Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)
1975-02-19 / 42. szám
% * páriértekezlet Balassagyarmaton és Hátságon A balassagyarmati járási párt értekezlet résztvevőinek egy csoportja hallgatja az első titkár beszámolóját (Folytatás az 1. oldalról) A gazdaságszervező munkában azonban több fogyatékosság is jelentkezett. Esetenként helyzetismeret, vagy kezdeményezőkészség hiánya miatt a felsőbb szervek határozataiból adódó helyi tennivalók kidolgozása nem volt elég átgondolt. Az üzem'- és munkaszervezéssel, a belső tartalékok feltárásával, a hatékonyság növelésével is többet foglalkozhattak volna'. Nem vizsgálták mindig gondosan a'gazdasági döntések politikai hatását. a gazdaság- szervező munka emberi vo- , natkozásait. Helyenként hiányzott a határozott fellépés az indokolatlan, személyi jövedelmek ellen. A fogyatékosságok megmutatják, hogy e területen mik a további tennivalók. A járás gazdasági szerkezetet jellemzi, hogy az iparban e foglalkoztatottak alig 20 százaléka dolgozik. A mező- gazdaság domináló jellegét érzékelteti, hogy az ágazatban dolgozik az aktív keresők 66 százaléka. Erősödtek a közös gazdaságok, hiszen négy1 év alatt 388 millió formtot költöttek fejlesztési jellegű beruházásra. Fejlődött a növénytermesztési, az állatten nyésztési főágazat. Emelkedett a mezőgazdasági üzemek vezetési színvonala, erősödött a termelőszövetkezeti demokrácia. i Nőtt a termelékenység örvendetes, hogy a mező- gazdasági termelés |növeke- dése csökkenő munkaerő, kisebbedé művelt földterület mellett egyértelműen a termelékenységből származott. A gazdálkodás színvonalának emelkedését példázza, hogy a kedvezőtlen külső hatások ellenére a növénytermesztésben — búza, kukorica, tavaszi árpa, burgonya — az elmúlt év végén soha nem látott hozamokat érték el. A növénytermesztésben elterjedtek a nagy hozamú fajták, növekedett a szakértelem, kedvezően éreztetik hatásukat b termelési rendszerek. Az egyesült szövetkezeitek és állami gazdaságok hasznosítják ez anyagi és szellemi koncentráció számos előnyét. A ■termelés szerkezete tovább igazodott a tényleges adottságokhoz, az ésszerű földihasznosítás párosult a termelési szerkezet egyszerűsítésével. Az állattenyésztésben megkezdődhetett a szakosított nagyüzemi jelleget példázó tenyésztési, tartási tevékenység. A kormányprogram szellemében a szarvasmarha-állomány létszáma 11 százalékkal emelkedett. Koncentrálódott a sertéshizlalás. Megfelelő ütemben növekedett a .juhállomány, biztosítva a jövőbeni koncentráció további lehetőségét. Javult a költség- gazdálkodás, 15 százalékkal csökkent a költségszint. A biztonsági alap közel kétszerese (70 millió forint) az 1970. évinek, a fogyasztás- felhalmozás aránya eléri a kívánatos 74,5:25,5 százalékot. Összességében leszűrhető, hogy a mezőgazdasági üzemek fcöiesiéte&i eüvepaeiésci a lehetőségek között megvalósulnak. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a közös gazdaságok 44 százaléka kedvezőtlen adottságok mellett folytat termelőtevékenységet. Parasztság és életszínvonal 1 Az életszínvonal-politikai célkitűzéseket az elmúlt négy esztendőben folyamatosan és fokozatosan sikerült megvalósítani a balassagyarmati járásban. A munkások bére az állami és a szövetkezeti iparban jelentősen növekedett. A végzett munkát egyre jobban kifejezi a munkabér. Csökkent a béraránytalanság, növekedett az alsó bérhatár. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben a tízórás munkanapra jutó, közösből származó jövedelem a beszámolási időszakban 17,5 százalékkal növekedett. Az 1970. évi 91 forintról 108 forintra emelkedett. Az üzemek vezetői nagyobb gondot fordítanak a normák folyamatos karbantartására, amely alapja az igazságos bérpolitika megvalósításának. Az életszínvonal alakulására a járásban is jelentős hatást gyakoroltak a központi szociálpolitikai intézkedések. Emellett az üzemek — pénzügyi lehetőségeikhez mérten — növelték a lakásépítéshez az üzemi hozzájárulást, a járadékok kiegészítését rendszeressé tették, ami életkörülmények javulását eredményezte. Az iparban és a mezőgazdaságban differenciáltan — ha lassú ütemben is — javultak a munkakörülmények. Több üzem — területi szétszórtság miatt — saját autóbusszal szállítja dolgozóit, Bővült az egyszeri kedvezményes meleg ételt igénybe vevők köre. A javuló helyzet ellenére e néhány területen feszültségek jelentkeztek. Előfordult indokolatlan béraránytalanság. Egyes szövetkezeteknél túl magas a személyi jövedelmek növekedési üteme, ugyanakkor a fejlesztésékre kevesebb figyelmet fordítottak, mint szükséges lentie. Holott csak így lehet tartós pénzügyi egyensúlyt, termelési biztonságot teremteni. A munkakörülmények kiegyenlítődésében, a művelődési hátrányok leküzdésében csak szerény mértékű az előrehaladás. Egyes üzemek vezetői nem fordítottak megfelelő figyelmet a munkakörülmények javítására. A lakások egy részének állagát mutatja, hogy négy év alatt 187 lakást kellett megszüntetni. A telekellátás több községben kedvezőtlen, lassúak az intézkedések. A növekvő szabad idő felhasználásának feltételei több területen hiányoznak. A tennivalókról szólva a beszámoló hangsúlyozta, hogy még hatékonyabbá kell tenni a pártszervezetek gazdaság- szervező munkáját. Növelni a kommunista példamutatást, a felelősségérzetet, a belső tartalékok feltárásában. Következetesebbé tenni a tervek végrehajtásának ellenőrzését. A tömegpőlitikai munkában nagyobb szerepet szükséges biztosítani a termelés és fogyasztás helyet, elve és gyakorlata érvényre juttatására. Növelni kell a gazdasági vezetők politikai és szakmai műveltségét, kezdeményezését és felelősségét. Legfontosabb feladat, hogy maradéktalanul sikerüljön végrehajtani az ötéves terv tennivalóit, rövidíteni a beruházások idejét, javítani a munkafegyelmet, fokozni a takarékosságot. A mezőgazdaságban folytatni szükséges az adottságoknak legjobban megfelelő termelési szerkezet«kialakítását, gyorsítani a termelési rendszerek terjesztését és a szakosodást. Növelni a terméshozamokat, megkülönböztetett figyelmet fordítani a szarvasmarha- és juhprogram megvalósítására. Nagyobb figyelmet kell fordítani a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek megszilárdítására, folytatni a területi koncentrációt, és a vezetés erősítését. Az életszínvonal-politikai kérdésekkel kapcsolatban' lényeges, hogy növekedjen a jövedelem, a vezetékes vízellátás, a magánr- lakás-építés, a gyermekintézmény-ellátottság, és a kommunális ellátás. Javítani kell az életkörülményeket, a megélhetési viszonyokat, a szociálpolitikai ellátást, a sokgyermekes családok anyagi helyzetét. Az ideológiai és kulturális élet fejlődésével, a pártélet kérdéseivel, köztük az alapszervezetek munkájával foglalkozott végezetül a pártértekezlet beszámolója. Élénk eszmecsere 4 rétsági járási pártértekeslet Politikai cselekvési egység, megváltozott élet A beszámolót követő vitában felszólalt: Révész Ferenc, a Központi Bizottság tagja, Géczí János, a megyei párt- bizottság első titkára, Bállá István, az őrhalmi termelő- szövetkezet elnöke, Viszmeg Jánosné, az IM berceli gyáregység dolgozója, Kárpáti László, a nógrádkövesdi csúcsvezetőség titkára, Pintér Ferenc, a pataki termelőszövetkezet elnöke, Szenozicska Ferencné, berceli küldött, Papp László, a magyarnándori termelőszövetkezet elnöke, Pál Imre, a Hazafias Népfront járási titkára, Sándor József, a Magyarnándori Állami Gazdaság igazgatója, Danielisz István, a berceli tanács elnöke, Szarvas Imre, a balassagyarmati TÖVÁLL igazgatója, Hrapán Mihály, a járási hivatal elnökhelyettese, Tóth István, a nógrádkövesdi MÁV- alapszervezet titkára, Mechu- ra Magdolna, a járási KISZ- bizottság titkára, Földesi István, a Pestvidéki Kőbánya< Vállalat alapszervezeti titkára, és Baráth Pálné, a Vöröskereszt járási szervezetének titkára. A vitában elhangzottakat Andó Gyula foglalta össze. Ezután került sor a 43 tagú pártbizottság, és a megyei pártértekezlet 13 küldöttének megválasztására. A pártbizottság első ülésén megválasztotta a 11 tagú végrehajtó bizottságot, melynek tagjai Andó Gyula, Batta László, Badai Józsefné, Bodor János, Cserháti Zoltán, Hegedűs András, Horváth József, Mechura Magdolna, Papp László, Sándor József, Viszmeg Jánosné. A járási pártbizottság első titkárává ismét Andó Gyulát választottak. Az elmúlt héten a rétsági járás kommunistái is megtartották a járási küldöttértekezletüket. A tanácskozás a közvélemény nagy érdeklődése mellett zajlott le. A küldöttértekezlet elé terjesztett írásbeli és szóbeli beszámolók. a magas színvonalú felszólalások szinte egybehangzóan fogalmazták meg: a párttagság felelőssége nagy. A rétsági járási küldöttértekezlet munkája arról tanúskodik, hogy az ott élő kommunisták nehéz, kitartó munkával végezték feladataikat és ennek az eredménye, hogy a valaha minden tekintetben elmaradott járásban megváltozott az élet. A szélsőségektől mentes politikai munka nyomán erősödött a párt élcsapat jellege, vezető, irányító szerepe. Ez biztosíték volt arra, hogy fellendüljön a gazdasági 'élet. javuljon a dolgozók életszínvonala, emelkedjen a kulturális színvonal. A rétsági járás kommunistáinak tanácskozását ünnepélyes keretek között Kuris Mi' hály, a végrehajtó bizottság, tagja, az ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke nyitotta meg. Az elnökségben helyet foglalt Lip~ ták Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője. aki később maga is bekapcsolódott a vitába. Megkapó színfoltja volt a tanácskozásnak a KISZ-fiafalok köszöntője. A közvélemény nagy érdeklődését példázta a járási küldöttértekezletet méltató számtalan, dísztávirat, amelyet az üzemek, termelőszövetkezetek és más intézmények dolgozói küldtek, felelősségteljes jó munkát kívánva a pártértekezletnek. Vezető erő a párt Á Magyar Szocialista Munkáspárt Rétsági járási Bizottságának a küldöttekhez korábban eljuttatott beszámolóját Nagy Zoltánnak, a járási párt- bizottság első titkárának, a pártbizottság nevében elmondott szóbeli jelentése egészítette ki. Mindezekből részleteiben is kitűnt, hogy az elmúlt három évtizedben, de a legutóbbi pártértekezlet óta a rétsági járás párttagjai milyen következetesen dolgoztak az ország építéséért, az emberek jobb létének megteremtéséért. A párt alapvetően, megfelelően szolgálta a munkásosztály érdekeit, céljainak valóra váltását. Ezt elősegítette a párt politikájának folyamatossága és azok a központi bizottsági határozatok. amelyek feldolgozása és időarányos végrehajtása az elmúlt időszak alapvető feladatát jelentették a párt- tagdknak. Végrehajtásukra a járási pártbizottság, az alsóbb szintű pártszervek és alapszervezetek intézkedési terveket, illetve feladatterveket készítettek. E tervek konkrétabb és következetesebb munkára irányították a figyelmet, amelyek eredményeként javult az irányító és ellenőrző tevékenység. A járás párttagsága a párt politikai irányvonalát helyesnek tartja. Az alapvető kérdések megítélésében egységes. Cselekvőén végrehajtja a párt politikai céljait, azok megvalósításáért példamutatóan dolgozik. A munkát önzetlenül vállalja és azokat következetesen megvalósítja. A párttagság közéleti tevékenysége évről évre fokozódott. Az élet minden területén aktívan tevékenykedik. Következetes nemzetiségi politika A pártértekezlet erőteljesen kihangsúlyozta, hogy a párt tevékenységének a rétsági járásban igen nagy jelentősége van társadalompolitikai szempontból azért, mert a lakosság ötven százaléka nemzetiségi. A velük való foglalkozásnak megkülöníböz. tetettnek. a marxizmus—lenini zmus alapján állónak kell lennie. A nemzetiségi lakosság nagy száma meghatározója lehet a járás fejlődésének. A járási párt-véerehai tóbizottság a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának idevonatkozó határozata alapján megjelölte a nemzetiségiekkel való konkrét foglalkozást. Ennek főbb gondolatai: a nemzetiségi községeknek azonos szintű fejlesztése a magyar anyanyelvű községekkel, kommunális. kulturális és egészség- ügyi vonalon egyaránt.. Részükre arányos képviseletet biztosítani minden területen. Az anyanyelvi oktatás fejlesztése és a nemzetiségi haladó hagyományok ápolása. Erre vpnatkozólag a pártbizottság jelentése külön kihangsúlyozza: ,.Nemzetiségi politikai irányelveink következetes helyi végrehajtásának eredményeit mutatja, hogy járásunkban, a magyar, szlovák és német nemzetiségek problémamentesen végzik munkájukat és gyakorolják politikai jogaikat.” A párt a nemzetiségieket minden esetben tájékoztatja határozatairól. Ezt nagyon pozitívan értékeli a lakosság. A jó politikai munka következménye. hogy az emberek természetes következménynek tartják: az ember megítélésének alapja nem nemzetiségi hovatartozása, hanem az általa végzett munka. Hasonlóan ítélik meg a községek ellátottságát, fejlesztését. Az életkörülmények javulása, a jó politikai légkör következtében, a nemzetiségiek túlnyomó része bízik a -párt politikájában. szorgalmasan dolgozik a szocialista célkitűzések megvalósításáért, élénken érdeklődnek a közügyek iránt. A járás kommunistáinak helyes politikai munkája nyomán a nemzetiségiek körében nincs kisebbségi érzés. A magyar ajkú állampolgárokkal egyenrangúan vesznek részt a közügyekben. E fejlődés tapasztalható a járás két német anyanyelvű községében is. Megszűnt a korábban tapasztalt bezárkózottságuk. hozzáértéssel. lelkesedéssel végzik az építőmunkát. A jó politikai munka, a siker záloga A rétsági járás azért különbözik a megye más járásától, mert a fejlődését visz- szatartotta a társadalmi elmaradottság. a kedvezőtlen mezőgazdálkodási körülményei és , az ipari üzemek hiánya. Ennek a körülménynek a jegyében kellett megkülönböztetett figyelemmel foglalkoznia a társadalmi haladás meggyorsításával, az ipar letelepítésével. a mezőgazdálkodás korszerűsítésével. A három évtizedes gazdasági építőmunka, a párt tudatos és tervszerű tevékenysége jelentős átalakulást hozott a járás gazdasági életében. A megyének ez a gazdaságilag elmaradott, számottevő iparral nem rendelkező része ma dinamikusan fejlődő iparral, egyre korszerűsödő mezőgazdasággal büszkélkedhet. Az elmúlt négy év. amely kicsú- csosodása az elmúlt három évtizednek, igen eredményes volt. Gazdaságuk tovább korszerűsödött. Előbbre léptek az emberek foglalkoztatottságával. Ipari bázisok . alakultak ki Rétság és Romhány térségében, ahol a munkásságnak kétharmada dolgozik. Az ipar jelembős fejlődését példázzál, hogy négy évvel ezelőtt, a pártórtékezlet határozata értelmében Romhányban két, teljesen újjászervezett üzem kezdte mag a mimikáját. Rétságon hasonlóan jelentős üzemek épülitek feil és végizik országos szinten elismert munkájukat. AIBópetónyben is ipari üzem létesülik Mindezek következtében kedvezően alakult az ipar szerkezete. Az építőanyag-ipar mellett a könnyűipar is képviselteti magát, és a mezőgazdaságból felszabadult munkaerőt foglalkoztatja. Az ipar területi elhelyezése is ennek megfelelően alakult. A* tervszerű fejlesztés, szerkezeti átalakulás lényeges változást hozott a termék- struktúráiban is. Az új üzemeik szélesítették a gyártott termékeik körét, a régi üzemek pedig a nem gazdaságos, korszerűtlen termékek gyártását megszüntették és igazodtak a piac igényeihez. Kimagasló e tekintetben a romhány i ötvenéves múlttal rendelkező kerámdagyár példája, amely a tervidőszak elején termékeinek elavultsága miatt mélypontra került,, majd körülbelül 250 millió forint értékű rekonstrukcióval teljes egészében megváltoztatta a helyzetet, mert jelenleg termékei iránt rendkívül nagy az érdeklődés. Az ipari termelés tehát a párt helyes, felelősségteljes politikája nyomán kedvezően alakult. Jelenleg szilárd alapot biztosít a járás iparának továbbfejlődéséhez. Ez a körülmény jói szolgálja a politikai. gazdasági és az általános fejlődést. Ennek igazolására néhány számadat: az 1970. évhez viszonyítva a termelés értéke 287 millió forintról 823 millió forintra emelkedett. Kedvező a nyereség és a termelés alakulása is. A tervidőszakbap a rétsági járás ipara az intenzív fejlődés szakaszába lépett. Gyorsult a műszaki fejlődés, nagyobb szerepet kapott a korszerű technológia. Emelkedő életszínvonal Az ipar fejlődését követte a mezőgazdaság is, ahol fokozatosan áttérnek az üzemszerű gazdálkodásra. A mező- gazdasági üzemek az elmúlt négy év alatt eredményesen gazdálkodtak. Csökkenő dol- gozálótszáim mellett növekedett a termelési érték, nőtt a termelékenység. A főbb növények termésátlagai magas szinten stabilizálódtak. Emelkedett a szarvasmarha- és a tehénállomány, a tejhozamban viszont még mérsékelt az előrehaladás. A párt irányította gazdaságpolitika következtében emelkedett a lakosság életszínvonala. Jelentős változást hozott ai élet- és munkakörülményekben, az életszínvonal ál- kutasában. Nőtt . az iparban foglalkoztatottak átlagkeresete. A központi bérintézkedés során 1800 dolgozónak a bére tíz százalékkal emelkedett. Csökkent a bér- aránytalanság a férfiak és nők között. Teljessé vált a negyvennégy órás munkahét. , A mezőgazdaságban végbemenő változás, a műszaki, technikai haladás, a tse-üzemeikiben és állami gazdaságban, dolgozók jövedelembiztonságát is megteremtette. A* beszámolót élénk vi.ta követte, amelyben részt vettek Vavra Tibor, Kollár Raffael, Kosik János, Rompos Dezső, Nagy Pál, Erdős Sándor, Földi Sándomé, Sípos János, Kollár József, Jánszki Etelka, Törnek Jenő, dr. Jakufoecz József, Grolyó Ferenc, Sram András, Adamcsek Pál, Gre- síina István, dr. Zomborka Béla, Kékesi Gábor, dr. Vörös István. A járási pártértekeziliet 43 tagú pártbizottságot, és 11 tagú végrehajtó bizottságot választott. A végrehajtó bizottság tagjai: Nagy Zoltán, dr. Dósa Ferenc, Pintér Edit, Gresina István, Holma Miklós, Kollár Raffael, Kuris Mihály, Pleva István, Rompos Rezső, Strausz Béla, Szabó Györgyné. A járási pártértekezlet megerősítette tisztségében Na#y Zoltánt, a járási pártbizottság első titkárát. A járás kommunistáit 13 küldött képviseli a megyei partertekezleten.
