Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)
1975-02-28 / 50. szám
Újrafogalmazott vágyak A salgótarjáni Bolyai János Gimnázium négy utolsó osztá. lyában 130 diák fejezi be az idén középiskolai tanulmányait. Túlnyomó többségük a legkülönfélébb felsőfokú intézményben kívánja folytatni a tanulást. A lányok főként a tanárképző intézeteket, a fiúk a műszaki egyetemeket és főiskolákat pályázták meg. A többiek dolgozni mennek, valamilyen tanfolyamon szereznek szakmát, olyat, amelyhez az érettségi bizonyítvány ma már nélkülözhetetlen. Nagyfejed István édesanyja révén ismerte meg a ZIM- et. Az any.ia itt ponthegesztő, fiát a nyári szünetben vitte be dolgozni a gyárba. A fiúnak megtetszett az ott folyó munka, döntött. — Egészen a harmadik év végig a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolára készültem. De aztán az orosz nyelvvel nem boldogultam. Nyelvet pedig mindenütt tanulni kell. Lemondtam hát eredeti tervemről. A villamosság azonban lovábbra is izgat. Dolgozni fogok, és a szakmunkásképző intézetben megszerzem az elektroműszerész szakmát. Két év múlva jó szakma lesz a kezemben. A malema'tika.tagozatos osztály 29 fiúja közül ő az egyedüli, aki nem tanul felsőfokon tovább. — Mit szólnak ehhez a többiek? — Kérdezgetik, hogy miért ■nem akarok továbbtanulni, hisz matematikából, fizikából jó vagyok. De hát mondom, a nyelv... így jobbak az esélyeim. Meggyőzőek a szavai. Az ember valóságos értékét különben sem az adja, hogy mit csinál, hanem az, ahogyan csinálja. S bizonyára kiváló műszerész válik belőle. Az iskola — mint a többi középiskolában is tapasztalható — gondot fordít a fiatalok pályaválasztására. Az irányítás, a befolyásolás legáltalánosabb eszközei széles körben ismertek: osztályfőnöki órák, szaktanári beszélgetések, gyár- és üzemlátogatások stb. Figyelemre méltó a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kezdeményezése: felméri, hány dolgozójának a gyermeke tanul a gimnáziumban, közülük hányán nem kívánnak az érettségi után továbbtanulni; számukra a gyárban állást ajánlanak. Jó módszer ez, hiszen megkönnyíti az elhelyezkedést, erősíti a gyúr és a családok egymáshoz kötő szálait. Bodor Judit általános tantervű osztályba jár. A második év végén választott: angolt tanul tovább, vagy műszaki rajzba kezd. Az utóbbi mellett döntött. — Egyrészt, azért, mert angolból nem voltam valami erős — magyarázza —, másrészt, mert kíváncsi voltam, mi is az a műszaki rajz, harmadsorban pedig, elhelyezkedésem szempontjából ennek látom nagyobb értelmét. Heti három órában tanulják a tantárgyat. Az itt szerzett alapismereteket tanfolyamon lehet bővíteni. Melyik vállalatnál, gyárban lenne jó dolgozni — még nem tudja. Csak a végzendő munkában, a műszaki rajzban, biztos. — Mit vár az első munkahelyétől? — Megértő munkatársakat, jó légkört. Az első napok benyomásai döntőek. Tudom, mivel én leszek az új, elősző«’ is nekem kell alkalmazkodni a közösséghez. A fizetés nagysága egyelőre nem érdekel, csak azt csinálhassam, amit szeretek, tehát a műszaki rajzot. Judit kirakatrendezőnek készült. Iskolatársához hasonlóan, később változtatta meg eredeti elképzelését, önként mint a ketten; mert — nem kis dolog — szembe mertek nézni a lehetőségekkel, önmaguk pillanatnyi szorgalmával és képességeivel. A valóság tényeiből. a realitásokból indultak ki. Ez valamit mindenképpen bizonyít; egyéni érettséget, a pályaválasztási munka helyességét és hasznosságát. Miért? Mert nem azok lesznek, amiről évekig álmodoztak, mégsem fásult, csalódott emberek. —ok— A BESZED sebessége Az emberek őltalábgn Dercénként 100 szavas sebesséese! beszélnek és 3—5-ször lassabban olvasnak. JC differencia megszüntetésére hozták létre Amerikában a ..Varysoeech" elnevezésű készüléket. Próbáltunk meg eav magnófelvételt más sebességgel lelátszani, mint amilyennek a felvétel készült. Alt* értünk meg valamit a szövegből. A Varysoeech segítségével az eredetile«* egyórás időtartamú felvétel 2« nerc alatt játszható le ügy, hogy minden szó érthető marad benne — a készülék ugyanis nem pusztán mechanikusan változtatta a lelát- szási sebességet, hanem elektronikus eljárással át Is alakltla a felvételt úgy, hogy a beszéd normális tonalitása és hangszíne minden sebességnél megmarad. A készülék segitsé,gével csökkenteni lehet a rádión sugárzott reklámok adásidejét, egyszerűsíteni lehet a játékfilmek szinkronizálását és könnyebben lehet gyorsírást Is tanítani. Mai tévéajánlatunk 20.55: Tudtuk. hogy inas lesz... A közelgő pártkongresszus jegyében, készült tévéműsor- sorozat első része. Amelyben éppúgy, mint a sorozat to- váhbi műsoraiban arról szólnak. hogy a kommunisták helytállása, mindennapi felelős cselekedetei. hogyan formálják egy-egy közösség — gyár, tez. megye — életét, Az első részben Pest megyében járunk. Ebben a sajátos arculatú megyében, ahol a bevándorlókkal naponta szaporodik a lakosság. Ahol a mező gazdaságból az ipar való áramlás tömeges példái- val találkozhatunk. Pest megyébe. az egykor teljesen mezőgazdasági jellegű területekre korszerű ipar települt. S a mezőgazdaság is nVi ndi n- kább ipari jeRegűvé válik. De hogyan válnak az egykori mezőgazdasági munkások ipari rtiunkássá? Hogyan illeszkednek be új környezetükbe a bevándorlók? Milyen feladatokat ró ez a megye politikai és társadalmi vezetőire? — ilyen, és hasonló kérdéseket feszeget a műsor — érdekesen, sokoldalúan. 1 ...................... F EKETE GYULA: ' - A FIŰ MEG A KATÓNAK (49.) Méregette a patakot. Bizony, közelről, sokkal szélesebb volt, mint amilyennek mesz- sziről látszott Lehetséges, a medre nem olyan széles, de már a parti fűben bokáig érő a víz. Meghíznak tavasszal a patakok. Akárhogy nekiszaladna, nem bírná átugomi. Mondjuk levetné a bakancsot. s mezítláb szaladna neki, És a kutya sem tudná átugorni- Ez az. Ahhoz meg le kellene vet- kőznie. hogy átgázoljon De pisaok hideg a víz. még aztán tüdőgyulladást kap. A közepe is. ki tudja mi* íren mély. Ez az, ha hajnalban indulna útinak, akkor is csak át kell valahogy kecmereenie a túlsó partra. Erősen gondolkozott, hogyan juthatna át. Mert valamiképp át kell jutnia, istenuntáig nem kusmyadhat itt S arra hiába is várakoznék, hogy a víz maid csak leapad. Nyárra leapad, persze. Akkor, lehetséges, száraz lábbal is átmehetne rajta; itt sem igen másformák a patakok, ipint Magyarországon. De hol van még a nyár! Ha elindulna a part mentén — nem arra, ameirre a katonák vannak, hanem az ellenkező irányba —, hídnak valahol előbb-utóbb lenni kell. Bár ahol híd van, ott már út is van, meg katonák is vannak.Csónakot se igen találna sehol, n«m olyan nagy patak ez. Eszébe jutott a kukoricaszár. Ha összekötözne vagy négyöt kévét — a derekán a kötél. lám, ebben is szerencsét hoz! — azon elérhetné a túlsó partot. A kutyával együtt. Legfeljebb a bakancsa merülne be, De azt lehúzná előtte, és jól feltűrné a nadrágszárat, Kellene egy bot is, jó erős karó, lökdösni a tutajt. Elsodorhatja különben a víz. Ez már semmiből sem áll. Bicska van, ág is van elég a fákon, lehet válogatni. Olyan élénken elképzelte, ahogy a túlsó partra áttuta- joztk a kukoricaszáron, meg is nyugodott. Mintha máris odaát volna. Az biztos, hogy még a sötétben le kell hordania a kukoricaszárat; nem hurcolász- hatja világoson. És — úgy van — vágni kell egy jó erős botot is. Telik az éjszakából. ★ — Kitolok veled, te patak «— mondta a pataknak, — Akárhogy Is akadékoskodsz, látod, én kitolok veled. —• Veleeeem?.,, Velem aztán nem! — Lányhangon Válaszolt a patak olyan lánv hangján, aki nagyon foghegyről veti a szót. — Te ts mész az utadra, mi közöm hozzá, én is járom a magam útját, mi közöd hozzá. Semmi közünk egymáshoz. — Épp ez az. hogy miattad nem mehetek az utamra! Elállód az utamat, épp ez azl — Miért kell neked éppen erre csámborogni?.., Nem elég kerek a világ? — Ha egyszer erre van dolgom... Neked, neked, éppen, hogy neked miért kell erre csámborogni? — És miért nem jó neked a kövesét, mint másnak?... Azért vannak az utak, meg a hidak, hogy ki-ki járja a maga útját. Az emberek is, meg én is. — Te a fronton is keresztülmész? — Keresztül hát. Nagyon érdekel engem a front! — És az országhatárokon is? Akármikor? — Jó vicc! Mit számít nekem az országhatár! — De a hegyeken nem mész keresztül. Én még a hegyeken is keresztül tudok menni. Meg a határokon is, meg. a frontokon is! — De felvág valaki! Szeretem, ha egy fiú ennyire íelNÓGRÁD - 1975. február 28., péntek Szemnek is jóleső Szécsény — a volt Forgách kastély épületében múzeumot alapítottak. KLUBNÉZŐBEN RAKÉTAVEZÉRLÉS LÉZERREL Az amerikai Országos Űrhajózási Hivatal — a NASA — nagykapacitású lézersugarakkal kezdett kísérletezni a rakéták vezérlésének területén. A sugarat a rakéta talapzatára irányítják a Földről, s fgv — a tudósok véleménye szerint — ionvonzást lg- hét létrehozni a tüzelőanyag ét- párologtatásának segítségével. Ez az eljárás a jövőben jelentősen csökkentheti a rakéták fellövésével járó költségeket. vágó«. Ha olyan legény vagy, a tengerbe gyere utánam! — A közepébe? — A közepébe hát!... S a fenekére gyere utánam. Ha olyan legény vagy, — Es honnan tudsz magyarul? Német patak létedre... — Német vagy se, tudok és kész. Nekem tanulni se kell. Csak tudok. —• Orpszul Is tudsz?... Ha- varis tü paruszki? — Havárju, persze. Znáju. Még az a jó, hogy a patakok tudnak magyarul. Akármerre jár az ember a világban, patakkal mindig találkozik. — Nálunk is folyik egy patak a szőlőhegy alatt, Nádérnek hívják, Nem ismered véletlenül? — Nádér... Nádér.., Várjál csak. Az fiú-patak, ugye? — Én azt n®m tudhatom. Lehetséges, hogy fiú-patak. Azt ti jobban tudjátok egymásról, — Hogyne ismerném! Nádér... Szoktunk a tengerben találkozni. Én minden patakkal találkozom a tengerben. — Nem üzensz valamit neki?... Megyek most haza. aztán megmondhatom, ha üzensz valamit. — Nem szokásom üzengetni fiú-patakoknak. Az nem való. Nézd már!... Üzenjen ő, ha valamit akar. 1 — De kitartod magad, te patak!.,, Mifelénk a lányok nem tartják ki ennyire magukat. Az mind örül, ha van kinek üzenni. — Igen, mert pusztul a sok katona. És ahány katona elpusztul. annyi lány marad magának. (Folytatjuk) AZ ELSŐ MEGLEPETÉS egy tábla a bejáratnál: Nyitva 15-től 19 óráig. A második: a pazar berendezés, felszereltség. Nem drága bútorokra, szőnyegekre kell gondolni — szürke műanyag padló borítja az egymásba nyíló két kis helyiség padlóját, ízléses, egyszerű fotelok, kisasztalok, műbőrrel bevont zsámolyok teszik otthonossá. Ami igazán pazar, az csupa apró kiegészítés: zsinegből és színes temperából komponált pávás falikép, plakátokból, képeslapokból „ollózott”, egész falat beborító, mozgalmas, tarka montázs, ügyesen felkasírozott szép tájképek, fagolyókból és sokszínű pingpong- labdákból spárgára fűzött térelválasztó függöny és egyebek. Jó almoszférája, hangulata van a helynek. A felszerelés — televízió, magnó, lemezjátszó, az asztali játékok és a folyóiratok, könyvek szekrényei lakberendezői gonddal, praktikusan elhelyezett. Nem meglepő ez, ha tudjuk: az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat, klubjában járunk, a berendezés, a csinosítás munka ia a dekoratőrök kezét dicséri elsősorban. A másik dolog: a fiatalok nagyon szeretik ezt a klubot, magukénak érzik és így is bánnak vele. Ami az első „meglepetést” illeti: furcsa kissé ez a délutáni nyitvatartási idő. Ráadásul ez is csak a hétfőre, szerdára és a nem szabad szombatra vonatkozik. — Miért alakult így? — kérdeztük Tórák Margit számlaellenőrtől, a vállalat KlSZ-titkárától. — Egyetlen dolog indokolja: az üzem területén van ez a helyiség, ezért nem szabad este is itt tartózkodni, — Az ifjúsági parlamenten nem került szóba, mit lehetne tenni? — De, felvetettük. ígérték, hogy keresnek valamilyen megoldást. Persze, tudjuk, hogy nem könnyű. A Nógrád megyei Élelmi- szer-kiskereskedelmi Vállalat üzlethálózatába 200 bolt tartozik, ebből mintegy 60 Salgótarjánban és peremkerületeiben található. A központ dolgozóin kívül tehát ennyi helyről verbuválódik a 114 fős KISZ-alapszervezet. A fiatal bolti eladók többnyire két műszakban dolgoznak. Munka után egyre többen adják tanulásra a fejüket, ami bizony gyakran műszakcserével jár — így ez a délutáni időpont ritkán megfelelő. Vannak azért törzsvendégek. Először is a klub vezetője, Takács Ferenc villanyszerelő. Minden alkalommal ő nyit, 5 zár. A programot a KISZ- szel közösen állítják össze. Csarnai Tiborné kulturos, kirakatrendező. Munkatársaival közösen teremtették meg ezt a vonzó környezetet, érthető a ragaszkodásuk. Szívesen emlékeznek a jóízű beszélgetésekre, sakkcsatákra, szellemi vetélkedőkre, szavalóversenyre, Szabó Lajos gépkocsivezető, ha bejön a szomszédos raktárba, és leteszi a munkát, sosem mulasztja el, hogy benézzen. Hogy mit szeret legjobban a programból? Jónak tartja a kötött foglalkozásokat és a kötetlen beszélgetéseket, játékot egyaránt —, azaz magát a klubéletet szereti. A kereskedő tanulók nevében HuJJtka Zsuzsát kérdeztük meg, ő most a dekorációsoknál van gyakorlaton, ígv módja van benézni délutánonként, Csak annyit mond: „Jó itt lenni,,." • — RENGETEG TÁRSADALMI munka, jelentő» anyagi támogatás kellett hozzá — mondja Rácz Andrásná reklám- és propaganda-előadó. Meg is kaptuk a városi KlSZ-bizottságtól, a vállalati szakszervezetitől. A mi dal- gunk az volt, hogy életet. Igazi klubéletet teremtsünk. Sok minden történt ennek érdekében, szaporodtak a szeri vezett kulturális programok, egyre tartalmasabbak a klub- foglalkozások. A klubesték hiányoznak csjtk, a nyitvatartási időt kellene módosítani — ez a nagy kívánságunk. .. G. K. M.
