Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)
1975-01-12 / 10. szám
Geológusok Szibériában. Test vérmegy ónkból, Kemerovóból érkezeit a fénykép Mai hommentárunk Készülődés közben ' Elekben a napokban a • számvitelben, könyvelésben dolgozó szakemberek válnak egy-egy termelőszövetkezet főszereplőivé. Az elmúlt esztendő gazdálkodását értékelő zárszámadó közgyűlésre készülnek a mezőgazdasági üzemek vezetői és tagjai. Tart az adatgyűjtés a közgyűlési beszámolókhoz, a vezetőség összegzi a tapasztalatokat, magas fokra hágtak az előkészületek. Tény, hogy 1074. utolsó napján eredményes évet búcsúztattak a termelőszövetkezetek. A megyében egymás után dőltek meg tavaly a termésrekordok, erőteljesen fejlődött az állattenyésztés, jól jövedelmeztek a melléküzemágak, korszerűsödött a gépállomány, s lehetne hosszasan sorolni a mezőgazdasági termelés elmúlt évi jellemzőit. Gazdaságaink többségében nyugodt körülmények között készíthetik a vezetőség beszámolóját. A faluhelyen ünnepszámba menő esemény középpontjában az áll: mit mutatnak a számok, mennyi a nyereség, mi jut a különböző alapokra? A jövedelem Felosztás fontosságát nem kell külön hangsúlyozni, hiszen köztudott: ahhoz, hogy a mezőgazdasági üzemek lépést tudjanak tartani a fejlődéssel, szilárd alapokra kell támaszkodniuk. A kedvezően alakult árbevételek ehhez jó lehetőséget teremtettek. Szinte kivétel nélkül mindenütt mód nyílik a következő évek termelésének komolyabb megalapozásához. Nagy ■ terveket forgatnak fejükben megyénk mezőgazdasági üzemeinek vezetői. Az idén tovább bővítik az állat- tenyésztés férőhelyeit, fokozzák a gépesítést, a zárt termelési rendszerek . további szélesítését tervezik, sok egyéb beruházás mellett. A fejlesztések pénzügyi feltételeit tavaly, s az azt megelőző években teremtették meg, arról azonban, hogy mennyit szánnak a célokra, a zárszámadó közgyűlésen döntenek. Sok múlik az arányokon, hiszen 1974. nemcsak az átlagosnál magasabb hozamok, hanem az egyesülések éve is volt. Az új, közös gazdaságokban a megváltozott helyzet már most, a beszámolásra való készülődés időszakában változó szemléletet, „nagyüzemibb”, látásmódot követel. Nagyobb termelőszövetkezet — táguló lehetőségek. Ezt tartják szem előtt az immáron több ezer hektár területtel rendelkező gazdaságok. Ahhoz, hogy a kedvezőtlen adottságok özött tartósan nyereségessé váljop a gazdálkodás, a közeljövőben lezajló zárszámadó közgyűléseken újabb lépéseket tehetnek az üzemek. Elsősorban azzal, hogy a tavaly keletkezett jövedelem ésszerű, céltudatos felhasználásáról döntenek, a jövőre gondolva. Annál is Inkább, mert a vezetőség, döntően e közgyűlési határozat alapján lát hozzá az idei tervek kidolgozásához, véglegesítéséhez. A zárszámadást, mint az a szóban is benne foglaltatik, számok határozzák meg, amikkel lehet „játszani”, sőt alakítgatni is. Főként azokon a helyeken hajlamosak erre, ahol kevésbé sikerült a múlt év célkitűzéseit maradéktalanul teljesíteni. Tilos a „kozmetikázás”, a valóság elferdítése, mint erre korábban nem egy példa akadt, s amelyet törvényeink sem tűrnek meg. Készül a termelőszövetkezetek vezetőségének beszámolója, gyűlnek az adatok. Köny- nvebb dolog az eredményekről, sikerekről számot adni, mint néhány terület hiányosságairól beszélni. A korábbi tapasztalatok mutatják, hogy a zárszámadásokon reális az elmúlt év munkájának értékelése, s biztos, hogy ez a folyamat az idén is tovább tart. indokolja ezt az is, hogy 1975-ben a mezőgazdasáei üzemek előtt még nagvobb feladatok állnak. Hiba lenne heszámn'ókészítés közben erről megfeledkezni. Sz, Gy. Á közös kassza terhe a fogyasztói «rak vl- milliard forint előirányzattal 9i, államháztartási szonylagos stabilitásának — lomnak ni«. méretek támogatások alkotják, ben is hatalmas összeg ez, t«rhét hazánkban az álla- Ebbe a gyűjtőfogalomba tar- körülbelül azonos