Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)
1975-02-02 / 28. szám
T BALETT (Fotó — TASZSZ—MTI) ÜJ KÖNYVEK A Kossuth Könyvkiadó új- tér ismerteti. A Körösi Csorna megjelent az Olcsó könyvtár rionságai között találjuk Kiskönyvtár hetedik füzete- sorozatban Széchenyi Zsig- Seorges Marchais válogatott ként ismét megjelent Káko- mond Nahar című útleírása, írásainak kötetét, melynek sy László: Varázslás az ókori Indiáról. A magyar—cseh- címe Demokratikus kihívás. Egyiptomban című kötete, szlovák közös könyvkiadás A diplomataélet megannyi A Jókai Mór összes művei keretében, a pozsonyi Madách „kulisszatitkáról” ad érdekes sorozat legújabb kötete az Kiadóval együttes gondozásképet Rubin Péter most meg- író Egetvívó asszonyszív cí- ban látott napvilágot Egri jelent könyve, A diplomaták mű történelmi regénye, me- Viktor Festett világ című re- hétköznapjai. A kiadó Fan- lyet Molnár József irodalom- génye, valamint Bereck Jó- tasztikus sorozatában látott történész rendezett sajtó alá. zsef: Vihar előtt című elbe napvilágot Michael Crochton: A Szépirodami Könyvkiadó széléskötete. A kiadó új miAz átprogramozott ember új könyvei közt szerepel Sár- niatűr kiadványa Andruskó című tudományos-fantaszti- kadi Imre cikkeinek és ta- Károly esztergomi famelsze kus regénye, melyhez Kuczka nulmányainak vaskos kötete, leit tartalmazza. Péter írt utószót. melynek anyagát Kónya Judit A Közgazdasági és Jogi Az Akadémiai Kiadó Életek gyűjtötte össze és rendezte Könyvkiadó újdonságai kö- és korok sorozatában, közös sajtó alá. Sőtér István beve- zött találjuk Horváth Pál tokban, hét érdekes kötet zetőjével, Boros Miklós mű- tanulmánykötetét; címe: Tu- látott napvilágot A népszerű vészi illusztrációival jelent dománytörténeti és módszer- sorozat új köteteiben Frankel meg Arany János balladáinak tani kérdések a jogtörténet Leó életét, tevékenységét kötete. Zsigmond magyar ki- köréből. Ugyancsak most je- Aranyossi Magda, Kun Béláét rályról szól Passuth László lent meg a tanácstörvényt Borsányi György, Kunfi Zsig- történelmi regénye, a Tört és végrehajtási rendelkezéseit mondót Erényi Tibor, Számú- királytükör. C6ák Gyula el- tartalmazó kötet, átdolgozott ely Tiborét Gábor Sándorné, beszéléseinek kötete, A tol- és bővített kiadásban. Szer Szabó Ervinét Litván György, vaj és a bírák; a könyv tar- ■ kollektíva munkája Landler Jenőet Szabó Agnes, talmazza a szerző Terez cv Rajk Lászlóét pedig Strassen- mű drámáját is. Molnár Zolreiter Erzsébet és Sipos Pé- tán új regénye a Sár. Ismét belkereskedelemben., vállalati működés elemzése a A dönteni tudó, cselekvő ember érdekei.., Beszélgetés Kovács András filmrendezővel — Mi ma a legizgalmasabb filmtéma? Kényes témák rendezője- hadd mondjam el azt is, hogy ként tartják számon Kovács a televízió sokkal több segít- Andrást,' akinek alkotásait séget adhatna az esztétikai mindig vitázó elismerés fo- neveléshez. Számos külföldi — A valóság és a lehetőség iadja. Érdeklődés kíséri leg- tv például rendszeresen órás közötti különbség. társadal- újabb alkotását a Bekötött vitákat közvetít a filmekről, mi és egyéni vonatkozásban szemmel című filmet is, ame- egyaránt. A szocialista társalyet ezekben a napokban veti- — Mi a véleménye a dalomban ugyanis sokkal natenek. Ez a bemutató adott kritikáról? gyobbak a lehetőségek, mint alkalmat a beszélgetésre. amit eddig realizálni tundunk. — Kialakult nálunk egy Nagyobb és szerteágazóbb az — Vajon hogyan fo- olyan kritikai magatartás egyén választási lehetősége is, gadja a rendező a vi- amely csupán arra szorítko- mint amit jelenleg felismer. tákat, az ellenvclemé- zik, hogy egy-egy filmről Filmjeim éppen ezért a dön- nyeket? mondjon véleményt, de kevés tés előtti periódust tárgyalják az olyan esztéta, aki számon és legtöbbször a döntés pilla- — Szerencsére nemcsak az tartja a filmművészet egészét, natában érnek véget, én filmjeim kavarnak vitát, mozgását, vagy egy-egy ren- váltanak ki ellenvéleménye- dező munkásságát. Egy jó két. Paradox helyzettel állunk filmről könnyű pozitív véle- szemben: sokszor épp ezek a ményt alkotni. De szerintem viták és ellen viták igazolják az a kritikus próbája, hogy a filmet, a mondanivaló lét- egy-egy gyengébb alkotásban jogosultságát. Ezek a művek is felfedezi, észreveszi az új ugyanis valami olyat közöl- megoldásokat, tendenciákat. nek, amit a néző eddig más- ,,,,, , ., ,, ... — Váltsunk témát: , miért nem tud a magyar filmgyártás szórakoztató és egyben színvonalas vígjátékot csinálni? — Hogyan ható ide a filmje, a szemmel. kapcsol- legújabb Bekötött Véleménye ként tudott, s azért ala kul ki a vita, mert a film beleszól az eddigi nézetekbe. szerint ez a hit-problé- ma is a nyitott kérdésekhez tartozik? — A választás lehetőségei mögött mindig nyitott kérdések állnak. Üj filmem tulajdonképpen az irracionális hit — Sajnos a szakmában is problémáját boncolgatja. Ez kialakultak olyan nézetek, napjainkban is élő kérdés, amelyek igyekeznek távol Még a fiataloknál is tapasztartani a közéleti gondolato- talható, hogy vallásos irány- kat a vidám filmektől, a víg- ban érdeklődnek. Többek kö- Itt már tulajdonképpen ? . "lÄÄf egy más közönségről van szó. — Folytassuk egy jó hírrel: évről évre emelkedik a mozinézők száma. Ez azt jelenti, hogy a film visszahódította a közönségét? Kezd ugyanis kialakulni a differenciált mozizás: a filaztán teret nyit a kispolgári leg tiltják, vagy keveset be* semmitmondásoknak. Véle- szélnek róla. És ha mi ezekre ményem szerint a szemléleti a kérdésekre nem tudunk rnek'1 egy re YbTan^ megtalál- normák minden műfajban megfelelő választ adni akkor ják saját közönségüket, a né- azonosak- csupán az eszkozok az emberek más irányban ke- zők pedig az ízlésüknek, az mafok: A .fl^Sjátékok ké- resik a feleletet, érdeklődésüknek megfelelő biteséhez is ugyanő ya - Napjaink olvan magatartást a1Töevőtmoznán^yez1 ^titka meretre™^ Gelkötelezettségre kíván, amely bátran szembe- a jövő mozijának ez a titka. van szükség_ mint például néz a tényekkel és vállalja a — Ez igaz, de azért a kom. egy dráma, vagy egy tragédia konzekvenciákat is. Mindez mersz- vagy a semmit mondó formálásához. társadalmi és emberi probléfilmek, hogy úgy mondjam, ma is. Gyakran kerülünk még mindig uralják a terepet. — Szentségtörésnek olyan helyzetbe, hogy meg Ily módon ugyanabban a mo- tartaná ha vígjátékot ke}! változtatni eddigi véle ziban fejlesztik is, de ugyan- rendezne* akkor rontják is az emberek ízlését. — Nem. Lehet, hogy sor — Ez így van, De attól, kerül rá, ugyanis van egy hogy nem játszuk ezeket a ironikus témám, silányabb filmeket, még nem változik meg az emberek íz- — Kérem fogalmazza lése. Az emberek gondolkodó- meg filmjeinek visszásának, ízlésének alakítása térő mondanivalóját csakis egy bizonyos fajta aktivizálással és az esztétikai — Szerintem a választás és * . ... kultúra terjesztésével érhető a cselekvés lehetőségeit kuta- , z® el. Mindez persze egy nagy tóm és azt * felelősséget, zonyára megértl ma^d' hogT menetelés, egy több évtizedes amely ránk nehezedik. A cse- harc eredménye lesz, és még lekedni akaró ember érdekel, akkor is sokan maradnak az a típus, aki bármilyen ne- - , . olyanok, akiknek nem váltó- héz és bonyolult körülmények eb n m loranjaa azt le. zik meg az ízlésük. Ha már között is választani és csele, ennél a kérdésnél tartunk, kedni tud. ményünket. — Vajon felismeri•• a közönség, hogy ebbe* a második világháború idején játszódó történetben tulajdonképpen egy mai témáról van szó? miről van szó, de lesznek olyan nézők is. akik csupán a történet közegét érzékelik •».»miimiiiiiiiiiiiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiu iimiiiimiiiimmiiiiiiiiiiuii •hiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiih.iiiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiíiiiiiii iiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiKiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii ........................ iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiirtiiiitiiiiiiiiiiii A z erőművész Eltörött a Józsika hegedűje. Évtizedek ót őrzi a család egy megválóé ulhatatjan álom emlékeként. A hegedű nemes szerszám volt, bár nem Cremonában készült, s hí- hosszú ujjal voltak és nyug- Azért elhívta az öreg Banányzott belőle az Amati, tálán, ideges perceiben úgy gó Lajost, aki a kottát is isStradivari vagy Guarneri csa- tördelte a tenyerét^ mint bo- merte, hogy vizsgálja meg, ládok névjele. Valamikor a rotválás vagy haj vágás után mit tud a fiú. Bangó családfők tulajdona a borbélyok. öreg Bangó elemi feladatovolt, akik még nyáron vályo- Azután egy váratlan ese- kát adott a gyermeknek, got vetettek és csak télen mény más hányba terelte a majd azt mondta: muzsikálgattak. Jól kiszáradt, szüidk figyelmét — Csodálatos, amit ez kidolgozott, szép hangot gyerek tud. Egy cigány adott, hogyha avatott kézbe b ^ cirkusz zenlbohóca csinálhatná jobban, került. Józsika például cső- szaDameri cirKuez zenebonoca riálatos dallamokat tudott fantasztikus, virtuóz dallamo- 2 ---------------------------------kicsalni belőle Hiszen éppen kat csalogatott elő hegedűje- —— __ „ __bői es időnként, hogy szal ensúlyózandó, hadd mutassa meg erejét, ami a vágyaiban élt. Az udvaron állt egy máglya csorba tégla, abból építették hására társai a pi- nininek, de hogy ő nem fogta rami6t. Még csak az alapoktól sértésnek a nevet, erről is nál tartottak, amikor meg" leszoktak, s ő maradt tovább- jelent az udvaron Józsika ra is Józsika. 3. édesanyja, a törékeny, érzé- kenyszívű asszony, akitől a gyermek alighanem művészi elhivatottságát is örökölte. Józsika akkor már fulladozott. Szemei kidülledtek, a Tizenegy éves volt már, se amikor nyár elején külföldi cirkusz érkezett a kisvárosba, szája széle elkékült, Hatalmas ponyvát húztak ki, A mentők azonnal kórházba = csillogó betűk jelezték a cir- vitték, de már nem lehetett kusz nevét és az egyik cir- rajta segíteni. Józsika három ez a nevezetessége, emiatt , , , ,, ,, . ni cscm .. „„ ----- —„ ----- . - —=----- — ----ő rizték évtizedeken át, amíg ™eg nepszeruDDe tegye, taníttatására keresett, de nem árultak, ami errefelé nem volt Iával sírba került a jövő nagy ............. , feleseli: valakit a ko/nnsefi , _ i. * , •___ ___ _____— i —i v, . z „ „ A z egész család Józsika kuszkocsi ablakán át jegyeket nap múlva meghalt és halámost el nem törött és el nem szörnyülködtek felcsalt valakit a közönség sajnálták a pénzt, mert a szokás, hiszen erre a szegény hegedűművész-reménysége is. cl nein . .. __ » » I Del J Ildi Lel IV CI L/ClUiV, Iliül l uluuví* •/ S zepesi kóréból, s megígérte, ameny- bőven ÖTnj5 dicséretek, amik munkástelepre általában az család idősebb tagjai, akik "yibcn k\tdn6en utánozzák még a hegedűhöz fűződő tör- egy héten át ténetet ismerték kap. Sgérhette, mert a cirkusz nem volt belépője- iSSSSiSSSSSSS gyes, minden szám után az artisták, vagy hozzátartozók A Szepesi család régi vas- perselyetek. Hiszen ez még utasclinasztia: kikerült közü- a harmincas években történt. __ lük mozdonyvezető, fütő, vál- Egy este Józsika váUalkoJózsika szorgalma ég jó ké- olcsó, szabadtéri cirkuszok 4. 1 !?y heten at pességej révén hulltak, kár- jártak. Sőt a jegyeknek megmgyenjegyet pótolták őket áldozataikért lehetősen borsos áruk volt. _ Emlékezetül _ ereklyéiként Józsika szeretett hegedülni, Józsika kérni se mert otthon őrizték a drága hegedűt, ha csak tehette, kézbe vette pénzt a belépőjegyre. Mint Előbb az édesanya ügyelt rá a száraz fát. amit öreg Ban- többi pajtásai ő is piaci ko- de a fájdalomtól hamarosan gótól vettek meg, hogy ne sarak hordásából teremtette Józsika, a legkisebb, a hetea családot elő a jegyrevalót. dik után ment. Az édesapa az öreg cigány elföldelése. a cirkusz szenzációja egy bz ®vve\ később vett búcsút inőr távírász nőt -------- ---------1 Az a r>tka eset állott elő, izomkolosszus, az erőművész a földi élettől. De maradt u w zött a hegedűversenyre es hogy józsikát erőszakkal von, aki széles mellére egy meg hat testvér. Józsika két ^ * Jr tk riP a zenebohócot oly sikeresen küidték labdázni, focizni gye- koCsi kockakőből kirakatta az batyja es négy nővéré. Öltenceves vou me« csa*. ae llHnwtl az nm akarta rektárSaival. mert a legszebb egyiptomi piramist. Az elő- gondoztak a hegedűt. Leg ha megnő belőle mozdonyve- r................‘Tr.7, játéknak a hegedűt találta. adás után mindenki az erő- utóbb Plrokaek lakasan szol zPinTsz riP az isTphet hoev bcn ez az elso hegedű. Végül Egyetlen dolog volt, ami művészről beszélt, aki haszero tesz, ae az is lenet, nogy is felkereste Szepesieket, s szokatlan érdeklődést váltott izmának egyetlen rándításáiotoM°p a f/wviit hnuv utánozta, hogy az nem akarta rektársaival, mert a legszebb egyiptomi piramist. Az elő- gondozták . elhinni, hogy a gyerek keze- játéknak a hegedűt találta. adás után mindenki az erő- utóbb Pl Egyetlen dolog volt, ami művészről beszélt, aki has- Salt K-ppHA mezrirmvt fee iránví- *° .. s szokatlan érdeklődést váltott izmának egyetlen rándításá^n?d<Igaz>Z<gv1engébb^fizifcuunú rábeszélte Jozßika édesapját, ki belőle s ez talán érthető Val lerázta magáról az épftvolt, mfnt általiban í Sz^pe" ^Tan"az^San Z a lS: a,-CÍHrkUSZ' NT V°osbln ményt .™. kincs van az ujjaiban es a kuszeloadas a kisvárosban, Mint iyenkor mindig, Jóamelyről ő elmaradt volna. síelt, édesapja gyakran gon- tülében dőlt arra, hdgy a vékony- . , dongájú gyerekhez jobban ,Az édesapa csak annyit .illene a borbély mesterség, kérdezett: Különben is lágy vonású, — Miből uram? Miből? 8 ÜÖCRAD - 1975. február 2., vasárnap Egyébként csak a hangje* tak. Tomi volt a kötéltáncos, gyekkel ismerkedeit és a he- Piriké a zsonglőr Lajos a bo- gedűből csodálatosnál csodá- hoc és ezúttal Józsika az lato6abb dallamokat és fordu- erőmüvész. Ragaszkodott eh- latokat erőszakolt ki. Iskola- hez a szerephez, talán so- társai el is nevezlek Faga- ványságát és gyengeségét eldíszül, az összerakhatós szekrény nyitott részében. A napokban Piroskáék bútort cseréltek és a hurcolkodás zűrzavarában a törékeny ze .......................... ^ ... , neszerszám az egyik öles z sikaek is cirkuszost játszót- szállítómunkás lába alá került. Mintha a kis művész utols’ emlékfoszlányát is tönkretiporta volna... Halmai Albert Filmem ugyan konkrét történetet mond el egy papról, — aki kételkedni mer a „csodában”. s mert becsületes ember lelki válságba kerül —, de azért a mának szól. Ez persze nem azt jelenti, hogy valamiféle szimbólum- rendszerről van szó, Itt nem lehet senkit és semmit behelyettesíteni. A filmben szereplő káplán problémája, emberi kérdése tulajdonképpen azért feloldhatatlan, mert a vallásos hiten belül keresi a megoldást. A mi társadalmunkban viszont az ilyen probléma feloldható, hiszen nincsenek olyan körülmények* amelyek gátat szabnának az igazságnak. A papnak ki kellene lépnie az egyházból ahhoz, hogy megtalálja lelki nyugalmát. Nekünk pedig szocialista módon kell élnünk ahhoz, hogy megvalósítsuk elképzeléseinket. — Mi a szerepe a hitnek és a kételkedésnek ma társadalmi vonatkozásban? — Mindenben kételkedni! — így fogalmaz Marx. A kételkedés persze nem a hit ellentéte, hanem a hit próbája. A film nem a hit elvesztéséről, inkább egy racionális emberi hitnek a kibontakozásáról szól. A vallásos hit nem állja a kétkedés próbáját. A mi emberi hitünknek viszont ezt állnia kell! Persze csak abban az esetben, ha nem feltétel nélküli vak hitről van szó, hanem olyan magatartásról. amely állja a valóság próbáját. Tehát nem bekötött szemmel keli élni, mint ahogy filmem hősei teszik. hanem mindent látva, mindenre figyelve és ellenőrizve. Márkusz László
