Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-06 / 31. szám

A riíP figyelmeztetése Katonai segély Nem lehet engedni a provokációknak Befagytak a löiök—amerikai A Portugál Kommunista Pár szerdán felszólította Lisz- szabon Lakosságát, hoav tar­tózkodtak minden olvan tün­tetéstől, és egyéb akciótól, amellyel a NATO haditenge­részeti gyakorlatán résztvevő külföldi tengerészek várható lisszaboni látogatása ellen til­takozna. Az PKP közleményében el­ítélte a NATO jelenlegi had­gyakorlatát. mivel olyan pil­lanatban tartják, amikor a belpolitikai életre bizonyos feszültség jellemző és a reak­ciós erők rágalomhadiáratot indítottak a kommunisták el­len. azt állítva, hogy ..állam­csínyre. illetve polgárháború­ra” készülődnek. A PKP mégsem tartaná in­dokoltnak a tüntetéseket, mert a jelenlegi bonyolult politikai helyzetben olyan provokációba torkollhatnának, amelyekből csak a reakció húzza a hasznot. Portugáliában április 25-e előtt megtartják az alkotmá- nyozó nemzetgyűlési válasz­tásokat, de időpontjukat még nem rögzítették — mondta a portugál köztársa­sági elnökség egyik szóvivő­je azután, hogy az államta­nács kedden megvizsgálta, miként haladnak a szavazó­listák összeállításával és a Szaljul - 1 Vizsgálják a légkör* A Szaljut—4 szovjet tu* d máyos űrállomásban szer­dán magyar idő szerint 9 óra 30 perckor kezdte meg mun­kanapját Alekszej Gubarev és Georgij Grecsko űrhajós. Az űrhajósok az előírt programnak megfelelően folytatják kísérleteiket. Ked­den az űrállomás fedélzetén e! h ' 1 vezet t napteleszkóp se - g ségével asztrofiz'ktti vizs-. gátatokat végeztek, szerdán ped'g többek között a lég­kör felső rétegeiben az ózon- koncentráció és a páratarta­lom változásait figyelték meg. A vízgőz lényeges szerepet játszik a hő közvetítésében a Napról a Földre és ellen­tétes irányban. Repülőgép­ről, léggömbről és űrszondá­ról a légkört mindössze 35 kilométer magasságig lehet vizsgálni a vízgőzből képző­dött ..ezüstfelhők” pedig 80 k lom éter magasságban he- lyezkédaieik el. Ezért igazán pontos vizsgálatokat velük ■•élegeit kapcsolatban csak az űrben lehet folytatni, A Leningrádban készült és a Szaljut—4-en elhelyezett napspektrométerek igen nagy érzékenységgel rendelkez­nek: egy milliméteren 600 elnyelési vonalat képesek el­különíteni. Az űrhajósoknak minden fordulóban mindössze két alkalommal „napkelte­kor” és „napnyugtakor” né­hány perc áll rendelkezésre földi légköröm áthaladó apsugarak spektrumának tanul mány ozására. A munkát az ibolyántúli spektrométerrel kezdik, amely az ózon elnyelési spekt­rumát adja, majd az infra­vörös spektrométerrel foly­tatják, amely a vízgőz elnye­lési színképét teszi elemez­hetővé. A repülés vezetőinek értékelése szerint ez a tudo­mányos kísérlet, amely a maga nemében első az űrha­józás történetében, sikerrel zárult. A Szaljut—4 folytatja út­ját. (MTI) Waldheim az NSZK-ban Téma: Fejleit államok és a „harmadik világ” választások előkészítésével kapcsolatos egyéb teendőkkel. A portugál kormány meg­vizsgálja annak lehetőségét is, hogy egyes országokból postán juttassák haza a sza­vazatokat, az. NSZK-ban és Svájcban élő emigránsok ■ ák ugyanis — a helyi törvények értelmében — nincs ioguk ahhoz, hogy Portugália kon­zulátusain szavazzanak. A portugál hatóságok egyéb­ként néhány napja megkezd­ték az olyan személvek lis­tájának közzétételét, akiket a fasiszta rezsimmel való együttműködésük miatt meg­fosztottak szavazati joguktól. (MTI) Kuba ellen abszurd a szankció Maxikó más latin-amerikai országokkal együtt, síkra- száll a Kuba elleni gazdasági szankció hatályon kívül helye­zéséért és az Amerikai Álla­mok Szervezete jelenlegi sza­vazási rendszerének felszá­molásáért — jelentette ki Emilio Rabasa mexikói kül­ügyminiszter. A jelenlegi sza­vazási rendet, amelyben az AÁSZ valamelyik határozatá­nak elfogadásához a szava­zatok kétharmados többsége szükséges „abszurdnak és arc­haikusnak” nevezte. tárgyalások Sadi Irmák, török minisz­ter eLnök a nemzetbiztonsági tanács kedd esti ülése után nyilatkozatot adott azzal kap­csolatban, hogy az Egyesült Államok elhatározta a Török­országnak szánt katonai se­gély felfüggesztését.