Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-18 / 41. szám

I Balassagyarmaton, a fémipari vállalatnál ügyes kezű szakmunkások végzik teendőiket. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzésével azonban itt sem elégszenek meg a fiatalok, tehetségük, szorgalmuk szerint továbbtanulnak. Filip Pál, aki korábban a lakatos szak­mában szerzett képesítést, most az érettségi bizonyítványt is nyújtó szakközépiskola hall­gatója. Képünkön Kresó Bélával, aki idősebb munkatársa mellett ismerkedik jövendő mestersége alapelemeivel, a szakmunkásképző iskola utolsó éves tanulója — kulcsár — Újabb létesítményekkel gazdagodik a megyeszékhely Ütést tartott Salgótarján város Tanácsa Tegufáp Saffigöte^ánltóin,' aia MíjülVi'P 1-es körzeti parfíseék- ház tanácstermében, tanította ülését Salgótarjáni város Ta­nácsa. Az efaöksegbem, helyet foglalt Hoffer István, a me­gyei tanács elnöke, Ozsvórt József, a városi pártbizottság első tátikára, Szoó Bélámé, a megyei tanácstagiak városa csoportjának vezetője. Részit vettek a városi tanács Ölésién — mint meghívott vendégek — a város különböző üzemei­nek szocialista brigádvezetói, a közgazdasági szakközép is­kola igazgatási osztályának tanulói is. A tanács a többi között megvitiatita és elfogad­ta a városi tanács 1.975. évi fejlesztési alapjának és fenn­tartási költségvetésének ter­vét. A péniziüigyi, terv- és muinkaügyi osztály együttes előterjesztéséhez Morvái Ernő, a városi, tanács általános el- nölchélyeititesie fűzött szóbeli kiegészítést. A városi tanács által jó­váhagyott fejlesztési alap és fenntartási költségvetés összesenben eléri a 330 millió forintot. Ebből a fejlesztési terv csak­nem 220, a fenntartási költség pedig több mint 109 millió fo­rintot tesz ki. A városi tanács tegnap el­fogadott fejlesztési alapjában továbbra is a lakásépítés fog­lalja el az első helyiek Csu­pán célcsoportos laikásiberuhá zásra több mint forintot költenek. Ebiből az összegből 119 tanácsi értéke­st tésű lakást építenek meg. Egyébként az 1975-ös tervben az egyéb állami lakással, az OTP-, KlSZ-itársasiházakkal, a lakásépítő szövetkezetek kelje­iében épülendő új ottihomók­együtt összesen 534 Igkás ké­szül él Salgőtaijáiiibam. A fej­lesztési alap felhasználásánál a lakásépítkezések elsődleges - sége mellett iniövekvő szerepet kapnak a gyermekintézmények — bölcsőde, óvoda, iskola, if­júsági ház — fejlesztései. Az eddigiekhez hasonlóan tovább­ra is jelentős lesz a kereske- delimá-sizalgáiltatói beruházás. A városrekonstrukció so­rán a városközpont II. ütemében az év folyamán átadásra kerül a 150 sze­mélyes óvoda, és a S0 he- helyes bölcsödé. A Zöldfa utcában az év máso­dik f elében egy gy ermek kör­zeti orvosi rendelőt adnak át. A Sebaj-telepem egy-egy gyermek és felnőtt körzeti orvosi rendelő kialakítására tett intézkedéseket a tanács. A Kemerovo telepen ABC-üz- letház, fiókposta és ideiglenes ovoda létesül'. A kulturális és sportiberu- hézásolk köziül kiemelkedik a sportcsarnok építése, amelyet az év végén szeretnének át-' adni rendeltetésének. Tovább folytatódik a vásárcsarnok építése, a befejezése jövőre várható. Folytatódik a távol­sági autábu&z-pályiaudvar épí­tése is. A fenntartási költségvetés­ben az idén mintegy 4,7 mil­lió forinttal magasabb össze­get terveztek a gazdasági ágazatban, mint az elmúlt év­ii 3 millió ben. Utak, hidak építésére. felújítására. 12 millió forintot biztosítottak. A felújításra szánt 6,8 millió forintból 4000 folyóméter szilárd burkolatú út aszfaltozását és felújítását, végzik el, a többi között a Ke­merovo körúton. Közvilágítás­ra 4,4 millió forintot költenek. gi panaszok orvoslására biz­tosítanak u többi között'. A szociális és egészség- ügyi kiadások meghalad­ják majd a 10 millió forin­tot. Kulturális célokra 48,3 millió forintot költenek, csaknem 5 millió forinttal többet az elő­ző és éredieti tervszámnál. Az elfogadott fejlesztési alap és fenntartási költségve­tés azt bizonyítja, hogy az idén is újabb létiesitmények- kel gazdagodik a megyeszék­hely, Salgótarján. A városi tanács tegnapi ülé­sén. beszámoló hangzott el Fe­kete Nándor tanácselnök elő­terjesztésében a végrehajtó bizottság kétéves munkájáról. A városi tanács elfogadta a tanács 1975. évi muinikaitervét és a végrehajtó bizottság 1975. évi munkaprogramját. Szoó Bélámé csoportelnöik a megyei tanácstagok 1974. évi munká­járól tartott beszámolót, maid személyi ügyeket tárgyalt Salgótarján város Tanácsa. Világ proletárjai, egyesuljefek! NOGRAD AZ MSZMP nograo megyei bizottsága es a megyei tanács lapja XXXI. ÉVF„ 41. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1975. FEBRUÁR 18., KEDD Pártértekeslet Balassagyarmaton és Pásztóit A munkásság a város életének meghatározó erejévé vált Balassagyarmat város kommunistáinak pártértekezletén részt vett dr. Boros Sándor, a megyei pártbizottság titkára is. A pártértekczletet Guth József, Bogyó Sándornc. Lcth v - clesz Imre és Rith Lajosné elnökök vezették le. Az írásban ki­küldött beszámolókhoz Skoda Ferenc, a városi pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A PART KEZDEMÉNYEZ, NŐTT EREJE, TEKIN TÉLYE Balassagyarmaton a beszá­molási időszakban — az el­múlt négy év alatt — tovább növekedett a párt szerepe, ereje, hatása. A városi párt- bizottság és szervei a felsőbb párthatároza toknak megfele­lően irányították a város po- .litüsai életét, fejlődését. Min­denkor a munkásosztály és a ben tevékenykedő pártcsopor- tok a politizálás, a problé­mák megbeszélésének őszinte közösségei,, ahol figyelemmel kísérik, értékelik a munkáját, számon kérik a púrtmegibí zatások teljesítését. Az alapszervezeti munka fejlődését, a? önállóság és a kezdeményezés növelését hátrányosan befolyásolta, hogy az utóbbi időben megnőtt a kötelezően előírt taggyűlések napirendje. Emiatt a helyileg dolgozók érdeked jutottak ki- szükséges kérdések elemzésé- a íejezésre az irányításban. Növekvő tapasztalattal vették figyelembe a város sajátossá­gait. A párt vezető szerepét tovább erősítette, hogy foko­zódott a párttagság eszmei, cselekvési egysége. A párttagság áldozatválla­lása, példamutató magatartá­sa fokozatosan magával ra­gadta a párton kívüli lakosság nagy részét. A lakosság és a dolgozók érdekében végzett önzetlen munka tovább nö- vette a párt tekintélyét, nőtt a bizalom a párt iránt. A pártbizottság biztosította a párt határozatainak helyi megvalósítását. Fejlődő szín- vonalion döntött a felsőbb párthatározatok városi végre­hajtásáról, fokozódott kezde­ményezőkészsége a megol­dásra váró kérdésekben, fej­lődött a munka korszerűsége. A döntések vitában születtek meg. Az előterjesztésekben is vitáikban erősödött a politikai megközelítési, a kérdéseik ösz- szefuggő vizsgálata. A pártbizottság tevékenysé­ge elsősorban az alapszerveze­ti munka fejlődésében érezhe­tő. Ezek többsége szervezett politikai közösséggé fejlődött, a párttagság politikailag éret­tebb, nőtt a felelősségtudata, fegyelmezettebbek a pártmun­kában, igényesebbek és kriti- kusabibak önmagukkal és a pártszervezet vezetőségével szemben. Gyorsabban reagál­nak a napi eseményekre, mun­kamódszereik jobban igazod­nak a növekvő követelmé­nyekhez. Az aJaipszervezetek­re és feldolgozására kevesebb idő jut. A MUNKÁSSÁ VALÄS FOLYAMATA A pártbizottság irányításá­val tovább folytatódott a di­namikus fejlődés. Az ipartele­pítés hatására meggyorsult a termelőerők fejlődése, erősöd­tek a termelési viszonyok szo­ciális,ta vonásai. Változások mentek végbe az alapvető osz­tályok és rétegek között és azokon béliül is. Nőtt a mun­kások sízáma. Ez év végére el­éri a 4500 főt. A fizikai dolgozókra a mun­kássá válás folyamata a jel­lemző. Több mint 50 százalé- kuk bejáró. A velük foglalkozás, politikai, mai képzésük és általános műveltségük növelése a javu­lás ellenéire is sok gondot okoz. Ennek ellenére a munkások bútorgyár, jelentősége egyre növekvő a ' szerepet tölt be a város poli­tikai, gazdasági életében. Számszerű és minőségi fejlő­az új technológiák, termelést eljárások bevezetését, a kez­dők szakmai segítését. A kongresszusi versenyben 254 brigád teljesíti vállalását. Fejlődött politikai öntuda­tuk, általános és szakmai mű­veltségük. Túlnyomó többsé­gük ismeri és cselekvőén tá­mogatja a párt politikáját. Növekvő számban vesznek . „ részt politikai és szakmai párnázó - képzésben, fokozódott az igény a középfokú és szakmai kép­zettség megszerzésiére, bein­dult a második szakma elsa­játítása. Gyarapodott az, ál­talános iskolát végzettek sza­ma, bár itt komoly lemaradá­sok vannak. Többségük 40 éven felüli, s jelentős részük nem veszi igénybe az üzemek által' felajánlott kedvezménye­ket. A munkások közéleti akti­vitását jelzi -továbbá, hogv négy év alatt másfélszeresére nőtt a tisztségviselők száma. Szívesen, vesznek részt a mun­kahelyükért és a városért végzett társadalmi munkák­ban. közvetlenül segítik a gyermekintézményeket. A proletár nemzetköziség szelle­mében szerveztek kommunis­ta műszakot, vietnami műsza­kot, különböző szoliidariitási akciókat. Kedvezően alakultak a munkások jő védelmi viszo­nyai. Négy év alatt az átlag- kereset 30 százalékkal emel­__ kedeüt. A munikáslakás-vásár­v aló l®s lehetőségeit felhasználva szak- 1973—74-ben 142 fizikai mun­kás jútott lakáshoz. Ennek megoldásában példamutató támogatásit nyújtott a kábel­gyár, a fémipari vállalat, a a textilipari vál­Az előrehaladást azonban a munkásságon belüli problé­mák és a velük való foglal ­dóséval, a termelésben elért kozás fogyatékosságiai egy eredményeivel és növekvő mánt lassítják. Hatással van közéleti tevékenységével a vá­ros életének meghatározó ere­jévé vált. Az üzemi dolgozóknál fej­lődtek a munkásosztályra jel­lemző tulajdonságjegyek. Dön­tő többségük fegyelmezetten dolgozik, aktív az üzem po­litikai, mozgalmi életében, a koUektivizmdk erősítéséiben. Becsülettel végzi az új üze­mek beindításának feladatait. kai és magánlakásokkal ötszázezer forintot a lakossá­Jókai-emlékülés a Magyar Tudományos Akadémián A múlt század legnépsze­rűbb prózaírójára, a magyar epikai művészet sajátos útját megteremtő írásművészre. Jó­kai Mórra emlékeztek hétfőn, születésének 150. évfordulója alkalmából a Magyar Tudo­gyűltek össize a díszteremben, a Magyar Tudományos Aka­démia, a Kulturális Minisz­térium és a Jókai Emlékbi­zottság közös emlékülését Er- dey-Grúz Tibor akadémikus, a Magyar Tudományos Aka­mányos Akadémián. írók, iro- démia elnöke nyitotta meg, dalomtörténészek, művészek, majd dr. Orbán László kultu- kulturális életünk ismert sze- rál,is miniszter mondott üd- mélyiségei, műveinek tisztelői vözLő beszédet. (MTI) A termelőssővetkesetek egyesüléséről Dr. Soós Gábor államtitkár nyilatkozata Számos termelőszövetkezet tagsága közgyűlésen tárgyal­ja ezekben a hetekben a kör­nyékbeli gazdaságokkal való egyesülés lehetőségét. Sok esetben megszületik a dön­tés: a jövőben egyetlen na­gyobb közös gazdaságban, együttesen, igyekszik az üze­mek tagsága növelni a terme­lési eredményeket. A téeszek egyesülésének gazdasági oká­ról, hatásáról és várható kö­gazdasági erő, vagy nélkülözi a személyi feltételeket, embe­ri normatívákat, eleve elhi- bázottnak tekinthető. A mos­tani egyesülések döntő több­sége azonban ezeknek a köve­telményeknek megfelelnek; az ilyen irányú kezdeménye­zéseket politikai és gazdasági szempontból egyaránt csak üdvözölni lehet — mondotta. — A mezőgazdasági szak- ,. . . 0 . r, • emberek jól fudják, hogv az ■»«*»* **>**»«-** « bor mezőgazdasági és élelme zésügyi államtitkár nyilatko­zott az MTI m unkatársának. — A téeszek egyesülése nem valamiféle öncélú folya­mat: az egyesülést úgy te­kintjük. mint eszközt, amely- lyel a gazdaságok még job­ban kihasználhatják növekvő anyagi-műszaki lehetőségeiket a nagy biológiai értékű növé­nyi és állati fajtákat és fo­kozottam érvényesíthetik az üzem- és munkszervezés kor­szerű módszereit. Ezért min­den olyan egyesülési szándék, amely mögött nincsen kellő az állattenyésztés bizonyos fokú — eléggé nagymértékű — koncentrációt követel. A kukoricának 80—85 százalé­kát, a cukorrépának 75 száza­lékát már nagy összefüggő területkről gépekkel takarít- .... . . , jók be. s a növénytermesztők igaapk ha a^fleesskol­sok más nagy teljesítményű ra területen lehet csak gaz­daságosan kihasználni. A 300 —600—1000 állatot tartó tehe­nészetek sem a kis gazdasá­goknak „valók” a 6000—20 000 állatot számláló sertéshízó­telepeik szintén nagyobb ter­mőterület-hátteret igé­nyelnek. Enélkül nincs mód a korszerű technika és tartási rendszerek alkalmazására. Ez az elv érvényesül lényegé­ben a szakosodás tekinteté-' ben is. Bár a termelőknek a szakosodással módjuk van az erők részleges egyesítésére a termelési rendszerekben is, mégis azt kell mondanom: a gazdálkodás felelőssége — az anyagi és az erkölcsi felelős­ség egyaránt — akkor érvé berendezésit alkalmaznak. Ne­héz elképzelni, hogy egy 1000—1200 hektáros területtel rendelkező kisebb gazdaság 700—800 hektáron, csakis ku- kurioát termeljen, márpedig az iparszerű termelési rend­szerek gépeit legalább ekko­lektíva biztonságos helyi ter­melőbázissal, felszereléssel és a gazdálkodás egyéb ténye­zőivel rendelkezik. — Erélyesein szembe kell szállni minden olyan nézette], ami az egyesülés kapcsán a téeszdemokrácia meglazulá­(Folytatás a 2. oldalon) rájuk a falusi környezet, je­lentős részüknél alacsony a szakmai politikai képzettség, többeknél hiányzik az igé­nyesség, a törekvés a náigyobb végzettség megszerzésére. Üzemenként eltérő a munká­sok nevelésére irányuló tevé­kenység és ösztönzés. A társa­dalmi szervezetek keveset kezdeményeznek a munkássá válás elősegítésében. GYORS ÜTEMBEN FEJLŐDIK A VAROS Városfejlesztésre 207 ntiilli ó forintot terveztek, melyet elő­reláthatólag 320 málnára tel­jesítenek. Ez év végéig előre­láthatólag megépül 1144 lakás, amelyből 472 állami célcso­portos lesz. A lakásállomány 28 százalékkal növekszik. Tovább növekedett a város közműellátása. A csapadékvíz- hálózat több mint 8, a szenny­vízhálózat pedig hat és fél kilométerrel bővült. Megva­lósult az Ipoly-holtág rende­zésének első üteme. A ielöíő- gyűlési javaslatokat figyelem­be véve több mint tízezer négyzetméternyi járda épült. Jelentős beruházások valósul­tak meg Pafcvarcon és ' Ipoly- szögön. Nagy figyelmet fordítottak a kulturális és egészségügyi ellátás fejlesztésére, az óvo­dai, bölcsődei férőhelyek szá­mának növelésére. Elkészült a 174 személyes új leánykol­légium, megépült a városi aportmunkacsarnok, az új mentőállomás, a csecsemő- otthon, : a gyógyszertár köz­ponti raktára, megkezdődött a 141 ágyas szülészeti-nőgyó­gyászati pavilon építése,' 4> millió forintot költöttek orvo­si műszereikre. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents