Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-07 / 32. szám

Hai kommentárunk A lerego (isz* óságáért Január elsejétől légszennye­zési bírságot köteles fizetni valamennyi vállalat, intéz­mény. gazdálkodószervezet, vagy iparjogosítvány , alapján gazdasági, tevékenységet foly­tató állampolgár, ha az álta­lában mindenütt és rendsze­resen előforduló hét légszeny- n.yező any agitál mégengedetit ki bocsátási határértéket, vagy gazdálkodóegység részére külön megállapított más lég­szennyező anyag szennyező határértékét túllépi. A megyei székhely és kör­nyéké — tehát az ország egyik legsrzeminyezetteb körze­te — szampontj tálból az új rendelet nagyon lényeges, és sok-sok meddő vita megoldá­sát szolgálhatja. Arról van szó, hogy a légszennyezést előidéző szervek messzeme­nően tiltakoztak, elutasítottak minden olyan észrevételt, amely a levegő szennyeződé­seinek megelőzését szolgálta. A közelmiúlltiban a Hazafias Népfront kebelében, megala­kult környezetvédelmi bizott­ság kérelme a szennyezés megszüntetéséért falra hányt borsó volt. Salgótarjánra a füstöt ontják a mozdonyok, szinte minden második órá­ban. Oikádija a szennyet Víz­választón az ötvözetgyár. A bélben a szennyezés egyik góca a Magyar Nemzeti Bank megyei intézete is, ahol a saénfűtéses kazán, füstöl a város egyik legsűrűbben la­kott telepén. Aztán egyéb más kémények sem kímélik a várost. Tudományosan megállapí­tott tény, hogy az országban a lévegő közvetlen szennyező­dése évi 2,fi milliárd forint értékű kárt okoz. Rendkívül nagy összegről van tehát szó. A szennyezett levegő rombol­ja házainkat, tönkreteszi a növényzetet, és ami a leglé­nyegesebb : beteggé teszi az embereket, akiknek naponta végezniük kell a termelői munkát. Még nem számították ki, de érdemes lenne, hogyan emelkedik a levegő szennye­zettsége következtében a meg­betegedett emberek száma. A rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy pontos felmérése­ket végezzenek a levegőt szennyező körülmények fel­derítésére. Ahol megállapít­ják a szennyezettséget, felde­rítik a szennyezés gócát, ott bírságot kell kiszabni. Az il­letékesek tehát végezzék már el eat a feladatot, a környe­zet tisztasága, az emberek egészsége érdekében. A meg­alakult környezetvédelmi bi­zottságnak élen kell járnia ennek a munkának a végzé­sében, nem utolsósorban az illetékes egészségügyi szervek inspirálásábam, hogy a fel­adatot maradéktalanul ellás­sák. Másképpen nem lépünk előre ezzel a nagyon, fontos, sok szempontból közérdekű munka megvalósításával. Több tízmillió forintot köl­töttek például i az ötvözetgyár porelszívó berendezésére. Nem működik, az egész kör­nyék, a várossal együtt szen­vedi a szienmyeződésit. Nem lehet ezt megengedni és el- ei'klani felette. A mulasztók űzessék meg a hanyagságért járó bírságot. Az sem megen­gedhető, hogy a MÁV büntet­lenül füstöli Salgótarján köz­pontját, noha azt ígérték, hogy 1973-tól a városon nem fog gőzmozdony áthaladni. A környezet tisztasága az emberek egészségét jelenti. Ennek megteremtése a leg. hasznosabb befektetés lehet, akkor nem szabad a környe­zetvédelemmel, a levegő tisz­taságának kérdésével felüle­tesen foglalkozni, mert ennek megteremtése az egyik leg­eredményesebb takarékossá­got jelenti. Most pedig még rendelet is alátámasztja ezt a munkát. Legyünk hát eb ben is nagyon következetesek, Az emberek érdekét szolgál­ja. — B — Nógrádban több mint egymillióról forint a betétállomány Lakások a takarékpénztár segítségévei Fizetik az if júsági betétet AZ OTP SAJTÓTÁJÉKOZ­TATÓJÁN képet kaptunk az országos eredményekről. A la­kossági betétek állománya az elmúlt év végén meghaladta a 70 milliárd forintot, s a taka­rékbetétkönyvek száma 4,9 millió. A takarékbetét-állo­mány megoszlása Budapest és vidék között lényegében nem változott, de az évi állomány­emelkedésből a vidék része­sedése nagyobb volt az elmúlt évben, mint 1973-ban. Mi a helyzet Nógrádban? Mi jelle­mezte az OTP Nógrád megyei Igazgatóságának 1974. évi munkáját,' és melyek az idei év tervei? Ezekről beszélget­tünk Szamoshelyi Jenő igaz­gatóval. — Tavaly 185 millió fo­rinttal emelkedett a betétál­lomány, s ezzel több mint egy- milliárd-kétszázezer forint volt a takarékban, december 31- el bezáróan. Itt említeném, hogy a betétesek részére ka­mat címén több mint 42 mil­lió forintot írtunk jóvá — kezdte a tájékoztatást Sza­moshelyi Jenő. Megtudtuk, tavaly is nép­szerű volt az ifjúsági betét, — 1200 új betétessel gyarapo­dott az ifjúsági takarékbetét­tel rendelkezők tábora —, s az év végére 6500-ra emelke­dett. A takarékoskodásnál je­gyezte meg az igazgató, hogy 1974-ben hét új KST kezdte meg működését, s velük együtt 116 KST működik Nóg­rádban, ezek taglétszáma meg­közelíti a húszezret. Érdekes adatokat közölt az OTP igaz­gatója, amikor a lakásépítés­ről beszélgettünk, arról, ho­gyan segíti a takarékpénztár a családokat, hogy minél előbb saját lakásba költözze­nek. — Az év folyamán 1300 la­kás, magánlakás építéséhez nyújtottunk segítséget. • Ez pénzben több mint 162 millió forintot tett ki. Ezen túlme­nően helyreállítás, korszerű­sítés, állagmegóvás címén mintegy 200 lakástulajdonost segítettünk különböző össze­gekkel — összesen 21 millió forinttal. Azért, hogy a dol­gozók még kedvezőbb körül­mények között jussanak lakás, hoz, munkáltatói kölcsön cí­mén 459-en részesültek tá­mogatásban, több mint 16 mil­lió forinttal. A munkáltatói támogatáson belül a fizikai dolgozók további 13 millió fo­rint állami támogatásban ré­szesültek. A szociálpolitikai kedvezmény is sok családot érintett, azt azonban keve­sen gondolják, hogy ennek összege meghaladta a 40 mil­lió forintot. Elmondanám még, hogy tavaly további 1400 la­kás építése kezdődött, s ezek egy része az idén kerül át­adásra ;— mondta Szamoshe­lyi Jenő, az OTP Nógrád me­gyei igazgatója. Szerencsés volt-e Nógrád — érdeklődtünk, . s megtudtuk, tavaly több mint 11 millió lottó- és totószelvényt vásá­roltak a megyében. A nyer­teseknek összesen több mint 12 millió forintot fizetett ki az igazgatóság. Nógrádban ed­dig a tavaly novemberi sor­solással bezáróan 186 sze­mélygépkocsit nyertek gépko- csinyereroény-betétkönywel. Az elmúlt évben 35 autó ta­lált gazdára! Ez a betétfor­ma igen népszerű, és egyre többen helyezik el így pén­züket a takarékban és vár­ják a sorsolás napját. — EBBEN AZ ESZTENDŐ­BEN betétállományunkat 180 millió forinttal szeretnénk nö­velni — folytatta Szamoshelyi Jenő. Januári adattal már rendelkezünk, az első hónap­ban 40 millió forinttal emel­kedett a betétállomány. Eb­ben az esztendőben kerülnek kifizetésre az 1970-ben nyílt ifjúsági takarékbetétek. Ez mintegy ezer betétest érint, és megközelítően 20 millió forin­tot térítünk vissza az 5 szá­zalék kamattal és az egyszá­zaiéit prémiummal együtt. Ugyanakkor az ifjúsági beté­tesek számára lakásépítéssel, -vásárlással kapcsolatos külön kölcsönt nyújtunk. Változat­lanul fontos helyet foglal el ez évi munkánkban a lakásépítés támogatása. A magánlakás­építések keretében a külön­böző konstrukciókban 1500— 200,0 lakás megépítéséhez adunk támogatást — sorolta az idei tervek közül a leg­fontosabbakat az igazgató. Be­szélgetésünk során csak a leg­fontosabb területeket érin­tettük, hiszen a takarékpénz­tár- munkája igen szerteága­zó. Figyelmet érdemel, hogy 1974-ben a Nógrád megyei igazgatóság forgalma 11 mil­liárd forint volt! Megyénk la­kosai is nyugodtan, bizakod­va terveznek, s ennek bizo­nyítéka, hogy évről évre nő az egy lakosra jutó betét ösz- szege. Amíg 1973-ban 4418 fo­rint, addig 1974-ben már 5300 forint vplt az egy lakosra ju­tó betét összege. (sz. I.) Első helyen a patakiak Nem mindegy, hogyan emlegetik őket A BRIGÄDVEZETÖK érte­kezletén a tehenészek egy­más. mellett ültek. Meghall­gatták a főagironómus beszá" mólóját a tavalyi gazdálko­dásiról, s ezután, záporoztak a kérdések, vélemények. Külö­nösen 'Hegedű® József, az el-' lenőrző bizottság elnöke volt elemében. Ha jó évet zárnak, sok helyen úgy tartják: mi­nek erről beszélni? A pataki termelőszövetkezet munká­ban élenjáró dolgozói azon­ban más véleményen vannak. Elsősorban, az állattenyésztés helyzete, s a további felada­tok kavartak vitákat. Annál is inkább, merit Balia Mihály, a Pailóctáj Termelőszövetke­zet Területi Szövetsége mun­katársa bejelentette: a pataki termelőszövetkezet az elmúlt esztendőben a szövetséghez tartozó mezőgazdasági üze­mek közötti tej termelési ver­senyben az első helyen vég­zett. Felcsillantak a tehenész- szemek, amikor elhangzott a mondat. — 1973-ben hajszálon mú­lott, hogy nem mi végeztünk az élen — jegyezte meg Mák József a tanácskozás utón. A társak is maradtak még. Jól­esik beszélni arról: hogyan sikerült a 3207 liter átlagot elérni. — A körülmények nem változtak. Istállóink lehetné­nek korszerűbbek, férőhely­bővítés is szükségesnek lát­szik, de nincs rá módunk. Így marad Icát tartalék: a te­nyésztési és takarmányozási munka színvonalának javítá­sa — magyarázza Gombár János főállattenyésztő. Tulajdonképpen ezek a té­nyezők a siker előidéződ is. Érdemes az elmúlt évek tejtermelésének mutatóit vé­gignézni, 1972-ben, 2600, 1973-ben 2900, s tavaly 3207 liter volt az egy tehénre ju­tó átlagos tejhozam. Az emel­kedés egyenletes. — KORÁBBAN nem ren­delkeztünk elég pillan dóste- rillettél, s a műtrágya-fel­használás is lehetett volna magasabb. 1974-ben változott a helyzet: növeltük a takar­mányszükséglet kielégítésé­hez kellő területeket, több hatóanyag jutott rá, egyszó­val nem fordult elő. hogy ta­karmányozási gondjaink let­tek volna — mondja Hege­dűs József, s még hozzáteszi: — A legelő egy részét már öntöztük is. Az előző években az állat- tenyésztés jórészt, csak állat­tartás volt. E területen is so­kat léptek előre a patakiak. Míg eddig eladták a jobb egyedekieit. most mód nyílt "a tenyésztői munka javítására, szelektálhattak. Ennek eredményeként több tehén adott négyezer liter felett, sőt a 229-es, így tartják számon a tehenészek, 5670 liter tejet adott az elmúlt esztendőben. Van azonban a dolognak egy másik oldala is. A tehené­szetben dolgozó emberek munkája. Rajtuk legalább annyi múlik, mint a jó ta­karmányozáson. — Az állományt magunké­nak tartjuk. Mindenki sze­mélyes ügyének tekintette, hogy miinél több tejet termel­jünk. Gépekkel végezzük a fejest, de a zsírszázalék nö­velése érdekében még utófe- jést is alkalmazunk — jegyzi meg Mák Ferenc. A mellette ülő Mák Nándor bólogat, mint aki azt mondja: — egy csepp se menjen kárba. Az istállók tisztasága, a rend. a pontos munkakezdés,’ fegyelmezett fejes, olyan alap­vető dolog, amiről szinte már nem is beszélnek. Egy-egy tehenész annyira ismeri a keze alatt lévő állatokat, hogy fejből tudja: melyiknek mennyi, takarmány szükséges. A 'jobban tejelőknek többet adnak, ezáltal a hozam to­vább emelkedik. — Ha tavaly még egy hó­napig legeltethettünk volna, még jobb eredménnyel dicse­kedhetnénk. Szavaik az elégedetlenséget jelzik. — Nem mindegy, hogyan emlegetik a pataki tehenésze­ket — mondja Hegedűs Jó­zsef, s társa. Mák József fű­zi tovább a gondolatokat: — A tejtermelés növelésé­vel több bevételhez jut a termelőszövetkezet, s nekünk is több jut belőle. Tavaly az 1973. évihez ké­pest 2 millió forinttal nagyobb árbevételt hozott a szarvas­marha-ágazat, 1,2 millióval többet, mint azit az esztendő elején tervezték. — AZ IDEI tejtermelőn tervünk 3100 liter lesz — tá­jékoztat Gombár János. A tehenészek tudják, s csak annyit fűznek hozzá: — Teljesítjük... A területi szövetség ágaza­ti versenye jó ösztönzőnek bizonyul. Sz. Gy. Kétszer ad ki gyorsan ad... A fenti közmondás érvé- , nyes a beruházásban is. An­nál gazdaságosabb ugyanis egy beruházás, minél hama­rabb elkészül. E gondolat ju­tott kifejezésre a kongresszusi irányelvekben, ahol leszögez­ték, hogy rövidíteni kell az indokolatlanul hosszú kivite­lezési időt. Gyorsan befejezésre kerülő beruházásnak ígérkezett a Pestvidéki Kőbánya Vállalat keszegi üzemének rekonstruk­ciója. A mészkőbánya elő­története meglehetősen rövid. Még tíz éve sincs, hogy a he­lyi termelőszövetkezet egy kis bányát nyitott. A gépesítés foka minimális volt, a mész­követ kézi erővel bányászták. Hat esztendeje került vállalati irányítás alá. A dolgozók szá­ma azóta 120-ra növekedett. Fokozatosan kiküszöbölték a nehéz fizikai munkát, korsze­rű gépek üzembe helyezésé­vel. — Technikailag a legkor­szerűbb üzemünkről van szó — mondotta Sajgó Sándor fő­mérnök a közelmúltban. — Iparági szinten sincs szé­gyenkezni valónk. A fejlődés íve töretlen. A Keszeg II. beruházási prog­ramot 1973 decemberében hagyták jóvá, A következő év tavaszán megkezdődött a kivitelezés. A 39 millió forint felét állami támogatásból, a másik felét hitelből biztosítot­ták. Meglepően rövid kivite­lezési határidőt szabtak meg. Ezek szerint a munkálatokat 1974.’ szeptember 30-ra kellett volna befejezni. A gyors munkához nem kevesebb, mint öt kivitelezőt kerestek. A kivitelezők fél év alatt so­kat haladtak, ám a feszített határidőt nem tudták tartani. Elsősorban objektív okok miatt. Anyaghiány miatt a második átadási határidőt december 30-ban jelölték meg. Ekkorra mintegy 37 millió, forintot használtak fel. A tel­jes befejezés — és a próba- üzemelés — február közepére várható. A főegységek már a helyükön vannak. Az elektro­mos erőátvitel befejezése és a hiánypótlás van hátra. Sok gondot okozott az elektromos kábelek beszerzése, és a főel­osztó szekrényt is csak de­cemberben szállította a VIL- LES2. A népgazdaságnak óriási szüksége van a cementüzemi mészkőre, és a mészüzemi kő­re. Ezért a beruházás ideje alatt is folyamatos volt a ter­melés. A DCM-nek — ce­mentgyártáshoz — tavaly 80 ezer tonna mészkövet szállí­tottak. A váci gyárÓL'iás mész­üzemi kőből az elmúlt évben 47 ezer tonnát kapott. Kere­sett keszegi termék a fehér mészkőőrlemé^ny is. Felhasz­nálási lehetősége sokféle. A házgyári panelek töltőanyaga. Mozaiklap gyártására is hasz­nosítják, emellett házak1 kül­ső vakolásához hasznosítják. Meg,eremtették a lehetőséget aszfaltfiller gyártására. Az au­tópálya-építési programban ilyen ' útburkolati töltőanyag előállításával vesz részt a ke­szegi üzem. Az idei tervek kialakításá­nál már figyelembe vették, hogy a Keszeg II. hamarosan megkezdi a termelést. A DCM az idén kétszázezer tonna mészüzemi követ és 50 ezer tonna cementüzemi követ vár Keszegtől. Nincs kizárva az sem, hogy e mennyiségnél na­gyobb lesz az igény. Enn^k kielégítésére ugyancsak fel­készültek. Néhány esztendő alatt mint­egy 75 millió forintot költöt­tek beruházási célra Kesze­gen. Megfiatalodott a köbá nya. Könnyebbé vált, a dol­gozók munkája. Az üzem kor­szerűsítésével javult a válla­lat jövedelmezősége, miután kielégítették az egyre nagyobb népgazdasági igényeket. I. L Ide szívesen jönnek Vegyi cikkeket, élelmiszert, kozmetikai árut és még egyéb olyan dolgokat kínálnak az érsekvadkerti 2. számú önki- szolgáló üzletben, melyek egy háztartásban általában szük­ségesek. Hiánycikkek általában nincsenek — így tartják a vevők is —. s mindez a bolt eladóinak ügyességén, szorgal­mán is múlik. Szocialista brigádban végzik munkájukat Créczi Jánosné vezetésével az AFÉSZ-üzlet dolgozói, így Csillag Józsefné, Koza Istvánná. Boda Jánosné eladók és Valkó Erzsébet, Csabák Erzsébet tanulók. A Váci Mihály nevét viselő szocialista brigád kongresszusi felajánlásaként a következőket vállalta: hiánymentes leltár a félmillió fo­rintos havi forgalom -mellett, 102 százalékos forgalomnöve­kedés, hiánycikkek kiküszöbölése, újfajta áruk beszerzése, üzlet előtti parkrendezés, reklám- és kirakatrendezés, s ter­mészetesen, és mindenekelőtt a vevők udvarias kiszolgálá­sa. Vállalásukat értékelik, s a legfőbb elismerést máris ki­vívták: a vevők szívesen jönnek az üzletbe vásárolni. — kulcsár — NÓGRÁD — 1975. február 7„ péntek 3 \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents