést, az élet- é: munkakörülmények javítása; A feladatok során reális ké pet kell adni a dolgozóknál mai valóságunkról és a tennivalókról. A vitában elhangzott kérdésekre Nagy Oszkár válaszolt ma-jd a Szakszervezetek Megyei Tanácsa egyhangúlag elfogadta az előterjesztéseket ét a hozzászólásokat.
