Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)
1975-02-16 / 40. szám
sS P O R T = Aranyat hozott a tél óvónői pályát választom, mert — Az első két futam után. szeretem a gyerekeket. Meg aztán a legnagyobb el— Beszéljünk az úttörő- lenfelem a hevesi Pető. balolimpiáról — ajánlom. szerencsésen versenyzett. BuMegintcsak mosoly és bol- kott dog, beleegyező pillantás. A pólya a gyér hó miatt ravasz dolgokkal lepte meg a versenyzőket. Buckák, kövek. s imitt-amott fondorlatos hullámok tarkították. Aki nem eléggé vigyázott, azzal megtörtént, hogy „megcsókolta” az anyahavat. Nem gondolt arra, hogy ez társasjáték. Többen is játsszák. Egy esés. s aztán már oda is a pályára hordott hó. Törékeny, szinte áramvonalas termetű kislány érkezett elsőként a célba. Fáradt volt, de megkönnyebbülten tekintett hátra. Komoly arcot vágott. Nem ujjongott, nem táncolt, semmit nem tett, amit 13 évesektől ilyen váratlan siker esetén elvárna az ember. Lehet, hogy odabenn harsányan csilingelt egy ezüst csengő, belül kacagott minden, de ö csendre intette ezt a belső majálist, mert akkor mégnem hitte azt, ami történt. Pedig sikerült. Biatlonban a X. úttörő-olimpia bajnoka: Szlivka Zsuzsanna. A verseny után több mint egy hét telt el. A Malinovsz- kij úti Általános Iskola VII. osztályos tanulójával, a történelemóra után beszélgettem. — Megúsztad? Egy sóhajtás, aztán huncut mosoly. — Nem feleltem, de meglepetés nem ért volna, mert készültem. Egyébként szeretek iskolába járni. — Milyen pályára készülsz? — Fodrásznő szeretnék lenni. Ha ez nem sikerül, az — Nehéz volt? — Hajtani kellett. Hatvan- ketten vágtunk neki a kétki- lométeres távnak. Hatszáz méterenként következtek a lő- állások. Tíz méterről, álló helyzetből hármat lőhettünk a léggömbökre. Aki talált, mehetett tovább. Nekem mindegyik állomáson elsőnek sikerült. — Legnagyobb ellenfeled? — Az ugyancsak Nógrád megyei Oláh Andrea, Pan- csik Zsuzsanna és a Pest megyei Molnár Zsuzsanna voltak. Nem hittem, hogy legyőzöm őket. Örömömre szolgál, hogy váltóban is sikerült a legjobbak közé jutnunk. Harmadikok lettünk. ■— Hogyan tovább? — A síben igyekszem még jobb eredményt elérni, és természetesen tovább atlétizálok. — Sportolói példaképed? — Monspart Sarolta — válaszolja Zsuzsa, aztán siet, mert a testnevelés óráról nem akar lekésni. Megértem öt, hiszen elárulta, hogy igazán ezt az órát szereti a legjobban. Gérecz Gábor ban idáig eljutott, történt egy és más. — A 13-as számú szánkóval rajtoltam — emlékezik Gábor —. de szerencsére nem vagyok babonás. Ügy indultam, hogy az első három között ott kell lennem. — Mire gondoltál a győzelem pillanatában? Egy pillanatig töpreng, aztán sóvárgó hangon mondja: — Arra, hogy milyen jó lenne legalább hetedikesnek lenni, mert akkor még egyszer indulhatnák úttörő- olimpián. Kőszegen, sajnos, már nem lehetek ott, mert az idén végzek. — Hová jelentkezel továbbtanulni ? — A gépipari szakközépiskolába. Fizika—testnevelés szakos tanár szeretnék len— Gérecz Gábor mielőtt elköszönne, még megjegyzi: — Balczó András a példaképem. Ö hihetetlen akaraterővel versenyzett. — A pálya nem kedvezett. — Aki a kijelölt szakaszról letért, már időt vesztett, mert a köveken elakadt. Hatszáz méter körül volt egy kritikus pont is, ahol lökni kellett a szánkót. — Mikor érezted, hogy itt nyerni is lehet? Egy lépcsőfokon mindketten túl vannak. Lehet, hogy titkon számítottak erre az eredményre, bíztak, hogy sikerül. De nem szabad elfelejteniük, hogy mindez még csak a kezdet. Az ellenfelek, biztosra vehető, hogy visszavágásra készülnek, ök pedig csak további komoly munka folytatása árán lehetnek nyugodtak. Adorján László az ugyancsak Malinovszkij úti iskolás lett az úttörőolimpia szánkóbajnoka. Utólag ez már természetesnek, magától értetődőnek hat. A szép dolgok ugyebár előbb- utóbb beköszöntenek az ember életébe. Negyedszerre végre felállhatott a dobogó ni. Ez a két tárgy ugyanis a legkedvesebb számomra. — Sportbeli terveid? — Síben a lesiklást kívánom folytatni. Jó lenne egyszer a felnőttek között is eredményt elérni. Ezenkívül kosárlabdázom is, csapatunk célja a városi bajnokság megnyerése. Nem gyöngyélet futballbírónak lenni Statisztikai kimutatások szerint a háború után 200 FIFA-labdarúgóbíró vesztette életét bíráskodás közben. — A futbalibírók megvesz- tegetihetők! — állítja az AC Milan edzője. — „A legocs- mányabb szavakkal illetnek a játékosok! — panaszkodik a hamburgi származású Klaus Ohmsen nemzetközi játékvezető. — De ilyenkor kénytelen vagyok úgy viselkedni, mintha nem is hallottam volna semmit.” A labdarúgópályák 23. embere gyakran csak úgv menekül meg az ököljog „igazságtétele” elől. hogy kiváltja a „nyúlpasszust” és eszeveszett futásnak ered a nézők felbőszült tömege elől. Az olasz Lo Bello futballbíró rendőrnek álcázva tudott csak elmenekülni egy bajnoki mérkőzés után Firenzében. Ferdinand Biwersit a nyugat-németországi Karlsruhe stadionjából katonai helikopter mentette ki. Az imént említett Klaus Ohmsen pedig mentőkocsin jutott ki a duisburgi pályáról, egyenesen kórházba szállították, s két hónapig nyomta.az ágyat. — „A. fut- ballbírói senki sem szereti — írja a londoni Times —legfőképpen a feleségük nem,” A „feketemezes” a iáték- idő alatt szinte diktátori hatalommal rendelkezik. Döntései megfellebbezhetetlenek, ő a korlátlan ura két több milliós forgalmat lebonyolító „szórakoztató vállalat” -- vetélkedésének. A játékos, aki megsérti őt. több hétre eltűnhet a zöld gyepről „hetekre „munkanélkülivé” vál-* hat. „Villám ítéletei ellen nem sokat használ a százezer torokból áradó füttykoncert. Egyeduralmát igyekeznek egyes csapatok már a iáték előtt „megtorpedózni”. Nagyobb stílű „figyelmességről” értesítette a megvesztegethetetlen portugál bíró, Francisco Marques Lobo1 az Európai Labdarúgó Szövetséget. Egy közvetítő révén a torinói Juventus vezetősége 200 ezer forintnak megfelelő pénzösszeget, egy Alfa Romeo személygépkocsit és egy több hetes olaszországi nyaralás költségein °k fedezetét kínálta fel neki. ha a Derby County • • • és a Juventus közötti Európa Kupa elődöntőiében bíráskodásával az olasz együttesnek biztosítja a győzelmet. A hamburgi Gerhard Schu- lenburgot is közel 150 ezer forintnak megfelelő összeggel akarta saját ügyének megnyerni. A torinói Juventus, a holland Leo Hornnak Dedig vagyont érő brilliánssal díszített aranyórát ajándékoztak. Szintén aranyórával kedveskedtek” a torinói sportfunkcionáriusok Concetto Lo Bellónak. amikor a 300. első ligás mérkőzését vezette a Juventus és a Milan találkozón. A német edző, Max Merkel, így panaszkodik: „Kaisers- lauternbe egyetlen csapat sem utazik szívesen, mert ott minden bíró úgy ítélkezik, mintha a mérkőzés előtt aranyórát kapott volna”. — Ez mind rossz indulatú híresztelés — mondja Ohmsen bíró — a játékvezetők tiszta lelkiismeretű emberek. igazi amatőrök. Igaz. néha kapunk csekély ajándékot, nyakkendőt, kézelőgombot. vagy hasonlót, ezek6 NÓGRÁD — 1975, február 16., vasárnap Mai sportműsor ASZTALITENISZ. NB II. Gárdos-csoport. SBTC—Telefongyár, Zagyvapálfalva, Déryné Művelődési Otthon, 11 óra. NB III. St. Spartacus— Sírok, 211-es Szakmunkásképző Intézet tornaterme. 9.30 óra. A pásztói járás spartakiád- ja. Északi körzet. Asztalitenisz, sakk. Pásztó, I. számú Általános Iskola, 9 óra. Déli körzet. Asztalitenisz. Kálló, művelődési ház, Sakk, Palotás, általánas iskola 9 óra. KÉZILABDA. Palóc Kupa. Balassagyarmat, városi sport- csarnok. (férfi mérkőzések) St. Építők A—Építők B v.: Lombos—Pattermann, 9 óra. Detva—Bgy. SE v.: Győrii — Hozlinger, 10 óra. Építők A —Érsekvadkert v.: szlovák játékvezetők, 11 óra. Építők B —Detva v.: Győrfi—Hozlinger 12 óra. Bgy. SE—Érsekvadkert, v.: szlovák játékvezetők. 13 óra. Érdekes§é gek A Nemzetközi Olimpiai Bizottság február 20-án kezdődő végrehajtó bizottsági ülését előkészítő tárgyalások kezdődtek Lausanneban. A középpontban természetesen a Montrealban rendezendő olimpiával kapcsolatos kérdések állnak. A kanadai szervezők első képviselői már megérkeztek a NOB székhelyére. Az előkészítő tárgyalások során a televíziós jogdíjak körüli vitát is próbálják tisztázni. ★ A Milan—Juventus rangadó botránya miatt a milánóiak két. soron következő hazai mérkőzésüket semleges pályán rendezhetik. Az elsőre, a Róma ellenire, február 23-án valószínűleg Veronában kerül sor. Társadalmi Szerencsére hasznos divattá vált a testedzés. Alig néhány évvel ezelőtt még sokan megmosolyogták azokat, akik szabad idejük egy részét testedzéssel. sportolással, kirándulással töltötték el. Sorra hangzottak a csípős észrevételek az alkalmi súlyemelőkről. hogy ..izompacsirtákká” fejlesztik magukat, a rendszeresen biciklizők gyorsan megkapták a „porfelhőlovaa” jelzőt, a lubickolok a ..most akarsz bajnok lenni” kezdetű ledorongoló vélekedéseket. A nem versenyszerűen sportoló nők és férfiak, lányok és fiúk gyakran hiába bizonygatták. hogy szellemileg és fizikailag is remekül érzik magukat az üdítő testmozgás után, követőik száma mérsékelten emelkedett. Csak az utóbbi hónapokban. években jutott jogaihoz a testedzés. Ehhez persze — és sajnos — az kellett, hogy egyre többen érezzék kínzó hiányát a mozgásnak, s ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált. hogy az örvendetesen növekvő szabad időt legrosszabbul azok töltik el. akik a hét végén két naoig alszanak. Azok viszont, akik elfogadták az egyre iobban terjedő testedzési divatot, ma már szószólói a túrának. a villámtornáknak. kocognak, tollaslabdáznak, pingpongoznák, úszkálnak. A sport irányítása 1973. áprilisától állami feladattá vált az MSZMP KB állásfoglalása alapján, de természetesen a testedzés, testmozgás társadalmi jellege változatlanul megmaradt, hiszen csak akkor lehet eredményes és hasznos is. ha nem nélkülözi a legszélesebb összefogást a különböző szervek együttműködését. Mindezek felismerését. az eddigi helyzet javításának szükségességét nyomatékosan aláhúzta az a tény, hogy a napokban az országgyűlés kulturális bizottsága tanácsit estedzés’* kozást tartott a Parlamentben a sportélet időszerű kérdéseiről. A sporthivatal elnökének vitaindítója tükrözte azt az örvendetes jelenséget, miszerint társadalmunkban a testnevelés és a sport szerves része az emberről való gondoskodásnak. Jól jellemzi élt az állapotot. miszerint az úttörő-olimpián félmillióan, a középiskolákban százezren, a munkahelyi és falusi spartakiá- dokon hétszázezer résztvevő rajtolt, hogy bemutassa ügyességét. felkészültségét. vagy csak egyszerűen a kellemes mozgás iránt érzett vágyát. A versenysportban 36 ágazatban negyedmillió igazolt versenv- ző tevékenykedik, tehát egyre inkább bizonyosul az a közkeletű — de sokszor csak idézett — megállapítás, miszerint mennél nagyobb tömegek lépnek a pályákra, annál több ismert és neves versenyző öregbítheti a magyar sport hírnevét. Persze sok még a tennivaló. A kulturális bizottság ülésén ugyanis ismételten megállapították. hogy az oktatási intézményekben kevés testnevelő tanár tevékenykedik, még mindig szomorú a létesítményi helyzet, a klubokban is bőven elkelnének még szakemberek, de sokat kell tenni annak érdekében -s. hogy újabb és az eddiginél kedvezőbb lehetőségekhez jussanak azok. akik szabad idejüket többek között sporttal is szeretnék eltölteni. Amikor regisztrálhattuk azt az örvendetes tényt, hogy az országgyűlés kulturális bizottsága sporttörvény megalkotását javasolta, akkor elmondhatjuk: végre elérkeztünk addig, hogy a testedzést kedvelőket nem lekicsinylő megjegyzés, hanem inkább érdeklődés kíséri: vajon hogyan és miképpen .lehetne csatlakozni hozzájuk. Sz. F. Mióta osztanak aranyérmet? A magyar bajnokságok archívumából... Évről évre több a sport- verseny, a mérkőzés, a hazai és a nemzetközi találkozó. A nagy versenydömpingben előkelő helyet foglalnak el az országos bajnokságok, amelyeknek változatlanul nagy a tekintélyük, a rangjuk. összeállítást készítettünk a bajnokságok „születéséről”, s a „legöregebb” címet az evezőssport kapta: 1893-ban rendezték az első hivatalos versenyt, amelynek az egyetlen számában, az egypáreve- zésben Lindtner Sándor került az első helyre. Egy évvel később már bajnokságot vívtak a teniszezők is, s nagy meglepetésre Pálffy Paulina nyerte a döntőt — a férfiak előtt. A két legtekintélyesebb sportágban, az atlétikábán és nek azonban csak jelképes értékük van. A funkcionáriusok megvesztegetési kísérletein csak mosolyog a neves német játékvezető. A nézők úgynevezett „kollektív terrorjáról” azonban más a véleménye: a Kicker című lap megírta, hogy a hazai csapatnak kétszer annyiszor döntenek a javára a bírók, mint a vendégcsapaténak. Úgyszintén csak ielkénes az a térítmény. amit a fut- ballbírók kapnak. Az útiköltségen és a napidíjon kívül az európai országokban nagvon keveset kapnak fellépési tiszteletűn fejében. A futballbírói hivatás egyedül Brazíliában kifizetődő, ott vannak hivatásos játékvezetők is. akik havonta 80 ezer forintnak megfelelő összeget is megkeúszásban 1896-ban küzdöttek először a bajnoki címért. A „sportok királynője” még csak négy számban (100 yardos és egymérföldes síkfutás, távol- ugrás és súlylökés) várta a jelentkezőket, az úszásban még ennél is kevesebb, ösz- szesen két szám volt (100 yardos és egymérföldes). A nők jóval később, 1920-ban kapcsolódtak az úszóbajnoki versenyekbe. A két legeredményesebb magyar sportág közül a vívásban 1900, az asztaliteniszben 1905. óta írták ki a bajnokságokat. Ma már elképzelhetetlen viszont olyan „kettősség”, amilyennel a századforduló utáni években néhány magyar sportember dicsekedhetett. Így például 1903-ban az egyetlen kötöttfogású birkó- zóbajmoki számban (a sza- badfogásúak csak 1931. óta lépnek szőnyegre) Weisz Richard bizonyult a legerősebbnek, s 1905-től a súlyemelők 85 kg feletti kategóriájában négy esztendőn át védte a bajnoki címet. Emődi Béla 1904-ben könnyűsúlyú birkózóbajnok lett, 1907-ben egy merőben más sportágban, a tornában nyerte meg az összetett versenyt. A labdarúgók 1901. óta küzdenek a bajnoki pontokért, s az első győztes a BTC együttese volt. De más, érdekességeket is találunk a sportágak bajnokságainak történetében. A 32 legismertebb és legnépesebb sportág közül csak (nyolcban kezdődtek a bajnokságok a felszabadulás utáni években. A sakkozók először 1945-ben ültek táblák mellé, hogy eldöntsék, ki az ország legjobbja, s az elsőséget Flórián Tibor, a szövetség mai főtitkára szerezte meg. A „legifjabbak” közé tartozik a tollaslabda é6 a művészi torna; első bajnokságuk születési dátuma 1960. Mikor rendezték meg az első bajnokságokat? — időrendben a következő a sorrend : 1893: evezés 1894: tenisz 1896: atlétika és Ú6zás 1898: kerékpár 1900: korcsolya és vívás 1901: labdarúgás 1903: birkózás 1904: vízilabda 1905: asztalitenisz és súlyemelés 1907: torna 1911: sí 1912: sportlövészet 1923: ökölvívás 1924: lovaglás 1928: kézilabda 1929: gyeplabda 1932: íjászat 1933: kosárlabda 1937: jégkorong és teke 1938: kajak 1945: sakk 1946: öttusa 1947: motorsport, röplabda és vitorlázás 1935: cselgáncs 1960: művészi torna és tollaslabda. K. M. HUMOR reshetik. Nem gyöngyélet futballbí- rónak lenni — állapíthatjuk meg minden túlzás nélkül. — Különösen meggyőz bennünket ennek igazságáról az a körülmény, hogy 1945. óta a FIFA keretében megtartott mérkőzéseken eddig kb. 200 játékvezető vesztette életét, részben a mérkőzések alatti balesetek következtében, részben a játékosok, vagy a felbőszült közönség támadásai nyomán keletkezett testi sérülések miatt. S. I. — Sportolsz? — Mindennap jógázom. Hanyatt fekszem a he verőn, két órán át szememet egyetlen pontra függesztve. — Milyen pontra? — A képernyőre. ★ Egy gazdag amerikai Európába jön nyaralni. A sok csomaggal együtt egy pár sílécet is hoz magával. — Uram, nálunk most nincs hó — mondja a szállodaportás. — Ne törődjék vele. Hoztam magammal havat is. Egy Colorado állambeli pék nyerte meg a Baltimore-ban megrendezett nemzetközi bajuszversenyt. A 35 éves Jacy Nestle 60 centiméter hosszú „királyi” bajusz tulajdonosa. Elhatározta, hogy 1976-ig nem vágatja le arcának ékességét. r
