Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-18 / 41. szám

I Pártértekezlet Balassagyarmaton és Pasztán (Folytatás az' 1. oldalról) A város lakossága társa­dalmi munkával, áz üzemek jelentős, pénzzel járultak a célkitűzések megvalósításá­hoz. Sajnos, az együttműkö­dés hiánya miatt a létesítmé­nyek jelentős részét ké&ébsel készítik el. AZ ÉRTELMISÉG TÖBBSÉGE EGYETÉRT... A város fejlődésével tovább növekedett az értelmiség sze­lepe. számuk megközelíti az ezer főt. Jelentős munkát vé­geznek a várospolitika, a ter­melés és . kultúra fejlesztésé­ben. A tradícióval rendelke­zők soraiba egyre több . fiatal ikerül és fokozódik az elvárás velük szemben. Az értelmi­ség többsége egyetért a párt célkitűzéseivel, érdeklődik a politikai kérdések iránt, azo­nosul a város problémáival és szívesen dolgozik a kitűzött célok megvalósításáért. Csak­nem 40 százalékuk tagja a pártnak. A város értelmiségének közéleti tevékenysége a X. kongresszus óta javult, akti­vitásuk azonban meglehető­sen differenciált. Egyesek elzárkóznak, elfoglaltságuk­ra hivatkozva távol marad­nak a közügyektőll. nem tart­ják kötelességüknek a közös­ség szolgálatát, nem végez­nek társadalmi munkát. Emi­att egyes értelmiségiek túl­terheltek. A balassagyarmati pártértekezlet küldötteinek egy csoportja KÖZELEBB KERÜLTEK AZ ÉLET KONKRÉT KÉRDÉSEIHEZ Az előző pái'tértekezlefc ha- tározafamak megfelelően fej­lődött a ológdai munkája. Az allapsaer- vézétefe élete, egész tevékeny­sége elősegíti a párttagság eszmei nevelését. A párttag­ság felkészültebben képviseli, védelmezi a párt politikáját. AZ alapszervezetekben folyó tartalmasabb politizálás ked­vezően hat a pártonkívüliek- re, a lakosság tudati fejlődé­sére. Ez azzal is magyarázha­tó. hogy az ideológiai-politi­kai munka közelebb került az élet konkrét kérdéseihez, egy­re inkább a valós problémák megoldásét szolgálja. A tervszerűbb ideológiai munka kedvezően hatott a pártpropaganda színvonalá­nak növelésére. A pártokta­tásban fejlődött a vitakész- ség. Ebben szerepük van a jól felkészült propagandis­táknak. d.e a pártbizottság is gyakrabban foglalkozott a pártoktatás eszmei-politikai hatásának vizsgálatával. A pártpropaganda mellett tartalmasabbá vált a tömeg- politikai munka, az agdtációs tevékenység. Nyílt, egyértel­mű válaszok hangzanak el az országos politika mellett a megyei, városi, munkahelyi kérdésekről. Jelentős az elő­relépés a tömegagítációnál. Fejlődött a kiscsoportos agi­táció. mind tartalmában', mind tormájában. Mivel jobban kapcsolódnak élethez, nőtt meggyőző ere­jük, hitelességük. nyugdíjas, az ípoíyszögi alap-3 szervezet titkára. Polyóka La­josaié munkás, a textilipari vállalat alapsaervezetének titkára, FUlip József pincér, a vendéglátó-vállalat aLapszer- vezetének titkára. Cziffra Já­nosáé, a húsipari vállalat munkása. Dr. Boros Sándor, a megyei pártbizottság titká­ra, Farkas Séndomé. a por­celángyár termelési csoport- vezetője, Szilágyi János, a fémipari vállalat lakatosa, alapszervezeti titkár, dr. Op- pe Emil főorvos, a kórház párttitkára. Selymes János, a büntetés-végrehajtó Intézet csúcsibizottségának titkára, dr. Bakó Miklós, az építő ktsz elnöke. Az idő előrehaladása miatt tízen írásban, juttatják el felszólalásukat a városi pártbizottsághoz. Skoda Ferenc első titkár válasza után a* pántértekezlet egyhangúlag elfogadta a be­számolókat a felszólalásokkal együtt. Ezután megválasztotta a 47 tagú pártbizottságot, és a 11 tagú végrehajtó bizottsá­got. A végrehajtó bizottság tagjai: Rith Lajosné, a városi pártbizottság titkára, Cziffra Jánosné munkás, Gubó Er­zsébet munkás, Borbás Attila műszaki osztályvezető, Deák László munkás, Fodor János műszaki osztályvezető, Guth József igazgató. Lombos Már­ton, a városi tanács elnöke, V áradt András a városi KISZ-bizottság titkára és Zsi­dói László közgazdász. A városi pártbizottság első titkárának ismét Skoda Fe­rencet választották meg. Á taggyűlések beszámolóit nagyobb gonddal készítették elő. A beszámolók többsége színvonalasabb, tartalmában aktivitásra ösztönzőbb lett. Ebben nőtt a pártcsoportok szerepe. Nagyobb gondot for­dítottak a határozatban, fel­adat- és intézkedési tervek­ben rögzítettek végrehajtá­sának megszervezésére. Kö­vetkezetesebben! és igényeseb­ben kérik számon a határo­zatok és pántmegibízatások végrehajtását. teljesítését. Mindezek hatására fokozódott a párttagság döntő többségé­nek aktivitása. Erősödött a kritikus szemlélet, a határo­zottabb fellépés azokkal szem­ben. akik elhanyagolják a pártéletet, nem teljesítik párt. megbízatásukat. Igényesebben lépnek fel a vezetőkkel szem­ben. A felszólalásokban is nagy teret kapott a pártszervek gazdaságszervező. irányító tevékenysége. Az alanszerve- zetek munkája tovább fejlő­dött. növekedett igényessé­gük a politikai és a gazdasá­gi munka iránt és konkré­tabban foglalkoznak az üze­mek gazdasági, Pénzügyi helyzetével, az üzemi dönté­sek gazdasági és társadalom­politikai hatásával. Alapszervezefek a termelés irányításában A pártalapszervezetek több­sége — helyesen, alkalmazott politikai és gazdaságpolitikai eszközökkel — egyre nagyobb szerepet vállalnak a terme­Az ideológiai, eszmei, poli­tikai nevelő munka erősítette a pártegységet, a cselekvési egységet Ezért a város párt- pártszervezetek ide- sagsága az alapvető ideológiai és ipolitilkad kérdések meg­ítélésében , egységes. Ennek kapcsán szó volt még a kis­polgári gondolkodás és maga- sartásmód elleni fellépésről. A pártértekezlet beszámoló­ja foglálkozott még a gazda­sági, társadalmi, kulturális életünk egyéb más fontos te­rületeivel, feladataival, a tö- megszervezetek tevékenysé­gével. A beszámolót követő vitá­ban felszólalt: Kácsor Lajos, munkás, az Ipoly Bútorgyár alapsaervezetének titkára. Forral Ferencné, a Budapesti Finomkotöttárugyár gyarma­ti gyárának igazgatója, Czu- nyi Sándor, a kábelgyár vil­lanyszerelője, Vastag Ferenc általános iskolai tanár. Zor- van Pál, a balassagyarmati MÁV lakatosa, az alapszerve- zet titkára. Lombos Márton, a városi tanács elnöke, Dr. Hat­vani László, a kórház 'igazga­tója, Lévai Jánosné, a szak­munkásképző intézet szakok­tatója, Koplányi Pál, az ipar­cikk-kiskereskedelmi válla­lat boltvezetője, Gyen.es La­jos, a városi pártbizottság fegyelmi bizottságának elnö­ke, Benicsik Józsefné munkás, a Nógrád megyei Nyomda­iipari Vállalat gyarmati tele­pének dolgozója, dr. Csonka Tibor, a megyei ügyészség a valóságos főügyésze, Koczka István Szilárd eszmei, politikai egységben Párt értekezlet a pásztói járásban Á pásztói járás pártalap- szervezeteinek küldöttei Pász_ tón, a Lovász József Művelő­dési Otthonban .gyülekeztek. A pártértekezlet előtt két ki­állítás megnyitására is sor került. Tablókon, képekben mutatják be Nógrád megye, illetve a pásztói járás 30 éves fejlődését. A járási pártértekezlet Nagy Józsefnek, a Pásztó nagyközségi Közös Tanácsel­nökének elnökletével kezdte meg munkáját. Részt vett a oártértekezlet munkájában Godó Györgyné, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Az előre kiküldött írásos be­számolóhoz Juhász Sándor, a járási pártbizottság első titká­ra a végrehajtó bizottság ál­láspontját a X. kongresszus óta végzett munkáról szóban is kiegészítette. Mind az írásbeli beszámo­ló. mind a szóbeli kiegészí­tés és a pártértekezTet vitája is egységesen állapította meg, hogy a számvetés és értéke­lés jelentőségét csak növeli az a tény, hogy a XI. kong­resszus előkészítése egybe­esik hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulójával. Az eredmények és gondok reális egybevetése azt mutatja, hoev a társadalmi élet minden te­rületén alapvetően megvaló­sultak a X. kongresszus ha­tározatai. Eredményes alapszervezeti munka A pásztói járásban 54 alap- szervezet működik. Az alap­szervezetek munkája a X. kongresszus, de különösen a Politikai Bizottság alapszer­vezeti munka fejlesztésére hozott határozata óta jelen­tősen fejlődött» Egyértelművé vált az a felismerés, hogv- a párt vezető szerepe érvénye­sülésének egyik alapvető fel­tétele az alapszervezeti mun­ka színvonalának emelése. Munkájuk tervszerűbb és cél­tudatosabb lett. Többsége nagy gondot fordított a fel­sőbb pártszervek határozatai­ból adódó konkrét, helvi fel­adatok kidolgozására. De ja­vult a szervezeti élet szín­vonala is. Az alapszervezetek többsége rendszeresen, idő­ben elkészítette munkatervét és annak megfelelően tar- tptta meg rendezvényeit. Ál­talában javult a rendezvé- . nyeli színvonala. Nagyobb gondot fordítottak a vezető­ségi ülések és taggyűlések előkészítésére. Vezetőségi ülé­seken többet foglalkoztak ér­demi kérdésekkel, az esetek többségében jó döntések szü­lettek. Fejlődött a vezetősé­gek kollektív munkája. lés irányításában, a dolgozók erkölcsi-politikai nevelésében. Rendszeresen állást foglalnak a termelőegységek középtávú és éves feladataiban. Segítik és ellenőrzik, hogy a gazda­sági fejlődés a népgazdasági és a helyi', érdekek állandó egyeztetésével menjen végbe. Megkülönböztetett módon ke­zelik a hatékonyságot, a ter­melékenységet. a belső irá­nyítási rendszer fejlesztését, a munkafegyelmet, az üzemi és szövetkezett demokráciát, valamint a vezetés színvona­lának alakulását. A gazdálkodást az esetek többségében megfelelő dönté­sekkel és. állásfoglalásokkal segítik. A párt fontosabb gazdaságpolitikai döntésének végrehajtását egyre gyakrab­ban és hatékonyabban kérik számon a gazdasági vezetők­től. Továbbra is gond. hogy néhány alapszervezet gazda­ságirányító és ellenőrző te­vékenysége alacsony színvo­nalú. Ez irányú tevékenysé­gükben sok a formális elem. nem tudják követni a gazda­sági folyamatokat. sokszor csak a tényeket regisztrálják. Egyes gazdasági vezetők nem igénylik a pártszervek állás- foglalásait gazdasági dönté­sekben. A számonkérést for­málisan fogják fel. a problé­mákat igyekeznek megma­gyarázni. Jelentős helyet kapoft a beszámolóban, és a felszóla­lásokban is a közoktatás-poli­tikai határozat megvalósítá­sa. a közművelődés helyzete, az ideológiai és kulturális munka irányítása és szerve­zése. A közoktatás-politikai határozat megvalósításáról a járási pártértekezlet megálla­pította. hogy jelentős előre­haladást értek el. A pedagó­gus-pártszervezet és a köz­ségekben működő pedagógus- pártcsoportok tevékenysége tudatosabbá és hatékonyabbá vált a közoktatás-politika he­lyi feladatainak kitűzésében és segítésében. Az üzemek, gazdasági egységek oktatás- politikát segítő tevékenysége szervezetileg kialakulóban van és tartalmában is mé­lyül. A közös rendezvények, pályaválasztást segítő üzemi és iskolai , foglalkozások, az óvodáknak, iskoláknak nyúi- tott anyagi támogatás bővü­lése jelzi a társadalmi össze­fogás erősödését, a pozitív irányba változó szemléletet, melynek fokozása, a iövőben is szükséges. Alapvető szemléletváltozás Az elmúlt időszak jelentős eredménye, hogy a közműve­lődés funkciójának megítélé­sében alapvető szemléletvál­tozás kezdődött el a pártszer­vezetekben. gazdasági egysé­gekben. az egész közvéle­ményben. Jobban tudatoso­dott. hogy a közművelődés fejlesztése politikai, mozgal­mi feladat, nem tekinthető res2x>ritrnunkának. A cselekvé­si programok elsősorban a munkásság és ifjúság kul- turálódásának emelését segí­tik. Fokozódtak az intézkedé­sek annak érdekében, hogy a szocialista brigádok valóban a kultúra közösségévé is vál­janak. Az elmúlt négy évben a - pártszervezetek rendszere­sebben foglalkoztak testületi üléseiken ideológiai és mű­velődéspolitikai kérdésekkel. Ezek elősegítették a politizáló légkör fejlődését, a pártpoli­tika melletti vitakészséget. A féladattervek készítése és azokra való visszatérés mel­lett az alapszervezetek még keveset foglalkoznak egyes részkérdések politikai tapasz­talatainak helyi elemzésével és a pórtéléiben való haszno­sításával. Az alapszervezetek egy része viszont még nem él a nagyobb önállósággal és az intézkedéseket sokszor a fel­sőbb pártszervektől várják. A gazdasági építőmunka taglalásánál a járási pártér­tekezlet azt állapította meg, hogy a fejlődést az ipar és a mezőgazdaság jelentős terme-, lesi és termelésszerkezeti vál­tozása határozta meg. A terv­időszak végéig ,a termelő­üzemeknél 360 millió forint beruházás valósul meg. To­vább erősödött a vagyoni helyzetük és értékben meg­haladja az 1,1 milliárd fo­rintot. Kedvezően fejlődik a mezőgazdaság A mezőgazdaság fejlődése a X. kongresszus határozatai­nak végrehajtása során meg­gyorsult. Az üzemek gazdál­kodásában nagyarányú válto­zás következett be. Tervsze­rűbb termelésféjlesztés, in­tenzívebb termelés kezdődött. Megkezdődött az adottságok­hoz legjobban igazodó terme­lési szerkezet kialakítása. A termelőszövetkezetek gazda­sági, pénzügyi helyzete ki­egyensúlyozottabb. Jelentő­sen növekedett a mezőgazda- sági üzemek anyagi, techni­kai, műszaki bázisa., A ter­melőeszközök értéke az 1970. évi 480 millió forintról 650 millió forintra emelke­dett. Ezzel párhuzamosan je­lentősen javult a termelés minősége, az élő- és holt­munka hatékonysága, amely azonban üzemenként eléggé differenciált. A halmozott termelési érték 381 ynillló fo­rintról négy év alatt 561 mil­lió forintra emelkedett. A tervezett 6 százalékkal szem­ben az évi növekedési ütem meghaladja a 12 százalékot. A közös gazdaságok áruter­melése a beszámolási idő­szakban 40, százalékkal növe­kedett. az árbevétel jelenleg meghaladja a 426 millió fo­rintot. A mezőgazdasági terme1 ő- szövetkezetek fejlődése tehát a X. kongresszus és az azt követő párthatározatok kö­vetkeztében meggyorsult. Ez­zel egyidőbep a községek ar­culata .jelentősen megváltozott. A parasztcsaládokban az egv főre jutó reáljövedelem ma már azonos a munkáscsaládqk egy főre jutó jövedelmével. Á szövetkezeti demokrácia ha­tékonyabb érvényesülésével mindinkább kifejezésre jut az a szemlélet, hogy falun is a munka az ember megítélé­sének alapja. A szövetkezeti parasztság tudatformálását hatékonyan irányítják a ter­melőszövetkezeti pártszer­vek. Kezdeményezői a szocia­lista brigádmozgalomnak, a szövetkezeti parasztság közé­leti aktivitása fokozásának. Mindinkább feloldódnak az elavult évszázados szokások, megszűnőben van a paraszti gondolkodás földhözragadt-; sága. Munkával, magatartás­sal hozzájárulnak a munkás­paraszt szövetség erősítésé­hez. Az írásos beszámoló és a szóbeli előterjesztés feletti vi­tában részt vett Veres Mihály hegesztő, a Pásztói Szerszám-, és Készülékgyár szocialista brigádvezetője, Éles Istvánná» a kézműipari vállalat cso­portvezetője, Kelemen László- a MEZŐGÉP hegesztője. Vájná Tamás,' a palotási Má­jus I. Tsz elölve. Kubinyi István. a pásztói Béke Tsz osztályvezetője, Budai László, a kállói tsz gépszerelője, Szabó István, a pásztói köz­ségi alapszervezet titkára, Papp László, a pásztói peda- gógus-pártalapszervezet tit­kára, Polonkai Antal, a járási rendőrkapitányság vezetője, Juhász Istvánná, a jobbágyi textilipari vállalat szocialis­ta brigádvezető-helyettese, dr. Ispán Károly, a járási hivatal elnöke, Budai Lász- lóné pedagógus, a tari községi pártalapszervezet titkára, Juhász István, a Mátraaljai ÁG pártvezetőségének titká­ra, Szarvas Sándorné, a bu- jáki tsz állattenyésztési bri­gádjának tagja, Széplaki László, a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységének veze­tője, dr. Nagy Lajos járási vezető ügyész, Lukács Árpád, a pásztói Béke Tsz raktárosa. Godó Györgyné, dr. Kovács Bertalan, járási főorvos, a kórház igazgatója, Mezővári József, a Pásztó és vidéke ÁFÉSZ igazgatóságának elnö­ke, Molcsán Jánosné, ecsegi óvodai dolgozó, ifj. Holló Im­re,. járási KISZ-titkár, Nagy László, az erdőtarcsai tsz traktorosa, Kondella László> erdőkürti lakatos csoportve­zető, dr. Bencze Barna, a pásztói Béke Tsz elnöke, Mo- diász István, a Mátraaljai ÁG gépkocsivezetője. Molnár Jó­zsef, a bujáki tsz szőlészeti brigádjának tagja és Fent Lajos, a szurdokpüspöki tsz elnöke. A vitát Juhász Sándor fog­lalta össze. A pártértekezlet ezután megválasztotta a 47 tagú pártbizottságot és a megyei pártértekezlet 19 küldöttét. Az újjáválasztott pártbizott­ság megtartotta' első ülését és a végrehajtó bizottság tagjainak megválasztotta Juhász) Sándort, Vincze Ist­vánt, Bélák Ödönnét, Budai Lászlónét, Győri Mátyást, Holecz Bélát, dr. Ispán Ká­rolyt, Robotka Jánost, Opol- csik Imrét, ifj. Holló Imrét és Zeke Sándort. A pásztói járási pártbizott­ság első titkárává ismét Juhász Sándort választották. j NÓGRÁD — 1975. február 18., kedd ” 3 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents