Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-21 / 44. szám

iludiiüi László (IS85-I950) Nagyon korán eljegyezte magát a munkásmozgalommal, a társadalmi haladással. Az egyszerű származású fiatal diák, — 18 esztendős volt mindössze — a baloldali diákok műve­lődési körének tagja, s már egyúttal a Népszava munkatár­sa volt. Elméleti fogékonysága és valóság,Iátá&a azonban ha­marosan. 6zembefordítóttá a korabeli magyarországi és nem­zetközi problémákat opportunistán szemlélő szociáldemokra­ta vezetőséggel. A háború alatt — felismerve annak impe­rialista rabléteim észetét — az egyre szélesebb körű tudással felvértezett, egyre felkészültebb fiatalember a szocialista halaidat egyik legképzettebb teoretikus publicistájává lett. Ezeikután szinte magától értetődőnek tűnt, hogy Rudas László a Kommunisták Magyarországi Pártjának egyik ala­pító tagjaként, a Kommunista Internacionálé alapító tagja­ként kongresszusának magyar küldötteként a Vörös Újság főszerkesztőjeként volt részese a dicsőséges forradalmi na­poknak 1918—1919-ban. A Tanácsköztársaság bukása után az emigráció keserű kenyerét eszi — majd második otthonra és végre valódi, szabad működési lehetőségekre lel a polgárháború meg­próbáltatásaiból éppen kikerülő Szovjetunióban. Tudomá­nyos és oktató munkával foglalkozik: a Marx-Engels-Lenin Intézet főmunkatársa, a Vörös Profeisszura és a Lenin Isko­la tanára. Szerte a világon internacionalistáik egész nemzedé­ke vallotta közvetlen nevelőjének, tanítómesterének Rudas Lászlót, alkl pedagógiai munkássága mellett arra is bősége­sen szentelt időt, hogy élénk publicisztikai elméleti tevé­kenységet fejtsen ki, harcoljon a korabeli marxista filozófia és közgazdaságtan tisztaságáért, a modern természettudomá­nyos eredményék materialista interpretálásáért. A tudomá­nyos szocializmust éles fegyverként kezelte a burzsoá ideo­lógia és hatásai éilleni harcban. A második világháborúban Rudas László a nemzetközi antifasiszta iskola nevelője, majd a magyar és német hadifog­lyok között fejtett ki felvilágosító miunkát. A felszabadulás után pedig végre megadatott neki, hogy szabad hazába térjen vissza munkás életét folytatni. Magas politikai tisztsé­gei (képviselő és a párt központi vezetőségének tagja volt) mellett folytatta elméleti, tudományos munkásságát is, amely igazán ekkor teljesedett ki. Igazgatója volt a Központi Párt- iskolának, majd rektora a Közgazdaságtudományi Egyetem­nek, tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. Élete végén munkásságát Kossuth-díjjal is megbecsülték. A halai alkotó­ereje télijében újabb cikkgyűjteményének sajtó alá rendezése közben érte. Tanítványai ma is élénken emlékeznek a nagy tudású, magával ragadó egyéniségű és kiváló előadó professzorra, aki elméleti alapállását a következőikben foglalta össze: „A filozófia az osztályok küzdelmét kísérő ideológiai harc. Ezért nyíltan, és leplezetlenül állástfagitáltam a tudo­mányos világnézet ellenfeleivel szérűben, akik tudás helyett miszticizmust terjesztenek. Mégis remélem, hogy a marxiz­mus szelleme ellen nem vétettem: minden a múltban jelen­tős szerepet játszott — akár materialista, akár idealista — irányt, amelyet érintenem kellett, a maga kora mértékével igyekeztem mérni és pl. az idealizmus reakcáósHmisztiikus alapvonása feltárása mellett tagadhatatlan érdemeit az em­beri gondolkodás fejlődésében éppúgy kidomborítottam, mint a »régebbi« Marx előtti materializmus fogyatékosságait.” Mélységesen jellemző, hogy egyik nagy munkáját, amely a materialista világnézetről szól, 1947-ben a Magyar Kom­munista Pártnak ajánlotta, mint e világnézet hazai hordozó­jának, '„amelynek soraiban, beleszámítva a Szociáldemokrata Pártiban töltött másfél évtizedet is, immár négy és fél évti­zede harcolok, amelynek alapításában tevékenyen részt vet­tem és amelynek mindig fegyelmezett és hű katonája igye­keztem lenni-” (D. M.) Olajvezeték a tenger alatt Bakutól nem messze épül az megbízhatóan kell a tenger- az olajvezeték, amely a Kasz- fenéken rögzíteni. Ezért 250' pi-tengeren levő Bahar nevű kilogrammos nehezékkel lát- olajlelóhelyet az Apseron-fél- ták el. szigettel köti össze. A 28 ki- Azerbajdzsánban egyre több lométer hosszú, 30 méter mé- olajat hoznak felszínre a ten- lyen fekvő csővezeték naponta ger mélyéről. A köztársaság több száz tonna olajat és több olajtermelésének több mint ezer köbméter gázt továbbít felét a Kaszpi-tenger bizto- a szárazföldre. sítja. A víz mélyére fektetett A vezetéket a parton szere- csővezetékek lehetővé teszik lik össze. A víz felületén elő- az olaj megbízható szállítását, szőr pontonok segítségével ugyanakkor megkímélik a tartják fönn, majd ha teljesen tengert az olajszennyezéstől, elkészül, a víz alá Süllyesztik, amire a Szovjetunióban külö- A Kaszpi-tengeren gyakori nősen nagy figyelmet fordjta- viharok miatt a vezetéket nak. Megvalósulóban a zöldség­termesztés fejlesztésére hozott kormányhatározat As idei terv 1,6 miílió tonna A MÉM szakemberei arra számítanak, hogy a IV. ötéves terv 'során két ízben is kor­mányhatározattal támoga­tott zöldségtermelés hozamai az idén tovább növekednek, és az elmúlt évinél kedvezőbben alakul a lakosság és az ipar ellátása. 1975-ben a tervek szerint a nagyüzemek és a kitermelők nem növelik. a termőterületet, ellenben a gazdálkodás inten­zitásának növelésében rejlő lehetőségeket igyekeznek még jobban kihasználni. A szántó­földi zöldségtermelők — az előirányzat szerint — 1,6 mil­lió tonna zöldséget adnak, az elmúlt évinél 10 százalékkal többet. Az üzemek egy része ter­melési rendszerekbe tömörült, ezek a gazdaságok iparszerű, világszínvonalon álló mód­szereket alkalmaznak. A ter­melési rendszerek az elmúlt évi 1800 hektárról 2500 hek­tárra növelik a vöröshagyma vetésterületét, és az idén elő­ször 1000 hektárról szüretel­nek fűszerpaprikát. Ezer hektárral növelik és ezzel, 3000 hektárra bővítik a para­dicsomtermesztési rendszer területét, s idén először kerül terméklistájukra a zöldborsó. 3000 hektárról takarítják majd bé ezt a konzervipari alapanyagot. A termelési rendszereken kívül is egész sA gazdaság* korszerű gépi technológiát alkalmaz, egye­bek között 6000 hektáron zöldbabot termesztenek mo­dern eljárásokkal és gépekkel. A mezőgazdasági üzemek a feldolgozóipar kiszolgálására egyre több esetben hosszú le­járatú termelési szerződést kötnek partnereikkel. Miután a tartósítóiparok az idén 5,7 százalékkal növelik a terme­lésüket. ennek megfelelően a zöldségtermelők a nyári idő­szakban nagyobb tételeket küldenek majd az üzemeknek. A konzervipar — 5 százalék­kal fokozzá a zöldségkonzerv­gyártást, s ehhez több para­dicsomra, paprikára, zöldbab­ra és uborkára van szükség. A zöldségkonzervexport 8 százalékkal fokozódik, ezen belül a tőkésexport 12 száza­lékkal növekszik. A ta­valyihoz képest 16 százalékkal több zöldség- és burgonyaké­szítményt ad a mélyhűtöiDar. (MTI) KÉT VAGON FOGY EL NAPONTA Jó indult a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereske. delmi Vállalat almavására a héten. A 60 milliméter, fölötti átmérőjű piros ionathán Sal- gótariánban a piaci és városi árudákban. Karancslapüitőn. Balassagyarmaton. Kistere- nyén. Nagybátonyban és a salgótarjáni járás néhány községében került forgalom­ba. Naponta két vagon fogy el belőle. Szocialista brigádok kínállak az ízléses árucikkeket Salgó tar.jánban, a Centrum Áru* házban. A férfi-nöf konfek cióosztályön Almási Istvánné brigádvezető irányítja az el­adókat, előzékeny kiszolgálás ukkal emelik az áruház jó hí rnevét. A Petőfiről elnevezett szocialista brigád a fiatal ke reskedelmi szakemberek neve lését is vállalta. Sokan kan­ták már meg közülük szakmu nkásbizonyítványukat. így Hu szár Judit is, aki — kénünkön — a hölgyek ruhatárába való konfekciót mutatja. — ki — Állásfoglalás, javaslattétel^ intézkedés Tanácstagi csoport működése Bila^agyarmafon BALASSAGYARMAT vá­ros megvei tanácstagi cso­portját 1973. július 3-án tar­tott alakuló ülésétől nania- inkig még nem olyan hosz- szú idő választia el. Így tel­jes biztonsággal és egyértel­műen nem lehet megvonni az eddigi munka pozitív, vagy negatív mérlegét. Ezért in­kább a végzett munka során felmerült módszerbeli kér­désről — a teljesség igénye nélkül — a legcélszerűbb be­szélnünk. Elöljáróban érdemes né­hány szót ejteni a , csoport megalakulását megelőző idők­ről. Azért is. miután — elég régi tanácstag vagyok — van bizonyos' összehasonlítási ala­gét is megteremtő mód rö­vidre zárta a választókkal való közvetlen kapcsolat min­den lehetséges formáiét is. Visszatérve a csoport rnün- káiára. elsősorban feladatai­désügyi tervben szereplő vá­rosi feladatok teljesítését. Ér­tékeljük a településhálózat fejlesztési terveinek teliesí- tését, a város üzem-egészség­ügyi helyzetét, a munkások nak konkrét meghatározását munka- és élet körülményei ­tartom az egyik legfontosabb­nak, Ugyanis ez határozza meg a további tevékenységet és erre épülhet fel a külön­böző módszerek alanián a tényleges egyéni — ennek összegezéseként pedig az ér­tékelés alapjául szolgáló cso­portmunka. A fő feladatunk — mint ezt a csoport jóváhagyott ügyrendje is rögzíti — „a vá­ros különböző problémáinak megvizsgálása. megvitatása pom és gyakorlatom is a ta- és azokhoz segítségadás”, va­nácsi és ezen belül a tanács­tagi munkákról. A megyei tanácstagok — mivel nem a helyi tanácsok választott tagjai — a helyi tanácsokkal csak saját ere­jükre támaszkodva, saiát el­lamint ..a tárgyalj témákban vélemény alakítása, állásfog­lalás, észrevétel és iavaslat- tétel, szükség esetén intézke­dés kezdeményezése.” Munkánk során figyelmünk a tájékozottság növelésére, a képzeteseik alapján ió. vagy, városi feladatok. — a megvei kevésbé jó együttműködésre lehetőségekkel összhangban — voltak képesek. Két tanács­ülés között a legtöbb esetben légüres térben mozogtak, mi­után a választóikkal való kapcsolatteremtés is nehéz­kes volt. Az új tanácstörvény való­sította meg. hogy a megyei tanácsba — választás útján — kerüljenek a helyi tanácsta­gok. hogy ott magasabb szin­ten is képviselhessék válasz­tóik érdekeit. Ez a helyi tanácsokra épülő és ezzel a közvetlen kapcsolat lehetősé­XXXXXN>XXXXXXXXXV'XNV,NXVXXXV'XN'XXXXXXXXXX'XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXSXXXXXXXXXXXXXVvXXXXXXXVXX\XXXXXXXXX\\\\NNXXXX>VXX\XXXXXNXXXXVXVXXXNXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXX\XV ’ KANYÓ JÖZSEF: Beosztá­sa: faanyag-gazdálkodó a Nógrádi Szénbányáknál. Mió­ta foglalkozik fával? — Mint labdarúgó 1941 »ben kerülte«! a bányához, azóta mindig a fával foglalkoztam. Fahivatal volt akkor, és sok akna és fatelep tartozott hoz A faanyag-gazdálkodó a véleménye a faanyag-gaz­dálkodónak? — Bizonyára van. Egyéb­ként már az elmúlt időszak­ban is sok minden történt. A fafelhasználást is failagosan embhrek is úgy vannak, ahol sok van, azt hiszik ott nem hiányzik egy darab fa. Ez a szemlélet is jó irányban vál­tozott. __________________ — Egy másik jelntős dolog ­z á. Bizony, azóta rengeteg métí"k"a bányáknál. Nemré- r°l is érdemes szót ejteni. Az bányafát, bélésanyagot fele- gen m^g 10 vagon szén kitér- erdészettel általában nagyon A,.,— jó a kapcsolatunk, és ebből több kölcsönös előny szárma­u............... _ zik. Tavaly például jelentős k orszerű anyag, mint ma. Fa Zed~ köbmétert. " Lényegesen töbletigényünk volt. Az elő­—-----J:- - ‘ ;m jS vájások, feltárásod gyorsítá­K orábban vitték a "levágott sa miatt kértünk többet, amit favéget, és ez is a fogyasz- meg is kaptunk. Van olyan tást növelte. A gondos rende- megállapodásunk is, hogy lés is fontos. Az, hogy olyan amikor szállítanak, mi irányít­méretű fa kerüljön a mun- tó*1 a kocsikat. így nem kell mésztettek a bányák. Akkor keléséhez átlagosan 1,2 köb- még biztosításra csak fát méter fát használtak fel. Ma használtak, nem volt annyi ez a sz^m nem éri el a 9 ti­azért ma is kell mondja a megváltozott a fegyelem faanyag-gazdálkodó. — Mennyi az éves forgat műk? Először számol és csak utá na válaszol. _____ ^ • Mintegy 60 milliós ér- kahelyekre, amilyen szüksé- tékről van szó évente. Hazai geSj mert ha ott kell a hosz- lombos bányafa, fenyő- es äZabbat elvágni, szintén pa- bélésanyag. Egyébként ebben zarlás. az értékben az is szerepel, amit az építészeti üzemünk Ma már, az egész faellátás használ fel. Ennek csaknem szervezettebb, mint korábban egyharmada importfaapyag. volt. Négy aknaüzem van, és séget térítjük. Le- és felrakás- A takarékosság tehát itt is Nagybátonyban a központi tói, máglyázástól mente­fontos dolog. Ha csak egy szá- fatelep. A faanyag-raktáro- sül a fatelep. Az előszállítás zalékkal csökkenteni tudnánk zás körülményei is lényegesen is fontos, mert előfordul, hogy a felhasználást, az is 600 ezer javultak. A zárt terület jó az időjárás miatt az ittak tár forint megtakarítást jelente- alapot jelent a szigorú gaz- hatatlanná válnak, ne. dálkodás számára. Korábban van előnye a késztetnek . •- Van erre lehetőség? Mi sok anyag veszett el, mert az előszállításnak. Bárhogy ve­szem, ez is takarékosságot je­lent — mondja Kanyó József. — Ügy tudom, tavaly egy' újítást is kidolgoztak Leto- vai Ferenccel, a központi fa­telep vezetőjével, ami drága importfa-megtakaritást1 ered­ményezett. Mi volt ez az újí­tás? — Akna vezérlétének oszt­rák vörösfenyőt alkalmaznak. Ebből az évi igény ötven köbméter, és igen drága. Egy köbméter ára tízezer, forint. Ennek egy része, bármilyen gondossággal tárolták is. el­deformálódott, felhasználási­ra alkalmatlanná vált. Az újí­tás lényege, hogy egy volt lé- gópincében olyan tárolást va­lósítottunk meg, ahol a bányai viszonyoknak megfelelő pára berakni, máglyázni és később tartalmú levegőt’ biztosítot- űjra felrakni, kiszállítani a fát tunk. A fát vegyszerezéssel óvjuk a gombásodástól. a bányákhoz, hanem közvet lenül irányítjuk. Az erdészet nincs deformálódás, ami is jól jár, mert esetenként lentős megtakarítás, lerövidül a szállítási útvonal, máskor, viszont a többletkölt­Azóta je­A FAANYAG . IS, , mint minden más, érték. Tárolása, kezelése, felhasználósa közben mindig szem előtt kell tarta­ni a takarékosságot. Ezzel is lehet a költségeket csökkente- Ilyenknr ni — mondta befejezésül és Kanyó József. B. J, minél világosabbá tételére irányul úgv. hogy közös ál­lásfoglalásunk jobban meg­közelítse az optimális döntést. CSOPORTUNK üléseit elő­re meghatározott éves mun­katerv alapján tartja. Ennek megfelelően munkáját is terv­szerűen végzi. Üléseinken rendszeresen részt vesz a Ha­zafias Népfront városi titká­ra. a városi tanács tisztség- viselői. a megyei tanács szer­vezési és jogügyi osztályának képviselője, illetve a napi­nek javítására hozott hatá­rozatok végrehajtását. Munkánk során a gyakor­latban is bevált módszerek közül említést érdemel, hogy egy-egy témában — a min­dig rendelkezésre álló szak- igazgatási szerveken felül,’ felkérés alapián — külső szakemberek bevonásával is biztosítottuk a lehető legjobb tájékozódást. Előfordult, hogy ha a téma megkívánta a helyszíni kiszállást. vagy esetleg a csoportülést, hely­színen tartva igyekeztünk a legjobb megoldásokat megta­lálni. Ezt a gyakorlatot foly­tattuk a mezőgazdasági té­máknál. a kulturális és be­ruházási létesítmények meg­tekintésénél. Sor került a ta­nácstagok közötti folyamatos tapasztalatcserére, az úion- nan választott tanácstagok­nak gyakorlati és módszerta­ni segítség nyújtására, a he­lyi és a csoportban végzett munkák segítése révén. Elő­segítettük a megyei tanács­tagi tevékenységet a beszá­molók előkészítésével, a fel­szólalások. interpellációk koordináláséval. A jobb együttműködés biztosításához, á járási csoporttal együttes ülés szervezéséhez megyei se­gítséget is kaptunk. A jó munkamódszerek al­kalmazásával elértük, hogv a rendnek megfelelően a külön csoport tagjainak munkája meghívottak is. Eddjg — töb­bek között — tárgyaltuk már egyenletes javulást mutat. Az adott témákban a tehető leg­a város közlekedési, közúti és célszerűbb tájékozódási lehe- energiaellátási helyzetét. Ér­tékeltük a végrehajtó bizott­ság munkáját. Vitattuk a be­takarítás. a szarvasmarhá- program helyzetét. A körzeti egészségügyi szolgálat műkö­dését, annak tárgyi és szemé­lyi feltételeit. Tárgyaltuk az MSZMP KB 1972. november 14—15-i és a vonatkozó mi­nisztertanácsi határozat alap­ján készült megvei intézke­dési terv végrehaitásáról szó­ló városi beszámolót, a taná­csok tevékenységének helyze­tét a megyei pártbizottság irányelvei alapján. Foglalkoz­tunk a tanács népesedéspoli­tikai. a tanács közművelődé­si faladataival és az ötödik ötéves terv irányelveivel. Az 1975. évi munkatervünk­ben szerepel az MSZMP KB 1974. december 5-i határoza­ta alapján készült intézke­dési terv megtárgvalása. fel­adataink a XI. kongresszus határozatai alapján. Tárgyal­tok a tanács 1975. évi fejlesz­tési és fenntartási tervét, a megyei középtávú művelő­tőség rendelkezésére áll min­den csoporttagnak. A cso­port tagjai, felhasználva a lehetőségeket, aktívan tevé­kenykednek. A tanács- és vb­határozatok végrehajtásával való gyakorlati foglalkozás tehetősége — és (gv a köz­vetlen kapcsolatok fejlesztése is — biztosított. EREDMÉNYEINK és a munka még tovább javítható volna, az országban már be­vált úi módszer bevezetésé­vel. Több megyében ugyan-, is közösen tevékenykednek a járási és városi megvei ta­nácstagi csoportok, ahol — mint például nálunk — a városi csoport létszáma ala­csony. Nagyobb létszámú cso­port esetében kedvezőbben alakítható ki a megfelelő együttes álláspont, ami nyil­vánvalóan jobb hatékonysá­got is biztosít. Vass Miklós. Balassagyarmat város megvei tanácstagi csoportjának elnöke NOGRAD - 1975. február 21., péntek *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents