Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-27 / 49. szám

Nagyszabású tüntetést szerveztek Athénban, a görög politikai pártok ifjúsági mozgalmai, s követelték: állítsák bíróság elé a sikertelen puccskísérletben részt vett tiszteket, bocsás* sák cl tisztségéből Evangclosz Averofí hadügyminisztert Közlemény us Osztrák Köztársaság szövptségi külügyminiszterének magyaron sági látogatásáról Púja Frigyes külügyminisz­Andrej Gromiko — Cou ve de Murvillc Andrej Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere szer­dán fogadta Maurice Couve de Murville-t, a francia nemzet- gyűlés külügyi bizottságának elnökét, aki francia parla­menti küldöttség élén a Szov­jetunióban tartózkodik. Gromiko eszmecserét foly­tatott CouVe de Murville-vel egyes, kölcsönös érdeklődésre szamot tartó nemzetközi prob­lémákról, valamint a szovjet —francia baráti viszony és együttműködés fejlesztésének kérdéseiről. Mindkét részről megelége­désüket fejezték ki azokkal a pozitív változásokkal kap­csolatban, amelyek az utóbbi időben végbementek Euró­pában és általában a nemzet­közi kapcsolatokban, s alá­húzták a Szovjetunió és Fran­ciaország együttműködésének szerepét az egyetemes béke és biztonság megszilárdításában. (MTI) Kozmosz—710 A kozmikus térség kutatá­sának folytatására a Szovjet­unióból Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz—710 jelzésű mesterséges holdat. A Kozmosz—710 berendezé­sei megfelelően működnek. (MTÍ) tér meghívására dr. Erich Bi- elka, az Osztrák Köztársaság szövetségi külügyminisztere 1975. február 23—26. között hivatalos látogatást tett Ma­gyarországon. Az osztrák szövetségi kül­ügyminisztert fogadta Losonczi Pál. a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke és Fock -Jenő, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertaná­csának elnöke. A látogatás alkalmával a külügyminisztereit aláírták a két ország közötti konzuli egyezményt, a bűnügyi jog­segély egyezményt, a kiada­tásról szóló egyezményt, va­lamint az egy® utas kategó­riák vízumdíjának elengedé­séről szóló egyezményt. Púja Frigy® és dr. Erich Bielka beható eszmecserét folytatott a magyar—osztrák kap®olatokról és a nemzet­közi helyzet időszerű kérdé­seiről. Megelégedéssel állapí­tották meg, hogy a Magyar Népköztársaság és az Oszt­rák Köztársaság együttműkö­dése zavartalanul fejlődik, megfelel a két nép érdekei­nek, a jószomszédi viszony­nak és a békés egymás mel­lett élés elveinek. Kölcsönösen aláhúzták, hogy kormányaik a jövőben is minden terüle­ten a két ország és a két nép sokoldalú kapcsolatainak dinamikus fejlesztésére törek­szenek. A nemzetközi helyzet kér­déseiről folytatott tárgyalá­sok középpontjában az eu­rópai helyzet, az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet, a közel-keleti és a ciprusi helyzet kérdései ál­lottak. A külügyminiszterek hangsúlyozták, hogy az egye­temes béke és biztonság meg­szilárdításához további együtt­működésre és erőfeszítésekre van szükség. Megállapították, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkálatai eredményesen ha­ladnak. Reális lehetőséget látnak arra, hogy rövid időn belül sikeresen befejeződjék a második szakasz és sor ke­rüljön a harmadik szakasz megtartására a legmagasabb szinten. A külügyminiszterek tár­gyalásait az őszinte és szí- vély® légkör jellemezte. Az osztrák szövetségi külügymi­niszter látogatása jelentősen hozzájárult a két ország és a két nép jószomszédi kap­csolatainak szépítéséhez. Dr. Erich Bielka hivatalos ausztriai látogatásra hívta meg Púja Frigyest, aki a meghívást; köszönettel elfo­gadta. (MTI) A KGST tagországok budapesti kereskedelmi a kétoldalú együttműködés fejlődéséről Az 1971—74. évi eredmé* nyék alapján mái- elmondha­tó, hogy az év végéig telje­sülnek, vagy túlteljesülnek a Magyarország és szocialista partnerei közötti hosszú lejá­ratú megállapodások célki­tűzése. A tervezettnél is gyor­sabban fejódik az áruforga­lom. bővül a kooperáció, gyorsul a szakosodás folyama­ta. A kétoldalú együttműködés eddigi eredményeiről, az idei feladatokról és az előzetes t érv egy ezt etásekr öl nyíl a t ­koztak a KGST tagországok budapesti kereskedelmi taná­csosai az MTI munkatársai­nak. D. J. LEVCSENKO (SZOVJETUNIÓ): — A Szovjetunió Magyaror­szágnak ma már hagyomá­nyosan a legnagyobb kereske­delmi partnere. A két ország közti árucsereforgalom az idén 11 százalékkal nő. s így meghaladja a két és fél milli­árd rubel értéket. A szov­jet exportban a legfontosabb és legnagyobb tételek a nyersanyagok, és az energia­hordozók. A Szovjetunió az idén 6 millió tonna kőolajat, és több mint 600 ezer tonna kőolajterméket szállít ma­gyar partnerének. A szovjet hőerőművekből az idén 4 2 millió d kilowattó.-a villa­mos energiát továbbítanak a vezetékek, a megállapodások értelmében 600 millió köbmé­ter földgázt, jelentős mennyi­ségű ipari és mezőgazdasági nyersanyagot, köztük nyers­vasat, melegen hengerelt árut. műtrágyát, és faipari termékeket is exportálnak. Tovább bővülnek a gépipari és fogyasztásicikk-szállítá- sok. A magyar mezőgazda­ság részére ebben az évben 5220 traktor és 1400 gabo­nakombájn érkezik a Szovjet­unióból. Bővülnek a személy- gépkocsi-szállítások, össz®en 32 ezer Zsigulit és Zápora- zsecet szállítanak a MER. KUR-nak. Először jelenik meg a magyar piacon az új típusú 1500-36 Zsiguli, ebből 3700 érkezik. A magyar vállalatok első­sorban közlekedési eszkö­zöket és berendezéseket, így 5200 Ikarus-,autóbuszt: a Zsi guli -kooperáci ó kereté ben különböző részegységeket, továbbá a szovjet gyártmá­nyú autóbuszokhoz, teheriár- művekhez 24 ezer Rába hát- sóliidat szállítanak. MORST JÖRGENSEN (NDK): — A két állam közötti kötosör.ös áruforgalom érté­ke 1975-bsn a múlt évi több mint 700 millió rubeles for­galmat 10—15 százalékkal túl­lépi. Várható, hogy az erre az ötéves tervidőszakra elő­irányzott árucsereforgalmat is körülbelül 15—20 százalék­kal tú’szárnyalják. Az NDK vállalatai a leg­többet a közúti járművekből és a különböző mezőgazdasági gépektől szállítják. Az utób­bi idő,b,an egyre több auto­matizált text',’.ipari és nyom­daipari berendezésit is expor­tálnak az NDK cégek a ma­gyar rekonstrukciós progra­mok megvalósításához. Eze­ken kívül, mivel mindkét or­szág nyersanyagban szegény, a fellelhető néhány cikkből igyekeznek mindjobban ki­elégíteni egymás igényeit — így az NDK a barnaszén- brikettért, és káliért magyar bauxitot ad. Magyarországról ugyancsali közúti járműve­ket. — elsősorban Ikarus- buszokat. — és mezőgépeket, valamint elektronikai beren­dezéseket, műszereket és a szokosítá6 keretében számító­gépeket vesznek. FRANTISEK HALA (CSEHSZLOVÁKIA): Árucsereforgalmi meg­áll rnod ásunk erre az évre 30 százalékkal nagyobb forgal­mat ír elő. mint a hosszú lejáratú megállapodás keret­száma. Már az elmúlt évben is jelentősen bővült a forga­lom és elérte a 600 millió ru­bel értéket. Csehszlovákia elsősorban erőművi berendezéseket, szer­számgépeket, textilgépeket és más beruházási javakat szál­lít magyar partnereinek. Bő­vül a fogyasztási cikkek ex­portja is. így 15 ezer Skoda személygépkocsi, sok hűtőgép és híradástechnikai berende­zés érkezik Magyarországra. Ezeken kívül fontos nyers­anyagokat. energiahordozókat is szállítanak, például kok­szolható szenet és hengerelt árut. valamint építőipari alapanyagot. A csehszlovák termékekért a magvar ipar és mezőgazdaság többek kö­zött bauxitot és alumínium félkészterméket, műszereket, hátsóhidakat, élelmiszereket és más fogyasztási cikkeket exportál. IGNACY KORAL (LENGYELORSZÁG) — Az idén mintegy 8 szá­zalékkal nő a két ország kö­zötti árucsereforgalom és el­éri a 320 millió rubel értéket. Az eddigi, eredmények alap­ján megállapítható, hoav a hosszú lej,áratú megállapodás- ban előirányzott forgalmat több minit 20 százalékkal fog­juk túlteljesíteni.. A lengyel vállalatok a ma­gyar népgazdaságnak évről évre több nyersanyagot szál­lítanak, így kokszot. kőszenet, ként. Az utóbbi időben nett a lengyel exportban a gépi be­rendezések részaránya, ezenkí­vül személy- és tehergépko­csi kát, közszükségleti cikke­ket is szállítanak. Az idén elő­ször jelennek meg a Fiat— 126-os kisautók. Magyaror­szágról is a gépeken kívül több fontos nyersanyagot vesznek a lengyel partnerek, például timföldet, kőolajter­méket. ATANAS VERGIEV (BULGARIA) — Idei árucsereforgalmi megállapodásunk körülbelül 10 százalékos forgalomnöve­kedést irányoz elő az 1974. évi 93 millió rubel® ered­ményhez kép®t. Különösen a bolgár gépek, berendezések exportja bővül — több mint 18 százalékkal. — Bulgária különböző anyagmozgató gé­pek hagyomány® szállítója, továbbá szerszámgépeket, va­súti koraikat és. építőeleme­két is exportál. A magyar ipartól az autóbuszokon, speciális tehergépkocsikon kí­vül egyre több élelmiszerfel­dolgozó vonalat és vendéglá- tóioari berendezést, valamint műszereket szerez be. ALEKSZANDER MATCAU (ROMÁNIA): — Az idén is nagyobb lesz a forgalom a két ország kö­zött. mint a tervezett, és el­éri a 190 millió rubelt, a ha­gyomány® áruforgalomban a román exporttételek között személy- és tehergépkocsik, szerszámgépek, élelmiszeripa­ri berendezések, a MÁV ko­csipark felújításához vagonok és Diesel-mozdonyok szere­pelnek. Ez utóbbiból az idén 54 érkezik Magyarországra. Románia továbbra is jelentős földgáz szállítója Magyaror­szágnak, a vezetékek évi 200 millió köbmétert továbbíta­nak, A magyar vállalatok ko­hászati berendezéseket, úszó­darukat és Rába-m.itorokat szállítanak Romániának. Bő­vül a tartós és egyéb fogyasz­tási cikkek ®eréje is. jórészt a belkereskedelmi választék­1 cserében és a kishatármenti áruforgalomban. Turistaként Iszmailiában Egy kairói barátom, akinek sokat adok a véleményére, azt mondta, hogy Iszmailia volt a legszebb a Szuezi-csa- torna városai közül. Utoljára az 1967-i háború előtt látta, emlékezetében a békebeli Iszmailia képét őrizte meg. Erre utal a múlt idő haszná­lata, s arra, hogy a lerombolt, kiürített város hét éven át tetszhalottként várta az újjá­születést, a feltámadást. Számomra viszont kihalt szellemvár® volt Iszmailia: a háború, a kegyetlenség, a pusztítás megtest®ülése. Lát­tam az 1967-i izraeli támadás nyomait, a két évvel ezelőtti háború friss sebeit, de ®ak most először találkozhattam á béke Iszmailiájával. A halot­taiból feltámadt, újjászületett várossal. A kétszázezer lakosú Isz­mailia újra él. Szinte a cso­dával határos módon, néhári;# hónap alatt teremtette újjá önmagát. S valóban szép, ta­lán a legszebb a csatorna menti városok közül. BÍZNAK A BEKEBEN Amikor legutóbb itt jártam, még gránát- és bombatölcsé­rek tátongtak az utcák köve­zetén. Kidőlt fákat, lámpa­oszlopokat kerülgettünk. Az Iszmailia-csatornán átívelő hidak maradványai dermed- ten meredtek a semmibe. A vasúti sínekre vastag rozsda- réteg rakódott, a talpfák kö­zét térdig érő gyom verté fel. S bár itt lényegesen kisebb pusztítást végzett a háború, mint Szuezban, mégis ritka az olyan ház, amely sértetle­nül vészelte volna át a légi­támadásokat. a tüzérségi be- lövéseket, gépfegyversorozato­kat. A legmegdöbbentőbb azonban az volt. hogy üresen, lakatlanul, csukott spaletták- kal, bed®zkázott ablakokkal álltak a házak. Sehol egy lé­lek. Most minden más. Simára foltozott aszfalíúton gurul a gépkocsi. A fasorok gömbko­ronái, a parkok szabályosra nyírt díszbokrai, az üdezöld pázsit, a vidám színű virágok nemcsak a visszatért életről árulkodnak, hanem arról is. hogy az itteni emberek még jobban, szeretik a vár®ukat. mint a kényszerű száműzetés előtt. A fasorok, a kertek zöldje — ez volt Iszmailia leg- irigyeltebb büszk®ége. Bármerre indulunk, az ut­cákon keleti elevenséggel lük­tet az élet. Kinyitottak az üz­letek, a boltok. Nagy a for­galom a pékeknél, a hente­seknél, a zöldség- és gyü­mölcsárusoknál, s kapós a hal a piacon. Különösen sok a dolguk az asztalosoknak, akik nem győzik javítani a megrongálódott ajtókat, abla­kokat, bútorokat. Az éksze­résznél esküvői ajándékokat vásárolnak egy szemérmesen piruló asszonynak. Az amúgy is zsúfolt utcákat hirtelen el­árasztják a mindenféle korú Iskolások, vége a tanításnak, hazafelé iparkodnál?. A pá­lyaudvarra fényesre kopott sí­neken gördül be a kairói sze­mélyvonat. A hosszú és kimerítő vá­rosnézés után betérünk az egyik kávéházba. Miközben a finom, forró teát kortyol­gatjuk, idős férfi telepedik mellém. Nyugdíjas tanár, mint káderül. Amikor megkérde­zem tőle, hogy itt volt-e a háború idején, visszakérdez: — Melyik háborúra gondol? Én minden háborút itt éltem át. Az 56-ost, a 67-®t és a 73-ast is. — Mindenki visszajött már? — Igen, nagyon kvés kivé­tellel. — Nem jártam itt a hábo­rúk előtt, de úgy képzelem, a mostanihoz hasonló lehetett a város. Ilyen eleven és békés. — Pontosan ilyen volt. Le­számítva, hogy a város pere­mén, a Timszah-tó partján, a Szuezi-csatorna felé eső olda­lon akadnak még romos épü­letek. És a Slnai-félszigetre vezető hidat sem építettük még újjá. Arra is sor kerül nemsokára. Mert bízunk ben­ne. hogy már béke lesz. Közben újabb beszélgető- társ csatlakozik hozzánk, egy gazdálkodó, a Nilus-delta kigyik falujából tért vissz*. Nagyon boldog és reméli, hogy m®t már semmi sem zavarja meg békés életüket és munkájukat. Mikor bú­csúzni próbálunk, váratlanul meghív bennünket, ebédel­jünk együtt a raaládjávai. Udvariasan, időhiányra hivat­kozva hárítjuk el a kedves meghívást. A SZUEZI-CSATORNÁNÁL S elindulunk a Szuezi- csatorna felé. A vár® szélén egy katonától kérünk útba­igazítást. Magyarázkodás he­lyett beszáll a kocsiba, s el­kísér bennünket a legközeleb­bi pontonhídhoz. Az őrt álló katonák ' barátságos kézfogás­sal üdvözölnek bennünket, s azt is megengedik, hogy be­sétáljunk a hídon a csator­na közepéig. A túlsó part. a Bar Lev-vonal megtekinté­séhez már engedélyre lenne szükség. Az a helyzet ugyanis, hogy- ezúttal, első ízben turistaként jöttem Iszmailiába, minden­féle engedély nélkül. Újév óta megindult a turisták áradata Szuezbe, Iszmailiába és Port Szaidba. A Szuezbe uta­zók némi utánjárással enge­délyt kaphatnak arra is, hogy átmenjenek a Sínai- félszigetre. (Valamivel előbb, újra megnyitották a külföldi­ek előtt az Alexandriaiba és Fagjumba vezető sivatagi utat.) Az engedély nélkül utazgató turisták a saját sze­mükkel láthatják, hogy a csa­torna menti városokban len. dületesen folyik az újjáépítés. S ami ennél is több: láthat­ják, hogy a kitelepített la­kosság nagy része visszatért eredeti otthonába. Mindezek a legékesebb nyilatkozatnál is meggyőzőbben bizonyítják, hogy Egyiptom valóban békét akar, annyi háború után tar­tós békére készül. Kérdés, hogy Izrael elfogad­ja-e a béke kihívását. Szadar elnök azzal indokolta a csa­torna menti városok újjáépí­tését és a lak®ság visszatele­pítését, hogy ezentúl Szuezt. Iszmailiát és Port Szaidot a hátország részének tekintik. Az aknáktól, hajóroncsoktól megtisztított Szuezi-csatorna újratnegnyitásáról azonban csak akkor lehet szó. Ha az izraeli csapatok' újabb terüle­teket adnak fel a Sínai- Célszigeten; ha a font® nem­zetközi vízi út kívül esik az izraeli messzehordó ágyúk lő- távolán. Iszmailia türelmetlenül vár­ja a biztató fordulatot, ami­kor újra megindul az élet a kikötőben, a hajógyárban, a hajójavító sólyákon. S bizo­nyára ez a remény hevít; azokat a megkésett visszaté­rőket is, akikkel, az ország­úton találkoztunk, akik bú­torokkai, batyukkal megpakolt teherautókon robognak a vá­ros felé. Böcz Sándor ZSAMCAGIJN SAGZSA (MONGOLIA): — A Magyarország és Mon­gólia közti forgalom az első, 1957-es magállapodás óta meg­tízszereződött. Az idén továb­bi 12—13 százalékkal nő maid az árucsere mindkét fél ré­széről. A mongol partnerek mosott gyapjút.' kasmíranva- gokat. egyéb állati terméke­ket. valamint újabban bőr- konfekcióárut szállítanak. A magyar ipar új gépeket, be­rendezéseidet exportál és sze­rel fel a korábban magvar segítséggel épült mongollal gyárakban, például az Ulán­bátort ruhagyárban, továbbá Ázsia legkorszerűbb biokom- btaátjában és a darhan-i ‘hús­kombinátban. Magyar közre­működéssel wolfram érclelő­helyet is felfedeztek Arin- Nurhubban. JORGE ZERQUERA (KUBA): — Az idén az összforgalom értéke a két távol fekvő ba­ráti ország között már mint­egy a % háromszorosa az 1970. évinek. A kubai cégek főleg gépipari berendezéseket éa alkatrészeket, de távközlési berendezéseket. mérlegeket, gyógyszereket és alapanyago­kat is vesznek magyar part­nereiktől. (Már 14 magvar gyártmányú \ portáldaru ■ és egy úszódaru is működik Ku­bában és bevált az eddig szál­lított 70 Diesel-mozdonv. Ku­ba elsősorban cukrot és nik­kelt szállít Magyarországra. Az utóbbi időben nőtt a cit­rusfélék és a fogyasztási ciic- kék kubai exportja is. (MTI) NÓGRAD - 1975. február 27„ csütörtök ..1 \

Next

/
Thumbnails
Contents