Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-19 / 42. szám

Ol éve kezdődött jogi tanácsadó-szolgálatunk AZ OL V ÁSÓINK részéről megnyilvánuló bizalomnak kívántunk eleget tenni, ami­kor öt évivel ezelőtt a heti rendszeres jogi tanácsadást, mostapi egyszerű szóhaszná­lattal a szerkesztőség jogse­gélyszolgálatát bevezettük. Azóta öt óv telt el. Öt év óta népesedik be minden pénte­ken; reggel már munkakezdés előtt a szerkesztőség folyosó­ja. Megszokott kép ez az épü­letben. Aranyira, hogy a leg­korábban kezdők minden kü­lön figyelmeztetés nélkül elő­re készítenek ki székeket, hogy egymás sorára várva pihenhessenek a többször haj­naliban Pásatóról, Ecsegről, Szécsényből, Hugyiagról vagy még távolabbi községekből induló olvasók, akik vélt, vagy ' valódi jogsérelmeikre kérnek orvoslást. A hozzánk fordulók szemé­lyiségének legteljesebb tiszte­letben, tartása mellett, kizáró­lag nyilvántartás és a kérdé­sek gyakoriságának számon­tartása végett neveiket, kér­déseiket általában feljegyez­zük. Ez a nyilvántartás vezet bennünket arra, hogy eseten­ként egyes ismételten előfor­duló témákban a Jogi kérdé­sekre válaszolunk cím alatt is reagáljunk. A nyilvántartások alapján, tudjuk azonban azt is, hogy a több mint 250 jogi fo­gadónapon közel 4500 olva­sónk vette eddig igényibe jog­segélyszolgálatunkat. Ha eh­hez hozzászámítjuk a heti 3— 4 olyan levelet, amelyben ki­zárólag jogi gondjaik megöl-/ dósához kémek tanácsot, ak­kor azt állapíthatjuk meg. hogy olvasóink lapuink iránti bizalma alapos. Példák bizo­nyítják, hogy állandóan fo­kozódik. Egyszerű jogérzékkel ren­delkező , emberek előtt is, de különösen szakmabeliek kö­rében ismert, hogy bármilyen jók legyenek jogszabályaink, minden állampolgárra, min­den egyes ügyre, külön-külön nem rendelkezhetnek. Ez ter­mészetesen azt is jelenti, hogy a kérdések túlnyomó többsége, még ha azonos jog­szabály rendezi is azokat, konkrétságában, tartalmában sohasem azonosak. ERRE EGY PÉLDÁT: egyik olvasónk aiz 1062. évben be­következett csonkulásos üze­mi balesetből eredő munka­képesség-csökkenése miatt rokkantsági nyugdíjba került. Kártérítés címén élőbb a táppénz, majd a megállapított nyugdíj és volt, illetőleg a balesete előtt betöltött mun­kakörére jellemző munkabér közötti különbözetet hatvan­éves koráig rendszeresen meg­kapta. Ekkor vállalata a kü­lönbözet fizetését beszüntette, mondván, hogy most már öregségi nyugdíjra jogosult, az öregségi nyugdíjasnak pe­dig kiegészítés nem jár. Egy­értelmű, hogy a vállalat eljá­rása törvénysértő volt. Egy másik olvasónk Éfeyan- csak üzemi baleseti rokkant­sági nyugdíjba került. Ké­sőbb azonban aiz orvosi bizott­ság aiat állapította meg, hogy az üzemi balesetiből eredő rokkantsága 'már nem véle­ményezhető. Két év múlva újból rokkantsági nyugdíjba került, de ekkor már nem üzemi baleset, hanem egyéb betegségiből származó munka­képesség-csökkenés miatt. Ol­vasónk kártérítési követelését a vállalat, majd a munkaügyi döntőbizottság és járásbíróság is elutasította, ahová fordult. Ilyen és hasonló kérdések so­kaságait teszik fel olvasóink a munkajog, a társadalombizto­sítási jog é6 más jogágak te­rületéről. Még mindig igen sok kér­déssel fordulnak hozzánk a termelőszövetkezeti és a föld­használati jogi illetőleg a ter­melőszövetkezeti vnyugdíjjog területéről is. Az egyik tsz-ben például, ahol 80 százalékos garantált munkadíjazási rend­szerben dolgoznak, vagyis a megkeresett mumkadíj 20 százalékát visszatartják, a 20 százalékot a keresőképtelen tsz-tag betegségi segélyéből is rendszeresen levonták. Sok a kérdés a tsz-togok, és különö­sen a nyugdíjas és járadékos tsz-tagok szabadságával, be­tegségi segélyével, háztáji földhöz való jogával stíb. is. Nehéz volna felsorolni a kérdések széles területét, de érdemes megemlíteni, hogy többen érdeklődnek áz új il­letékszabályokról, a megje­lent új lakásépítési és hitele feltételekről, a szövetkezeti és az állami értékeeítésű lakások első elidegenítése alkalmával fizetendő visszatérítés feltéte­leiről, a végrendelkezésről, névviselés, örökbefogadás új szabályairól stb. Nem könnyű ezekre a sok­rétű kérdésekre mindenben kielégítő és még kevésbé ked­vező választ adni. Megelége­déssel tapasztaltjuk azonban, hogy a kedvezőtlen választ kapó olvasóink többsége is az­zal búcsúzik: most már leg­alább megnyugodott és nem idegeskedik tovább a jog bi­zonytalansága miatt. OLVASÓINK eddig meg­nyilvánult bizalma csak meg­erősítette att a szándékunkat, hogy jogsegélyszolgálatunkat továbbra is fenntartsuk. Ké­pességeink és lahetőségsink keretein beliül ezután is olva­sóink rendelkezésére állunk, akár levéllbehs akár ha szemé­lyesen, a pénteki jogi fogadó­napon fordulnak hozzánk jo­gi problémáikkal. Dr. J. S. Tar jani ismerős 3 3 Dl 1 g? rn Tnr D) J ilj !v) U Becsüsről — igaz, elsősor­ban a zálogházi becsüsről — manapság nagyon sok ember­nek már csak régi filmekről, regényekből van képe. Ez két­féle.' Az egyik a klasszikus cnapLini figura, aki lelkiiisme- retesságében konzervnyitóval szedi szét a vekkerórát, hogy meggyőződjön annak épségé­ről. a másik a hajlott hátú, szemébe nagyítót csippentő, szőrösszívű uzsorás, aki min- usnmek legfeljebb a felét ad­ja. .. . I L-adszki Isitvánnéra, aid a sa .gótarjámi Bizományi Áru­házban tizenegy éve becsüs, egyik sem illik. Energikus, fiatalos asszony, nehéz róla elhinni, hoigy már nagymama. Hogyan választotta ezt a munkát? — Annak idején szomszéd­asszonyom volt a becsüs. Ö hozott az áruházba. s Körülbe­lül öt évig pénztáros voltam. Közben a szomszédom idő előtt elhalálozott, engem meg tanfolyamra küldtek — nyolc hónap Budapesten — s így ietjfom becsüs. Sokat kellett tanulna és sokat kell ma is. Időszakianként központi okta­táson veszünk részt, hogy megismerjük az új árucikke­ket. Elsősorban a műszaki termékek változnak nagyon. Ha az ember nem tud vala­mit, az a zsebére megy. Még eléggé kezdő voltam, átvet­tem egy televíziót, nem vet­tem le a hátlapját, nem vet­tem észre, hogy „fűlött” a képcsöve. El is adtuk, azután két hét múlva visszahozták. A kártérítést nekem kellett kifizetnem. Keskeny, hosszú, nem túl viláígos helyiségben dolgozik, melyet ugyancsak hosszában oszt ketté a pult. Fiatalember jön, karórát hoz, a megfelelő iratok kitöltése után távozik. Egy táskából magas szárú cipő, és egy régi szabású öltöny ke­rüli elő. — Sajnálom, ebben a mé­retben nem tudjuk átvenni a cipőt, kicsi, nem tudnánk el­adni. A ruha is kapott mór, rém hiszem, hogy! megven­nék. .. — Ebben voltam vőlegény — -mondja a férfi, aki1 hozta, s deres haja mutatja, igen ré­gen volt már az... — A becsüs csak az áru értékét, eladhatóságát nézhe­ti. Ez bolt. Nagyon sokan ezt nehezen fogják fél. Belhoznak , olyan dolgokat, amik szá­mukra személyesen értékesek, de eladni nem tudjuk őket. Van, akinek nehéz ezt meg­magyarázni. — Milyen a forgalom? — Mit mondjak. Tegnap 150 körül volt az ügyfelek száma, januárban 750 ezer forint értékben vettem át árut. — Mi az, amit- mostanában eladnak az emberek? — Elsősorban a ruhanemű futott fel és a bútor. A mű­szaki cikkek most nem any­ujára gyakoriak. Sok a dolga Hradsizlkiinéinak. Rendőrségi, bírósági szakértő is. Ez izgalmat hoz az amúgy is érdekes munkához. — Volt egy válópere» eset, ahol a férj megakadályozta a munkámat, mindent ketté akart fűrészelni, A bíróság megbüntette és utána felbe­csülhettem az értékeket. Már nem sokáig lesz egye­dül a boltban, illetve a me­gyében. Az áruház új tanulót küldött Budapestre, s ha meg­jön, kelten végzik a munkát. —S— _Az én feleségem akár e gy órát is képes beszélni egy témáról — dicsekszik Borisz a barátjának. Az is valami? Az enyém Tréfák gyök, elmentem megkeresni. Az asztalos felesége.” — Igen, mert akkor kezd­tünk könyvet olvasni és ka­kaó t iszogatni. — Ha nem tudsz elaludni, kezdj számolni. — Már megpróbáltam. Har- legszíveseb- mincezerig számoltam. — És jól aludtál? amikor a főnök — Dehogy. Mire végére ér­múlva itt vagyok. Az aszta- megtiltotta, hogy munkaidő- lem, fel kellett kelnem, los.” ben kávét igyunk és újságot ^ Alatta a következő olvas- olvassunk, ható: „10 perc múlva itt va- — Ez olyan kellemes? sokkal tovább beszél, ha. nincs témája, akkor is. * — Mi történi veled a mun * kaHelyen, amire Egy asztalosműhely ajtaján ben emlékszel? láttuk a cédulát: ’ „Fél óra — Arra, Moszkvai séta: |4 Í^CMzija $zálló A négyszáz méteres sók- futásit nyugodtam megren­dezhetik a moszkvai Rosz- szija Szálló bánmelyik eme­letén, bármelyik oldalán a négy közül. Kisebb gyalog­túrának is beillik, amiig az ember körbegyalogol a négyszögletes épületiben. A főbejáraton, kívül van észa­ki, keleti és déli kapuja, hogy a vendégeknek keve­sebbet kelljen a szobáju­kig sótálniok. Európa legnagyobb szál­lója a 3170 szobával, amely­ben több mint hatezer vendéget fogadhat egyszer­re. Ugyanennyi a személy­zete is, vagyis mindem ven­dégre jut egy. A főépület 11 emelet magas, de a Razin utca fe­lől egy húszemeletes to­ronyrész magában foglalja a sokféle termet és kiszol- gálórészt. Csak egy közü­lük: a Rosszija Szállóban háromezer személyes hang­versenyteremben már sók neves karmester és zene­kar 'koncertezett és emlé­kezetes tanácskozásokat tartottak. A szálló film­színházában 1500 nézőt fo­gadhatnak egyszerre. Sokat vitatkoztak az építészek, a tervezők, hogy a csupaüveg ópütetkőliosz- szus vajon betettlak-e a Kreml, a Vörös tér, < a szomszédiban található, év­századokkal korábban épült műemlékek árasztot­ta hangulatba? Végül is úgy döntöttek, hogy a yno- dem vonalú szálló nem­csak beleilleszkedik kör­nyezetébe, hanem jól ki­egészíti azt. Pedig közvet­len szomszédságéiban talál­ható az 1658-ibam épült Gyöngy-templom, ma ál­landó kiállítás várja benne a művészetkedvelőíkiet, vagy az Anna fogantatása templom, amely az autó­klubnak adott helyet. A szálló környezetének ki­alakítása, a műemléképü­letek restaurálása néni fejeződött be. Aliig másfél évtizeddel ezelőtt még a Hotel'Moszk­va Ukránná volt a neve­zetesség, híresség a szovjet I fővárosban. Ma a Rosszija viszi a pálmát és nem as érdemtelenül, át — gáMonyl — Éjszakai kivilágításban a Rosszija Szálló A R ia Szálló téli hóesésben is impozáns képet mutat a Moszkva fblyó hiújáról NÖGRÁD - 1975. február 19., szerda — Bocsásson meg, ugye ön az az asszony, alcihek olyan elbűvölő húga van? — Wem. Az az én nővérem4 A Razin utca felöl karcsú betonlábakon áll a gépkocsifeljáró a szálló északi bejáratá­nál _____ (Fotó: Borbás János)

Next

/
Thumbnails
Contents