Nógrád. 1975. február (31. évfolyam. 27-50. szám)

1975-02-15 / 39. szám

Mi valósult meg ? r Óvodai helyzetkép Balassagyarmaton A városi pártértekezletet kívül rossz állapotban van. gyermekőrző, hanem a kö- Balesaa gyarmaton február Bacsur Sándor, a városi ta- zösségi életre, az iskolai mun­nács művelődésügyi osztály- kára előkészítő gyermekin­vezetője szerint legfeljebb tézmény. Általános tapaszta­még két esztendeig használ- lat, hogy azok a gyermekek, zött_ a közoktatás-politikai ható. utána életveszélyes len- akik óvodába jártak, köny­határozat helyi megvalósítá- ne a látogatása. nyebben beilleszkednek az A túlzsúfoltság másutt is iskolai közösségbe, nem sír­15-én bonyolítják le. A fon­tos tanácskozáson sok min­denről szó lesz. Többek ko­sától is. Az 1970-es pártérte­kpztet_ óta számos jelentős gondokat hoz felszínre. A 75 nak hetekig az édesanyjuk változás következett be a vá­ros életében. Ezúttal az óvo­dai ..fronton” néztünk körül: milyen változás következett be az elmúlt négy esztendő- 75 ben ? ' Az óvodai helyek száma 1970. edőtt alig érte el a 300-at. Az egykori kiegészítő parancsnokság épületiét 1970- ben kezdték átalakítani gyer­mek' n tézménn yé. Négy új férőhelyes Ifjúsági úti óvoda utón- testmozgásuk harmo- igazán korszerűnek mondha- nikusabb. jobban fogják az tó, de csak kényszermegol- íróeszközt. dósként fogadható el- hogy A kilátások „tettekre” sar­gyermek helyett 120-at kálinak. Tavaly a balassa­gyarmati kórházban 20 szá zalókkal több gyermek szü­letett, mint egy évvel ko­le’&tóg hárul. Tavaly jogos ™bbrn' A könnyűiparban ■ munkaerőgond ok helyeztek el benne. A felvételi bizottságra ilyen körülmények között nagy fe­jelentkez- nek. Pedagógiai meggondolá­sok miatt is fejleszteni kell igényt nem utasítottak el. nies. Jite^neiuiye. négy uj 6011 m:,at't is tejieszteni Keli óvodai csoportot tudtak kiala- ^gélyen orthon az ó'vodai hálózatot. Bacsur maradt. Ez tavaly szeptem­berben történt. Azóta némi­kítani. A negyedik öitéves tervben az volt a cél, hogy 75 hellyel gyarapítsák az óvo­dákat. Jelentős mérföldkőnek le* a kéP- Mosta bizonyult, 1973. augusztus 20. nabian 10-12 amikor átadták rendeltetésé­nek az 5tós számú Ifjúság úti .óvodát. Mi a helyzet ma­napság? Balassagyarmaton 548 férőhely található. ám 670-en járnak óvodába. A férőhely-kihasználitság eléri a 120 százalékot! Sándor elmondotta, hogy az ötödik ötéves tervben 300 fé­rőhellyel szeretnék gyarapíta­iosos ieénvt ni az óvodákat' számolva az* zal. hogy az egyiket hamaro­tartanak számon. E szám nem sok, sokkal kevesebb, mint 1970-ben volt. Az illető szülőknek azonban kevés vi­gaszt jelent. Mielőbbi megol­dásira várnak. san be kell zárni. A tényle­ges férőhely-növekedés tehát 150 lenne. Manapság az óvodáskorúak 85 százaléka jár óvodába Balassagyarmaton. Az elkö­vetkezendő években e színvo­Bizonyos kom promisszu mokra ilyen körülmények kö- na!at mindenképpen tartani A helyzet megítéléséhez zött szülks-ég van. Az illaté- kívánják, ezen elképzelés sem tudni kell, hogy a város öt kesak célja, hogy legkésőbb kis erőfeszítéseket igényel a óvodájából csupán egy épült, ötéves koráig minden gyet-- vállalatoktól,, a tanácsi szer- eredetileg is Ilyen célokra. A meket felvegyenek óvodába, vektől. Dózsa úti óvoda például rend- Az óvoda ugyanis nem (r. i.) Lemondás a három gyerek ? Értelme az életnek Manapság kispolgárt do­log lenne szívvel-lélekkel, odaadással nevelni három gyereket? Nem valószínű. Az állí­tást Gáspár Józsefné, a bu­dapesti Harisnyagyár, nagy- bátonyi gyárának varró­nője, 3 gyerekes családanya mondta: — Mások ezt a mi „lel­kes gyerekszeretetünket” esetleg kispolgári dolognak tarthatják. A férjemmel önmagunkat találjuk meg fiainkban. Szeretjük őket, de nem kényeztetjük egyi­ket sem. >11 a titka. Gáspárék nyu­godt, kiegyensúlyozbt éle­tének és gyerekszere te tűk­nek? Elsősorban bizonyára a családi megértés, harmónia, Ez azonban nem lenne elég hozzá. Gáspároknál nincs gond a pénz beosztá­sával. Annyit keresnek, hogy nem kell sokat gon­dolkodniuk, mire költsék, s gyerekeiket is erre a mér­tékletes beosztásra, nem igénytelenségre, de a túl­zott igények elkerülésére nevelik. És önállóságra. Ami egy ötfős csapatnál nem éppen lényegtelen do­log. Annál inkább. mivel korosztálybeli eltérésük más-más nevelést kíván. — Nem bántam meg — mondja Gáspárné, —. hogy vállaltam a harmadik gye­reket is, aki most két és fél éves. Bár nagyon vár­tuk, hogy kislány lesz, hi­szen már volt egy tíz- és egy tizenhárom éves fiúnk. Nem várunk tőlünk viszon­zásként sokat. örülünk, hogy vannak. Ök maguktól is tudják, miben segíthet­nek. és segítenek is. Pala­csintát sütnek, és tésztát gyúrnak, de már a kc&i is utánozza apját a szerelés­ben, a barkácsolásban. Még otthon voltam, mint ház­tartásbeli, mikor tanítgat- tam őket erre-arra, most pedig nagy hasznát veszem annak, hogy bár fiúk, nem tartják a házimunkát női dolognak. Az a legkedve­sebb bennük, hogy meg­kímélik a ruháikat egy­másnak, vigyáznak min­denükre. Munkahelyi és otthoni munka után hogyan marad idejük a gyereknevelésre? Nem jelent túl nagy le­mondást a három gyerek! H szén a feleség 36, a férj is csak 42 éves. — Szórakozni nem já- runV;. de^ hem is hiányzik. Nyaralni nem voltam még, de nem is akarok menni. Nekünk ez nem áldozatvál­lalás. Tudtuk, kezdettől fog­va, hogy a gyerekekkel sok lemondás jár. Olyan nagy a türelmem, s nemcsak nékem, de a férjemnek is, hogy élvezetet, élményt, prömöt találunk a nevelés­ben. A férjem is szinte „bolondja” a gyerekeknek. Sokáig nem dolgoztam, s csak két éve Álltam mun­kába, mert a férjem Pesten dolgozott. Most a legna­gyobb fiam van távol a családtól. A szécsényi Me­zőgazdasági Szakközépis­kolában második osztályos. Ha jövőre sikerül a felvéte­lije, megint távol kerül tő­lünk, Szarvasra. De azért sokat vagyunk együtt. Nyá­ron kaptuk az összkomfor­tos lakást a bányaváros­ban. amit azóta be is ren­deztünk. A fizetés nagy részét mégsem ruházkodás­ra, hanem a gyerekekre költjük, ök most a legfon­tosabbak számunkra. ök adnak értelmet életünknek­A nagybátonyi lesalád a gyerekeknek él. Ma egyre többen vállalják második gyerekük után a harmadi­kat, sőt a negyediket is. Gáspárék a lassan többség­gé válók táborába tartoz­nak. S az életnek ez a faj­ta értelme egyáltalán nem nevezhető ^ kispolgárinak. Hiszen a gyerek megszüle­tése után a családra, a szülőkre, még nagyon sok feladat, gond vár Ök ezt is vállalták, és teljesítik.- bi ­í MÓGRáD ÉS KE MSR« Szerkesztőségünk vendé­geként november első felé­ben két kemerovói újságíró látogatott megyénkbe. Kö­zöljük a testvérlapunkban, a Kuzbasszban megjelent cikk magyar fordítását. Már nyolc éve múlt. hogy a mi kemerovói területünk „rokonságba került” a Ma­gyar Népköztársaság Nógrád megyéjével. Több mint öt­ezer kilométer választia el Kemerovót Salgótarjántól, a szépséges Tomot a kék Du­nától. de a barátság látha­tatlan hídja összeköt bennün­ket. Ez a barátság szívtől szívnek szól. Tradícióvá vált a delegációcsere. Utazásunk egybeesett a Nagy Október ünnepével, és mi Salgótarjánban az ünneo- ségek szemtanúi. résztvevői voltunk. Nógrád megyei kol­légáink Budapesten, a repü­lőtéren vártak bennünket. Nem szükséges sokat beszél­ni a szépséges Budapestről, melynek nevezetességeit már régen megénekelték a köl­tők és zenészek, történészek és újságírók. A város több mint kétezer éves múltját i ól ismerik a Kuznyecki-meden- ce lakói, különösen azok. akik már jártak Buda és Pest ut­cáin és tereim, pihentek a Margitszigeten és megcsodál­ták a bővizű Duna történel­mi hídjait. A Dunán az Erzsébet-hí­don kelünk át. amelyet 1944-ben a fasiszták felrob­bantották, de ezt a magyar munkások újra felépítették. Kanyargós úton jutunk fel a Citadellához, amelyet minden öt évvel ezelőtt a ..Kuz- bassz” nevű újság vetélkedő! szervezett „Ismeri-e ön Ma­gyarországot” címmel, a részt­vevők több tíz szibériai har­cost kutattak fel. akik részt vettek Budapest bevételében a Gellérthegy szinte minden méteréért folytatott harcok­ban. Dicsőség és megbecsülés a bátor katonáknak és tisz­teknek ! — Harcoltak a hitleristák ellen a salgótarjániak is. Nógrád mindig a munkás- mozgalom bázisa volt. A munkások nem ültek karba- tett kézzel a fasizmus ’elleni harc ideién sem. Amikor kö­zeledett a front, sokan el­mentek a hegyekbe partizán­nak. Mi meglátogattuk a múzeumot, egy kis házat az erdő szélén, ahol a nagysze­rű kommunista hazafi. Nóg­rádi Sándor partizántörzse rendezkedett be. — Én akkor még egészen fiatal voltam — mondia egy emlékező szemtanú —. ami­kor a szovjet csapatok fel­szabadították Salgótariánt. 1944. december 24-én este a városban megjelentek a fel­derítők, december 25-én reg­gel pedig az utcákon végig­robogtak a vöröscsillagos tan­kok. autók, s jöttek a gyalo­gosok. A katonai konvhák kö­rül összegyűltek az éhes em­berek. a gyerekek vörös csil­lagot kértek a harcosoktól. A fasizmustól megszabadí­tott magyar városok még ro­mokban hevertek.més ma­gunk is csak'kezdtük a sebe­ket gyógyítani, amikor 1945. augusztusában Moszkva és magyar ember ismer. Es íme Budapest aláírta az első szov­a Gellérthegy csúcsa, szür­ke ősrégi erődítmény. Hirte­len előbukkan az emlékmű. Akaratlanul is izgalom fog el. amikor ezt a hatalmas em­lékművet nézzük. A nő. -r- aki tekintetével a távolba néz — két kezével pálmáágat tart a feje felett, a békét szimbolizálva. Béke... Ide a szovjet harcosok hozták el. akiknek ezrei adták életüket, hogy a magyar népet felsza­badítsák a fasizmus alól. Ezt örökítette meg Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobra. Az emlékmű lábánál a mi szovjet katonánk alapja áll. Köpenyben, csizmában, sap­kában, géppisztollyal a mel­lén és vörös zászlóval a ke­zében. Ö — a férfiasság, a bátorság, a szovjet harcosok hőstetteinek, a szovjet em­bernek a megtestesítője. Széles lépcső vezet az em­lékműhöz. Két oldalán két szobor áll. Az egyik a vad­állattal küzdő óriást szimbo­lizálja, a másik fáklyát ma­gasba tartó fiatalt ábrázol, aki siet saját népéhez, el­mondani az ellenség felett aratott győzelmet, a Vörös Hadsereg halhatatlan hőstet­tét, mely megmentette Buda­pestet a lerombolástól. jet—magyar kereskedelmi egyezményt. A Szovjetunióból szénnel, vasárccel. különböző fémekkel és gyapottal meg­rakott szerelvények érkeztek Magyarországra. Ezekben a napokban született és erősö­dött meg a szovjet emberek iránti bizalom, tisztelet, az internacionalizmus érzése. A két ország kapcsolata gyorsan fejlődött. Magvar vendéglátóink elmondották, hogy Magyarország és a Szov­jetunió között az áruforga­lom ötvenszeresére növeke­dett, s meghaladta a 2 mil­liárd rubelt. Ezek a kapcso­latok kölcsönösen előnyösek. Nógrád megve üzleteiben „Készült a Szovjetunióban” feliratú berendezéseket is mu­tattak. Évente háromezer traktort, ezernél több kom­bájnt, több tízezer teher- és személyautót kap Magyaror­szág tőlünk. A Szovjetunió­ban jól ismerik a Magvar Népköztársaság termékeit. Elegendő az „Ikarusz” autó­buszokra. gyógyszergyártás­ra gondolni. Nógrád megve második leg­nagyobb hétszázéves városa Balassagyarmat, egykori me­gyeszékhely. lltlliailltlllllll<illlllllllllllllllllllllllllllllltll Ilii llllf ill Iliim HUH llllllllllilllllllflllllllllfllllllllllllllllli IIIIIUIIIIIUIUUUIUHIIIIIIIII IIHUUiIIIIIIHIUIUUiHUIIIII. llllliUlllll III llllll IIIIIIHIIUI llllimillllllllllHIIIIIIIIIIIIII a salgótarjAni, szé- Nem egyéves leendő csényi és pásztói járás terme­lőszövetkezeteiben a Cserhát és Karancs Hegyvidéki Terű* leti Szövetség megvizsgálta: hogyan halad az ifjúsági tör­vény végrehajtása. Érzékeny pontja ez a szövetkezeti mozgalomnak, annak ellenére, hogy a három járásban 1970- hez képest, amikor a tagok és alkalmazottak 8 százaléka volt harminc éven aluli, az arány tavaly 14,5 százalékra emelkedett. Tény, kevés a fiatal a me­zőgazdasági üzemekben, s ah­hoz, hogy közkedveltté' váljon az állattenyésztő, növényter­mesztő szakma, mind többet kell törődni a szövetkezeti tagság utánpótlását jelentő fiatalokkal, élet- és munka- körülményeikkel, művelődé­sükkel. Az ifjúsági törvény jó alapot biztosított ehhez. A tavaly megrendezett ifjúsági parlamentek is ezt jelezték. Sajnos, a végrehajtást köz­vetlenül szolgáló üzemi intéz­kedési terveket csak a parla­menteket megelőzően, sok he­lyen másfél éves késéssel ké­szítették el. Ami a tartalmat illeti: kevés kivétellel, zömé­ben általános elveket fogal­maztuk meg, hiányoznak az üzemi sajátosságokat tükröző Főnios a megbecsülésük feladatok. Ebben közreját­szott, hogy az intézkedési ter­vek kidolgozása idején a ter­melőszövetkezetek többségé­ben nem volt KlSZ-alapszer- vezet, a KISZ-csoportok pe­dig kellő tapasztalatok, fel- készültség hiányában képtele­nek voltak a tervekben rög­zített jogok, lehetőségek gya­korlására és alkalmazására. Az is gondot okozott, hogy az ágazati rendelkezések ké­sőn jelentek meg, így nem mindenütt kerülhetett sor a szövetkezeti alapszabály mó­dosítására sem. Tavaly a szö­vetkezeti egyesületekkel új helyzet állt elő: nagyobb a lehetőség KISZ-alapszerveze* tek létrehozására. ­Az ifjúsági törvény kedve­zően hatott a fiatalok közéleti tevékenységére. A szövetkeze­ti vezetőségek és bizottságok újjáválasztásakor — tőként az egyesületeknél — emelkedett a tagságtól bizalmat kapott fiatalok aránya. A vezetősé­gek tagjainak 10,1, a bizott­ságoké 14 százaléka 30 éven aluli. A szakvezetésben ennél sokkal kedvezőbb a helyzet. Az ifjú szakemberek nemcsak a munkahelyükön állnak helyt, hanem a falu életében is jelentős szerepet vállalnak, különböző társadalmi megbí­zatásoknak is eleget tesz­nek. A megyei ifjúsági parla­menteken sem egyéni problé­mákat vetettek fel. A szövet­kezetek és a fiatalok érdekeit érintő kérdésekről szóltak. Meg kell azonban mondani, hogy akadnak olyanok is, akik nem ismerik eléggé az ifjúsági törvényt, sem a gazdaság belső szabályzatait. Általában jól keresnek a mezőgazdaságban dolgozó fi­atalok. Munka, és életkörül­ményeik azonban elmaradtak az ipar területhez képest. Alacsonyabb színvonalú a szociális ellátás, kevesebb jut lakásépítés. óvodák, klubok támogatására, annak ellenére, hogy a termelőszövetkezetek körülményeikhez mérten so­kat tesznek a különbség csök­kentéséért. A vizsgálat kitért a fiatalok politikai és szakmai képzésére is. Bár a megyében évente csaknem 200 fiatal tanul a szakmunkásképző iskolákban. 1970-hez viszonyítva csökkent a mezőgazdaságban dolgozó szakmunkások száma, aminek okai között a már említett kedvezőtlen munkahelyi kö­rülmények és sok esetben a nem megfelelő foglalkozta­tottság szerepelnek. Feltétle­nül változtatni kell a jövő­ben a pályaválasztási munka eddigi módszerein! A fiatalok nevelése és a jövő nagy feladataira való felkészítése nem egyéves teendő. Újra és újra napiren­den kell, hogy legyen. A te­rületi szövetség ajánlása is erre hívja fel a figyelmet. Ez évre már elkészültek az iritézkedési tervek, bár van Fúrómester Ivemerovóban. November 7. a nasv ünnep közeledése érződött minde­nütt. A feldíszített falusi ut­cák. kitakarított udvarok. a szeretettel és lelkesedéssel feldíszített iskolák, üzletek, termelőszövetkezeti irodák jelez1 ék ezt. Balassagyarmaton az ün­nepség. a lakosok hosszú so­rának menetével kezdődött, koszorúkkal és virágokkal, végig a vátós főutcáién, a felszabadulási emlékműhöz. A sor élén a városi -pártbi­zottság és a városi tanács ve­zetői mentek. A téren, az emlékműnél három eépoisz- tolvos áll feszes vigvázzban. Kiegyenesednek a sorok, fe­gyelmezetten. zajtalanul, szer­vezetten. A magyar és a szovjet himnusz hangzik el. A mikrofonhoz fiatal lánv és fiú lép. irodalmi konmo- ziciót hallunk Októberről. Lenin országáról. Induló hangja mellett történik a ko­szorúzás.. A harcosokra em­lékeznek öregek és fiatalok, katonák és munkások. Az esti Salgótarján külö­nösen vonzó. Az ünnep elő­estéién Nógrád megve szék­helye egyszerűen csodálatos. Neonfények. fényfalak. ün­nepi kivilágítás. Itt is. ahogy Balassagyarmaton, a szovjet hősi emlékműnél a lakók ez­rei gyűltek össze. Azután az ünnepség á kultúrotthonban folytatódott. Megtelt a néző­tér. a színpadon szimfonikus zenekar. A himnuszok után a városi pártbizottság első tit­kára beszélt október ielentő- séséről. Érdeklődéssel hallgatták Vlagyimir Majakovszkij. Leo- nvid Martinov verseit. Mak- szim Gorkij és néhánv ma­gyar költő alkotásait. A szín­padon forradalmi dalok, ma­gyar énekek hangzottak el. November 7.. a Magvar Népköztársaságban munka­szüneti nap. V. Bannyikov M. Scserbakov .IIIIKIIIIIIIMIIIIMIIIIIIIIIIIIIillllllMIIIIIIIMIIIIIIIt.Mi rá példa, hogy az egyéb ten­nivalók mellett erre már nem jutott idő. E tervek akkor érik el igazán céljukat, ha év köz* ben az abban foglaltak való­sággá válnak. A feladatok nem újszerűek: a fiatalok munkába , állásának segítése, munkakörülményeinek javí­tása, rendszeres tájékoztatá­suk a termelőszövetkezet eredményeiről, problémáiról, munkájuk értékelése, az ok­tatásukról, továbbképzésükről való gondoskodás. — mindez pontos határidőkkel, a végre­hajtásért felelős személyek megjelölésével. I A MOST ZAJLÖ zárszá* madó közgyűlések is jó lehe­tőséget biztosítanak arra, hogy szót ejtsenek a vezetőség be­számolójában a gazdaság fia* táljainak munkájáról, hiszen legtöbb helyen van bőven mondanivaló, hogy a mező- gazdasági üzemek tavaly ki­emelkedő eredményeket értek el, nagy szerepük volt az ifjú szakmunkásoknak, szakembe­reknek, s megbecsülésük leg­alább olyan fontos, mint a munkájuk. f ír* -*-­• .ul,' Sz. Gy. ÍJÓGRÁD - 1975- február 15., szombat 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents