Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)
1975-02-02 / 28. szám
I A „PRÁGA”, meg ők öfeii HAT BIZONY, ennek a brigádnak utána kell menni! A Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat salgótarjáni- központjából már elmentek. Talán Pálfalván, a Hársfa úti lakótelepen lesznek. vagy a Brezinán. Nosza, indulás, végigjárjuk mindkét terepet, de ott is már csak voltak. Hát akkor, most hová? — Nézzük meg őket Bag- lyason, az Erkel utcai szivattyúháznál — tanácsolja Sírkő Nándor üzemvezető — az is szerepel a mai munkatervükben. Azt tesszük, és végül tényleg itt leljük meg, akiket kerestünk: a Lenin nevét viselő. aranykoszorús szocialista brigádot, Budaiékat. • Mert Budai a neve a brigádvezetőnek, István, s három eve már, hogy viseli ezt a megtisztelő címet: aranykoszorús szocialista brigádvezető. örül is neki, mert mint mondja: — Ilyen emberek között jó ám dolgozni. Igen, igen. Látni azt már egy ott töltött óra után is, hogy Pacsmár Tibor, Pál István meg Bér Mihály és — mint mondják, a jelenleg tanfolyamon tanuló — Sándor Béla is. sró nélkül, csupán szemvillanásból vagy mozdulatokból is megértik egymást. Összeszoktak, mióta többé- kevésbé hat. az idén hatodik éve együtt vannak. Igaz, egy-egy ember elment közben, de jött helyette másik, és így az elmúlt év őszétől öten járnak együtt a PRÁGA tipusú szerelőkocsin. Előtte csak négyen voltak, de, hogy komplettebb legyen a brigád — így fogalmaznak —, kellett még egy villanyszerelő is. Akkor került hozzájuk Pál István. Így már vannak lakatosok. hegesztő is, gépkocsi- vezető, és egyszem segédmunkás. Hőerőmű Jakut földön Megkezdték a dél-j akut szénmedence körzetében építendő Nüremgini Hőerőmű tervednek kidolgozását A Dél-Jakut medence Kelet* Szibéria szénben egyik leggazdagabb területe. Űj hőerőművének építéséhez különleges. a 80 fokos hidegnek és a talaj szeizmikus mozgásának egyaránt ellenálló anyagokat használnak fel. Hetedik a Pamírban A Gomo-Badansani autonóm terület déli részén megkezdődött a namangutd magashegyi vízi erőmű építése. Ez lesz a hetedik erőmű a Pamírban, amely a Közép* Ázsia távoli hegyedben ad Aki már nem is az, mert elleste tőlük a szakmát, s miként Pacsmár Tibor mondta: — Olyan ügyesen dolgozik, mint egy szakmunkás, rá lehet mindent bízni. Így beszélnek „a Béláról”, Sándorról, aki náluk lett újra ember is, meg kicsit szakember is. Mert a régebbi munkahelyén mindent ráfog- tak-mondtak: hogy iszik, hogy kimaradozik, hogy nem jól dolgozik. Aztán a három év alatt, amit már velük együtt töltött, úgy megváltozott, rá sem lehet ismerni. Meg is nősült, komoly lett, feléje sem néz az italnak. Hát így formálja az embereket saját arculatára ez a kis közösség, a Nógrád megyei Víz- . és Csatornamű Vállalat készenléti szerelőbrigádja. Az örökmozgók. Munkahelyük a fél megye, Mátrano- váktói Somoskőújfaluig, Nagy" bátonytól Etesig, Kazárig és még tovább. Ha karbantartási munkát végeznék, mennek. Ha új létesítményen dolgoznak, akkor is. Ha váratlan meghibásodás van valahol, akkor meg egyenesen rohannak. Beülnek a PRÁGÁ-ba, a szerelőkocsiba, „akiről” úgy beszélnek, mint egy elmarad hatatían segítőtársról. HÁT. LEHET is úgy. Mert ez a tíztonnás, terepjáró mozgóműhely az eléggé borsos ára mellett nekik egyenesen megfizethetetlen. Minden van benne, ami a munkához kell: hegesztőapparátok, gépek, szerszámok, 380 és 220 voltos csatlakozók, függőágyak. De milyen jó, hogy azzal is ellátták — mondják. Mert tavaly, Balassagyarmaton, amikor az Ipoly áradásától védték a vízműt. bizony volt úgy, hogy három napig sem jutottak haza. Ott is ott voltak. két évvel ezelőtt a tarjám, Rákóczi úti nagy csőtörésnél, Bátonyban, Nőtincsen, Ménkesen is ők vezették be a Ilírck Szovjet-Ázsiából áramot. A vízi erőmű üzembe állításával elkezdődött az Afganisztánnal határos Pjandzs folyó vízi energiájának hasznosítása its. A mikroklíma javítása Jakutszk közelében ősz- saed hatalmas úszó meder- kotrók kezdtek dolgozni a Léna-folyón. A szívó-kotróktól hatalmas csövek vezetnek a városhoz. A kiemelt vízzel a várost körülvevő tavakat töltik fel. Az utóbbi időben felfigyeltek e tavak elsekélyesedésévizet. Ez utóbbiról mondta az üzemvezető: öt embernek hatalmas munka volt. Három nap alatt ötszázhetven méter hosszú acélcsövet fektettek le, nyomáspróba alá vetették, bekötötték, úgy, ahogy az a nagykönyvben megvan írva. Szeretünk jól és gyorsan dolgozni, 6 ez nem ördöngösség: szervezés és összeszokottság kérdése — mondják. — Nálunk nem kell hosszas megbeszéléseket tartani; tudja mindenki, mi a dolga. De néha azért jobban is iparkodunk: jó látni, ha örülnek az emberek, hogy bent van már a lakásban a víz, a vezetéki, egészséges, nem kell, mint Nőtincsen, a kutak rossz lőréjéből meríteni. Bizony, sok ember áldja már a kezük munkáját. Tudják ők is, de csak ennyit fogalmaznak róla, a tőlük megszokott prózaisággal: — Legfőbb és legfontosabb feladatunk a lakosság igényeinek kielégítése. Igaz, ma még csak nappal, de úgy tervezik, bevezetik az éjszakai ügyeletet is. Nemcsak délelőttönként, munka után is gyakran együtt van a brigád. Valamelyik nap éppen a brigádvezetőnél jártak Somoson, disznótorban, előtte meg annyiszor kirándultak ide-oda, hogy sorolni sem győzik. — És az aranykoszorút mivel érdemelték ki? — Egy kevéssel többet tettünk, mint amennyi a szocialista brigádmozgalom hármas jelszavában benne foglaltatik — mondja rövid hallgatás után a brigádvezető. TUDOM, nem szívesen beszélnek magukról, inkább cselekszenek. Hogy mindenütt megbecsüljék őket, ahol megfordulnak, ahol tiszta vizet juttatnak a lakásokba. őket, ötüket, a PRÁGA- val._ Karácsony György re, azért elhatározták táplálásukat. A műveletek befejezésié után érzékelhetően javul a hidegrónában fekvő Jákutszk mikroklímája. Földrengések előrejelzése Az Üzbegisztán! Tudományos Akadémia kutatói megkezdték a Ferganai-vöLgy szeizmológiai feltérképezését. A Ferganai-völgy a gyapot, szőlő- és gyümölcs termelésének egyik nagy központja. Uagyanakkor a földrengések aktív zónájában helyezkedik el, s ez hátráltatja a fejlődést. A kutatás célja: hatékony előrejelzési módszerek kidolgozása, hogy a földrengések okozta károkat a minimumra csökkenthessék. A harminc éves IMI ff«*«*** KIADJA A haiirakelt VÖRÖS HA OSI,Rí:« POLITIKAI OSZTÁLYA adás !** i ViVríV p lünri ;bih i. Amken a Níinítocaiff ■net luv-irm- tetrhL cjikíc (dvtwtínfjt i síinek ti *re- írlrni »1 k! K5i a kigMké- út Itt £«u- Inak pvi- tnnaltól körM Vörös Hadsereg 120 kilométernyire Berlintől 71 Sxovtet Tudásitó Iroda hadlfetentéselből 1945 január ':.B -á ..I Hallhattuk és olvashattuk a napokban: abból az alkalomból, hogy most 30 esztendeje, 1945. február 2-án jelent meg a szovjet hadsereg magyar nyelvű lapjának, az Új Szónak első száma, az Athenaeum Nyomdában különlenyomat készült erről a magyar sajtótörténetben is oly értékes lappéldányról. A szerkesztőségnek otthont adó Lenin körúti palotában pedig márványtábla emlékeztet az újság megjelenésére. Az Üj Szónak már az „előtörténete” is rendkívül Izgalmas. A 4. Ukrán Fronton Illés Béla és Kassai Géza szerkesztésében megjelent „Magyar Újság” és a 2. ukrán hadseregcsoport kiadásában, Ráth Károly és Bolgár Elek szerkesztésében készült (és még Debrecenben egyesült) frontlapok voltak az elődök. A Magyar Újság első száma 1944. szeptember 26-án Lvovban hagyta el a nyomdagépet, majd mozgó frontnyomda állította elő, hadifogolyból lett „antifasiszta” nyomdászok munkája nyomán, igazi „hadikörülmények” között, a Kárpátok felé előnyomuló, majd áttörő seregek soraiban. Mi volt e lapok, az akkor még csak félig felszabadult Budapesten megjelent Űj Szó jelentősége? A frontokon elsősorban a még harcoló magyar csapatok katonáinak felvilágosítását szolgálta a szovjet hadsereglap. A hol felderítők és partizánok által a vonalakon átjuttatott, hol az ún. „agit- gránátokban” átlőtt (!) újság magyarázta az urai által háborúba kényszerített honvédeknek és tisztjeiknek, hogy rossz ügyet, idegen ügyet és vesztett ügyet szolgálnak. Fordítsák hát szembe fegyvereiket a fasisztákkal, de legalábbis hagyják abba az értelmetlen és kilátástalan harcot. Egész kötelékek átállása, hadifoglyok ezreinek tanú- ságtéiele igazolja, hogy ez a tevékenység is hatásos volt és sok életet mentett meg. Később a már felszabadult országrészek lakosságának ez a lap mondhatta el elsőnek az igazságot a frontok helyzetéről és — a két és fél évtizedes hazugsághadjárat után — a Szovjetunióról, politikájáról, életéről, tudományáról, kultúrájáról. Az Oj Szó szervezte meg és tartotta a kapcsolatot a hadifoglyok és hozzátartozóik között. Az Űj Szó segített felidézni és erősíteni a magyar forradalmi hagyományokat, a közvélemény elé térni a náci Németország okozta károkat. Munkatársai — emigrációból jött, s a szovjet' hadseregben szolgált kommunisták és antifasiszta harcra jelentkezett volt hadifoglyok — legfőbb feladatuknak az új, demokratikus Magyarország építésének segítését tartották. Ezért őrködtek a fasizmus maradványainak szétzúzásán, a fegyverszüneti egyezmény szellemének és rendelkezéseinek megtartásán. S hogy kevésbé „elvi” kérdést is említsen e sorok írója (a lapnak már a Magyar Újság korszaktól volt munkatársa), hadd emlékeztessen arra a sokirányú tevékenységre, amely a nagyszerű főszerkesztő, Illés Béla irányításával tudósaink, művészeink háború utáni életkörülményeinek javításáért oly eredményesen folyti A feladatát 1948 tavaszáig teljesítő lapra bizonyára tisztelettel emlékeznek a hasábjain oly szívesen látott neves újságírók, és az olvasók is, akiknek körében az Üj Szó gyorsan népszerűvé, közkedvelt, tekintélyes orgánummá vált. Lévay Béla Parasztdaltól a spirituáléig Egyre hangulatosabbak, szinvo- naiasabbaik a Mü.M. 217-es Szondy György Szakmunkásképző Intézet klubkönyvtárának programjai. Az iskola tanulói közül* azok, akik lyukas óráikban beültek a barátságos klubba a könyvek közé, láthatták- végignézhették azt az irodalmi zenés műsort, amelyet a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ irodalmi színpadának néhány tagja „vitt el** hozzájuk, és amelynek „Döntsd a kerítést” címet adta a műsor szerkesztője Merczel Erzsébet. Ezzel ax összeállítással nemrégen „debütáltak” a művelődési központ pedagógus klubjában — nagy sikerrel. A félórás műsor repertoárjában hazai és külföldi klasszikus és modern alkotások, spirituálék — többek között Csokonaitól a »»Parasztdal” humoros, Gál Sándor szlovákiai magyar költőtől az „Arcnélküli szobrok” drámai hangvételű versei szerepeltek. A polbeat-számokat Merczel Erzsébet rendező, Túri László középiskolai diák zenésíteüték meg, és kiadták elő a fiatal közönség, élénk tetszésnyilvánítása mellett. Megérdemelten, sok tapsot kaptak a műsorban közreműködő KaJas Judit kórházi röntgen asz- szisztens, bemus József tize/.ii népművelő és Trcsó Gábor kom- bájnos is. A polbeates irodalmi műsor iránt máris nagy érdeklődés mutatkozik. Üzemek, iskolák kérik, várják őket. Legközelebb február 4-én a Budapesti Finomkötöttáru- gyár gyarmati telepén lépnek fel. Elekes Éva TÜLPOIi MAR AZ ÖREG HARCOS A leltározáskor megfázott és a betegség ágyba döntötte ezt a derék erős embert. Először kirázta a hideg, aztán pedig a hőség öntötte el és Szakadt róla a veríték. A doktornő ekkor már vigasztalta, hogy rendbe jön. Amikorra az öreg Batta István, az a híres pász- torember tudomást szerzett arról, hogy barátját Krizsa- n.yik Pált a betegség kínozza. nyomban útrakelt Szé- csényből Szügybe. de Krizsa- nyikot már a konyhában, köziéi a meleghez, a lócán ülve találta. Állt egymással szemben a két öreg. Krizsanyik arcán az öröm. Battáón a megkönnyebbülés, amikor felnézett a nála jóval magasabb barátjára. Egy kis hiba azért becsúszott a látogatásba. Batta István Kriasanyikért érzett nagy nyugtalanságában otthon felejtette a toros ajándékcsomagot Hiába vigasztalta Krizsamyikrié elnézést kérő. vékony hangján. ; — Sose bánd, hál’ Istennek ml is vágtunk... Battát nem lehetett megvigasztalni. Alig ment le torkán az a pohár bor. amit a találkozás örömére ürítettek. Még aznap visszafordult és postafordultával egv nagy csomag disznótorost küldött Krizsanyikéknak. Krizsanyik Pált meghatotta Batta gondoskodása. és nyomban tollat iogott. hogy megköszön ie barátja figyelmességét. Megkezdte, de nem tudta befejezni a levélírást. Mozgalmas még az élet az öreg portán. A levél befeiezé3ét is Lotaridesz Ferencnek, a isz elnökének váratlan látogatása zavarta meg. ami nem bosszantotta, inkább felvidította az öreget. Nagyon jól megvan az elnökkel. Az viszont tiszteli Krizsanvikot és most. a zárszámadás előtt sok megbeszélnivalójuk van. mert az öreg az ellenőrző bizottság elnöki tisztségét viseli a közösben. Lotaridesz egy pókhasú kisüveget tett észrevétlenül az asztalra. Fehérségével elvált a barna asztallaptól. Krizsanyik megpillantotta. az elnökre nézett, aki. mint akinek a világon a legfontosabb lenne, egy szék után nézegetett. Krizsanyik tekintete azonban szólásra kényszerítette. — Váljék egészségére — mutatott az üvegre. — Nekem is van., Törékeny kis asszonyka Krizsanyikné. ö is lábadozó beteg még. sípol a tűdéie a megfázástól. De hirtelen felélénkült. — Mindenünk van. semmiből nem szenvedünk hiányt. — De ez orvosság — erősített az elnök. Illendőségből tiltakozott Krizsanyik Pál. mert szemében az öröm bujkált, és finom mosoly a szája szögletében. Nézte az elnököt, akit gyerekkorától ismert. Bizony, nemcsak én öregedtem meg. te is megváltoztál, fordult meg gondolata. Ki tudja, a betegseg téttere. de érzelgős hangulat fogta el. Nem tudott attól a félismeréstől szabadulni, hogy az elnök mennyire hasonlít az apjára. Mert Krizsanyik az öreg Lobarideszt is ismerte. Kibuggyant száján, amit gondolt. — Elnök, maga engem az apjára emlékeztet most. Nem is tudom miért, de őreá... A gondolatmenet hirtelen fordulata az elnököt is megzavarta. Felidézte édesamát. Szólni akart róla. de az öreg megelőzte. — Tudja, milyen lót tett az nekünk? Nem most volt. régen, amire Krizsanyik ott a lócán, betegségből lábadozva gondolt. Nemigen beszélt még ő erről senkinek. Most is csupán azért jutott eszébe, mert meghatotta a figyelmesség. Mert az idős Lotaridesz is ilyen figyelmes ember volt azzal, aki rászorult a támogatásra. Nem volt hatalma, hivatalsegédként tette amit tett Szügy határában a paksi pusztának már a h'elve sincs meg. Ott cselédeskedett Krizsanyik. és amikor a háború a végefelé járt. került a falubeli majorba az urasági kastély mellé. Abból az éktelen kapkodásból ítélt, hogy a háború nem tarthat soká. amit látott a németek között. A lábas jószágot, apró jószágot mind összeszedték. Neki még sikerült a pincében elrejteni a tehenet. Hanem felesége még nálánál is. előbbre látott. Ami volt a határban káposzta, összeszedte, meggyalulták és betapo6ták egy nagy hordóba. Kutattak a katonák a házban, meglátták a hordót azt kérdezték Kri- zsanyiktól de harsogva, hogy megrettenjen. — Minek ez...? Krizsanyikné pedig az viedtsógtől-e, vagy szándékosan a méregtől, hogy nem hagyják békén, elkiáltotta magát: — Jó lesz majd az oroszoknak. .. Megmeredtek a katonák. Arcukon gyűlölettel nézték a törékeny asszonyt. Krizsanyik veszélyt szimatolt. Előre lépett. — Igen... — robosztus testét kihúzta. Ki tudja, mi történt volna! ha odakint nem ordítja el magát valaki, hogy riadó, repülőgépek. De akkor már zúgott. rázkódott minden a faluban. ahonnét menekült az ellenség és megérkeztek a felszabadítók. Később. hogy Krizsanyikék milyen bátrak voltak, híre ment a faluban, és az emberek Krizsanvikot minden vezetésben ott akarták látni. Földosztó bizottság elnöke lett. De hát olvan kavarodás volt. hogy a városiak szidták, mert nem osztották a földet, a falubeliek pedig jajgattak, hogy bitófára kerül még az is. aki elfogadja az ilyen jussot. Krizsanyik ! Pál pedig vergődött mint kétj malomokő között. Pruzsinszki ; iJózsef. a földhivatal vezetőie \nagy haraggal maga elé rendelte Kriasanyikot. meg a bi- ottság tagjait. Mérges volt i agyon. — Osztják azt a földet ' agy nem, mert akkor ví- I !yék másfalubeliek... Érezték már a szügyiek s. hogy ennek a huzavonának nem jó vége lesz. Olyan Éjszakát azóta sem élt át Krizsanyik Pál. mint akkor, de el is határozta, legyen aminek lennie kell. osztanak. Méghozzá a legszegényebb í cselédeknek. Csakhogy Pru- zsinszki magával vitt mindent, ami kellett a földosztáskor. őt meg kell keresni.' Krizsanyik bement a városba. A földhivatal előtt sokan sorakoztak. Akkor értette meg igazán, hogy Pruzsinszki nem tréfált, bajba jutottak. Mások viszik a földet a szügyiek elől. Bejutni a vezetőkhöz képtelenség vplt. Sóhaitozott. mert ■ már érezte a felelősség súlyát az otthoniak előtt, amikor az öreg Lotaridesz megfogta a karját. — Na jöjjön csak velem..: — hátsó ajtón keresztül került Pruzsinszki elé. A zután osztották el s szügyi földbirtokosok földjeit a szegény nép között. Az elnök szavai riasztották fel gondolatából Krizsanvikot. — Akkor a közgyűlésen találkozunk ? — Igen, elnök, találkozunk. .. Amikor a vendég mögött becsukódott a kapu. Krizsanyik Pál lassú léptekkel visz- szament a konyhába. Jól érezte magát. Befejezte Balta Istvánnak címzett levelét, aztán szépen sorjában felírta. hogy a közgyűlésen miről szól majd. Bobál Gyula NÖGRÁD - 1975. február 2,, vasárnap ' 5 \ 1
