Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-05 / 30. szám

Ahogy az igazgató látja Hatékonyabban és takarékosabban Megint léi... Ja nuár első felének szeles Időjárása után az utolsó két 70, verőfénye naftalinba pa­rancsolta télikabátjainkat. A merészebbek üvegfalak vé­delmében fürdőruhában süt­kéreztek, és még a Jázósab- bak is megengedték maguk­nak azt a fényűzést ■ hogy fe­detlen fővel lépjenek az utcá­ra. Hazánk nem egy pontján kúszott a hőmérő higanyszá­la 10—15 C° fölé, s a játék­boltok köznegetség tárgyává lettek, hiszen az első napok­ban nem, vették be a kiraka­tokból a ródlikat, sítalpakat. A telektulajdonosok fontol­gatták, hogy ki lehetne men­ni megnézni, mi van a föld­nél. és az erdőkben andalgó szerelmesek itt-ott tényleg ibolyáztak is. Mindnyájan be­lenyugodtunk, hogy a tavasz tündére az idén korábban megjött... Talán az elmúlt év csúsztatását akarja ledolgoz­ni — gondoltuk, azután kide­rült, hogy csak egy álcázó hadművelet volt, mely ruha­tárunk rugalmasságát és ide­geink teherbíróképességét tet­te próbára. Február maga előtt küldte az első hófellegeket, s óriási pelyhekkel köszöntött be. Ügy látszik, odafent .nagyta­karítás van, paskolják a cik­londunnákat, bekapcsolják az „orkán" porszívót, s ennek következtében idelenn az atyák csúnyákat mohdanak, miközben elindulnak, hogy lehozzák a padlásról gyerme­keik következő idényre elrak­tározott téli sportszereit. A humoristákba beléfagyott a szó. Hazánk különböző szer­kesztőségeiben körülbelül fél­száz olyan írás került papír­kosárba, mely a téli felkészü­lésen élcelődött, mely azért volt kitűnő, mert két éve nincs tél. Ugyanakkor a hó- marókezelők kezüket dörzsö­lik, hogy végre talán kipróbál­hatják az évekkel ezelőtt vá­sárolt. de még soha nem hasz­nált új gépeket. Ruhagyára­ink új modellekkel kísérletez­nek, téliesített fürdőruhák, illetve nyáriasított pufajkák születnek az álmodozó terve­ző asztalán• s a következő tél- nvári, akarom mondani nyár­téli idényre — az évszak szó elavult lévén az Akadémia törölte — megjelennek a bol­tokban is. Legnagyobb zavarban az utazási irodák vannak. Egy részük februári balatoni nya­ralást, illetve augusztusi sítú­rákat hirdet hazánk kies tá­jain, más részük azonban fe­lén találta a szeget. Téli ki­rándulást ígér a Tátrába és nyárit Egyiptomba, ahol szin­te egész évben azonos időjá­rás lévén még megbízhatóak az évszakok. — S — t Közismert, hogy éhben az esztendőben, a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődése több tekintetben nagyobb kö­vetelményeket állít megyénk üzemeinek, vállalatainak dol­gozói elé. A tennivalóknak közös vonásuk van, a megva­lósítás során azonban jelent­keznek azok a sajátosságok is, amelyek csak az adott kollektívára jellemzőek. Ezekről beszélgettünk Varga Gyulával a Salgótarján,! öb­lösüveggyár igazgatójával. — Visszapillantva az elmúlt évre, mit kíván ezzel kapcsolatiban elmondani? — Viszonylag nehéz körül­mények között indult az 1974-es év 'is. Legfőbb gondot a demokratikus export-kon­tingens biztosítása okozita. Az ezzel kapcsolatos problémákat sikerült megértetni a mun ka- kollektívákkal. Vállaltaik a kényszerhelyzetből adódó na­gyobb feladatokat; a gyor­sabb termékváltást, az új ve­vők keresését, azok igényei­nek kielégítését mind a bel-, mind a külföldi piacokon. Közös munkával az év végiére minden rendbe jött. Elmond­hatom, hogy ismét egy sike­res “ évet hagytunk magunk mögött. Mind a tervhez, mind a bázishoz viszonyítva túlszár­nyaltuk az előírásokat, telje­sítettük a kongresszusi ver- senyváfllalásumkat is. A több­lettermelést száz százalékban termelékenységből biztosítot­tuk. A dolgozók bérszínvona­la 1970-h.ez képest 30 száza­lékkal nőtt, az összlétszám az előbb említett időszakban csupán 0.46 százalékkal emel­kedett ugyanakkor a terme­lés 60 százalékkal nagyobb. Az elmúlt évi nyereségtervét 113 százalékra teljesítette k kollektíva. Ilyen előzmények után kezdtünk hozzá az új, sokkal nagyobb feladatokhoz az idén. — Miben jelentkez­nek ezek? — Több irányúak. Sajnos, nem tudjuk maradéktalanul kielégíteni a belföldi igénye­ket: aiz automata gépeken gyártott poharakból, kelyhek- ből, a vendéglátóiparban használatok termékekből, s egyéb háztartási üvegáruk­ból. Valamivel kedvezőtle­nebb a helyzet mint tavaly a demokratikus e x portkon, ti n- giens biztosításánál. Ez első­sorban a osillárü vegekre, má­sodsorban. pedig a háztartás­sá, üvegféleiségeikre vonatko­zik. Többek között két Auto­mata kemencét újítunk fel az idén. ami 28 millió forintnyi termeléskiesést okoz- Az elő­ző évekhez képest meg kell birkózni a nagyobb arányú alapanyagár-emelkedésekkel is. Előzetes számításaink sze­rint, pillanatnyilag a külön­böző áremelkedések 18 és fél­millió forinttal rontják az eredményességet. Ennek eg^ része tőkésimportot jelent. Az előbbiek mellett viszont ked­vező kilátások vannak egy 18 millió forint értékű export­hitelre. és 180 millió forint fejlesztési hitelre. Ennek okos felhasználása igen körülte­kintő munkát kíván mind- annyiunktól. — Milyen területe­ken szükséges alapvető változást elérni a haté­konyság .növelésében és a takarékos gazdálko­dás megvalósításában ? — Az említett feladatok megoldására, a gondok meg­szüntetése, valamint az ár­emelkedések bizonyos mér­séklése céljából kidolgoztuk az anyag- és energiatakaré­kossági tervünket. Ez csak a vállalat elképzeléseit tartal­mazza. Valószínű, a dolgozók majd kiegészítik konkrét vál­lalásokkal. Az intézkedési tprv szerint 4,2 millió forint megtakarítást kívánunk elér­ni az alapanyagoknál és az anergiánál. Ebből 131 ezer dollárnak megfelelő összeget tesz ki az importanyag csök­kentese. A többlettermelést újabb lótszámcsökkeniféssel oldjuk meg. Ezért a többlet- termelés száz százalékait ter­melékenységiből biztosítjuk az idén is. Tovább növeljük a munkaigényes termékek vá­lasztékát, nyolc százalékkal mérsékeljük a sielejtet, a mi­nőség rontása nélkül két szá­zalékkal csökkentjük a ter­mékek súlyát. Terveinkben szerepel még a munkaidő jobb kihasználása, a munka szervezettségének növelése, a munkásoktól független vesz- teségiidő csökkentése, a jobb munkafeltételek megterem­tése. a norma- és technoló­giai fegyelem megsczilárdítá- sa, valamint a korszerűbb üzem- és munkaszervezés. Az említett feladatok jó elvégzé­se, valamint a fejlesztési el­képzelések okos megvalósítá­sa céljából még több öntuda­tos. gyárat szerető, többre vágyó, jobbat akaró, jövőjét érdeklő, s azt okosan formál­ni akaró munkást kapcsolunk be. — Ön szerint a mun­kások érzékelik a reá­juk háruló megnöveke­dett feladatokat, a vele járó felelősséget? — Nagy többségük ismeri érti es vállalja is. Biztos va­gyok abban, hogy a régi ha­gyományokhoz híven újabb erőfeszítéseket tesznek a meg­növekedett feladatok sikeres elvégzéséért. Ebben a mun­kában számítunk a szocialis­ta brigáditagokra, a gyár va­lamennyi munkakollektívá­jára. Ismertetjük velük a fel­adatokat, elképzeléseinket, a megoldás útját, lehetőségét, s arra kérjük őket, hogy kong­resszusi venaenyivállaliásiaik- ban közöljék ezzel kapcsola­tos elképzeléseiket. — A jelenlegi kol­lektíva képes-e megbir­kózni az új helyzetből fakadó,* sóik tekintetben nagyobb követelmé­nyekkel? — Hosszú évek tapasztala­tai bizonyítják, hogy a törzs- gárda tagjai, a szocialista bri­gádban dolgozók nagyon ön­tudatosan. veszik ki részüket a termávalókból. Sokszor első pillanatra megoldhatatlannak látszó feladatok elvégzését vállalják magukra. Biztos, vagyok, hogy ebiben az esz­tendőben is így lesz. — Végül mondjon néhány szót arról, hogy a gyár vezetősége tud­ja-e biztosítani a felté­teleket az előbb emlí­tettek jó elvégzéséhez? — A vázolt körülimé- mények között az idén 10 millióval nagyobb termelési értéiktervet kell megvalósíta­nunk. Ennek tudatában állí­tom, hogy a nehézségiek elle­nére is, a föltételeket bizto­sítani fogjuk a folyamatos termeléshez. Ez viszont tő­lünk, vezetőktől kíván jóval nagyobb körültekintést, ala­posságot, szervezettséget, megfontoltságot és bölcsessé­gét. Tülajdómiképpen az a mi kongresszusi vállalásunk. Megrendelésünk van, alap- és segédanyagokban sem lesz fennakadás, biztosítjuk a ha­tékony termelésihez szükséges gépeket is. Amennyiben, elkép­zeléseinket maradéktalanul megvalósítjuk, akkor a dolgo­zók jövedelme az idén is megközelíti az előző évekét, s ezt saját erőből, jó munká­val alapozzuk meg — fejezte be nyilatkozatát Varga Gyula igazgató. I" K. AZ EDDIG lezajlott terme­lőszövetkezeti zárszámadások­ból leszűrhető az a tanulság, hogy a szövetkezeti tagok je­lentős hányada nem mindenre kiterjedően vitatja a közös gazdaságuk helyzetét. Külön­böző álláspontok alakulták ki. Többen — akik párttagok —, arra -hivaitkoznak, hogy a le­zajlott vagy a most sorra ke­rülő pártrendezvényeken so­kat elmondtak, vagy el kí­vánkoznak mondani a közös gazdaságokkal kapcsolatosan. Tartózkodnak attól, hogy is­métlésekbe bocsátkozzanak. In­kább hallgatnak. Egy másik álláspont is az ismétlésektől való tartózkodásiból fakad. Ebiben az esetben arra1 hivat­koznak többen, akiknek igen órtakes tapasztalatuk van az egész évi munkát illetően, hogy a közgyűlést megelőző brigád-, vagy más csoportos beszélgetéseken, a közgyűlés­nél szűkebb kollektívában tu­lajdonképpen már mindent el­mondtak Ha a zánszámadő közgyűlés alkalmával, a tag­ság szélesebb körében megis­métlik beszédüket az óhatatla­nul sokaknak csupán ismétlés lesz, és ezt nem tartják ildo­mosnak. Sok igazság van ezekben a nézetekben, mégis féligaasá- gos. A pár (rendezvényeket a tsz tagságának egy igen kicsi hányada látogatja, ami érthe­tő. Nem kell tehát senkinek sem tartania attól, hogy be­szédét — különösen akkor, ha az érdekes, közérdekből, vagy esetleg egyéni érdekekből ia­Közgyűlések és a uita díttatva li'angzik is él — is­métlésnek veszik. Erre hivat­kozni tehát 1 szükségtelen. Egyébként is a pártrendezvé- nyen elmondottakat a párt­tagság biztosan kiegészíti, ke­rekíti, értékesebbé csiszolja, és ennek következtében minden­ki számára tanulságosabbá vá­lik. Emiatt tehát senki se ma­radjon hangtalan a közgyű­lésen, amely a legilletékesebb mindennemű kérdés — amely a termelőszövetkezet életével összefüggésben van — megvi­tatására. ’ De egyébként azok­nak a száma a kisebb akik­nek ilyen az álláspontjuk. Nehezebb a helyzet azokkal szemben, akik arra való hi­vatkozással, hogy kis ab b kol­lektívákban már mindent meg­beszéltek, nem vesznek részt a zárszámadó közgyűlés vitájá­ban. Ez az álláspont, nem hogy' megengedhetetlen, hanem ká­ros a közössel szemben, követ­kezésképpen a tsz-tag. mint a szövetkezet első számú gazdá­ja, hallgatásával önmagának okoz kárt­A közösség' minden lényeges ügyét meg keli beszélni, a zár­számadó közgyűlésen. Var­sányiban történt, — ahol a három egyesült tsz külön-kü- lön tartotta a közgyűlést —, hogy bérvita jetentoaett. mert a tagsággal későn közölték, hogy a korábban beígért bé­ren! felüli 5 százalék részese­dést nem tudják kifizetni. A tagság, figyelmének nagy ré­szét erre fordította, mert a vezetőség, sajnos, nem tisz­tázta félreérthetetlenül velük sem korábban, sem ott a ta­nácskozáson, a valóságos hely­zetet. Ezért sokan a közgyűlés közben elhagyták a tanács­termet. ahelyett, hogy megvi­tatták volna a kérdést. Kinek tettek jót ezzel? Ró­luk volt szó, joguk lett volna megkövetelni, hogy a legap­róbb részletekig beszéljék meg a kialakult új helyzetet. A tel­jes ismeret birtokában nem kétségekkel telve hagyták vol­na el a közgyűlés színhelyét akik elmentek, s azok sem, akik ottmaradtak ugvan. de keveset értettek meg az intéz­kedésből. i A zárszámadó közgyűlésen helye van az élénk, célratörő vitának. Semmit sem szabad elhallgatni. ami kétkedést hagyhat az emberekben a gaz­dálkodás, a Vezetés iránt. Hagyom-myos és szép dolog az, hogy ilyen nagy esemény alkalmával, mint a zárszám­adó közgyűlés, a mezei mun­ka támogatói, partnerei, a jó- barátokj a mezogazclaikodast irányító szervek képviselői jelenlétükkel megtisztelik a közgyűlést. Ez a szép hagyo­mány akikor veszít értékéből, ha a vendég, ment nehezen, in­dul a tagság felszólalása, köte­lességének tartja., hogy beszél­jen. Némelyik ember pedig olyan hosszan tud szólni — sajnos, igen általános dolgok­ról —, hogy a tsz-tagság csak Úgy feszeng a székeken. Már az idén is volt arra példa, hogy két vendég felszólalása összességében hosszabbra si­került, mint a vezetőség je­lentése. A tagok körében, nem váltottak ki elismerést ezek a beszédek. Szerencsére nem hallgatással. hanem a saját ügyük iránt érzett felelősség­gel folytatták a vitát. Ez azon­ban még ritka ’eset, jóllehet már ilyen is van. Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy nlpcs Szükség a vendégek beszédé­re. De ez valóban a tsz-moz- galomról szóljon, a mezőgaz­dálkodás nagy kérdéseit vilá­gítsa meg. Ez érdekli az embe­resei. A V, XRSZÁMAIM) közgyű- ísek zöme még ezután követ­kezik. Apró részletekre kiter- ledően vitassanak meg min­dent a tsz-tagok- Ne tartson senki attól, hogy megszólják: ismétel. A segítő, felvilágosí- ás+ nyúitó Szándékkal felszó­laló vendéget is szívesen meg­hallgatják. De a lényeg le­gyen a fontos, ez érdekli a tsz-tagságát. Babái Gyula Pétisói — optimálisai! A mezőgazdasági munkák szórását, így Matuzka Sándor, mostani feladatai közé tartó- — képünkön — két társával zik a műtrágyaszórás. Termé- Mester László és Dudok Mi- szetesen gépekkel végzik ezt hály traktorosokkal szórták a a fontos teendőt a gazdasá- műtrágyát a lucemaföldre. gokban, a földekre azonban Az úgynevezett Darázsdó-dű- csak megfelelő feltételek mel- lobén dolgoznak, s munkájuk - lett vonulhatnak ki a trakto- tói- a gépek helyes beállításá­nak. A csapadékos időjárás tói nagymértékben függ majd mellett csak kora reggeli fa- a földek hozama. Az import gyos órák jöhetnek számitás- nyersanyagokból készült ta- ba, így igyekezni kell a mun- lajerő-visszapótló műtrágyát kával, nehogy a sárban lera- emellett pazarolni sem lehet, gadjanak a gépek. Szécsény- takarékoskodni kell, optimális ben egyszerre három munka- mennyiségben kell azt a gé- géppel is végezték a pétisó pekkel szétszórni! Így látom a világot Nemzetközi gyermek-képzőművészeti pályázat A Komszomol Központi Bi­zottsága a szovjet1 úttörő- szervezet központi tanácsa, számos más intézménnyel, szervezettel együtt nemzetközi pályázatot hirdetett a világ gyermekei számára, Így látom a világot, címmel. A pályáza­ton részt vehet a világ min­den gyermeke, 5—16 év kö­zött. Az egyes pályázók 10, az iskolák és szervezetek 50— •30 rajznál többet nem küld­hetnek be, a rajzok mérete tetszőleges. A pályamunkák bármilyen technikával készül." hetnek (ceruza, pasztell, ak- varell- tempera, olajfesték üb.). A gyermekek megörö- ríthetik környezetüket, nép­szokásokat, nemzeti hagyomá­nyokat. Feldolgozhatják mű­veikben a felnőttek elbeszélé­sei alapján a háborút is. A III. nemzetközi gyermek-kép­zőművészeti pályázatot a fa­siszta Németország feletti győzelem 30. évfordulójának tiszteletére hirdették meg. Be­küldési határidő: 1975. május 1. Cím: Szovjetunió, Moszkva, K—30, Szuscsovszkaja Ulica, dóm 21. „Pionyerszkaja Prav­da”. Minden egyes' ra.iz hátá­ra oroszul, angolul, franciául, spanyolul, vagy németül írják fel a rajz címét, a pályázó adatait. A legjobb pályamun­kákból idén- december végén kiállítást rendeznek a Szov­jetunió Képzőművészeti Aka­démiájának termeiben. NÓCRAD - 1975. február 5,, szerda 3 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents