Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-23 / 46. szám

Tizenötödik társsá madó közgyűlés J\inc§ tartozásuk — nőtt a biztonsági alap Megalakulása óta 15. zár- számadó közgyűlését tartotta a litíkei Kossuth Tsz, melyen a tagság 92 százaléka jelent meg. Ebből az alkalomból Pásztor László elnök beszá­molójában röviden visszate­kintett a másfél évtized alatt elért eredményekre. Elmon­dotta, hogy a tagság összefo­gásával, az áttam és a mun­kásosztály támogatásával di­namikus fejlődés ment végbe a szövetkezetben is. Utalt arra. hogy kenyérga­bonából 1960-ban összesen 370 mázsát, 1974-ben már — ennek több mint tízszeresét — 4681 mázsáfc termeltek. Je­lentős mértékben nőtt a ter­melékenység, s ez lehetővé tette a tagság jövedelmének tervszerű emelését is. Ma már elérik a megye ipari dolgozóinak átlagos. kereseti színvonalát. A tagság maga győződött meg ez alatt a történelmileg nem hosszú idő alatt a nagy­üzemi gazdálkodás előnyeiről, lehetőségeiről. Javult a szer­vezettség. növekedett a tag­ság politikai, szakmai kép­zettsége. Szeretettel emlékezett meg azokról az idős tsz-ta- gokról, akik a megalakulás óta fejtenek ki sikeres tevé­kenységet a közösség érdeké­ben, akik munkája nélkül a ma eredményei sem követ­kezhettek volna be. Ezután Pásztor László el­nök a vezetőség beszámolójá­ban arról adott számot, hogy 1974-ben milyen eredményes­séggel gazdálkodtak. A szövetkezet — a nehéz őszi időjárási körülmények ellenére — közös összefogás­sal tervcélkitűzései,t teljesítet­te. eredményes évet zárt. Ár­bevételi tervet 4 százalékkal szárnyalta túl, az előző év­hez képest pedig 3 millió fo­rinttal termelt többet. A bú­za átlagtermése hektáronként 37,2 mázsa,' a kukoricáé pe­dig 30 mázsa volt. Jelentős, eredménynek tartják a szö­vetkezetben a gazdaságosság további javulását. Ezt bizo­nyítja. hogy az 1973, évi 95,6 százalékról 86,4 százalékra csökkentették költségszintjü- ket. Intézkedéseik hozzájárul­tak a gazdálkodási követel­mények. a fegyelem megszi­gorításához. Mindezek együt­tes hatásaként 3 104 000 forint nyereséget értek el. Az egy dolgozó tagra jutó évi jöve­delem 28 566 forintot tett ki, s a legfontosabb, hogy a tag­ság közérzete, biztonsága sokat javult. Az arányosabb, kiegyensúlyozottabb fejlő­désit bizonyítja, hogy a fez­nek tartozása nincs, nőtt a biztonsági alap. A beszámoló szólt a gon­dokról is. A rendszeresebbé vált állategésizség-ügyi vizsgá. Latok elleniére sem javult kellően a hústermelés önkölt­sége. a tejtermelés mennyisé­ge. A sertéstelepek nem ren­delkeznek hatékony, korszerű technológiával. Kívánnivalót hagy maga után az állóeszkö­zök kihasználása. A tett erő­feszítések nem hoztak kellő eredményt a munkaverseny- mozgalom kiszélesítésében, nem használják ki megfelelő­en a szocialista hrigádmozga- lomb3n rejlő lehetőségeket. A beszámolót követő hoz­zászólások sürgették a belső tartalékok módszeresebb fel­tárását, hasznosítását. A szö­vetkezet adottságainak meg­felelőbb termelési szerkezet kialakítását. Kitértek arra, hogy az Ipoly melletti terü­leteken milyen. feltételek mellett lehetne a nagyüzemi zöldségtermelést megteremte­ni, mindenekelőtt a városok jobb ellátása érdekében. A közgyűlés résztvevői ez­után. meghallgatták Kálmán Józsefnek, az ellenőrző bi­zottság és Fekete Dezsőnek, a szövetkezeti munkaügyi döntőbizottság elnökeinek be­számolóját a végzett munká­jukról- A tagság mindhárom napirendi pontot elfogadta. M. L. Volgái újdonságok A régi, időktől napjainkig fennmaradt a hírneve a gor- kiji hajóácsoknak, akik tu­catnyi különféle típusú hajót építettek a volgai utakra. Az utóbbi évtizedekben megépí­tett csatornarendszerek révén a volgai „vízi országút” öt tengerrel — a Fehér-, a Bal­ti-, az Azovi-. a Kászpi- és a Fekete-tengerrel került kapcsolatba. Az országot észak—déli irányban átszelő, a legnépesebb területeken vé­gighaladó hatalmas vízi útnak nagy flottára volt szüksége. S ezt a gorkijiak építették meg Az egyik újdonság a folyam. é6 tengerjáró hajó, amely a teherszállításit old­ja meg, A hajó — mint nevéből is kitűnik — nemcsak folyami, hanem tengeri útvonalakon is használható. Így a kikötők­ben feleslegessé váltak a drá­ga átrakások, gyorsabban el­jutnak rendeltetési helyükre a rakományok. A folyam, és tengerjáró hajókat (raksúlyuk 5000 ton­na) nemcsak a Volgán hasz­nálják. Megjelennek a Donon, a Dnyeperem, de árut szállí­tanak a Dunán és a tengeren keresztül a külföldi kikötők­be is. Ezek a hajók óránként több, mint húsz kilométeres sebességgel járnak. Gépesíté­sük és automatizálásuk ma­gas szintje lehetővé teszi, hogy, a személyzet számát minimálisra csökkentsék. A volgai flottának szüksé­ge van ilyen gazdaságosan felhasználható hajókra, hi­szen az egész Volga-vidék — több ezer kilométer hosszú­ságban — egyetlen építkezés. Gorkijban, Kazányban, Kuj- bisevben. Volgográdban min­den lakóházat és üzemet, ví­zi erőművet a folyón szállított anyagokból építenek. A közel­múltban a folyami hajósok részt vettek Togliattiban az autógyár építésében, ma ipe- dig rakományaikat Tatár­földre szállítják, ahol újabb gépjárműipari óriást: a Ká- mai Autógyárat építik. A Volgán megjelentek a 15—18 000 tonna víakiszorítá- sú uszálysorok is. Ezek von­tatásához 4000 lóerős moto­rokkal ellátott tolóhajókat használnak. A Volga alsó folyásának vidéke már régen az ország nagy zöldségtermelő bázisa. Ezt h vidéket a központi ke­rületektől több ezer kilomé­ter választja el. Itt is meg­találták a megoldást. Gyors járatú katamaránokat (két- törzsű hajókat) gyártanak. Ezekből a hajókból zöldség­szállító konvoj alakult, amely négy-öt nap alatt teszi meg az utat Asztrahányból Moszk­vába. Az utóbbi években a Volga élénk idegenforgalmi főútvo­nallá vált. Erre a célra olyan speciális hajókat épí­tettek, mint a „Lenin” Diesel- viillamoshajó, amely a sze­mélyszállító flotta vezérha­jója. Hozzá hasonló a ,.Szov- jetsakij Szojuz”, amely több mint 400 utast fogad be ké- nye’mes kajütjeibe, ezenkívül zenetermet, könyvtárat, mo­zit és napozókat bocsát uta­sai rendelkezésére. Külföldi — NDK-beli, csehszlovákiai, magyarorszá­gi — hajógyárak is építenek liajókat a Volgára. A szárnyashajók szintén e Volgán jelentek meg először, Az idei hajózási idényben száz volgai gyorsútvonalon közlekednek. Most készül a „Burevesztnyik” gázturbinás hajó, amelynek óránkénti se­bessége 100 kilométer és 150 utast szállíthat. Szólni kell még a kéttörzsű sétahajóról. Tavaly bocsátot­ták vízre az „Otdih—I”-et, amely több mint ezer utas számára készült és sebessége óránként 27 kilométer. Jelen­leg az „Otdih—2”-őn végzik az utolsó simításokat. nem minaen mennyiségben Mindjárt beszélgetésünk ele ién, két dolog ellen tiltakozott Németh József, a FAVORIT Ktsz nagyoroszi telepének ve­zetője. Az egyik. — Nehogy aztán maga is azt írja, hogy papucsot gyár­tunk. Mert — ki tudja miért — úgy ránk ragadt már a pa- oucsüzem elnevezés, hogy más­képpen már nem ismernek. Papucs, papucs — dohogott—, dehogyis az: házicipő! Ha házicipő, hát legyen há­zicipő! Másodjára meg akkor emel­te fel a hangját, amikor — már a termelési adatok birto­kában és ismeretében — meg­jegyeztük: — Akkor, van há­zicipő, minden mennyiségben! — Szó sincs róla! — tilta­kozott. — Igaz, a múlt évben, a mi viszonyainkhoz képest, jelentős mennyiséget gyártot­tunk: 256 ezer párat szállítot­tunk a Szovjetunióba és közel 83 ezret a hazai piacnak, mégsem tudunk elegendőt biztosítani belőlük. — Ennyire keresettek ezek a könnyű, olcsó házicipők! — Igen. Rendkívül prakti­kus viselet, pihenteti a lábat, nemhiába rendelnének többet is belőle. Csak hát, kicsi a kapacitásunk. Az idén már 300 ezer párat exportálnak a Szovjetunióba, és vagy 80 ezer kerül a hazai boltokba is. Sőt —, mint ahogy a telepvezető örömmel is meg szomorúan is újságolta, Angliából, Finnországból, Li­banonból és Jordániából is kértek mintamodelleket. — De hiába kutatja a piacot a HUNGAROCOOP; pilla­natnyilag egy párral sem tu­dunk többet gyártani. Pedig gépesítenek is. Ott áll már a csarnok közepén két modern fröccsöntő gép, vala­melyik nap jönnek beállítani a csehszlovák szerelők, meg egy húszfős részleget is léte­sítettek Borsosberényben. Mégis, a lekötött mennyiség kizárja az újabb megrendelé­sek teljesítésének lehetősé­gét. A múlt évben 14-féle mo­dellből 23 millió forintnyi értéket termeltek, az idén olyan négy—öt milliós felfu­tással számolnak. Ügy tűnik jövedelmező a házicipőgyártás, hiszen mindössze 137-en állít­ják elő belőlük a fentebb em­lített összeget. Egy kézen is meg lehet szá­molni a férfiakat ebben az izemben: négy—öt lehet belő­lük mindössze. Készülnek az új fazonú házicipők. A képen: Járja Jánosné és Major Géza Kulcsár József felvétele — Ügyes női ujjak kellenek ehhez a munkához, nem ke­mény férfikezek — mondják. Igaz, mert alig-alig van rek­lamáció a termékek minőségé­re. — S aki gyártja, annak hogy tetszik a cipő? — Nagyon jók, olcsók. Ta­lán ennyi elég dicséretként — mondja Kurucz Jánosné, aki kétszáz párat is összeállít egy műszak alatt. — Tavaly 7* forintért árulták. de lehet, hogy az idén feljebb megy egy kicsivel az áruk. Az alapa­nyag drágulása miatt — ma­gyarázza. — Nagyon csekély összeg lesz ez — teszi hozzá a telep­vezető. Aki 380 ezer embert bújtat házicipőbe... K. Gy. \ Csökkeni a bűncselekmények száma Nógrádban Beszélgetés dr. Csonka Tibor megyei főügyésszel Az ügyészi munka fontosabb törvényességi tapasztalatairól és a bűnözés múlt évi alaku­lásáról tartott sajtótájékozta­tót a közelmúltban dr. Szállá­si Géza legfőbb ügyész. Ba­lassagyarmaton beszélgettünk dr. Csonka Tibor megyei fő­ügyésszel arról, hogyan ala­kult a bűnözés Nógrádban 1974-ben.. A főügyész elöljáró­ban elmondotta, hogy az álta­lános törvényességi felügyelet körében. a megye ügyészi szerved vizsgálataikikal ellen­őrizték azoknak az alapvető jogszabályoknak a betartását, amelyek az állampolgárok szé­les körét érintik. Az év folyamán 82 vizsgá­latot tartottunk, s ezek alap­ján 90 ügyészi intézkedés be­nyújtására került sor. Ta­valy 120 általános felügyeleti tárgyú panasz érkezett a me­gye ügyészi szerveihez, lénye­gében ugyanannyi, mint 1973- ban. Fontos feladatnak te­kintettük a többi között a munkaügyi és a szövetkezeti döntőbizottságok segítését. Vizsgálatokkal, a döntőbi­zottsági tagok oktatásával is hozzájárultunk, hogy eredmé­nyesen működjenek — foly­tatta Csonka Tibor, majd ar­ra a kérdésre, sor került-e gazdasági bírság kiszabására így válaszolt: — Tavaly két ügyben kez­deményeztünk eljárást gazda­sági bírság kiszabására. Az egyik ügyben a hollókői Pe­tőfi Termelőszövetkezetet 110 ezer, a másikban; a szécsényi ÁFÉSZ-t több mint 300 ezer forint gazdasági bírság meg­fizetésére kötelezte a bíróság. Itt jegyzem meg, hogy tavaly lett jogerős az az ítélet is, amely a Salgótarjáni Építő és Tervező Ktsz-t sújtotta egy­millió 300 ezer forint gazdasá­gi bírsággal. — Hogyan alakult 1974-ben a bűnözés Nógrádban? — Ami az összbűnöaést il­leti elmondhatom, hogy az is­mertté vált bűncselekmények számában jelentős csökkenés következett be. Amíg 1973- ban 1922, addig tavaly 1706 bűncselekmény felderítésére került sor. A legjelentősebb csökkenés a vagyon elleni bűncselekmények, pontosab­ban a társadalmi tulajdont károsító és a személyek javai ellen irányuló cselekmények­ben következett be. Amíg 1973-ban a társadalmi tulaj­dont károsító bűncselekmé­nyek száma 469, a személyek javai ellen irányuló bűntettek száma 535 volt, addig tavaly ez a két szám 326, Miletve 473. Ez mintegy 25 százalékos csökkenésnek felel meg! Itt említeném meg: a ter­melőszövetkezeti vagyon vé­delme tavaly megszilárdult! Felfigyeltünk ugyanakkor ar­ra, hogy a kisipari termelő­szövetkezeteknél a laza ellen­őrzés esetleg súlyos bűncse­lekmények elkövetésére te­remt lehetőséget. Megemlítem példának a Jobbágyi Építő- és Szerelő Ktsz-nél elkövetett visszaéléseket- A nyomozás je­lenleg is folyik az ügyben, A laza ellenőrzésnek volt kö­szönhető a Nógrád megyei Pa­tyolatnál elkövetett, különö­sen nagy kárt okozó vagyon elleni bűntett. Az elkövető­ket több éves szabadságvesz­téssel sújtotta a bíróság. — Az erőszakos ás garázda jellegű bűncselekmények mit mulatnak? — Sajnos, emelkedő tenden­ciát. Ezen belül is legszámot­tevőbben a garázdaságok szá­ma növekedett, az 1973- évi 29-ről tavaly 47-re. A felelős­ségre vont személyek száma is több e bűncselekmény-ka­tegóriánál. Amíg 1973-ban 61, tavaly 127 bűnelkövetőt kel­lett felelősségre vonni. A pász­tói járás területén előfordult több, csoportosan elkövetett garázda cselekmény. Valame­lyest csökkent a szándékosan elkövetett súlyos testi sérté­sek száma, ugyanakkor ked­vezőtlen jelenségként kell ér­tékelnem, hogy emelkedett az emberölés bűntette, illetve annak kísérlete miatt folya­matban volt ügyek száma. A legsúlyosabb megítélés alá Hallein Róbert somoslkő- újfalui lakos cselekménye esett, aki 1974. július 18-án ittas állapotban különös ke­gyetlenséggel, 54 szúrással megölt egy 85 esztendős szo­ciális gondozottat. A bíróság — egyelőre még nem jog­erősen — életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtotta az elkövetőt. — Az előbb alkoholt emlí­tett. Milyen szerepet játszott a bűncselekmények elköveté­sénél a szeszes ital? — A túlzott mértékű sze­szesital-fogyasztás az erősza­kos és garázda jeLlegű bűn­cselekmények elkövetésében nagymértékben közrehatott. Ezért különös jelentősége van annak, hogy a jövőben foko­zottan szerezzünk érvényt az 1974- évi 10. számú törvény- erejű rendeletnek, amely az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről szól. Ami a közlekedési bűncselekménye­ket illeti — ha már az alko­holnál tartunk — itt is emel­kedett az ittas vezetések szá­ma. Tavalyelőtt 186 volt, ta­valy pedig 268! Csökkent ugyanakkor azoknak a balese­teknek a száma, amelyek ha­lálos eredményhez vezetlek — mégpedig 25-ről 16-ra. — Mi jellemezte a fiatalko­rú bűnözést? — Számottevő változás az utóbbi években nem történt, Figyelmet érdeméi, hogy a fiatalkorúak ellen folytatott bűnügyek több mint a felében a fiatalkorú a bűncselekményt felnőtt korúval együtt, gyak­ran annak hatására követte el. Megyénkben, egyébként ga- leri.bűnözésrőil nem beszélhe­tünk! A fiatalkorúak által el­követett bűncselekmények ál­talában kisebb jelentőségűek. Összegezésként elmondha­tom: megyénkre is vonatko­zik a XI. kongresszus irányel­vének egyik sarkallatos meg­állapítása, hogy a becsületes állampolgárt a törvény védi és az ellene vétő nem marad büntetlen. A helyzet jelentős javulásában nagy szerepe van annak, hogy az alkotmánynak megfelelően minden állami és társadalmi szerv és az állam­polgárok is egyre jobban fel­ismerik a szocialista törvé­nyesség érvényesülésének je­lentőségét és közreműködnek annak biztosításában. Jó érzés arról is szólnom, hogy a me­gye bűnüldöző hatóságai jól együttműködnek és a jogpoli­tikai elveknek megfelelő dön­tésekkel nagymértékben hoz­zájárultak megyéink törvé­nyességi helyzetének megszi­lárdításához — fejezte be a beszélgetést dr- Csonka Tibor megyei főügyész. (sz, I.) NÖGRAD - 1973. február 23,, vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents