Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-09 / 7. szám

/ AZ OLVASÓK ________FÓRUMA S zocialista bi'igád Lükén líitiintetíék a nyugdíjas pálya mestert A MÁV. salgótarjáni Vll-és szakasz pályamesterét, Lassú Imrét a múlt év júliusában a vasutasnapi ünnepség he­reiében búcsúztatták munka­társai, felettesei és szakaszá­nak szocialista brigádtagj 1 Negyvennégy évi vasúti szol­gálattal ment nyugdíjba. A mintegy négy és fél évtizedes vasúti szolgálatának ideje alatt nagyon sok nehézség­gel kellett megküzdenie. A salgótarjáni szakaszon végzett jő munkája megbecsülése­ként hat ízben kapta meg a Kiváló Dolgozó, egy ízben az Érdemes Vasutas, egy ízben pedig a Kiváló Üjító bronz fokozat kitüntetést. A legnagyobb kitüntetést pedig a múlt év végén a fő­városban vette át Rödönyi Ká­roly közlekedés- és postáügyi minisztertől, ugyanis a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nyugállományba vo­nulása alkalmából a Munka Érdemrend bronz fokozat ki­tüntetésben részesítette. Las­sú Imrét, a nyugdíjas pálya- mestert volt brigádja, a Kos­suth brigád továbbra is tisz­teletbeli tagjaként tartja szá­mon. Szűcs Ferenc Mégis kicserélték a helységnévtáblát Az Olvasók Fóruma múlt év november 21-i számában A szabályoknak megfelelően... címmel közöltük a KPM Köz­úti Igazgatóságnál beszerzett információ alapján, hogy a KPM a szabályoknak meg­felelően járt el akkor, ami­kor Katalinpusztát Nőtincs— Katalinpuszta helységnévtáb­lával látta el, noha korábban levelezőnk tollából közöltük, hogy ez mennyire megtévesz­ti a Katalinpusztára utazni kívánókat. A javaslat az volt: nevezzük nevein a gyereket, és helyesen, a félreértések el­kerülése végett a helységnév- táblát cseréljék ki Szendehely —Katalinpuszta feliratú táb­lává!. A napokban levelet káp- tunk a Nőtincs Községi Kö­zös Tanács elnökétől, Kiss Lászlótól, amely csakugyan rácáfol a KPM fenti nyilat­kozatára! Ugyanis az történt, hogy minden tájékoztatással ellentétben a KPM lecserélte a kérdéses és sokat vitatott táblát, és helyette helyesen: Szendehely—Katalinpuszta el­nevezésű táblát helyezett el a kívánt helyen. Csak azt nem értjük, hogy miért kellett a táblákat a KPM-nek novemberben fél­remagyarázni? Litke község központjában, a kis liget tölgyeinek árnyé­kában húzódik meg az ÁFÉSZ élelmiszer önkiszolgáló bolt­ja. A boltban dolgozik a há­romtagú, női szocialista bri­gád Tihanyi Vilmosné vezeté­sével. A brigád kollektívája több éves eredményes munká­ját a szocialista brigád „ezüst” fokozat birtdklása igazolja. Ez éves munkájuk eredménye már az „arany” fokpzat meg­pályázásaként került a bri­gádnaplóba. Nem túlzottan színes ez a brigádnapló, de tartalma annál gazdagabb. Eves vállalásukat a kongresz- szúsi verseny jegyében kilenc pontban foglalták össze. A „szocialista módon dol­gozni” jelszó a feszített 'éves terv túlteljesítésében, a kész­letgazdálkodás javításában, a tejtermékek és konzerváruk választékának bővítésében, a hiánymentes leltár elszámo­lásában, a munkavédelmi elő­írások szigorú betartásában, a balesetek kiküszöbölésé­ben testesült meg. A „szocialista módon ta­nulni” jelszó a brigádtagok Egy közérdekű ügyről sze­retnél? említést tenni, amely december 5-én történt meg velem és több társammal. Er­re a napra hajnal 3 órától 5 órági nyúlfelvásárlást hirdet­tek meg Nagybátony Bánya­városban. Majercsik József helyi megbízott felvásárlónál. Többen éjszakai műszakban dolgoztunk, én hajnal 4 óra­kor kaptam eltávozást a mun­kahelyemről. és 4 óra 15 perckor már a felvásárlási helyen voltam. Húsz darab 3,50 kilogrammos nyulat vit­tem a kijelölt helyre, a fel­vásárolt mennyiséget szállító autó pedig 4 órakor már el­ment. A felvásárló kérte a szállí­tókat, hogy várjanak még, mert többen nem jöttek meg, azok. akik már hetekkel tz­szakmai önképzésében, a bri­gádnál tanuló Mosó, Ildikó segítésében, valamint a poli­tikai oktatásban való részvé­téi útján nyer megoldást. A „szocialista módon élni” jelszó megvalósítása érdeké­ben a brigádtagok egymás iránti kötelezettségein túl már a vállalásaikban is megfogal­maztak egy nemes törekvést, miszerint egy több gyerme­kes cigány családot patronál­nak. Vállalásuk e pontjának messzemenően eleget tettek, hiszen szeptember elején Csik Barna gyermekei részére meg­vették az iskolai füzeteket, el­látták őket tankönyvvel és iskolatáskával, s több ruha­darabot is juttattak számukra. Az anyagi segítségen túl, fi­gyelemmel kísérik a gyerekek iskolai szorgalmát is, hisz’ tö­rekvésük éppen az, hogy a megkülönböztetésnek még az árnyékát is eloszlassák. A bri­gád másik két tagja: Kálmán Irén és Pál Lászlóné is a bri­gádvezetővel egy akaraton vesz részt minden megmozdu­lásban. Amikor kitelepülés­ről, vagy bemutatók és vásá­előtt bejelentették nyulaikat felvásárlásra. Ezek a nemtö­rődöm emberek azonban nem várták meg az időhatárt, az 5 órát. Négy rekeszből szedtem össze egy szállító kiskocsiba a myulaimat, majd visszavíve szét kellett szedni a négy re­keszbe. A testvéreket nem si­került összeválogatnom, így kitört a nyúlháboirú. Össze­vissza harapdosták egymást Ez az egyik baj, a másik pe­dig, hogy a súlyhatárt meg­haladják és 7 forinttal kilog­rammonként kevesebbet ka­pok értük. Ez volt minden­nek a teteje, de az egész év tele volt különböző bajokkal. Nem lehetett kapni nyúl- tápot, árpával próbáltam ke­verni, nem akarták enni, mi­rok rendezéséről van szó, mindhárman csatasorba áll­nak, hogy a vásárlók meg­elégedését elnyerjék, s a szö­vetkezet hírnevét pedig nö­veljék. A rárósi kulturális na­pon már hagyomány, hogy az ő sátrukban lehet elsőként vásárolni az édességet, mivel a kirándulóhely kapujában, a legzsúfoltabb helyen vál­lalják a letelepülést. . A községben híres ez a bri­gád arról is, hogy a társadal­mi ünnepek alkalmával a bolt kirakata mindig kifejezi az ünnep politikai tartalmát. Tár­sadalmi munkából ez évben is. derekasan kivették részü­ket. Az üzlet és raktár nagy- takarítása, de még az István tér rendben tartása is kezük nyomát dicséri. A szövetkeze­ti tagság elismeri a brigád jó munkáját, hiszen a bolt­ban szinte városi színvonalon megtalálható minden élelmi­szer és könnyű háztartási cikk. A brigád kollektívája minden elismerést és dicsére­tet megérdemel. Dudás Pál KPVDSZ MB-tag re megszokták, árpát nem le­hetett kapni. Ég ilyen kínos nevelés után jött a még kíno­sabb eladás. Volt eset, ami­kor este 7 órától éjfélig tar­tott a felvásárlás és a kifize­tés. A felvásárlási súlyhatárt felemelték 2.30-ról 2,50 kg-ra, a felvásárlási árat pedig ki­lónként levették 32 forintról 27 forintra. Minit sok más nyugdíjas én is szórakozásképpen akartam foglalkozni nyúltemyésztés- sel, de a szórakozás helyett általános bosszankodással ta­lálkoztam. Ezek után abba­hagytam ezt a szép szórako­zást. és azt hiszem, hogy na­gyon sokan jutottak erre az elhatározásra. Boros József Nagybátony, Vasútállomás 7. Kitört a nyúlháború Tisztelt Válaszol az illetékes A kérés nem teljesíthető Szerkeszt ő s ég ! Másfél éves kisfiúnk és 5 éves kislányunk lelkes vára­kozásával utaztunk el a nagy- mamáékhoz karácsonykor, 1974. december 25-én Hátság­ra. A családi ünnepre azon­ban gyertyafény mellett ke­rült sor. Az történt ugyanis, hogy is­meretlen okból az utca házal­nak egy részében áramszünet volt. Érdeklődni kezdtem a szomszédoknál, ahol megtud­tam, hogy ez nem szokatlan jelenség itt. Elmentem az il­letékes villanyszerelőhöz, hogy bejelentést tegyek. A csenge­tésre a feleség jött ki, a férje után kérdeztem —, sajnos nincs itthon, kaptam a vá­laszt. Rövidesen elmondtam miért jöttem, miközben a fo­lyosó túlsó végén megjelent a férj házi ruhában. — Sajnos, későn jött — válaszolta a villanyszerelő. Ránéztem az órára, délután fél hat óra volt. Még megkérdeztem a nevét: Kajtor József, villany­szerelő. Másnap délelőtt negyed 9- kor gyulladt ki a villany; Kérdezem, hogy hasonló eset­ben mikor nem késő a beje­lentés? Az emberségen, vagy a kötelességen esetleg mind­kettőn kívül szükséges-e még valami ahhoz, hogy ne ismétlődhessen meg ilyen? Dr. Czelleng Ferenc 1114 B.-pest, XI. Bartók B. u. 7. Az Olvasók Fórumában no­vember 28-án Előbb otthon lennénk... cím alatt Lukács István nagybárkányi olvasónk a Salgótarján—Lucfalva—Tar viszonylatban közlekedő au­tóbuszjáratokat kifogásolta. A cikkben, javasoltakat kivizs­gáltatta és a vizsgálat ered­ményéről az alábbi tájékozta­tást adta — a 2. sz. Volán Vállalat osztályvezetője Ta­kács István. — A levél írója azt javasol­ta vállalatunknak, hogy Luc- falvára az utasokat ingajárat­tal szállítsuk. Indokolásul azt hozta fel, hogy a rossz út, és a betörés miatt a járatok a 16 kilométert majdnem másfél óra alatt teszik meg. Ez az indokolás téves, ezért a laf>on keresztül hívjuk fel szíves fi­gyelmét az 1974—75. évi hiva­talos autóbusz-menetrend 6040 vonalára, mely szerint Salgótarján—Nagybárkány kö­zött, ami Salgótarjántól köz­vetlen 18,4 kilométer, lucfa-1- vi betöréssel 22,4 kilométer, a járatok menetideje 47 perc. Az ingajáratra vonatkozó kérést nem áll módunkban teljesíteni egyrészt a többlet- autóbusz-szükséglet miatt, másrészt mert az utazóközön­ség nagyobb részének érde­keivel ez nem lenne össze­egyeztethető. Ugyanis a járati útvonal sajátossága miatt ugyanilyen betérő szükséges Nagybárkányba és Kisbár- kányba is, ezért esetleges módosítás esetén 1 a lucfalvi utasok is joggal fordulhatná­nak vállalatunkhoz hasonló kéréssel, sőt a sámeonházi dolgozók is azzal, hogy se­hová ne térjen be, mert eb­ben az esetben ők a jelenlegi 70 perc helyett kb. 35 perc alatt érnének haza, illetve ér­nének be Salgótarjánba. ★ A levél másik részében em­lített konkrét kéréssel kap­csolatban megállapítottuk, hogy a Tarról induló 6040/189. sz. járat gépkocsija műszaki meghibásodás miatt a vona­lon- leállt, a gépkocsivezető Salgótarján,bői kért műszaki mentést és egyidőben gon­doskodott a 6040/167. sz. já­rattal az utasok - elszállításá­ról. A késés miatti bejelentés tehát jogos, de az adott eset­ben sem a gépkocsivezető, sem a forgalmi szolgálat azt elhárítani nem tudta. A mű­szaki meghibásodást a gépko­csivezető előbb megkísérelte elhárítani, de ez nem sike­rült. S ha a meghibásodás után rögtön jelentette volna, a késés mintegy 30—40'perc­cel lett volna csökkenthető. A gépkocsivezetőt ezért szóbeli figyelmeztetésben, illetve ki­oktatásban részesítettük. A késés miatt az utazóközönség szíves elnézését kérjük. Körseíesített tanulságai A Hazafias Népfront bá­nyaterületi aktívái közérdekű társadalmi munkaakciót szer­veztek. A szervezésben és tet­tekben egyaránt a terület ta­nácstagjai is kivették részü­ket. „Három fél vasárnapot a közösségért” mozgalmat hir­dettek meg a XI. pártkong­resszus és városunk felszaba­dulásának 30. évfordulójának tiszteletére. A tervezett munkát két népfront- és két tanácstagi körzet hajtotta végre, a leg­nagyobb egyetértésben, össz­hangban, Csak szólni kellett és jöttek! A lelkes munka so­rán azonban érdektelensé­gekkel, közönyösséggel is ta­lálkoztunk. Az előre felkért tizenöt garázstulajdonosból Jancsó István 20 éve kézbesíti a leveleket, újságokat, küldeményeket Jobbágyiban. Munkáját nagy szeretettel, fá­radhatatlanul végzi (Herbst Rudolf felvétele) Feissabadulásunkat ünnepeltük A többi környező falvak- színvonalon maradandó U­hoz hasonlóan Ludányhalászi- ményt nyújtani a lelkes kő­bán is sor került a község zönségnek. A régi harci me- felszabadulása 30. évforduló- lódiák bemutatásának is akadt jának megünneplésére. Gaz- gazdája: Szeles János előadá- dagon színezett, mindenkinek Ságban. A szabadság emlékét tetsző, és ebből fakadóan hosz- idézte vissza szavalatában szú időre felejthetetlen éL- Szeles Klára, ményt nyújtó műsoros prog- Ezután a művelődési ház ramot rendezett a ludányhalá- kultúrcsoportja lépett szín- szi kultúrház vezetősége. A re. A népi hagyományokat Himnusz után párbeszédes ápoló műsor keretében Ge- szavalat hangzott el, melyet röcs Mihály liarmónikaszóló- Púszta Istvánná, a ludfnyha- ja‘ hangzott el. Majd a ve- lászi II. Rákóczi Ferenc Ál- gyeskórus énekelt. Ezt köve­talános Iskola tanára és Nagy tőén pedig Szeles Csaba és Kálmán, a szécsényi Nógrádi testvére, Szeles János citera- Sándor Gimnázium tanulója játéka következett. A gazdag adott elő. A műsorban fellé- műsort táncmulatság követ- pett a ludányhalászi felnőtt te, illetve zárta be. vegyeskar, amelynek ez al- Rubint János kálómmal is sikerült magas Ludányhalászi Ünnepélyes csapatgyűlés Országszerte javában foly­nak a felszabadulási ünnep­ségsorozatok. Erről beszéltei kell. Azért, hogy most így élhetünk, a múltban előideink sokat szenvedtek. Hálával és megemlékezéssel tartozunk ezért. Városunk felszabadu­lásának 30. évfordulója al­kalmából ünnepélyes csapat­gyűlést rendezett a Gábor Áron úttörőcsapat. Diákok és szülök zsúfolásig megtöltöt­ték a Bányász Művelődési Ház színháztermét. Öröm volt nézni a szép egyenruhába öl­tözött kisdobosokat és úttörő­ket. örültem, hogy meghí­vást kaptam, mint volt diák és részt vehettem az ünne­pélyen. A Himnusz eléneklé- se után a legkisebbek léptek a színpadra. Énekeltek, fu­rulyáztak a kisdobosok. Az énekkar többször is szóhoz ju­tott. Volt hegedű- és zongora- játék is. Felcsendült Váci Mi­hály és a megyében született Jobbágy Károly verse is. Volt megemlékezés és beszá­moló. S végül a csapatvezető kitüntetéseket és jutalmakat adott át az eddig legjobban dolgozó úttörőknek. A csapatgyűlések szülők nélkül szoktak lezajlani, ör­vendetes volt, hogy ezúttal a szülőket is meghívták és a szülök nagy számban el is jöt­tek. Közösen együttműköd­ve lehet csak eredményes ok­tató-nevelő munkát végezni, így, közösen kell az életre és munkára nevelni a fiatalo­kat. Bodor Imre S.-tarján, Fazekas Mihály u, 4, társadalmi munka mindössze öten vettek, részt a munkában, a garázs előtti járdaépítésnél. Ilyen . formá­ban. fordított háitat a közérde­kű munkáinak az Ingatlanke­zelő Vállalat is, pedig a vál­lalat dolgozóinak, alkalmazot­tainak legnagyobb része - az említett gyalogjárdán közelí­ti meg munkahelyét. Ma már kulturáltan közlekednek, de mások jóvoltából. Csaknem 300 méter hosszú járdát építettünk meg, a bá­nyakolóniát és a vásárterét összekötő volt bányai iparvá­gány helyén. Mindenki ürö­mére. kedvére használtul? fel az 1973-as esztendőben vég­zett társadalmi munkánk ér­tékéért elnyert 50 ezer forint tainácskörzeti jutalmat. E munkáink eredményével 1974-ben is gazdagodva szé­pült és kulturálódott a két körzet munkásainak barátsá­ga. Ez úton fejezzük ki kö- gzönetünket és elismerésün­ket azoknak a bányászoknak, vasúti és bányamy-ugdajasok- naik, diákoknak, alkalmazot­taknak, akik hazafias tettek­kel bizonyították a város és a lakókörzetük szeretetét. Tóth Gyula S .tarján, hány a te fii le ti HNF-elmök NÖGRÁD — 1975. január 9., csütörtök 5 |

Next

/
Thumbnails
Contents