- Kijelen­tette, hogy a jelenlegi hely­zetben a török kormány nem tartja szükségesnek, hogy folytássák a török—amerikai katonai együttműködési meg­állapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokat. Irmák hangsúlyozta, hogy „a védelmi együttműködési megállapodások megváltozá­sáért az amerikai- kongresz- szust terheli a felelősség”, s a kongresszusi nyomás „ellen­tétes hatást ér majd el, mivel Törökország bármilyen körül­mények között megvédi a cip­rusi törökök törvényes jogait. Washingtonban Henry Kis­singer, amerikai külügymi­niszter közölte: az amerikai kormány olyan információkat kapott, hogy Esenbel török kül- ,ügymi raszter az amerikai dön­tés elleni tiltakozásul nem utazik Brüsszelbe. Korábbi amerikai közlés szerint Kis­singer hétfőn szeretett volna megbeszélést .folytatni a belga fővárosban a görög és a tö- •rök külügyminiszterrel a cip­rusi problémáról. (MTI) A betegségéből felépült George Marchais, a francia Kom­munista Párt főtitkára feleségével Szovjet—egyiptomi közös közlemény Bochkor Jenő, as MTI tudó­sítója jelenti: Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár — aki kedd délután óta hivatalos látogatáson tartóz­kodik a Német Szövetségi Köztársaságban —, szerdán politikai megbeszélést tartott Walter Scheel nyugatnémet elnökkel. Helmut Schmidt kancellárral és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel. A megbeszéléseken — ame­lyeket kedden megelőzött Waldhelm és Genscher véle­ménycseréje — politikai, gaz­dasági és pénzügyi kérdéseket vitattak meg. Tárgyaltak a kö­zel-keleti és a ciprusi helyzet­ről, a Közös Piac gondjairól és a két német államnak az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében betöltött szerepéről. Érdemben esett szó az ipa­rilag fejlett országok és a „harmadik világ” együttmű­ködéséről is. Szerda délutáni bonni saj­tóértekezletén a világszerve­zet főtitkára hangsúlyozta, hogy „konstruktív és hasz­nos” megbeszéléseket tartott vendéglátóival és többek kö­zött teljes nyíltsággal tár­gyaltak a fejlett és az elma­radott országok eljövendő kapcsolatainak várható ala­kulásáról. E megbeszélésekben — mondotta — tükröződött az aggodalom, hogy a két cso­portosulás szembe kerülhet egymással. Egyetértettek ab­ban, hogy törekedni kell az együttműködésre és ezen be­lül nemcsak multilaterális erőfeszítésekre van szükség, hanem a kétoldalú kapcsola­tok elmélyítésére is. Ebben a szellemben kell előkészíteni az ENSZ-közgyűlés szeptem­beri rendkívüli ülésszakát. Az NSZK és más államok hasz­nosan hozzájárulhatnak a megoldáshoz — hangsúlyoz­ta Kurt Waldheim. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügymi­nisztere február 3. és 5. között hivatalos, baráti látogatást tett az Egyiptomi Arab Köz­társaságban. Andrej Gromiko» látogatása során a következő dokumen­tumokat írták alá: 1. A Szovjetunió és az Egyip­tomi Arab Köztársaság kor­mányai közötti konzuli egyez­mény; 2. Megállapodás a Szovjet­unió és az EAK között a ter­vezés területén kifejtendő együttműködésről; 3. A Szovjetunió és az EAK közötti kulturális és tudomá­nyos együttműködés terve 1075—76-ra. A látogatás során megálla­podás jött létre arról, hogy ez év februárjának közepén Moszkvában a Szovjetunió és Egyiptom illetékes képviselői tárgyalásokat folytatnak a két ország gazdasági és kereske­delmi kapcsolatainak kérdé­seiről. A .két fél nyugtalanságá­nak adott hangot azzal kap­csolatban, hogy a közel-keleti helyzet továbbra is rendkívül feszült és a háborús cselek­mények kiújulásának súlyos veszélyét rejti magában. Mindkét fél megerősítette azt a változatlan elvi állás­pontját, hogy a Közel-Keleten csak akkor jöhet létre való­ban szilárd béke, ha az ösz- szes izraeli csapatokat kivon­ják minden 1967-ben elfog­lalt arab területről, és bizto­sítják a palesztinal arab nép nemzeti jogait, beleértve az önrendelkezéshez és saját nemzeti otthonhoz való jogot. A Szovjetunió és az Egyip­tomi Arab Köztársaság ismét megerősítették azt a szilárd meggyőződésüket, hogy a rendezés minden vonatkozá­sának megvizsgálására a kö­zel-keleti genfi békekonfe­rencia a legmegfelelőbb fó­rum. Az egyiptomi fél megerősí­tette azt a véleményét, hogy a Szovjetuniónak a közel-ke­leti rendezés minden terüle­tén és minden szakaszában való részvétele, beleértve a genfi konferencia által eset­leg létrehozandó munkaszer­vek munkájában való részvé­telt is, fontos és elengedhetet­len. / A szovjet fél hangot adott ■ annak az elhatározásának, hogy továbbra is minden se­gítséget és támogatást meg­ad az arab népek igazságos ügyéhez, az izraeli agresszió következményei felszámolá­sáért, valamint a valóban igaz­ságos és szilárd közel-keleti béke létrehozásáért folyta­tott harcukhoz. Mindkét fél hangsúlyozta azt az elhatározását, hogy szé­lesíteni és mélyíteni kívánja a szovjet—egyiptomi együtt­működést és barátságot, amely a szovjet és egyiptomi nép nagy erőfeszítéseinek ered­ményeként létrejött, történel­mi jelentőségű sikereket tesz lehetővé. (MTI) Kűri WaldUüin, az ENSZ főtitkára (balról) szerdán látoga­tást tett Walter Scheelucl, az NSZK államelnökénél Harminc óv a szakszervezeti egységért 1945. február 8. Még tartott a fasii-zmus elleni háború. London utcáira még V—2 légibombák hullottak, amikor a szovjet szakszervezetek kezdeményezésére, a brit szakszer­vezeti főtanács (TUC) szervezésében február 6-án a londoni városházán megnyílt az első szakszervezeti világkonferencia, ötvenmillió szervezett dolgozó képviseletében 23 ország, 53 szakszervezeti központjának küldöttei tanácskoztak a szer­vezett munkások helytállásáról a. fasizmus elleni harcban, a nemzetközi szakszervezeti egység megteremtésének szüksé­gességéről. A konferencia egységésén határozott a Szakszer­vezeti Világszövetség létrehozásáról, amelyre 1945 októberé­ben Párizsban került sor. Az SZVSZ párizsi alakuló kong­resszusán Kossá István vezetésével magyar küldöttség is részt vett. Az SZVSZ alapszabályban mondta ki: folytatja a harcot a fasizmus gyökereinek kiirtásáért, a békéért, a dolgozók jobb élet- és' munkakörülményedért, a gazdaságilag elmara­dott országok fejlesztésének segítéséért, a nemzetközi mun­kásosztály egységéért. Lényegében ezek maradtak a Szak- szervezeti Világszövetség legfontosabb feladatai 30 év után is, de közben a dolgozóik érdekeit következetesen szolgáló vonzó programjával az SZVSZ földünk .egyik legerősebb mozgalmává vált. Soraiban jelenleg 59 ország 170 millió dolgozóját tömöríti, köztük a nemzeti függetlenségükért har­coló afrikai és latin-amerikai szakszervezeti központok dol­gozóit. A hidegháború időszakában. 1949 végén,, a jobboldali, reformista irányzatú Egyesült Államok-beli, kanadai, belga, holland, indiai, skandináv sfcb. szakszervezetek — meg­bontva a mozgalom egységét — kiléptek az SZVSZ-ből és létrehozták a szabad. szakszervezetek nemzetközi szövetségét. Az SZVSZ a világ dolgozóinak valóságos érdekeiből kiindulva azóta is a szaikszervezeti mozgalmak egységének megteremtésére törekszik. Ennek a politikának eredménye­ként jöttek létre az első kétoldalú kapcsolatok a nemzetközi együttműködés kiszélesítéséért, a különböző irárfyzatú szö­vetségek között. A kétoldalú konzultációk sora után most február végén Genfben ismét összeurópai tanácskozásra ke­rül sor, amelynek témája a munka humanizálása. Koráb­ban, amikor a tanácskozás témáját elhatározták, még kevés jele mutatkozott a kapitalista világ jelenlegi válságának. Ezek a válságjelek azóta élesedtek, s egységes cselekvésre ösztönzik a szakszervezeti mozgalmakat. Nem csupán Euró­pa, de a világ valamennyi dolgozója érdekében. Az SZVSZ főtanácsának a közelmúltban Berlinben tartott ülésén a fel­szólalók ezért hangoztatták, h >gy a genfi tanácskozáson ke­rüljön sor a tőkésvilág munkásosztályát sújtó válság meg­tárgyalására is. A magyar szakszervezetek tevékenysége az SZVSZ so­raiban nem csupán egyetértő a szövetség politikájával, ha­nem kezdeményező is a nemzetközi munfcásegység megtér remtéséárt. Budapesten rendezték meg a Szakszervezeti Vi­lágszövetség kezdeményezésére 1951-.ben a nők világkonfe­renciáját, 1967-ben a kereskedelmi szervezett dolgozók nem­zetközi világértekezlete tanácskozott Budapesten. Két évvel később az SZVSZ VII. kongresszusa ugyancsak itt zajlott le. A magyar szakszervezetek kapcsolataik ápolásában a nem­zetközi munkásosztály érdekeinek képviselete vezeti, és min­den lehetőséget felhasználnak arra, hogy erősítsék a szak- szervezetek közötti együttműködést, az egységet. Különösen értékesek az európai békéért és biztonságért, a földrészünk szakszervezetei együttműködése továbbfejlesztésére irányuló kezdeményezések. Ezzel a sokoldalú tevékenységével a ma­gyar szakszervezeti mozgalom tekintélyt vívott ki magának. Diósdi László Választmányi ülést tartolt a MTESZ (Folytatás az 1■ oldalról.) hat meg. A költségek kéthar­mad részére biztosított a fe­dezet, de a fennmaradó négy­millió forinthoz társadalmi hozzájárulások szükségesek. A hozzászólások előtt a számvizsgáló bizottság egyik tagja, Institórisz András be­számolt a költségvetési kere­tek múlt évi felhasználásáról. Ezután megkezdődött a vita, melybe többen bekapcsolód­tak. A közlekedéstudományi egyesület titkára, Kerepesi János a társegyesületekkel, kutatóintézetekkel való együttműködésre hívta fel a figyelmet, és beszámolt a múlt évi- sikeres nemzetközi tapasztalatcseréjükről. Lacaka János, a kohász szakcsoport elnöke a rosszul értelmezett „presztízselv” ellen emelt szót. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület elnö­ke, Tóth Imre pályázatot ja­vasolt az energiafelhaszmáiáe javítására. Kuti István, a Szervezési és Vezetési ‘ Tudo­mányos Társaság titkára fel­szólalásában többek között tolmácsolta Antal Gyula, az SKÜ vezérigazgatója nevé­ben. az üzem anyagi felaján­lását az építendő Technika Háza megvalósításához. Tóth Rudolf, a KISZ megyei bi­zottságának ifjúmunkás-fele­lőse javasolta, hogy a MTESZ szerepeljen előadásokkal az ifjúsági klubok programjá­ban. Zárszavában Varga Gyula, a MTESZ elnöke megköszönte a tagegyesületek munkáját és az SKÜ példát mutató -fel­ajánlását. Kérte, hogy a me­gye többi üzeme, szövetkeze­te is csatlakozzék ehhez a kezdeményezéshez. Végezetül a választmányi ülés egyhangú­lag elfogadta az 1974. évi be­számolót és az 1975-ös mun­katervet. Elbocsátások Chilében A chilei katolikus egyetem katonai vezetősége határoza­tot fogadott el, amelynek ér­telmében 152 oktatót «elbo­csát, 163 oktatónak pedig csökkenti az óraszámát — ad­ja hírül az Ercilla című chi­lei hetilap. Horge Suit ellen­tengernagy, az egyetem rek­tora ezt a döntést az egye­lem 13 milliárd escudós pén ügyi deficitjével indokolta, amelyet az oktatásra fordí­tott összegek nagyarányú csökkentése idézett elő. A chilei művelődésügyi dol­gozók egységes szakszerveze­tének adatai szerint tagjai kö­zül politikai okokból 1974-ben 3000-et bocsátottak el, s 8000- et helyeztek át. Sokat közülük börtönbe és koncentrációs tá­borokba zártak, s ott kínzá­soknak és megaláztatásoknak vetik alá őket. Több oktató halt meg a junta kínzókam­ráiban, nem bírván ki a kín­zásokat. Mexikóvárosban megkez­dődtek a chilei katonai junta bűntetteit vizsgáló nemzet­közi bizottság harmadik ülés­szakára való előkészületek. A tervek szerint az ülésszak február 18-án nyílik meg. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents