Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-11 / 9. szám

Ipartörténet A salgótarjáni síküveggyártás 81 éve Alapítva: 1894-benf Schwarz és Fia által A szervezeti szabályzat I I ódosításáról A millennium előtti években, elsősorban a budapesti épít­kezések ahlaküveg-szükségle- te hatott ösztönzőleg egy ha­zai üveggyár megalapítására. Csehországból és Ausztriából hozták be addig a húzott üve­get, s ez körülményes, hoesza- calmas és nem utolsósorban drága volt. Ennek jelentősé­gét, s a benne rejlő nagy üz­leti lehetőségeket ismerte fel a budapesti Schwarz és Pia üvegnagykereskedő 1 cég és 1893-ban, az akkori Salgótar­ján déli külterületén el is kezdték a gyár építését. Egy évvel később, teljesen kézi el­járással meg is indult a táb- laü véggyártás. Kezdetben évenként 2500—3000 négyzet- méter üveget állítottak elő, 180 munkás kézierejével. (Ér­dekességként: ma az akkori éves termelés tízszeresét gyártják naponta, s 1700-am dolgoznak a síküveggyárban.) Lj tulajdonos A akkori gyár tőkehiány miatt csak rövid ideig bírt a külföldi konkurrenciával, s már a századforduló idején tönkrement. Űj tulajdonosa viszont messze földön híres« jó minőségű táblaüveggyártást teremtett, de az első világhá­ború kitörése megállítja a munkát. Néhány éven bélül a gyáron két cég is tulajdonjo­got cserél, s végül üveggyári részvénytársaságot hoznak lét­re. A meglévő fazekaskemen­ce mellé újabb épül, és 1924- re a termelés javuló minőség­gel megkétszereződik. 1929-íben új fejezet kezdőt- Aik a gyár történetében: har­mincöt év után búcsút mon­danak a kézi gyártású tábla- üvegnek. Kádkemencét építe­nek é6 hat belga gyártmányú géppel folytatják a termelést. Közben a részvények újra gazdát cserélnek, a kemencét es a gyárat is teljesen átépí­tik. Az 1931-ben megindult Mikulás előtt — december 3-án — vásároltam a salgó­tarjáni Lakberendezési Áru­házban 600 forintért egy So­kol rádiót. Kaptam hozzá töltőt, fülhallgatót, elemet és egy akkumulátort, melynek értéke 75 forint. Elemmel működtettem kezdetben a készüléket. Karácsonyra az elem kimerült. Az előírások­nak megfelelően próbáltam tölteni az akkumulátort. Örö­möm korai volt. Csupán 10 percig szólt a rádió, később elhalkult, majd végleg elné­mult. Mit tehet ilyenkor szegény vásárló? Az akkumulátor javí­A pásztói Mátraaljai Ál­lami Gazdaság vezetői és dolgozói érthetően elégedet­tek, hiszen szilveszterkor eredményes esztendőt búcsúz­tattak, az 1973-as kevésbé si­keres évet kiegyensúlyozott gazdálkodás követte. Ebben nagy szerepet játszott, hogy a növénytermesztésben egyre inkább meghonosodnak a leg­újabb technológiák, zárt rend­szerek, s ennek hatása a ho­zamokon is látszik. A XX. pártkongresszus irányelveiben is megfogalma­zódott, hogy az állami gazda­ságok, amelyeknek szerepe egyre Növekszik, hozzáértő kezdeményezői a nagyüzemi, iparszerű termelés elterjeszté­sének, élen járnak a hatékony módszerek -alkalmazásában. A Pásztói Állami Gazdaság fiatal igazgatójával, Juscsák Györggyel arról beszélgetünk, hogy mit tettek eddig a me­zőgazdasági termelés „forra­dalmasításáért” és mik a ter­veik. i — Az iparszerű termelés keretei között elfogadhatatlan, hogy egy növényfékét zárt rendszerben termesszünk, s az egyéb k'ultúrák csak ezután ..kullogjanak”. Az új techno­lógiáknak, módszereknek a gá-dálkodás minden területét be kell hálózniuk — mondja. \ pásztói gazdaságban má­sik alapszabálynak tartják, termelés a II. világháborúig egyre fokozódik, de 1944 vé­gén a gépeket leszerelik és Németországba szállítják. A felszabadulást követően a gyár leghűségesebb dolgozói újjáépítették a kemencét és a szomszédos tűzhelygyár munkásainak segítségével pó­tolták az elhurcolt gépeket és beindították a termelést. 1949-ben. államosítják a gyá­rat. Lendületes munka kezdődik, egyre több üveget bocsátanak ki, de az országszerte kibon­takozó nagy ipari beruházá­sok, a mezőgazdasági és la­kásépítkezések igényeinek ki­elégítésével már nem tudnak lépést tartaná. A régi Zagyva I. mellé megépítik a Zagyva II. húzóüzemet, ahol 1960-ban indult az üveggyártás. Egy évvel később, szemben az 1945 előtti 3 millió négyzet- méterrel, az üvegtermelés meghaladta a 8 millió négy­zetmétert. ( Megkezdődött a járműüveg-gyártás Továbbfejlődött a gyár, bő­vült a profilja. Megkezdték a járműüveg és az orvos-egész­ségügyi célokat szolgáló edé­nyek gyártását, majd 1968- ban az edzett, színes zománc- üveg termelését. A szénről földgáztüzelésre térnek át, tovább javult a minőség, s az éves teljesítményük 1973-ban már elérte a 10 millió négy­zetmétert. Rátérni a három műMméber és annál vékonyabb síküveg gyártására. Ezt tervezik, s a specializálódás megfelel a síküveggyár fejlesztési irány­elveinek. Az elhatározást in­dokolja még: a világ nagy üveggyártó társaságai rendre áttértek a kevésbé munkaigé­nyes vastagüveg előállítására, s így a világpiaci kereslet nö­vekedése kedvező értékesítést is jelent. Nagy érdeklődésre kall tehát számítani a 347 mil­lió forintos beruházással épü­lő Zagyva III. húzóüzem ter­mékei iránt. A kilenogépes üzemóriás Közép-Európa egyik legnagyobb síküveg­gyára lesz: termelési kapaci­tása eléri a kilenc és fél— tízmillió négyzietmétert éven­te. Beru házáso k, fejlesztések A másik nagyberuházás az edzett, biztonsági üveg csa­ládjába tartozó, ragasztott üveget előállító üzem építése. A termék felhasználása rend­kívül széles körű; különösen az építészetben és a jármű­gyártásban nyújt újabb lehe­tőségeket, de felruházható fény- és hővdsszaverő tulaj­donságokkal, sőt, beépíthető szálakkal még fűthetővé is tehető. Kísérletei már folya­matban vannak, s tömeggyár­tását három éven belül terve­zi a gyár vezetősége. Mindezen kívül még szám­talan gyártás- és gyártmány- fejlesztési terv megvalósítása szeretjei a feladatok között. A gyár eredményei arról tanús­kodnak : érdemes nagy ösz- szegeket fordítani a korszerű­sítésre, hiszen a termelés 1965-itÓl az ötszörösére nőtt! Ez azt is jelentheti, hogy eb­ben az évben a termelési ér­ték megközelítheti az 500, 1980-ra pedig a 800 millió fo­rintot. A további gyarapodás jó biztosíték arra. hogy a nyolc­vanegy éves gyár sosem is­meri meg az öregséget, ver­senyképes marad a világpia­con, s a jövőben is képes lefez a termelés folyamatos mű­szaki, technikai, technológiai megújítására, termékeinek szüntelen korszerűsítésére. Vendel Lajos házba siettem. Ezúttal is azt a választ kaptam, hogy to­vábbra sem hajlandók kicse­rélni, küldjem fel a főváros­ba, a RAVILL-hoz, ott meg­javítják a hibás akkumulátort. Az elárusító azzal „vigasz­talt”, hogy ez esetben több mint két hónap is eltelik, míg visszakapom. Ezek után nem tudom, hogy mit csináljak. Hiába szaladgáltam fűhöz-fához, iga­zam van, mégsem tudom ér­vényesíteni. Slezák József Karancslapu j tő, Ady Endre út 8/A. Ha nincs több tartalék Megéri? Nem éri meg? Napi postánkból Hiába szaladgáltam tásához nem értek. Négyhó­napos garanciát kaptam rá, gondoltam visszaviszem, hogy cseréljék ki- Az áruházból a Gelkához irányítottak, hogy javíttassam ott meg. A Gel- kából visszaküldték az áru­házba, mondván: a kereske­delem köteles a rossz szer­kezetet kicserélni, javítani nem hajlandók. Kötöttem az ebet a karóhoz, ismét az áru­A kongresszusok hivatot­tak arra, hogy módosítsák a pár szervezeti életének, mű­ködésének alapokmányát, a párt alkotmányát, a szerveze­ti szabályzatot. Nem feltétle­nül velejárója ez minden kongresszusnak, de mégis csaknem kivétel nélkül na­pirenden szerepel mindegyi­ken. Egyrészt a politikai fel­adatok újszerűsége és azok eredményes megvalósítása megköveteli, hogy az új kö­vetelményeknek megfelelő szervezeti életet, működési rendet biztosítsuk. Másrészt a párt szervezeti élete maga is szüntelenül fejlődik, új tapasztalokkal gazdagszik, amelyek közül 'a leglényege­sebbeket a kongresszusnak kell törvényesítenie. A párt soron levő XI. kongresszusának napirendjén is szerepel a szervezeti sza­bályzat módosításának terve. A Központi Bizottság a kö­zelmúltban nyilvánosságra hozta a módosításra vonat­kozó javaslatait azzal a szán­dékkal, hogy azt a párttagság tanulmányozza, taggyűlésen megvitassa és javaslataival kiegészítse, tovább gazdagít­sa. A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy a párt­tagság kollektív bölcsessége e tekintetben is nagy hozzá­járulást jelent a kongresszus feladatainak eredményes megoldásához. A szervezeti szabályzat ter­vezet nem tartalmaz alap­vető változásokat. Nem érin­tik azokat az alapelveket, amelyek pártunknak és min­den marxista—leninista párt szervezeti életének alaptörvé­nyei. Az érvényben levő szervezeti szabályzat minden fő vonásában összhangban áll a párt politikai feladataival, jól szolgálja azok gyakorlati megvalósulásait. Magasabb követelmények A folyamatosság hangsú­lyozása azonban nem kiseb­bítheti és nem csökkentheti a javasolt módosítások jelen­tőségét. Ezeknek fő jellemző­je a párttagokkal szembeni magasabb követelmények. A párt eddig is megkülönbözte­tett figyelmet szentelt tag­jainak politikai, erkölcsi for­málására. Ennek eredménye­ként soraiban tömöríti a ma­gyar munkásosztály, a dolgo­zók legjobbjait. Annál kirí­vóbb egyes párttagok elma­radása, kötelezettségük elmu­lasztása, kommunistákhoz nem illő magatartása. A magasabb követeimé azonban mindenekelőtt rűsítjük. Á j ufíászatban té- süsmerinó-törzstenyészetet hozunk létre. Tervünk, hogy a megye tsz-einek tenyész- alapanyagot biztosítsunk — sorolja az állami gazdaság igazgatója. szocialista építés soron levő feladatainak bonyolultságá­val, nagyobb igényeivel függnek össze. Elsősorban a párt tagjainak kell munká­jukban, magatartásukban a fejlettebb szocialista viszo­nyoknak megfelelni. A terve­zet ezért kiegészíti és bővíti a szervezeti szabályzat köve­telményrendszerét. Így pél­dául a feddhetetlen előélet kitétel arra késztet, hogy a pártba jelentkezőknél nem­csak a pillanatnyi erkölcsi állapotot, hanem az egész életutat szem előtt kell tar­tani. Csak így lehet megfe­lelő erkölcsi alapot biztosíta­ni a társadalomban előfordu­ló immorális jelenségek el'eni fokozott harchoz. Ugyanebben a pontban olvashatjuk kiegé­szítésként, hogy a párt tagja többek között, az lehet, aki munkája, magatartása társa­dalmi tevékenysége alapján megbecsülést élvez. A gyakorlat azt bizonyít­ja, hogy az élet egyre pa- rancsolóbban veti fel a párt­tagok marxista—leninista műveltsége színvonalának emelését. A társadalmi, poli­tikai kérdésekben való eliga­zodás, az ideológiai harc ki­élezettebb körülményei kö­zötti helytállás e nélkül el­képzelhetetlen. Ezért a párt­tagok kötelezettségei között újszerű megfogalmazást kap a párttagok elméleti tudásá­nak fejlesztése. Ugyancsak új kiegészítés, hogy a párttag tanúsítson forradalmi ébersé­get minden szocializmus­ellenes jelenséggel szemben; továbbá: következetesen szol­gálja a szocializmus ügyét és minden körülmények között álljon ki a szocialista társa­dalom érdekeiért, védelmé­ért. A párttagokkal szembeni magasabb követelmények ál­talános érvényűek, mind poli­tikai, elméleti — ideológiai, erkölcsi, magatartásbeli — vonatkozásban emelik a mér­cét, nagyobb helytállást, elv- szerűbb és szilárdabb viselke­dést követelnek. A pártdemokrácia tóvá bbfej lesztése A módosításoknak egy má­sik része a pártélet demok­ratizmusának fejlesztését szolgálja. Többek között ide tartozik az is, hogy a pártta­gok nemecsak a felsőbb párt­szervekben fordulhatnak ké­réssel, javaslatokkal, bead­vánnyal, hanem az alapszer­vezethez is. Ez egyben az alapszervezetek szerepét, po­litikai súlyát is növeli és közvetlenebbé teszi a párt­tagsággal való kapcsolatot. A magasabb követelmé­nyekkel is összefügg a párt­ból való kilépésre vonatkozó módosítás. Ez egyrészt a sa­ját elhatározásra, másrészt az alapszervezet kezdeményezé­sére egyaránt vonrtVozi1;. Ahogyan a belépésnél szigo- rúan; ügyelünk a Párttagság önkéntes vállalására, úg" biztosítanunk kell ezt. a kilé­pésnél is. Ha a párttag u?v érzi. hogy valamilyen oknál fogva nem képes megfelel i a megnövekedett követeim - nyéknek, joga van arra. ho°v kérje a kilépést, A párttag­sággal járó kötelezettség? ; teljesítése nem mindig kön' - nyű. komoly helytállási, minden szempontból bizonyos többletvállalást követel. Vad­nak esetek, araikor ezeknek a teljesítése saját vagy szub­jektív szándékból független okok miatt nem lehetséges A különféle konfliktusok ei- keriilése és kiéleződésük meg­akadályozása érdekében cél­szerű a kilépés kezdeménye­zése. A gyakorlat azt is mu­tatja, hogv egyes párttagok nem mindig márki fel kon­zekvensen ilyen szempontból a helyzetüket. A kilépést ezért nem lehet csak a párt­tag önkéntes elhatározására bízni. Szükség van arra. hogy az alapszervezet is fellép­hessen kezdeményezően. ha a párt érdekei azt megkíván­ják. A demokratizmus erősítését szolgálja. hogy a módosítás egyértelműbbé teszi: mikor kell pártfegyelmi eljárást in­dítani és kinél kell pártbün­tetést alkalmazni. Továbbá hasonló okokból kötelezi a pártszerveket, hogv fegyelmi ügyének tárgyalására meg kell hívni a párttagot, ami feltétlenül többet jelent a% eddigiektől, amikor is csak a párttag személyes meghallga­tása volt kötelező. A módosítások a fegyelmi eljárással kapcsolatban ,s nagyobb szerepet biztosítanak az alapszervezeteknek, mert kötelezik a felsőbb pártszer­veket, hogy a fegyelmi dön­tés előtt meg kell ismerniük a taggyűlés állásfoglalását. Az alapszervezeti munka erősítésére irányuló törekvés fejeződik ki abban a módosí­tásban is, amely az évenként tartandó beszámoló taggyűlé­sek feladatát bővíti a meg­választott bizalmiaknak a taggyűlés által történő meg­erősítésével, valamint új megállapításként az alapszer­vezetnek a személyi és ká- derkérdésbeni jogkörének gyakorlatával. A szervezeti szabályzat tervezet több fontos módosí­tást tartalmaz a párt műkö­dési rendjére. Többek között 15-ről 20 százalékra javasol ja növelni a választott testüle­tekbe való kooptálást; java­solja a kongresszusok |5 éves időszakonként történő meg­tartását. E módosítást a gya­korlati tapasztalat indokolja, így jobban összehangolható a párt tevékenysége a terv- gazdálkodás 5 éves ciklusai­val. R. I. _____________________i h ogy minden termelési rend­szert az adottságokhoz kell igazítani. — Attól még nem lesz 80 mázsa kukoricája egy mező­gazdasági üzemnek sem, hogy John Dere traktor dolgozik a földeken — jegyzi meg az igazgató. — Ha a meglevő eszközökben már nincs több tartalék, akkor jöhetnek a termelési rendszerek. A cél azonban csak egy lehet: a nyereséges gazdálkodás. Mérlegelni kell! Megéri? Nem éri meg? A pásztóiak abból indultak ki, hogy a Mátra lábánál fek­szik területük zöme. A föld minősége, az éghajlat, s egyéb tényezők figyelembevételével döntöttek. A kalászosok és a kukorica mellett kísérletez­tek, hogy mely növényfélék legalkalmasabbak a termesz­tésre. Az előbbi kettő bevál­totta a reményeket. Az idén még öt darab SZK—5-ös tí­pusú kombájnt vásárolnak a biztonságos betakarításhoz. — Kedvelt növény a cukor­répa. Az idén 110 hektáron termeszthetjük. Megrendeltük a francia gépsort a hozzátar­tozó eszközökkel. így még a környező termelőszövetkeze­teknek is segíthetünk — ma­gyarázza Juscsák György. A megyében a napraforgó termesztésének már korábban is voltak hagyományai. Ezt folytatják a .Pásztói Állami Gazdaságban, termelési rend­szerben. A növényfélék kö­zött az idei újdonság a faj­taborsó. Gépi betakarítása már megoldott, s a vetőmag­kikészítés folyamatos mun­kalehetőséget biztosít az ál­lami gazdaság dolgozóinak. A lucernamag előállításában már kedvező tapasztalatokat szereztek. Törekvésük, hogy a különböző növényfélék vető­magtermelői legyenek, s eny­hítsenek a megye mezőgazda- sági üzemeinek efféle gond­jain. , A mezőgazdaság fejlődésére jellemző, hogy az iparszerű termelés az állattenyésztésben is egyre nagyobb teret hódít. — Évente 250 darab hízó­marha és 110 vagon sertéshús kibocsájtására rendezkedhe­tünk be. Eltekintünk a nagy beruházásoktól. A meglevő épületeket alakítjuk, korsze­Lehet tallózni a tevrek kö­zött. Valamennyi egy célt szolgál, az iparszerű termelés szélesítését. Tárgyalnak a re­pülőgépes növényvédelem új formájáról, milliókat fordí­tottak és fordítanak az anyag- mozgatás korszerűsítésére. Az idén terménytárolót építenek, a termés veszteségmentes megóvására. — A szakemberek és a dol­gozók egyaránt megértették, hogy a fejlődés enélkül el­képzelhetetlen, s erről győz­tek meg bennünket a kong­resszusi irányelvek is — mondja Juscsák Gyöpgy, aki a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdasában dol­gozott, ahol ug3rancsak élen­járnak a mezőgazdasági ter­melés ..újításában”. így nem qsoda, há a Pásztói Állami Gazdaság vezetője gyakori vendége régi munkahelyének, hiszen az „első kézből” ka­pott információk a termelési rendszerekből hasznos szer­zemények. Az elmúlt év ta­pasztalatai minden esetre ezt mutatták. Sz. Gjí. Nem kerülhet idegen wís a Balatonba Illetékes vízügyi szervek sutt nem találhatóik. A tóban, behatóan foglalkoztak azzal, kicsapódó biogén mészkristá- hogy utánpótlásra szorul-e a lyok — a kalciumkarbonát — Balaton vízkészlete. Megvizs- érdekes és előnyös folyamato- gálták a Duna és a nagyobb- kát indítanak ed. Ezek járul- dunántúli folyók vizét, a tó- nak hozzá — a többi között ba való bevezetésének lehető- — a tó nagy területén az al- ségét, a vízkeveredés esetle- gásodás. meggátlásához. és le­ges hidrobiológiái hatásait. nyegében lassítják a tó elöre- Valamennyi vizsgálat sem- gedésének természetes íolya- lege-s választ adött a kérdés- matat. re. A Sió közvetítésével a A Balatoni Vízvédelmi Bi- Dunából történő vízutánpót- zottság vizsgálatai szerint áb­rás terve, vízminőségi okok szólót értelemben nincs ba- miatt tárgytalanná vált. A latoni vízhiány, csupán azév- Rá-ba. valamint a Dráva vi- szaki elosztód ás okozhat eüé- zének felhasználása nem ki- réseket. Jelenleg nyaranta 96 nál jó megoldást, egyrészt millió köbméter vizet hasz- költségsssége, másrészt pedig nálhafnak fel a balatonparti az előre fel nem mérhető kivételi művek. Az igények hidrobiológiái hatások miatt, jelenleg még alatta marad­ni drobiológusok kimutatták, nak a lehetőségeknek. Számí- hogy a Balaton vizéhez na- tások szerint 1985-ig nem kell sonló sajátosságok sehol má- nagyobb gonddal számolni. NÓGRÁD — 1975. január 11„ szombat 3 fi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents