Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-14 / 11. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGJfEf BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPP A XXXI. ÉVF., 11. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975. JANUÁR 14., KEDD Megalapozott terveket A megyei tanács az elmúlt héten hagyta jóvá 1975. évi tanácsi fejlesztési teivét, fenntartási költségvetését. Ebből kitűnik, hogy tanácsaink idei gazdálkodási kerete 1 milliárd 450 millió forint. A tanács meghatározta a he­lyi tanácsok terveinek elkészítéséhez szükséges kötelező előírásokat és szabályozókat, más ,szóval a tervezés, a gazdálkodás legfontosabb tennivalóit, irányelveit. Elöljáróban elmondhatjuk, hogy az eddigi ismeretek szerint a várható eredmények biztatóak a megyében. A IV. ötéves tervidőszakban — a szénbányászat visszafej­lesztésének ellensúlyozása, a foglalkoztatottság átalakí­tása mellett — olyan nagyarányú kommunális fejlődés megy végbe, amelyhez hasonló az eddigiek során még nem volt. Az idei lehetőségeket is figyelembe véve taná­csaink az öt év alatt mintegy 1,8 milliárd forinttal ren­delkeztek fejlesztési célokra, ugyanakkor a költségvetési feladatok meghaladják a 3,8 milliárd forintot. A megyei tanács ülése után a helyi tanácsokon a sor. Hozzá kell látniok saját terveik elkészítéséhez, de úgy, hogy megalapozott legyen, a megyei feladatok megvaló­sítását szolgálják. Éppen ezért nem árt néhány fontos szempontra felhívni a figyelmet! A kongresszusi irányel­vek, a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozata számos olyan tényt rögzít, ami helyi tanácsaink mun­káját segíti. Ilyen például: a gazdálkodási tevékenység­ben igen fontos feladat, hogy tanácsaink növeljék mun­kájuk színvonalát, fokozzák a követelményeket, a terv- szerűséget, a hatékony végrehajtást. Az 1975. évi tervük és költségvetésük jó kidolgozásával, végrehajtásával sa­ját területükön is biztosítsák a gazdasági egyensúly fel­tételeinek megteremtését. Minden tanács alaposan vizs­gálja felül idei fejlesztési elképzeléseit abból a szem­pontból, hogy adottak-e a feltételek a beruházások gyors befejezéséhez, és rendelkezésre áll-e a szükséges pénz­fedezet. A reális tervezésre azért is szükség van, mert az elkövetkező években nemigen lesz lehetőség átcsoporto­sításokra, még kevésbé a központi költségvetésből törté­nő fedezésére. A tervezésnél ugyanakkor a szükségletekét gondosan rangsorolni kell. Elsősorban az olyan, az életszínvonal- politika szempontjából is jelentős cél megvalósítása ke­rüljön előtérbe, mint a lakás- és közműépítés, a gyer­mekjóléti intézmények létesítése, az egészségügyi hálózat, ezen belül is a szülészet, valamint az általános iskolák, a diákotthonok és szakmunkásképzés fejlesztése. Különö­sen fontos feladat, hogy felépüljön az 1975-re tervezett 2000 lakás, ezen belül mintegy 640 tanácsi lakás készül­jön el. A XI. kongresszus irányelveiben foglaltaknak megfelelően már ebben az évben is érvényt kell szerez­ni annak a követelménynek, hogy az új lakótelepen a la­kásokkal egyidőben készüljenek el a kereskedelmi, egész­ségügyi és kulturális létesítmények. A költségvetési gazdálkodásban az intézmények meg­felelő működtetése, és ennek érdekében az ésszerű, de a korábbi éveknél erőteljesebb takarékoskodás a fő fel­adat. A párt és a kormány állásfoglalásaival összhangban különös gondot szükséges fordítani az anyaggal, üzem- és tüzelőanyaggal, a villamos energiával való takarékos­ságra. De figyelni kell az elfekvő, vagy felesleges készle­tek. kihasználatlan állóeszközök felhasználására is. Meg kell találni a módot az igazgatási és ügyviteli kiadások csökkentésére. A helyi tanácsok terveinek elkészítése előtt szólni kell .— ha csak néhány gondolatban is — a tanácsi vállalatok tevékenységéről. Azt kell elsősorban hangsúlyozni, hogy jobban vegyék ki részüket a helyi igények kielégítésé­ből, dolgozzanak gazdaságosabban. A termelőberendezé­sek jobb kihasználása, a termékösszetétel javítása, az anyagtakarékosság, az ésszerű készletgazdálkodás, az im­produktív kiadások csökkentése és a társadalmi tulajdon fokozott védelme a fő feladat. Sok tartalék rejlik a munka- és üzemszervezésben. A kongresszusi irányelvek kiemelik, hogy az eddiginél erőteljesebben kell folytatni a szolgáltatóhálózat kiépítését, figyelembe véve a terü­letenként és rétegenként eltérő igényeket. Ennek ösztön­zése, szervezése elsősorban a helyi tanácsokra, a lakos­sági szolgáltatások gazdáira vár. Az 1975-ös esztendő a tanácsoktól, a tanácsi szervek­től is következetesebb, hatékonyabb irányító és gazdál­kodó munkát igényel, különös figyelemmel a fokozott, ésszerű takarékosságra. Ezért a tanácsok és a különféle tanácsi szervek intézkedési tervet is készítenek. Azt vi­szont hangsúlyozni szükséges, hogy a takarékossági in­tézkedések nem jelentik, és nem is jelenthetik az elha­tározott és bevezetett élet- és munkakörülményeket javí­tó intézkedések visszavonását, a költségvetési ellátás korlá­tozását. Az ilyen megtakarítás ellen kifejezetten fel kell lépni! A megyei tanács ülése után megállapítható, hogy úgy a fejlesztési alap, mint a költségvetés előirányzatai biz­tosítják, lehetővé teszik a tervezett feladatok maradék­talan végrehajtását, összhangban vannak a IV. ötéves terv ütemével. Módot adnak arra, hogy településhálóza­tunkat tervszerűen továbbfejlesszük, és biztosítják a la­kosság életkörülményeinek tervszerű javítását. Világosan látjuk, hogy az idei év nehezebb lesz, mint a korábbi. Többet kell tenni, dolgozni, még az azonos eredmények eléréséhez is. Ennek ellenére bizakodással nézünk 1975 elé, hiszen erre alapot adnak eddigi ered­ményeink. Szükséges, hogy valamennyi érdekelt — a ta­nácsi testületek és az apparátusok minden tagja — tu­dása legjavával segitse a célok minél teljesebb megvaló­sítását. Ezért is szükséges, hogy az elfogadott tanácsi fej­lesztési terv, és fenntartási költségvetés után helyi taná­csaink megalapozott tervet készítsenek, s ezzel biztosít­suk a IV. ötéves terv sikeres befejezését, megalapoz­zuk az ötödik ötéves terv zökkenőmentes átmenetét. Szükséges ez most, amikor a párt XI. kongresszusára, hazánk felszabadulásának 30. és a tanácsok megalakul»- nak 25. évfordulója méltó megünneplésére készülünk. / S. L. —!"?* Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Kállai Gyulának; az MSZMP Politikai Bizottsága- tagjának, a HNF OT elnö­kének vezetésével hétfőn Parlament vadásztermében ülést tartott a Hazafi­as Népfront Országos Taná­csa. Az értekezleten — ame­lyen részt vett Apró Antal, az országgyűlés elnöke és Gáspár, Sándor, a SZOT fő. titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai — a párt XI. kongresszusának irány­elveit elemezték, s meghatá­rozták azokat a feladatokat, amelyek a népfrontmozga­lomra várnak a IV. ötéves terv megvalósításában. Sarlós István, az Országos Tanács főtitkára vitaindító előadásában egyebek között rámutatott: a közügyek iránt érdeklődő állampolgárok nagy figyelemmel tanulmányozzák az MSZMP nyilvánosságra hozott kongresszusi irányel­veik. A közvélemény egyet­értéssel nyugtázta a Központi Bizottság megfogalmazását: a párt politikája kiállta a gya­korlat próbáját, cselekvő tá­mogatásra talált a munkás- •osztályban, a íermelőGZövet- kezeti parasztságban, az ér­telmiségben, az egész népben. Akik gondosan áttanulmá­nyozták a dokumentumot — húzta alá a főtitkár — , azok egyértelműen meggyőződhet­tek arról, hogy a párt foly­tatja a Szovjetunió és a szo­cialista viliág melletti elkö telezettség politikáját, bizto­sítja az 1957. óta érvényesülő politika folyamatosságát, azt, hogy a munkásosztály veze­tő szerepe továbbra is alap vető feltétele és biztosítéka a szocializmus építésének, hogy a munkásosztály kitart a marxista szövetségi politika elvei és gyakorlata mellett. Az irányelvekből kitűnik, erősödnek a szocialista tulaj­donviszonyok,! érvénye­sül a szocialista de­mokrácia, a gazdasági mun­kában fokozódik a vezető szervek felelőssége, ellenőrző és irányító funkciója, ugyan­(Folytatás a 2. oldalon) Sikeres évet zárt az Ulvözeígjár l Sikeres esztendőt hagyott a háta mögött a salgótarjáni Ötvözetgyár. Az 1971Tes tervü­ket —, amely 337 millió Ft volt — túlteljesítették, éves bérfejlesztésben 7 %-os növe­kedést értek el. A gyár kizárólag hazai fogyasztásra gyártja az acélgyártáshoz szüksé­ges ferroszilíciumot. A korábbi évekhez viszonyítva fokozatos emelkedést mutat a ter­melés. Az 1975-ös évre 352 mi’lió forintos termelési értéket irányoznak elő. A termelés mellett fő feladat a munkakörülmények javítása. Képünkön: megkezdődik a csapolás a 3. számú elektrokemenccnél. — bábéi — Folytatja programját a Szaljut—4. Horváth Béla, az 1 MTI tu. dósítójj jelenti' Folytatja repülését a világ­űrben a Szaiijut—4 jelzésű szovjet tudományos űrállo­más. fedélzetén a két szovjet űrhajóssal, Alekszsj Gubarev- vél és Geongij Gr ©csikóval. A hétfőn délben kiadott közle­mény szerint, hétfőn magyar idő szerint 10 órára az űrállo­más 288 fordulatot tett a Föld körül, ezek között az utolsó 18-at kozmonautákkal a fe­délzetén. Az űrállomás pálya­adatai jelenleg a következők: a Föld felszínétől mért legna­gyobb távolság 355 kilométer; a legkisebb távolság 342 kilo­méter; a keringésit idő: 91.3 perc; a pálya síkjának az egyenlítő síkjával bezárt szö­ge 51,6 fok. Az űrhajósok jól érzik ma­gukat, valamennyi fedélzeti rendszer kifogástalanul mű­ködik. A kozmonauták második munkanapjuk folyamán foly­tatva a kijelölt program vég­rehajtását,, az űrállomás újabb műszereit és berendezéseit helyezték üzemibe, illetve cso­magolták ki és helyezték üzembe. Továbbá újiból meg­vizsgálták a fedélzeti rendsze­rek és tudományos berendezé­sek működését. A Szaljut—4 űrállomáson magyar idő szerint hétfőn reggel 8 órakor ért véget a második miunkanap. Délután, fél háromig a Szaljut olyan űrpályán halad, amely kívül esik a szovjet rádiófigyelő állomások hatósugarán. Az idő alatt az Atlanti óceánom cirkáló „Szergej Koroljov akadémikus” elnevezésű szov­jet kutatóhajó követi az űr­hajó mozgását, és fogadja az űrállomásról érkező tedemet- nikus információkat Az űrmegfigyelő hajóról a Molnyi.ja távközlési műhold közbeiktatásával továbbítják az információkat a földi irá­nyító központba. Az új szovjet űrkísérlet szakértőik véleménye szerint félreérthetetlenül tükrözi, A munkafegyelem, mint rejtett tartalék (Tudósítónktól). Az MSZMP KB december 5-i állásfoglalása óta a válla­latoknál hozzáláttak a jobb gazdálkodás lehetőségeinek felméréséhez, intézkedési tervek készülnek a tartalékok feltárására, a hatékonyabb munka végzésére. Előtérbe került az ésszerű, nem­csak a gépekkel, berendezé­sekkel, anyagokkal, hanem a létszámmal történő helyes gazdálkodás is. Hiszen a munkafegyelem nagyban be­folyásolja a tervek teljesíté­sét, javíthatja, vagy ronthat­ja az eredményeket., A számokból ítélve, a ZIM salgótarjáni gyárában az el­múlt év során javult a mun­kafegyelem. Míg 1973-ban 162 dolgozót vontak fegyelmi úton felelősségre, addig ez a szám 1974 végére 83-ra csökkent. Ilyen mértékben javult volna a fegyelem? Nem, hiszen a tényeket nem lehet csupán statisztikai adatok alapján vizsgálni. Ha •■eális képet akarunk kapni, többoldalú elemzésre van szükség. Mert, mi van a számok mö- gött■ , , f'. Amíg 1973-'ban csak 3072 munkanapnak megfelelő idő esett ki a termelésből, addig az elmúlt évben az igazolat­lan mulasztásokból eredő, kieső napok száma 4766-ra emelkedett. Mindezek mellett nagymértékben nőtt a mun­kaidő alatti, magánügyben történő kilépések és a hiva­talos ügyben való távozások mértéke is, ami további, több száz órát kitevő munkaidő- kiesést okozott. Még egy szám! Nem csök­kent a munkavégzést nagyban befolyásoló fluktuáció sem: a nyugdíjasokkal együtt 1009-en léptek be, s 813-an léptek ki a ZIM-ből. S bár még így is, az év folyamán a gyárban 2 százalékkal kevesebben dol­goztak. ennek ellenére, a ter­melés volumene 47 millió fo­rinttal emelkedett, ami az 1973. évi bázishoz viszonyítva 6.5 százalékos növekedésnek felel meg. A termelési érték tehát kedvezően alakult, s látszólag javult a fegyelmi helyzet is. Valóban, csak látszólag, hi­szen a fegyelmi felelősségre vonások csökkenésének ma- Syarágata Maa. Különösen a művezetők és a középszintű vezetők körében tapasztalható az elnézés, a jogaikkal való nem élés. Még az igazolatla­nul hiányzót sem merem el­küldeni, mert kevesebb em­berem lesz és nem tudjuk teljesíteni a tervet — mondta az egyik művezető. Helytelen nézet, s különö­sebben magyarázatra sem szorul. Ugyanolyan nagy károkat okoz a gyárnak, mint a munkaerő-vándorlás. Hi­szen, gondoljuk csak meg: mennyi pénzbe kerül csupán a betanítása, nem is szólva a teljesítmény csökkenéséről. A szigorú takarékosság te­hát megköveteli, hogy még hatékonyabb intézkedések szülessenek a munkafegyelem további szilárdítására, az igazolatlan hiányzások csök­kentésére, a munkaerő- vándorlás megfékezésére. Nem könnyű feladat, de megoldásában sokat segít a régi munkások, a szocialista brigádok nevelő ereje, és ez sok esetben a kieső munkanap megtakarítását eredményezi. Amivel. mint rejtett tarta­lékkal kell számolni! M, L hogy a szovjet űrkutatás, az amerikaiakkal való együttmű­ködés mellett, folytatja saját, önálló útját. Az ember rész­vételével végzett szovjet koz­mikus kutatások fő iránya pedig —, mint 'ezt a közel­múltban adott sajtónyilatko­zatában Vlagyimir Sartalov űrhajós vezérőrnagy, a szov­jet űrhajósak kiképzési főnöke kifejtette —, „A tartósan mű­ködő orbitális állomásokon folytatott munka volt és ma­rad”. Idézett nyilatkozatában Satailov nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a jövő nyárra tervezett szovjet— amerikai közös űrrepülésig esetleg több önálló szovjet űr­kísérletet is végrehajtanak. Közülük az első végrehajtása tehát már folyik. Konsztantyin Busujev pro­fesszor, a Szojuz—Apoll o­program szovjet műszaki igaz­gatója egy sajtókonferencián szintén óvta az újságírókat annak feltételezésétől, hogy a közös kísérlettel teljesen egy­beolvadnia a szovjet és ameri­kai űrprogram, és rámutatott, hogy . az együttműködéstól függetlenül megmaradnak a szovjet űrkutatás önálló cél­kitűzései és feladatai, A mostani szovjet űrrepülés programjából különösen érde­kesnek ígérkeznék azok a kí­sérletek, amelyek folyamán az űrhajósok helyettesítik a kísérleti célból „csütörtököt mondó” űnautomatikát. Alek- szej Gulbarev parancsnok és Georgij Grecsko fedélzeti mérnök ebben máris nagy jár­tasságot árult el a Szojuz—17 szállító űrhajó és a Szaljut—4 űrállomás összekapcsolásakor. Mint ismeretes, amikor az űr­hajó 100 méterre megközelí­tette az űrállomást, a dokko- lás további manővereit mind­végig „kézzel”, tehát az auto­matika igénybevétele nélkül, maguk a kozmonauták végez­ték — mint a szakemberek rámutatnak — fényes siker­rel. A harmadik munkanap fo­lyamán befejezték az űrállo­más üzemibe helyezését, min­dent kifogástalanul elvégez­tek, ami nem volt könnyű fel­adat. Ezért a negyedik mun­kanapra könnyebb programot,' afféle orvosi nagyvizitet irá­nyoztak élő számukra, s | kü­lönböző orvosi vizsgálatoknak vetik alá őket. így Gubarev és Grecsfko egyúttal kipihenhetik ^magukat ) 1

Next

/
Thumbnails
Contents