Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-20 / 43. szám

Salgótarjáni helyzetkép A dolgozók általános iskolájáról összefüggésben a párt köz­művelődés-politikai határozata szellemével is, s mindenek­előtt azon törekvésekkel, amelyek a munkásosztály mű. veltségi szintje emelését cé­lozzák, biztató eredmények­ről adhatunk hírt a Salgó­tarjánban jelenleg folyó fel­nőttoktatás köréből. Ezúttal a dolgozók általá­nos iskolája néhány eredmé­nyéről beszélgettünk Havasi Károllyal, a dolgozók általá­nos iskolája igazgatójával. — Hányán tanulnak jelen­leg Salgótarjánban a dolgozók általános iskolájában? — Örömmel mondhatom, hogv sokkal többen, mint az előző időszakban. Szeptem­bertől idén január végéig, a négyhónapos képzési formá­ban. összesen 362 felnőtt dol­gozó »-szerzett bizonyítványt, közülük 139-en végezték el a nyolcadik osztályt. Jelenleg 377 tanuló jelentkezett, most 11 nyolcadik osztályunkban 246-an tanulnak. Ezenkívül volt még januárig 132 ma­gánvizsgázónk is. közöttük 20 nyolcadikos, nagy részük a zagyvapálfalvi síküveggyárból került ki. Ebben az évben te­hát összesen több mint 400- an végzik el a nyolcadik osztályt. magánvizsgázókkal együtt májusban, júniusban. Ez erőteljes fellendülést je­lent. összehasonlításul: a ta­valyi tanév végén összesen egész évben mindössze 251-en szereztek bizonyítványt az ál­talános iskola valamely osz­tályából. pedig már ez az év is eredményesebb volt a ko­rábbiaknál. — Lássuk kissé részleteseb­ben, hol és hogyan fblyik je­lenleg itanítá!s? — Néhány példát említek. Ä Salgótarjáni Kohászati Üzemeknél, az idősebb kor­osztályt nem számítva. 6—700 azoknak a száma, akik még nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát. Ezek­nek a dolgozóknak mintegy fele harminc év alatti. Az SKÜ-nél évek óta ^taníttat­ják” dolgozóikat, a fluktuáció azonban szinte újratermeli az alulképzetteket. Az SKÜ évek óta sokat tesz a dolgozók képzésében. 1974 szeptembe­rétől Illés Pál igazgató tevé­keny közreműködésével a Kohász Művelődési Központ­ban volt egy 5—6. osztá­lyuk. ők most hetedikesek, s decemberben már a nyolca­dikat is elvégzik. Volt egy hetedik osztályuk is. 34 dol­gozó, akik májusban végzik el a nyolcadikat is. S volt egy nyolcadik osztályuk. Ezen­kívül az üzem területén a kovácsol óban végzett 33 nvol_ cadikos. ők a ..Vörössarok­ban” tanultak. Itt Molnár Jó­zsef nagyszerű szervező mun­kát végzett és végez jelen­tős munkaidő-kedvezménnvel tanultak a dolgozók. Most januártól a Kohász Művelő­dési Központban egv hetedik és egy nyolcadik osztálv mű- Ködik. a kovácsolóban Molnár József nagy létszámú 5—6. osztályt szervezett, a huzal- műben Vágvölgyi Tibor szer­vezett egy hetedik és egy nyolcadik osztályt. Az SKÜ- nél a tanuló dolgozók mun­kaidő-kedvezményt. tanköny­veket, a nyolcadik osztálv el­végzése után pénzjutalmat, s időnként még iutalomszabad- ságot is kapnak. Ugyancsak példamutató tevékenységet végez e téren Kecskés József a ZIM-nél. Múlt évi szep­temberi adat szerint 780-an nem végeztek nyolcadik osz­tályt dolgozóik közül. Itt ki kell emelnem, hogy szeptem­bertől januárig egy alapisme­reti tanfolyamot is szervez­tek, működött egy 5—6. osz­tályuk, s egy 7—8. osz­tályuk is. összesen 64-en vé­geztek a különböző osztá­lyokban. Januártól indult egy alapismereti tanfolyam (II.), s egy hetedik és egy nyolca­dik osztály^ Fontos a dolgo­zók szempontjából, hogy sza­bad idejükből viszonylag ke­veset kell áldozniuk, »a vál­lalat is munkaidő-kedvezmény- nyel segíti őket. Az öblös- üveggyárban 927-en nem vé­geztek nyolcadik osztályt, közülük 440 nő. Itt is az üze­men beiül történt a tanítás, volt egy hetedik és egy nyol­cadik osztályuk, most 27-en járnak nyolcadikba. Az ÉMASZ-nál a 403 dolgozóból 61-en nem rendelkeznek álta­lános iskolai végzettséggel. Szabó Albin szervező munká­ja nyomán heti egy alkalom­ra minden reggel nyolc órára behozzák Salgótarjánba a tanuló dolgozókat, akik mun­kaidő alatt tanulnak. Hete­dikben 19-en végeztek, most nyolcadikba már 32-en jár­nak. Voltak még kihelyezett osztályok az írószerszövet­kezetben. az ötvözetgyárban, a MAV-nál. a bányagépgyár- ban. Januártól a BRG-nek (s indult egy hetedik osztálya, s a VOLÁN-nak is van egy nyolcadik osztálya. A sík­üveggyár vizsgára előkészítő tanfolyamokat tart fenn a vállálat költségén, összegezve: Salgótar jánban jelenleg 12 he­lyen folyik tanítás a dolgo­zók általános iskoláiban, eb­ből 11 kihelyezett — Milyen törekvéseknek kö­szönhető ez az eredmény? — Elsősorban azt szeret­ném hangsúlyozni, hogy a határozatok nyomán, erőtel­jesen, növekedett a vállalatok tevékeny támogatása, mind a szervezésben, mind pedig a tanuló dolgozók figyelemmel kísérésében. Igen eredménye­sen működnek a kihelyezett osztályok. Mindennek is kö­szönhető' például, hogy a le­morzsolódás is erőteljesen csökkent, jelenleg mintegy 22 százalékos, s ez megfelel az országos átlagnak. Korábban helyenként a lemorzsolódás a negyven százalékot is meg.- haladta. A vállalatoknál ma már él az a szemlélet, hogy a bizonyítványnak erkölcsi és anyagi értéke is van. a dol­gozók tanulására fordított ie- lentős befektetés távlatban mindenképpen hasznos az egyénen túl a vállalat szá­mára is. Szükség van arra, hogy ez a fellendülés állandó­suljon. s így állandósuHon a létszám is. hiszen még sok a tennivaló. A Salgótarjáni városi Ta­nács VB művelődésügyi osz­tályán hangsúlyozzák: a munkásosztály műveltségének emelése folyamatos tevékeny­séget jelent mind általános, mind pedig a szakmai, poli­tikai műveltség emelése te­kintetében.. A jövőben felada­tuknak tartják, hogy a nyol­cadik osztály elvégzését álta­lánosítsák. A művelődésügyi osztály vezetője szerint meg kell ta­lálnunk azokat a módokat, amellyel ezt a célunkat elér­hetjük. Például felmérjük a kismamaosztályok létrehozá­sának lehetőségét, a bejáró dolgozók helyzetét a tanulás­ban. ezzel összefüggésben a lakóhelyi tanulás lehetőségeit, a szakmai műveltség emelése érdekében a középiskolákban való továbbtanulás lehetősé­geit. Az eredmények biztató­ak. de természetesen, ezzel nem elégedhetünk meg. A kö­zeljövőben. fórumot kívánunk találni arra. hogy a vállala­tok oktatási felelőseivel talál­kozzunk. kicseréljük a tapasz­talatokat, s megvitassuk a továbbhaladás további módo­zatait is. T. E. Mai tévéajánlatunk [ 20.00: A Thibault család. Egy nagy formájú, világhí­rű családregény kerül ismét a magyar tévénézők elé, fran­cia tv-film változatban, Roger Martin du Gard A Thibault család című regénye, hat részben, csütörtökönként. A filmben egy francia nagyipolgár család válsága ele­venedik meg: apa és fiú, majd a két testvér ellentétén, ellentétes egyéniségén keresz­tül ábrázolva. Az első világ­háború előtti időszak évei­nek küzdelme a viliágbéke megteremtéséért, a háború ki­törése miatti szörnyű kiáb­rándulás — ezek az érzések határozzák meg a regény egyik főhősének, Jacques-nak az alakját. Szerb Antal írja róla: „.. .a forradalmi francia az ember, aki hősies őrülten pusztul el. hogy tiltakozzék a világ hősies őrültei ellen”. A Thibault csalácb Martin du Gard világirodalmi jelen­tőségű regénye még befejezé­se teljes megjelenése előtt el­nyerte az irodalmi Nobel-dí- jafc. Tél Somoskőn Kulcsár József felvétele Hárman a győztesek közül Az iparban dolgozó har­madéves szakmunkástanulók a Szakma Kiváló Tanulója cí­met viselő elméleti és gya-, korlati versenyének megyei döntőjét kilenc szakmában rendezték meg Salgótarján­ban. Három győztessel be­szélgetünk. A többieket ké­sőbbi lapszámunkban mutat­juk be. Széles János, nyúlánk, barna fiatalember. A balassa­gyarmati Szondy György Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet és a 2-jes számú Volán Vál­lalat autószerelő-tanulója. A kétnapos versenyre most már nagyon higgadtan emlékezik. z— Állandóan lámpalázas vagyok, őszintén mondom, féltem a verseny előtt. Vajon meg tudok-e birkózni a fel­adattal. Meg tudott. De — mint mondja — ez nem volt olyan egyszerű. — A gyakorlati versenyben valahogyan hibás alkatrészt kaptam, ami csak az össze­szereléskor derült ki. Újra kellett kezdenem az egészet, így önhibámon kívül futot­tam ki az Időből, ezért a helyzetemet méltányolták. Mélyen csengő hangon, szé­pen és folyékonyan beszél. Közben mindig egy pontra, maga elé néz. Koncentrál, meggondolja,^ mit mondjon és hogyan. Az általános iskolát nagyon erős négyes ered­ménnyel végezte. — Sokan furcsállották is, hogy ilyen jó tanulmányi eredménnyel ipari iskolába megyek. Dehát én ezt szeret­tem. A megtetszett szakma tehát mindennél erősebb volt. De vajon miért furcsa némelyek számára, ha egy jó tanuló szakmunkáspályát választ. Nem korszerűtlen, eldobni- való nézet ez ma már? Csordás Béla fizikából me­gyei első, matematikából má-, sodik lett. Most megnyerte az esztergályosversenyt. — Tovább akarok tanulni — mondja a balassagyarmati intézet és az őrhalmi terme­lőszövetkezet tanulója. — Leérettségizem, aztán elvég­zem a felsőfokú gépipari technikumot. De utána is meg szeretnék , maradni a szakma mellett. Mert nagyon szép munka. Az ember az élettelen nyers anyagból va­(42.) Csak a dombokat érje el valamiképpen. Onnan már látni kell a frontot. A sötét­ben messziről látni azt, ahogy okádják a tüzet az ágyúk. Arra figyelt fel tűnődései­ből, hogy tompán dübyg alat­ta a föld. Egyre közelebbről, s erő-, sebben; már belereszket a le­vegő is a dübörgésbe. Tudta már, hogy ezek tan­kok. Felugrott, hátha az oro­szok jönnek. Nem, nem az oroszok. Az ellenkező irányból tűntek fel a tankok a kövesúton. Rengeteg tank! Ameddig ellátott, mindenütt csak jöt­tek. jöttek a tankok. Akkor még ez nem a front. Mert a fronton nem ilyen libasorban vonulnak a tankok az úton. Hanem szerteszét, szerte a földeken is. Körülnézett, figyelmesen megnézte a távoli dombolda­lakat. De sehol nem jöttek tankok, csak az úton. Nem, ez még nem a front. A front még sokkal odébD lesz. Egy kukoricatáblán akadt meg a szeme. Még mindig nem vágták le a tavalyi szá­rat. Pedig itt nem is igen volt tavaly háború, legalábbis front nemjgen volt. Se kilőtt tankok, 6e romos utcák. 6e katonasírok, semmi. Mégsem vágták ]e a szárat. Mert itt is elviszik a népet katonának, s az asszonyokra marad a határ. „Meg a gödörásás is” — emlékezett rá. A kövesút másik oldalára nem látott el a töltéstől. Ha­csak ott nem vonulnak a föl­deken is tankok. Ahogy a fronton szoktak támadni. Most ért ide az első. Nézte fönt, az úton brum- mogó, elcsörömpölő acél­szörnyeket: egytől egyig Tigris! NÓGRÁD — 1975. február 20., csütörtök Huszonötöt megszámolt. De még mindig nagyon sok jött. „No, Grisa. lesz melege­tek... Ezt mind kilőni!” A kutya is a tankokat néz­te. Kicsit távolabb szunyókált az előbb; most közelebb hú­zódott hozzá, és kiheg.vézett fülét idegesen mozgatva leste a tankok vonulását. A nap már az ég alján pa­rázslót!, fátyolos felhők mö­gött. De még sokára lesz sö­tét. Tavaszodik már. kinyúl­nak a nappalok. „Kár, hogy nem jár a vek­ker — gondolta; — Mert alt­kor megnézném, mikor megy le a nap, és holnap is meg­nézném meg holnapután is. Es akkor tudnám, mennyivel nyúlik meg a nap; mennyi­vel hosszabb az egyik, mint a másik”. Még sose mérte meg. mennyiyel hosszabbodnak a napok. fezre se igen venni ilyenkor, és ugye, nyáron már mennyivel hoszabbak. De ez is csak bajnak van. most. hogy hosszabb a nap: mert annyival később sötétedik. Ész ütötte hirtelen, össze sem hajtotta a takarót, csak a vállára lódította. Füttyen- tett a kutyának, s elindult a töltés alján, tovább, visszafe­lé. Éppen elcsörömpölt az utol. só tank is az úton amikor a kukoricáshoz ért. Jókora táb­la volt, a dombhajlaton még nem látszott a vége. Igaz, nem olyan sűrű már ilyen­kor, mint ősszel, de jobb a csupasz dombnál. Nem vágott bele rögtön, csak jó hajítósnyira a sarká­tól. Bentról nézve már sűrűbb volt a kqkoricás. Le sem igen kellett hajolnia, és nem lá­tott ki belőle. Akkor pedig őt sem láthatja a hidat őrző gŐPP'sztolyos. Alkonyodott, mire a domb- hajlatra ért. Megritkult előtte a kukori­caszár; sajnos a táblának vé­ge. Azaz még nem volt vége, de a hátra levő darabon le­vágták. felcsomózták a szárat. Fehéren kanyargóit a kö­vesút a távolban a dombok közt sehol egy jármű rajta. Most vette észre a tankot. A távoli erdőszé'len elpöty- työgtetve, hosszan, kígyózó láncban álltak a tankok, elő­re meredő ágyúcsövekkel. Sürgölődtek körülöttük a ka­tonák; gallyakat és mindenfé­le gazt hordtak a tankuk te­tejére. (Folytatjuk) lami élő, formás dolgot esti nál. Aki nagyon érti ezt a szakmát, az már szinte mű­vész, olyan pontosan, muta­tósán dolgozik. Megyei első lettem, de én még nem tar­tok itt. Gondozott, hosszú, barna haja a vállára hull. A felü­letesen ítélkezők talán ko­molytalannak és meggondo­latlannak tartják. Előítélet, melyet a fiatalember egész lénye, érett szavai cáfolnak meg. — Az utóbbi hónapban so­kat tanultam, de jól osztottam be az időt, így amire feltét­len akartam, mindig jutott. A szakmai megnyerésében nem nagyon bíztam. Mert a tapasztalat szerint, aki túl­ságosan sokba fog bele, és én ezt tettem, az valahol egyszer elbukik. örülök, hogy nem így történt. Szederjesi Tibor, a salgó­tarjáni szakmunkásképző in­tézet és a VEGYÉPSZER Vállalat végzős tanulója tár­saival ellentétben bízott a si­kerben. — Mi adott önbizalmat? — Az elméleti vizsga alatt végignéztem a társaim arcán. Kicsit gondterheltnek látszot­tak. Én pedig még el is mo­solyogtam magam. Vígan és bökkenő nélkül csináltam végig az egészet. A gyakorla­tinál már csak a pontosság­ra és a külalakra vigyáztam, mert egy felépített szerkezet­nél ezek nagyon fontosak. Szülei munkások. Édesapja vájár, édesanyja üvegipari * betanított munkás. A fiú a vas- és fémszerkezet-lakatos szakmát választotta. Keresett foglalkozás. A gyorsuló épít­kezések egyre több ilyen szakmunkást igényelnek. — Nekem akkor tetszett meg a szakma, amikor nyol­cadikos koromban Pesten jártam és láttam az új Er- zBébet-hidat meg a Lánchidat. Érdeklődtem, hogy kik csi­nálják ezeket a szép hidakat. Megmondták. Akkor már tudtam, hogy ezt a pályát választom. — Ha egy barátját kellene meggyőznie a szakma szép­ségeiről, hogyan tenné? — Minél több vasszerkeze­tet mutatnék meg neki. Az Erzsébet-hidat mm lenképpen, és fényképről az Eiffel-tor- nyot. — ok —

Next

/
Thumbnails
Contents