Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)
1975-02-05 / 30. szám
H im?. \ - V A minőség rontása nétküt Nem árt hangsúlyozni, hogy a sokoldalú takarékosság gondolatának gyakorlata megvalósítása eddig Sem jelenített, de a jövőben sem, je ienthet egyet a termékek minőségének rontásával. Így képzelik el az öblösüveggyár vezetői is az egyes termékek pú iycsökkentését. Még így is a megengedett határokon belül maradnak. , Hogy a minőséig javítására milyen szükség van, azt az elmúlt • évek példája birzo nyitja. Egyik másik gyárunkban megnőtt a reklamációk száma, a Páva Fehérnemű- g'Tár jánosatenai telepén például az 1973. évi 2.9 százalékos selejt- illetve osztályos áru a múlt évben 3,4 százalékra növekedett. Se szeri, se szim® azoknak a jogos kifogásoknak. amelyek a különböző félkész és készáruk jó minőségét hiányolják. Az egyik gyárban panaszolták az asszonyok, hogy regedben két harisnyanadrág hat hónapig is eltartott. Mos* 1 •mában pedig két hét múlva tönkremegy. Szövés! hibák is vannak bennük, mégis, első oszályon kerülnek forgalomba. Előfordul, hogy kétszeí, háromszor kell egy cipőt kicserélni, amíg a jót síikéiül kifogni. Az sem takarékoskodás. ha az illatos szappanból, az illatosító kimarad. A garanciális javításokat végző dolgozók tudják,, ho,gy gyakran milyen felületesein, hevenyészve összeállított termékek kerülnek ki a dolgozók kezeiből. Tavaly azért, került nehéz helyzetbe a Budapesti Finomkötöttárugyár hármas számú (balassagyarmati) gyára. mert nem a szerződésben vállalt minőséget biztosították az exporttermékeknél. A termékek minősége iránt korábban is nagy volt, de az idén igen, megnőtt a követelmény. Érthető, mert senki1 sem hajlandó pénzt adni silány áruért, legyen az félkész termék, termelőesEkök, vagy fogyasztási cikk. Ebből is kitűnik, hogy a termékek jó minőségéről nem a meósnak, az értékesítő vállalatoknak kell gondoskodni, hanem az azt előállító üzemek munkásainak, műszaki dolgozóinak, a kiviteli,ező építő’pari vállalatoknak és a tervezőknek. Ez alól senki sem kaphat felmentésit, dol- goazon vezetőként, vagy beosztottként. Megyénk üzemei, ahol egy kicsit is adnak a gyár hírnevére, a márka becsületére, nem nagyon engednek ki gyengébb minőségű terméket. Ez feltétele a kül- és belföldi piacok megszerzésének, illetve bővítésének, a tervezett ni-ereség részbeni előteremtésé nek. Ä XI. pártkongresszus és f.-‘'.szabadulásunk 30. évfordulójának tiszteletére indított verseny jelenlegi, .második szakaszában is fontos követelmény a minőség növelése. Ezt tükrözik a ZIM salgótarjáni gyárában, a Páva Fehérneműgyár jánosakmai telephelyén. a Salgótarjáni. Kohászati Üzemekben, a síküveggyárban, az öblösüveggyárban tevékenykedő szocialista brigádok ez évi felajánlásai. Az előbb említett célok elérését segíti a Dolgozz hibátlanul tudományosi munka- rendszer, a könnyűipari üzemekben. bevezetett ...ne add tovább”, az építőiparban a garancia'evél-mozgalom. Ennek során azt bizonyítják be n vetélkedő dolgozók, hogy a* termékek minőségének javítása egyetlen pillanatban sem kerülhet le az üzemi éle( napirendjéről. Sőt. ahogy egyes területeken mennyiségileg telítődik a piac. illetve csökken a kereslet, úgy nőnek meg a termékekkel szembeni minőségi követelmények. Ennek teljesítése esetén tovább nő azoknak a dolgozóknak. munkásoknak a becsülete. akik eddig i,s tartották magukat felfogásukhoz. s csak ió árut adtak ki kezükből. Ók mondják, ezért szavukra oda kell figyelni, és ennek szellemében cselekedni: pénzt csak jó munkáért szabad mindenütt kifizetni. Ez nem óhaj, hanem kövrtrt- mény 1 V. K, Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGY EI ßl Z O TTS A GA ES A MEGYEI TAtMŰ&S TAPJA •» XXXI. ÉVF., 30. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1975. FEBRUÁR 5., SZERDA minden területen erősítjük fejlődésünk szocialista vonásait L lésesett az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága A Nógrád megyei pártbizottság kedden salgótarjáni székhazában ülést tartott, amelyen megvitatta az MSZMP XI. kongresszusának irányelveit. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Központi Bizottság tagja, az Elnöki Tanács elnöke. Az ülést Matuz József, a megyei, pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára elemezte az irányelvek Nógrád megyei megvitatásának tapasztalatait' tanulságait. Elmondotta, hogy e vitára .mindenekelőtt az igen nagy aktivitás és felelősségérzet a jellemző. A Nógrád megyei kommunisták egyöntetűen kifejezésre juttatták: a X. kongresszus döntéseit az élet igazolta, elismeréssel szóltak arról is, hogy a Központi Bizottság a két kongresszus közötti időszakban felismerte az élet változásai következtében keletkezett ellentmondásokat, feszültségeket, s azok megoldására az eltelt négy esztendő során sok fontos határozatot hozott. Egyetértve az irányelvekkel, a Nógrád megyei kommunisták a legfontosabbnak azt tartják — hangoztatta Géczi János, — hogy politikánk fő és meghatározó vonala változatlan. Semmi szükség „fordulatra” alapvető változásra. Ugyanakkor tovább kell erősíteni fejlődésünk szocialista vonásait, azoknak követ, kezetesebben kell érvényesülniük politikai célkitűzéseink végrehajtásában, a társadalmi élet minden területén. Folytatni kell ezt a politikát, úgy- hogy közben az élet követelményeinek megfelelően szüntelenül fejlesztjük, gazdagítjuk, gyarapítjuk. Az előadó hangsúlyozta, lépten-nyomon tapasztalható, hogy a Nógrád megyei kommunisták nemcsak szavakban. hanem tettekben is kinyilvánítják egyetértésüket. Ezt tükrözi a XI. kong- resszús' és a felszabaduás 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny, ezt bizonyítják az 1974. decemberi KB-határozat végrehajtására készülő intézkedési tervek, az üzemek, vállalatok most zajló termelési tanácskozásai. A párttagság, szoros összefogásban az egész lakossággal azonosult a párt célkitűzéseivel, azokat a magáénak vallja- s hagyományainkhoz híven kész legjobb tudása szerint dolgozni a párt politikájának végrehajtásáért. A Nógrád megyei kommunisták előtt álló feladatokkal foglalkozva, Géczi János utalt a megye gazdasági szerkezetében végbement mélyreható változásokra, amelyek hatással voltak Nógrád megye társadalmi szerkezetére is. Rámutatott, a gyorsabb társadalmi haladás, gazdasági fejlődés egyik alapfeltétele a megye létszámban megnövekedett, tapasztalatokban megerősödött munkásságának nagyobb politikai aktivitása, társadalmi szerepének tokozása. Nem volt taggyűlés, ahol ne hangoztatták volna a szocialista nemzetközi összefogás, a szélesedő és sokoldalú együttműködés alapvető fontosságát, mindenekelőtt a Szovjetunióval' valamint a többi testvéri szocialista országgal. Ezzel összefüggésben a megye kommunistái nagyra értékelik a párt nemzetközi tevékenységét, elsősorban a Szovjetunió Kommunista Pártjávlfl való testvéri kapcsolatok fejlesztéséért, továbbá a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megteremtése érdekében kifejtett erőfeszítésekért. A vitaindító beszámolót követő széles körű vitákon felszólalt Losonczi Pál■ Lipták József, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának vezető titkára, Ozsvárt József, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára, dr. Csonka Tibor, megyei főügyész, Hof- fer István, a megyei tanács elnöke, dr. Bandur Károly, a megyei oktatási igazgatóság vezetője, Füssy József. a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára. Balta István, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának osztályvezetője és Fent Lajos, a szurdokpüspöki Béke Tsz elnöke. A vitában elhangzottakat Géczi János foglalta össze. A Nógrád megyei pártbizottság állásfoglalásában rögzítette, hogy a Központi Bizottság kongresszus' irányéi vei veL egyetért; a megvitatásuk során felvetett javaslatokat, észrevételeket eljuttatja az MSZMP Központi Bizottságához. Andrej Gremik© találkozott Ánvar Szadattal Előtérben a béliés rendezés kérdései Kereszty András, az MTI tudósítója jelenti: Kedden délelőtt Kairóban folytatódtak a megbeszélések Andrej Groimiko szovjet és Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter között. A tárgyalások hétfői, első szakaszának lezárásaként mind Gromiko, mind Fahmi nyilatkozott. A szovjet külügyminiszter elmondta, hogy a tái- gyalások átfogják a szovjet — egyiptomi viszony valamennyi területét és természetesen a közel-keleti térség helyzetét is részletesen megvizsgálják. „Nézeteink sok ponton találkoztak — mondta a szovjet külügyminiszter — természetesen egy megbeszélés nem volt elegendő minden kérdés alapos megvitatására". Iszmail Fahmi kijelentette, hogy Egyiptom érdekelt abban, hogy a Szovjetunió továbbra is latba vesse nemzetközi befolyását az arab ügy érdekében. Nagvon foltosnak nevezte a magas szintű) őszinte véleménycserét a két ország között. Miközben a szovjet külügyminiszter Kairóban tanácskozik, az egyiptomi főváros repülőterére egymás után érkeznek meg az arab külügy- és hadügyminiszterek gépei. Szerdán kezdődik ugyanis az Arab Védelmi Tanács rendkívüli ülése. amelyet Libanon kérésére hívtak ö*sze. A megbeszélés témája a Dél-Líbanon ellen folyó izraeli agresszió. Andrej Grímiko szovjet külügyminiszter, kedden találkozott Anvar Szacbatital, az Egyiptomi Arab Köztársaság elnökiével. A találkozón a felek részletesen megvitatták a szovjet —egyiptomi kétoldalú kapcsolatok helyzetét, s megbeszéléseik során kifejezésre juttatták országaiknak azt az eltökéltségét,, hogy a Szovjetunió és az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti barátsági és együttműködési szerződés alapjain, továbbra is folytatják e kapcsolatok kiszélesítésének folyamatát. Az egyiptomi elnök és a szovjet külügyminiszter emellett megvitatta a közel keleti helyzetet, amely a folyamatos izraeli agresszió és az ENSZ közel-keleti határozatai végrehajtásának izraeli részről való visszautasítása k övét keztében. vál tozatlan u 1 bonyolult és feszült. A felek m?’vizsgálták azokat a Isiseket. amelyek hatékonyan előmozdíthatják a közel-kele ti helyzet mielőbbi rendezését és megteremthetik az igazságos és tartós békét a térségben. A megbeszélésen, amely- tárgyszerű és baráti légkörben folyt le. részt vett Iszmail Fahmi egyiptomi kül ügyminiszter és Vlagyimir Poljakov, a Szovjetunió kairói nagykövete. (MTI) (Képünk a 2. oldalon) Elutazlak u francia képviselők Kedden elutazott Budapestről a Francois le Douarec al- elnök vezette francia parlamenti küldöttség, amely a magyar országgyűlés meghívására hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban. A delegáció búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke, valamint az országgyűlés több vezető tisztségviselője. Ott volt Raymond Bressier. -a Francia Köztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) Csipkemintás fürdőszobák Maszlik Pálné és Tóth Dániel-né, a Finorníkerámiaipari Művek romhány i építési- és kerámia gyára Mikszáth Kálmán Szocialista Brigádjának tagjai. Díszes mintázatú csempék csomagolását végzik, melyek az építőipar keresett termékei közé tartoznak. A csipkerajzú fekete kerámia a .fürdőszobák díszévé válik. A romhányt gyárban emellett az olcsóbb, hagyományos falburkoló anyagokat is mind nagyobb mértékben, készítik, ezzel is segítve a. lak ás építési program sikeres végrehajtását. Képünkön: az előbb említett szocialista brigád tagjai, akik a gyár legeredményesebb munka- kollektívájában, dolgoznak. Az 'elmúlt esztendőben az első helyezést kapták, valószínűleg most is ...dobogón” maradnak — Kulcsár József — Pályásat a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére Tanácskozott a honismereti bizottság Tegnap délelőtt fontos muhkaülésre hívták öksze a megyei honismereti bizottság tagjait. A tanácskozást Koinok Nándor. • a megyei, művelődési osztály közművelődési csoportvezetőjének tájékoztatója nyitotta meg. Ismertette a bizottság tagjai előtt a közművelődési bizottság tanúét- 30-á.n megtartott ülésének a honismereti mozgalommal kapcsolatos gondolatait, az ott megfogalmazott feladatokat. Ezek középpontjában a honismereti mozgalom kiszélesítése. társadalmi megbecsülésének. szervezeti kereteinek fokozása áll: a rendszeresebb, átgondoltabb együttműködés a KISZ-szel. a szakszervezettel. a módszertani továbbképzés segítése. A másik napirendi pont annak a pályázatnak a megvitatása volt. melyet a megyei múzeumi szervezet és a honismereti bizottság közösen, hirdetett felszabadulásunk 39. évfordulója tiszteletére. Domonkos Lajos, a múzeum munkatársa mutatta be az elkészített témajavaslatokat. A megyei helytörténeti pályázatot az előző évek gyakorlatát követve, idén is az országos néprajzi és nyelviárási pályázattal együtt hirdetik, két tagozatban: külön e felnőttek és külön a fiatalok számára. Egy fontos téren azonban különbözik ez a kiírás az előzőktől: szeretnének kilépni vele a szűkebb szakmai berkekből, szélesebb körűvé tenni a helytörténeti, honismereti kutatásokat. Ezt tükrözik a javasolt témakörök is. Többek között a különböző közösségek felszabadulás utáni történetéről, szocialista brigádok, művelődési közösségek eddigi útjáról, az általános és középiskolák közművelődési szerepéről, az ifjúsági mozgalom hagyományairól várnak pályamunkákat.. Szerepel a témák között a nemzeti, népi. munkásmozgalmi hagyományok feltárása. az ipartörténeti gyűjtemények helyzetének leírása, a 25. születésnapját ünneplő tanácsok története is. Az üzemi és t'alu- krónikák. a néprajzi munkák értékét emeli, ha a pályázók tárgyi anyaggyűjtéssel párosítják kutatásaikat. A pályázat beküldési határideje 1975. augusztus 31. A témákról, a pályadíjakról a Hazafias Népfront szervezeteinek a tanácsoknak. intézményeknek, iskoláknak részletes táiékozta- tót küldenek ki. A pályázat megvitatása után befejezésül a honismereti aktívák ez évi továbbképzési tervéről szólt Schneider Miklós, a megyei levéltár igazgatója. Négy alkalommal egynapos programot terveznek. melyre megyei szakembereket és központi előadókat kérnek fel. Legközelebb márciusban a helytörténeti szakirodalomról, a vne- gyetörténet köteteinek hasznosításáról. a pályázat feltételeiről, témáiról lesz szó. (\ / I
