Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)
1975-02-05 / 30. szám
Harminc éve Illúziók és a valóság Az ország felszabadításáért vívott drámai küzdelem végső felvonásához köze'e- dett: 1945. januárjának végén összeomlott a náci csapatok Dunántúlról indított nagy ere. jü páncélos támadása, a Budán körülzárt német és nyilas erők kiszabadításáért- két héttel később pedig \ végleg felszabadult Budapest. A nyilas lapokat azonban a tények nem zavarták optimista jelentéseikben. Budai I A szakmunkások mellett jelentős szerepet töltenek be üzemeinkben, gyárainkban a betanított munkások is. Egy- egy részfeladat megoldásánál kell csak segédkezniük, igy ezt gyakorlottan, hiba nélkül el tudják látni, tevékenységüket összehangolva pedig kerek egészet alkothatnak. Főleg az idősebbek számára kedvező ez a megoldás, hisz’ ebben a korban már — család mellett —, nehezebben megy a szakma , minden csínjának megtanulása, viszont tevékenységük hasznos a szakmunkasok számára. A fiatalok a betanított munkát — főleg a textiliparban — a gyors pénzszerzés miatt választják, később azonban munkájuk mellett általában sikeres szakmunkásvizsgát tesznek. Meló Margit — képünkön —, a balassagyarmati Ruhaipari Szövetkezet dolgozója szintén az ügyes, szorgalmas betanított munkások közé tartozik, azonban szakmai felkészültségéről naponta számot ad munkahelyén. Feltétlenül szakmunkássá kell válnia!’ — Kulcsár — Összetartás, 1945, január 24: -.Budapesten az ellenségnek u Duna jegén át a Margitsziget és a nyugati városrész ellen Indítjtt támadása eredménytelen maradt. Felső-Sziléziában — kisebb betörésektől eltekintve — megtartottuk államinkat Pels térségében erőteljes, páncélosokkal támogatott ellentámadással elfogtuk a bolsevistákat.” Január 26-án: „A keleten •olyó nagy elhárító csatával kapcsolatban a Wilhelmstras- sén megállapítják, hogy a térség nagy kiterjedése folytán a megindított ellen rendszabályok nem ismerhetők fel egykönnyen. A szükséges intézkedéseket azonban megtették és az ellenség súlyos német visszaütéssel számolhat.” Egy nappal később a Budai Összetartásban felhívás jelenik meg, amely azonnal jelentkezésre szólítja fel a cfm- íestőket(l). Aki nem jelentkezik a XI. kerületi nyikis pártházban, komoly következményekkel számolhat. A Hungarista január 26-i, természetesen mór nem Budapesten, hanem Szombathelyen megjelenő számában közli Keitel német vezértábornagy nyilatkozatát a határon túlra vezényelt- ' illetve kényszerített magyar katonákról. odamenekült nyilasokról: „A magyar hadsereget a magyar föld visszafoglalására képezzük ki Németországban.” A Hungaristában olvasható a Magyar anyatigri- sek című cikk is, Katonka Málna tollából: „Budapesten a nők kiragadták a fegyvert a megsebesült, vagy elesett katonák kezéből, és mint tigrisek rohantak rá a £ ellenségre.” A Hungarista a még mindig szórakozni vágyókat így igazítja el: „A Sabaria Filmszínház bemutatta az UFA új remekművét, az Álmaim asz- szonya című híres filmóriást.” Ugyancsak a Sábariábam vidám est lesz január 26-án a vasárnapi légiriadó miatt elmaradt vidám matiné helyett. A Pápai Újság január 23-i számából: „A felső-sziléziai határvidéken megmerevítettük az ellenség nyugatra való előretörését.” A hadijelentés tőszomszédságában jelmondat olvasható: „Félni szabad, de gyávának lenni soha!” Ezt pedig nehezen érthető Szálasi-idézet követi: -,A mi nacionalizmusunk a Nemzet mai és holnapi hivatástudatát jelenti. A mi szocializmusunk nem a marxizmus osztályharca, hanem a Nemzet kebelében élő társadalmi rétegek munkabékéje.” A hirdetésrovatból: „Egy férfikarórát adnék ágyhuzatokért. Jelige: Színes legyen, 58.” Minden nyilaskeresztes orgánum közli a német véd- eröföparancsnokság jelentését február 3-1 számában. „Magyarországon a Balaton és a Duna között az ellenség folytatta a délről és északról indított támadásait. A német és magyar katonák ellentámadásai néhány betörési helyen kivetették állásaikból az ellenséget. Budapest védőrsége a Vár környékén védekezik.” Téli ügyeletben ELBIZONYTALANODIK, s nem ismerd ki magát manapság az ember ács időjárásban. A minap még tavaszt hívogató napsugarak cirógatták a mogyoróbokrok korán jött barkáit, és igaz, hogy éjjel csattogósra fagyott, de délben már kabátot kigomboltató szél szaladt végig a városon. Most meg.. • ? Hol sűrűn hull a hó, hol kienged, hol meg ráfagy az útra a sár-víz keveréke. , Érdeklődve is nézi a Meteorológiai Intézet telexen érkező legfrisebb előrejelzését Cser István, a KPM megyei igazgatóságának központi ügyeletese. — Milyen idő várható Nóa- rád megyében? — További csapadékkal ke'l számolni. — olvassa —. s bár napközben erősödik a felmelegedés, éjszaka, főként a Mátrában és a magasabban fekvő helyeken fagy is lesz. Lett is. Olyan, hogy jégszalaggá változtatta az út burkolatát. — Mégsem okozott fennakadást a közlekedésben, — tájékoztat Timmer Zoltán főmérnök. — Egész éjjel üzemeltek a sószóró gépek, és járhatóvá tették az utakat Egyébként is, jól felkészültünk a télre: már október elején megtettük a szükséges in tézkedéseket. Két nagy feladata van téli időszakban a KPM útügyele- tének: a hó és a síkosság elleni védekezés. S miközben sorolja a főmérnök, hogy milyen eszközök állnak ma rendelkezésükre, a gyors, hatékony munka végzésére, elgondolkodva emlegeti a négyöt évvel ezel-őttöt. Amikor még nem volt nagy teljesítményű hómairó — ma költő is van belőle —, amikor még traktor vontatta faekékkel próbálták a hófúvások erejét, amikor még igazi tél is volt. Üvöltő széllel, sűrű hóviharral, elakadt járművekkel. — Bizony, volt úgy, ha jól emlékszem 1969-ben. hogy kétszer Is meggondolta az ember, beül-jön-e a volán mögé — bizonygatja Perese Pál gépkocsivezető. — De hét nekünk menni kellett; hóekével jártam akkoriban. Történt egyszer is, hogy este hétkor elindultunk Pásztórpl — akkor még ott volt a KPM megyei központja — a bokori útra. Nem nagy távolság, de belekerült vagy öt óra hosiz- szába, amíg odavergődtünk. Pedig kétszámyú hóeke tolta előlem az útról a havat. Régen volt már: a nagytól is, az éjszakai, erőltető n]unka is. — Lassan teljesen kimegyünk a gyakorlatból — jegyzi meg mosolyogva Timmer Zoltán főmérnök — hiszen a hómarókat is 1970—71 telén használtuk utoljára. Az egyikkel még nem is mentünk többet öt kilométernél. Am a% emberek és eszközök ilyenkor sem pihennek. Három évtizedről — dióhéjban Munkás fiából bankigazgató — Vannak kik úgy vélekednek, hogy száraz, rideg emberek a banki szakemberek. Tévedés! Eredm-gnyes pénzintézeti munkát a mindennapi élettől elszakítva nem lehet végezni- A termelés, elosztás, forgalom, fogyasztás körforgását kísérjük figyelemmel. Emberközpontú munkát végzünk. Az igaz, hogy a cél és eszköz meghatározásában elvont, matematikai módszerekkel dolgozunk. Nevén leéli nevezni a gyermeket, ragaszkodni a realitásokhoz. 1944. december 31. (NÖGRÁD megye FELSZABADULT» — A - felszabadulás idején tizenhárom éves voltam. A héttagú család Karancslapujtön élt., közös udvarban. Apám az aoélgyárban pácolóként dolgozott. Kerékpáron járt munkába- Mindennap 20 kilométert kerékpározott. Hárman voltunk testvérek. Ennivaló alig akadt. Fő eledelünk a krumpli volt. Tálán jelképes, hogy a szovjet katonákat a pincében, egy kruimiplibalmon vártuk. Papíron diák voltam, a 4. polgáriba jártam Salgótarjánba. Természetesen én is kerékpáron. 1946.» augusztus 1(MEGJELENT AZ ÚJ FORINT) • — Jól emlékszem, 1940. szeptember elejére. Édesapám meghozta az első keresetét. Nagy dolog volt a millpengös, bili pengős, inflációs időkhöz viszonyítva. Délelőtt még .egy doboz gyufát adtak a felülbélyegzett pengőkért, délután már eldobhattuk. Kereskedelmi középiskolás voltam, a szünidőt töltöttem. Édesapám kivette szabadságát és részes- aratást vállalt, hogy több jusson a családnak. Én a markot szedtem. Jelentős fordulatot 1947 hozott az életemben, amikor népi kollégista lettem1950. január I. (MEGKEZDŐDÖTT AZ I. ÖTÉVES TERV) — A szövetkezeti mozgalom szervezése 1948 nyarán kezdődött. Jómagam 1950 elején Szabolcsban jártam a falvakat. Vándor könyvelőként kerestem fel a termelőszövetkezeti csoportokat. -Az érettségi már mögöttem volt. A fővárosban kaptunk háromhóna- pos átképzést, és irány Nyíregyháza. Hol itt, höl ott laktunk albérletben. Ha lekéstük a vonatot, a vasútoldalon aludtunk- Néhány szövetkezeti elnök a Kossuth cigaretta dobozáról olvasta le a gazdálkodási adatokat, a másik egy nagy zsákból szórta ki a papírokat a földire. Sok élmény, nehéz idők voltak. — Később a fővárosban szövetkezeti vezetők képzésében vettem részt. Azután katonáskodtam. A járási tanács, adócsoportjához 1953 októberében kerültem. Azóta tekintem magam tanácsi dolgozónak. 1961. február 19. (BEFEJEZŐDÖTT . A MEZŐGAZDASÁG ÁTSZERVEZÉSE) — Salgótarjánban, a járási tanács adócsoportját vezettem. Az adózás körülményei az "1956 előttihez viszonyítva jelentősen megváltoztak- A lakossági adóknál korábban a tényleges jövedelmeket akartuk megtudni, ám ritkán sikerült. Ahány ember, annyi- -féle módon állapította meg. Viszont 1961-ben a lakosság jövedelmi adóztatásánál már az általános feltételek mellett elérhető jövedelmet adóztattuk. Aki az átlagnál többet produkált, az jobban boldogult. Változott a termelőszövetkezetek adóztatásának módja is. A pénzben!, személyi jövedelmek növelését szorgalmaztuk. — Kineveztek a megyei tanács pénzügyi osztálya' helyettes vezetőjének. Közben elvégeztem a közgazdaságtudományi egyetemet. A Magyar Nemzeti Bank Nógrád megyei igazgatója 1967 december 14- től vagyok 1970- november 23—28. (ÜLÉSEZETT A X. KONGRESSZUS) — A gazdaságiirányítási rendszer 1968. január 1-től megváltozott. Üj szelek fújtak. A közvetett pénzügyi szabályozó eszközök kerültek előtérbe. Korábban a bank feladatkörében jelentős szerepet töltött be a hatósági jelleg. Ha* pénzügyi vitára került ' sor, akkor utasítást adott. Azóta a hiteladás szelektívvé vált, a feltételek meghatározásával közvetve befolyásoljuk az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi egységeket. — A tanulás után az oktatás következett. A megyei oktatási igazgatóságon 1973 óta politikai gazdaságtant tanítok. Öra-adó vagyok a számviteli főiskolán. 1975. február 1. (ELKEZDŐDTEK A PARTÉRTEKEZLETEK) — Az idei hitelpolitikai Irányelvek ismertek. Céljaink ugyanazok, mint a korábbi esztendőkben.. A felsőbb szervek a végrehajtásban még nagyabb következetességet várnak tőlünk. Nagyobb szelektá- - last, a hitelnyújtásban még több megfontoltságot. A termelési és egyéb hitelekkel a népgazdasági célok megvalósítását szorgalmazzuk. A banki munka nem bonyolultabb, minit korábban- Három-négy esztendő óta a vállalati érdek mellett a vezetők egyre inkább figyelembe veszik a népgazdasági érdekéket is. — Szeretem a nyugalmat, a csendet. Van horgászjegyein p-z Ipolyra. Áztatom a zsinórt. A horgászjegy évi 300 forintba kerül, én nem fogok 50 forint értékű halat sem. A házi-kertben rózsafával bíbelődöm, az unokáim is aranyos gyerekek. Az ismerősök közül néha megstzólítanaik: Endre, bankigazgató vagy, adj egy kis pénzt! Mit mondhatok? Azt. hogy a lakosság bankja az OTP. mi1 a vállalatok, gazdálkodó egységek bankja vagyunk. .. — Őszülő hajszálaim nincsenek- Egészségemmel sincs baj. A,z emberekért még sokáig szeretnék dolgozni. Elmondotta: Miklós Endre, a Magyar Nemzeti Bank Nóg- réd megyei igazgatója. Lejegyezte: Rozgonyi István, Szemle — népművelési cikkekről A salgótarjáni Balassi Bálint Nóprátl megyei Könyvtár kiadta a Szemle múlt évi második számát. A kiadvány a vonatkozó időszakban megjelent napilapok és folyóiratok közművelődéssel foglalkozó cikkeinek rövid annotációval ellátott felsorolását, számbavételét tartalmazza. A könyvtár mindenekelőtt azoknak kíván segítséget nyújtani munkájához, akik közművelődéssel foglalkoznak. E számban Is közölnek eseménynaptárt. A felhasznált periodikák között szerenel az Élet cs Irodalom, a Könyvtáros, a Magyar Hírlap, a Munka, a Népművelés, a Népszava, a NOGRAD, a Palócföld. a Pártélet. a Társadalmi Szemle és a Valóság. Támfalat építenek a eeredi út egyilk megcsúszott szakaszán, árkot ásnak, az útpadkákat hozzák rendbe Nógrád- megyeren és a Pásztó—Szé- csény közötti úton is. A gépjárművek meg már a tavaszi építkezések színhelyeire szállítják az anyagot. Igen, a tavaszra készülnek. Pedig öt, kétszám-yú, nehéz hóeke és tizenöt egyszárnyú — amelyek csak az út egyik oldalára tolják (tolják? —tolnák) a havat, állnak készenlétben és hatalmas mennyiségű, több mint há rom ezer tonna só. Igaz, ez fogy is, mert a napokban gyakran üzembe kellett állítani a tizenkét speciális szórógépet, mert ideiint még a tél. SŰRŰN KATTOG a telexgép a központi úgyeieten és ÚRH-n jelentkeznek be a telephelyekről. — Ma is minden. rendben van — mondja Cser István és tekintete megpihen Nógrád megye még e- ideig üresen álló, bejegyzés nélküli hótérképén.... K. Gy. j NÓGRÁD — 1975. február 5* szerda £ Csak a uyitvatartás szűkítése? Egyes kereskedelmi dolgozók szerint a csökkentett, munkaidő maradéktalan biztosítása egyedül és kizárólag a nyitvatartás csökkentésével lehetséges megyénk kereskedelmében. Ez a felfogás a KPVDSZ megyei bizottságának legutóbbi ülésén is hangot kapott, úgy is, mint a nyitvatartás korszerűsítésének gondolata, igénye, amely feltételezi a lakosság jó ellátását és a kereskedelmi dolgozók jól felfogott érdekét. A megyei bizottság igen helyesen a gondok megoldásának csak egyik, de nem kizárólagos módszereként fogadta el az előbbi elképzelést. Hangsúlyozta, hog$ számos más lehetőség is kínálkozik, amit feltétlenül okosan kell felhasználni. Ide tartozik a munka- és üzemszervezés színvonalának emelése, az egészségtelen versenyszemlé- -let megszüntetése, az állami vállalatok és szövetkezetek közötti kapcsolatok egészséges kialakítása, a lakosság ellátását szolgáló jó koordináció, az osztott munkaidő bevezetése, illetve kiszélesítése, az ésszerű fejlesztések és kisgépesítések. Sajnos, megyénk kereskedelmébe még nem tört be a modern technika. Több helyről még azokat a gépeket is kiűzték, amit eddig ímmel-ámmal használtak. Az osztott munkaidő bevezetésétől pedig nagyon idegenkednek, mondván: csak a létszámgondjainkat növelnénk. Ez valós érv, még ha elszigetelten jelentkezik is. A hivatásukat szerető. ízig-vérig kereskedők tudomásul veszik, hogy ennek a szakmának ez a sajátossága, ez a velejárója. Ezért elutasítja azokat a szélsőséges megnyilvánulásokat, amelyek a fogyasztói érdekeket- időnként semmibe akarják venni. Ha elfogadnánk az olyan véleményeket, hogy szombaton ne legyen nyitva egyelten üzlet sem, helytélen útra térnénk, q gondolat jegyében a vasutasok is kijelenthetnék, hogy szombat—vasárnap nincs forgalom, mindenki közlekedjék úgy, ahogy tud. A kereskedelmi dolgozók csökkentett munkaidejének biztosításánál éppen ezért a nyitvatartás nagymérvű csökkentése nem lehetséges. Az ilyen felfogás nem -jelenti a kereskedelmi dolgozói: jól felfogott érdekeinek •helyes képviseletét. Persze nem jelenti azt, hogy ha kismértékben is, de szóba jöhet a nyitvatartás szűkítése. De csak ott, ahol ennek megvannak a feltételei, ahol nem károsodik a lakosság, ahol ebből nem jelentkezik politikai feszültség. V. K.