nagyságmi költségvetés viseli. Te- tozik az állami visszatérítés, rendű azzal az összeggel, hérbíró képessége nem a dotáció és a termelési ár- amelyet ebben az esztendőben határtalan mert a növek- kiegészítés, az import-ártá- a társadalom közös szükség- vo kiadások számláját vég- mogiatás, a fogyasztói árki- letelnek kielégítésére — tár- so soron az egész társada- egészítés és a mezőgazdasági sadalombiztosítás, szociális és keif kiegyoniite- szövetkezetek üzemviteli tá- egészségügy, kultúra, honvé- mogatása. delem, jogbiztonság, igazga> tás stb. — felhasználhatunk. az uj esztendő első napjai- De maradjunk a termelői ban két árintézkedés lépett és a fogyasztói ánaknál. A életbe: január elsejével a vi- termelői árak dotálására az lágpiaci áremelkedéseik , által 1975 évi költségvetés — noha leginkább érintett ágazatok- az energiahondozók és a fon- Nem vitás, hogy a költség- ban felemelték a termelői topább alapanyagok árait fel- vetési támogatások hasznos árakat,_ január 6-án pedig en- emeltük — majd 23 milliárd célokat, népgazdasági érdekénél szőkébb körben és kisebb forintot irányzott elő. Egyide- két szolgálnak. Ebből a megmértekben fogyasztói árvái- jűleg szolgálja' a termelői és állapításból mégsem vonha- tozásokra. elsősorban áreme- a fogyasztói árak védelmét tó le az a következtetés, hogy lésekre került sor. A termelői az import-ártámogatás 33 mii- minden vállalat, szövetkezet, árak átlag ■ 8 százalékkal liárd forintos előirányzata. amely támogatást igényel, emelkedtek, míg január S-an .... , kap és használ fel — egyéréletbe lépett új árak 0,6 szá- a kiadási tétel érzékel- telműen jót, hasznosat cselekzalékkal növelik a fogyasztói ^eti. hogy a világpiaci Crha- -sz,;k Az államkassza nem árszínvonalat. tások mérséklésé még a népgazdaságon kívül, vagy módosított, a megemelt tér- afele-tt álló intézmény, abban melói árak mellett is ^ mi- a vállalati gazdálkodás rász- lyem hatalmas anyagi áldozat- eredményei összegeaődnek, ba kerül a népgazdaságnak, abb<jl adódnak bevételei is. A és a fogyasztói Hadd utaljunk arra, hogy er- vállalat és költségvetés kap- arszmvonal _ egymástól jelen- re a célra öt esztendővel ez- csolata kétirányú: a támogatósén elterő növekedése is előtt - 1970-ben — mégcsu- tósok növelésének az a felté- utal arra, hogy az arintézke- pán 1 milliárd forintot kellett tele hf>gy vállalatokból több desekhez költségvetési támo- áldozni, 1973-ban kb. 5 mii- ^ adó kerü,jön, a költség- gatasok is szükségeseik. Annál liárdot. Az ésszerű gazdalko- vetésbe ami viszont elkerül- is inkább, mert az új terme- dás követelményeire, lehető- hetededül csökkenti az önálA termelői lői, sem az új fogyasztói árak ségeire utal, hogy a 33 milli- nem fejezik ki teljes egészé- árd forintból 11 milliárdot a ben a tényleges termelési kőolaj- és a gázolaj termékek ló vállalati gazdálkodás pénzeszközeit. költségekre. A^ állami költségvetésnek az a klasszikus funkciója, hogy bevételeiből gazdaság- fejlesztő kiadásokat finanszírozzon, s biztosítsa a társadalom közös importjának ártámogatása Népgazdasági és össztársa- vesz igénkbe. dalmi . nézőpontból sem tekinthető az államkassza olyan intézménynek, amelynek pénzeszközei korlátlanul vehetők igénybe. A költségvetés A fogyasztói áraknak — szükségleteinek, ez köztudott — a r naK ■ . • jelenlegi kiadási tételei forgalmi a összkiadások kb. 19 százaléka '5®^* kielégítését, is alkotó eleme Csakhogy ,igália beruházást-felhal- Am a koltsegvetes emellett a 1975-ben, a /varhato forgalmi- / k- 30 «.^jzaléka népgazdaság tervszerű irá- adó-bevételnél is nagyobb ... ^ nyitásának is fontos eszköze, összeget — több mint 28 mii- társadalom közös fogyasztását s ebből adódóan a gazdaság liárd for iáltot — fordítunk a mintegy 8 százaléka a nemminden .területén — a terme- fogyasztói árkiegészítésekre, zetközi fizetési kötelezettsége- lés a forgalom^ a külgazda- Más fogalmazásban: ebben az ke{. további 36 százaléka a sági kapcsolatok, a fogyasz- évben varhato 3,6 százalékkal ... tás stb. — részt kel vállalnia magasabb fogyasztói áriszint támogatásokat világosán a feladatok és a problémák is csak költségvetési támoga- utal arra, hogy a termelés, a megoldásában, tással tartható fenn. forgalom és az árak dotálása Hővidebb-hosszabb idő- Ha figyelmen kívül hagy- a társadalom közös pénzalapszak tükrében egyaránt az juk a termelőszövetkezetek ját fogyasztja, korlátozza an- tapasztaIható, hogy a költség- üzemviteli támogatását, s nak lehetőségét, hogy a költ- “.a eazda- csak a vállalati árbeXételbm aégnbtB tóbb*t futhasson sagiranyitás eszköze — évről jelentkező, továbbá a terme- ... évre nagyobb szerepet vállal iői és fogyasztói árakra ható közvetlen, gazdasagfejlesztés- a gondok megoldásában. Eb- támogatásokat összegezzük, re- a társadalom közös szűkben az esztendőben, például a ~*,tben 100 mil wgleteinek jobb kielégitéséköltségvetési kiadások fő fel- aDDan 02 18 100 mU tételeinek — több mint 30 llárd formtot meghaladó r • százalékos aránnyal, a 116 summát kapunk, Költségveté- Garamvölgyi István A világ távoli demográfiai egyensúlya Ha tmilliárd ember 2000-ben Vidékre költöznek a zsúfolt nagyvárosokból Szovjet demográfusok ku- 30 év alatt megkétszereződik ban él az emberisig egyne- tatásai szerint — s ezek az a föld lakóinak száma eredmények nyugati szakértők becsléseivel is egybevág- , . , , . nak - a föld jelenlegi 3,7 "a^obb a népmozgalmi milliárdos lélekszóma a jövő lonbseg a gazdasagilag gyede. A városlakóknak más Századunk közepe óta mind az. életmódjuk mint a . falküfejvakban, tanyákon élőké. Az ipari országokban erősen hat az urbanizálódás, a nép6za•Z7 19 miniw I lett és a fejlődő országok kö- nVjr,ía' «Tm SS j egyre majd a népesség növekedése — biofizikai, gazdasági és szociálpszichológiai tényezők és alacsony a halálozások száma is. A családok megtervefékezik majd a demográfiai zik ^yeremekik ^ számát: a f szociálpszichológiái motívu- ozovjei, robbanást — írja a Tudományos Akadémia néprajzi intézetének három kutatója most megjelent érdekes tanulmányában. mok felülkerekednek a tiszaz urbanizálódás. Ez a fordított viszony előreláthatóan még vagy két évtizeden át fennmarad. A fejlett országokban már nem lehet a tán biológiai tényezőkön. A vár°s°k lakosságának nagyobb aranyu novekedesevel A következő néhány évtizedben azonban folytatódik a számolni, gőt, a zsúfolt nagyvárosok lakosságának egy része visszaköltözik vidékre, a városok környékére. Így fejlődő országokban a higiéniai intézkedések eredményeként ugyancsak csökken a halálozások száma, ám ugyanakkor olyan mértékben , , , demográfiai robbanás: a nő a születések száma hogy Skók és^íÍidTkeS 3 élők föld népességgének gyors üte- «gyes országokban a három rosiaKOK es a vicieKen eioK mű szaporodásával kell szá- százalékot is eléri az évi számolni. Egybevágó becslések porodás mértéke. A születészerint időszámításunk »kéz- sek szabályozására kidolgozott detén körülbelü 200 népszaporulata lönbség. A szovjet tudósok közötti küld ememillió és bevezetett programok l'k: az ,’Par', országok lakóinak mindinkább határozott intézkedéseket kell majd tenniük, hogy az emberi tevolt szűk- lón az emberiségnek kereken vékenység környezetkárosító ség a lélekszám megkétszere- 76 százaléka a jelenlegi fej- hatásait csökkentsék. Még ződé6éhez. Ebben az 1500 lődő országokban él majd. Az . J? ^zuks®c lesz J,lyen évben, 0,066 százalék volt az emberiség teljes lélekszáma a mtezRertesekre,^ ha átlagos népszaporulat évente. Szovjet Tudományos Akadé ember élt a földön. 1500 év- mindeddig alig jártak ered- vel később 400—500 millió ménnyel. Ezek az adatok azt volt a föld lakóinak száma jelentik, hogy az ezredfordu — tehát 1500 évre gazdasá gilag egyáltalán neim lesznek exiiiaguo HC^OőaUUl Ula u CVCU “ i i, * í "1 " J " ' Am a XIXN században csak- rnia etnográfiai intézetének előnyösek. A fejlődő orszanem a tízszeresére, 0.6 száza- becslése szerint 5,7—6,6 mil- lékra nőtt és az 1900 utáni liárd között lesz 2000-ben a gokban viszont még jó ideig az eddigi módon folytatódik első évtizedben már elérte az Szovjetunió lakóinak száma maJd a techno.ogiai fejlődés. 1 százalékot. Ma viszont már Pedig mintegy 350 millióra 2 százalék, vagyis a növeke- növekszik erre az dőpontra. dés egyre gyorsul — jelenlegi Már napjainkban is 20 ezer népszaporulat értékével már lakosnál nagyobb városok(A Delta legújabb számából) A iiiiAtilia szereteíérő! Azt mondja a minap ismerősöm: ..öregem! Ha még egy hét múlva sem ir ki dolgozni az orvos, hát nem is tudom, mit csinálok... Egyszerűen beleőrülök már a tétlenségbe, a kényszerpi- hengetésekbe, a semmittevésbe. Egész nap csak já- rok-kelek, s közben idegeskedem: haszontalanul telnek az órák, napok, s közben mennyi minden értelmes dolgot csinálhatnék”. Vannak még, vagyunk még jópáran így. Mert munka nélkül élni — amely mindennemű filozófiai fejtegetés helyett is röviden kifejezhető a marxi szavakkal: ax' ember cselekedetei közül a legnemesebb — nehéz. Hiszen hozzánőttek már az emberhez a fogások, , a mozdulatok, agyában, egész lényében benne lüktet, s olyan elválaszthatatlan tőle ez az egyszerű, ötbetűs szó, mint semmi más. Hiszen, az élet értelmei Fájdalmas lesz a búcsú — vallotta két nyugdíjazás előtt álló munkás. Az egyik szomorú tekintettel mondta, a másik a tőle megszokott lirátlan, hétköznapi keménységgel. S mégis, mindketten egyazon dolgot fájlaltak: abba kell hagyni, meg. kelt válni a munkától. Vége szakad a hajnali keléseknek, az álomból eladásoknak., amelyek izgalmát csak az órára vetett pillantás redukálja: még csak ennyi az idő. nem kések el. Elmaradnak az örömök, a bosszúságok, s kiiktatódik az izmokból a műszak végén érzett, néha görcsösen kemény, még- is oly jóleső fáradtság. S hiányoznak a munkatársak: a szakik, a brigádtagok, az öregek, s az életbe éppen csak jbeleszagolók. Es akkor, mintha megszakadna valami az emberben ..: Útépítőkkel beszélgettemi nem is olyan régen. Hátukat meggörbítette már a szakadat, a hafladozás, tenyerüket keményre csiszolta a csákány nyelet a nap melege, s a szél csípős arcul csapásai barnára cserzették bőrüket. Nehéz ez a munka, mondogatták, s mégsem fizetik meg eléggé. Akkor, miért nem mennek máshová — érdeklődtem. A, nem úgy van az! Amit egyszer megszeret a* ember, nem hagyná ott a vi- , világ minden kincséért sem! Amit egyszer megszeret az ember. 1. Fiatal, nyomdai gépmestertől hallottam: három éve dolgozom még csak, de higy- je el, nem tudok nagyobb gyönyörűséget elképzelni, mint a munkámat. Nekem ez olyan izgalom, olyan sok szépséggel, fáradtsággal, szeretettel elegyes cselekvés. hogy le sem tudnám nélküle élni az életem. Ha nem csinálhatnám, nemcsak egyszerűen hiányozna: fájna nélküle. Figondolkodik az embert miiven mélységgéJ, milyen szívből jövő egyszerűséggel, mégis lírai telítettséggel tudnak, sokan, nagyon sokan beszélni a másoknak csak kényszerű elfoglaltságot, nvűaös kényszert jelentő cselekvésről, a munkáról. Egy vallomást olvastam valakitől, az életről. Lássuk csak! „Szeretem az életet. Szeretem az őszi hajnalokon a tó fölött megrekedt ködfoszlányok lengő zászlaját, szeretem az őszi csők gyöngyszemeit, a búcsúzásnak induló madárcsapat utolsó énekét, szeretem a háborította házak ablakain át kivilágító lámpafényt. Szeretem az embereket, a gondok múlását, s az ébredező szerelmet és szeretem a munkát, a fáradozás lázas-lassú perceit, és szeretem az örömöt, n bánatot, a vigalmat. Mert ők az élet. És én csak velük együtt, létezem." Igen, így van. S kell-e ugyan tovább elmélkedni Ja munka szerete- téröl? Karácsony György NÖGRÁD — 1975. január 12,, vasárnap 3 4
