Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-08 / 6. szám

Egy határosat nyomában Fiatalok Kisterenyén Az ifjúságpolitikai határo­zat és az ifjúsági törvény megjelenése óta közel öt esz­tendő telt el. Ezekben a do­kumentumokban hosszabb távra meghatározták az ifjú­ság körében végzendő tenni­valókat. A közelmúltban Kis­terenyén a tanács számvetést végzett, hogy mit tettek 1970 óta az ifjúságpolitikai hatá­rozatban foglaltak megvalósí­tásáért. A fiatalok megítélésében csökkentek a szélsőségek, az állláspontok közeledtek egy­máshoz. Az idősebbek is el­ismerik, hogy a fiatalok zö­me becsületesen él, dolgozik és tanul. Tevékenyen vesznek részt a népgazdasági célok és a községpolitikai feladat-ok megvalósításában. A párt és a KISZ irányításával részt vállalnak a politikai és .tár­sadalmi rendezvények szerve­zésében és lebonyolításában. Nem közömbösek. Az őszi be­takarítási munkák idején pél­dául több száz munkaórával siettek a mezőgazdasági dol­gozók segítségére. A fiatalok jellemének for­málásában jelentős szerep há­rul a munkahelyre. A tere- nyei fiatalok zöme az ipar­ban, kis része a mezőgazda­ságában dolgozik, sokan kö­zépfokú iskolában tanulnak. Tapasztalat, hogy az utóbbi két esztendőben közéleti akti­vitásuk fokozódott. A nagy­községi tanácsban tizenketten, a pártbizottságban négyen képviselik a fiatalokat. Bát­ran, jóindulattal, és lelkese­déssel. Politikai és kulturális ne­velésük helyzete megfelelő. A nagyközségben két KISZ- csúosivezetőség működik. A párt- és KISZ-oktatásban fej­lesztik politikai világképüket. Kedvező hatással vannak re­ájuk a tömegkommunikációs eszközök, amelyek iránt élén­ken érdeklődnek. Kisterenyén járási könyvtár működik, így az ifjúság könnyen hozzájut az értékes irodalmi alkotá­sokhoz. Az elmúlt évben a művelődési ház vonzó progra­mot dolgozott ki, ezért nem csodálható, hogy a fiatalok jelentős számban vettek részt színházi bemutatókon és iro­dalmi esteken. A legfiatalab­bak részére bábszínházát, gyermekszínházi műsorokat szerveztek. A szabad idő cél­szerű- felhasználását kiscso­portos szakkörökben oldják meg. A nagyközség területén több KISZ-klub működik. Az ifjú­ságpolitikai határozat megje­lenése óta a tanács anyagi támogatásukra évente 90 ezer forintot biztosít. Ebből* jut a gimnázium. Rákóczi-bánya- telep, Kisterenye-bányatelep és a tanácsi KISZ-klub fel­szerelésére. és működésére. Az általános iskolás koirú- alkra is gondolt a tanács- Mozgalmi tevékenységük színvonalának emelésére el­határozták. hogy a népkerti volt kastélyt ifjúsági házként adják át az idén rendelteté­sének. Korszerűsítésére a ta­nács több százezer forintot fordát. Ifjúság és sport elválaszt­hatatlan egymástól. A sporto­lási igények kielégítéseben nem sikerült az elmúlt évek­ben fejlődést elérni. Tervezik, hogy az idén sportklubot lé­tesítenek Kisterenye-bánya- telepen. Rózsásabb a helyzet az oktatási, intézményekben, ahol a diákok sportolása és testnevelése megoldottnak te­kinthető. A lakáskérdés fontos mér­céje, hogy miként élnek a fi­atalok- Az ifjúságpolitikai ha­tározat óta a nagyközségben csupán nyolc OTP-lakás épült. Állami lakásépítés az idei tervben sem szerepel. La­kásgondjai elsősorban a fiatal házasoknak vannak. A tanács elsősorban közművesített te­rülettel tud a segítségükre si­etni. A lakásgondok enyhíté­sére tárgyalásokat folytat az OTP-vel, melyek — ha ered­ménnyel járnak — nyomán 80 OTP-lakás felépítésére van kilátás. Amikor egy-egy taná­csi lakás megüresedik, a le­hetőségeken belül a tanács lakáselosztó bizottsága a fi­atalok igényeit is figyelembe veszi. Ám tudomásul kell venni, hogy e téren a tanács lehetőségei korlátozottak. Miként élnek a fiatalok Kisterenyén? Életszínvona­luk hasonló, mint a felnőtte­ké. Keresik helyüket a társa­dalomban, melynek hasznos polgáraivá kívánnak válni. r- i. Meggyorsítják a Duna folyását r 1978-ig a magyar részen 204 pes és alacsony vízállás ese- szakaszon a víz folyását. Ez- tttillió forintot, a csehszlovák tén is megfelelő vízmélység által az osztrák Duna-sza- oldalon pedig 180 millió ko- legyen a hajózható mederben, kaszról érkező hordalék to- ronát költenek folyamszabá- Ezt úgy érik el, hogy mester- vább sodródik. A tovább sod- lyozási munkákra a Duna séges partfal kiépítésével, ródó hordaléknak ezután a szigetközi, illetve a csallókö- újabb víz alatti kőgátak tele- kiszélesedő Gönyű alatti fő­zi szakaszán. A munkák azt pitésével, a Duna-ágak rende- lyószakasz medrében már a célt szolgálják, hogy köze- zésével meggyorsítják ezen a bőven van hely. „Hat vagytok ti régi játszótársak..." Salgótarjáni emberekről új tv-sorozat kezdődik Pásztor Ferenc szerkesztő riporter az adás egyik szereplőjé­vel, Babjak Lajos lakatossal beszélget Néha, az ember álmodozá­saiban félelmetes nosztalgiá­val tolul elő a gyermekkor. Van, amikor csak egy mozdu­lat kell, egy rég elfelejtett il­lat érzése, egy meglévő, de kimondatlan mondat, ami le-. ülepedett már az agysejtek között, s újra ott érzi magát az ember a húsz, huszonöt, vagy még több évvel ezelőtti világában, A gyermekkorban. Amikor még rácsodálkozott a világira, de a világ, az ak­kori, szerető arcsirnítások he­lyett pofonokkal illette zsen­ge életét, s amikor nyiladozó értelme még csak látta, de nem értette meg a miérteket, a történések hátterét. 1936-ot írtak akkoriban, s az acélgyári iskola első osz­tályába jártak a rna lakato­sok, az üzemvezető, a tudós, a pilóta és a többiek. Az ő életüket, hetüket, mutatja be az a tv-sorozat, amelynek, első adását ma este nézhet­jük meg. A sorozat szerkesz­tő riportere Pásztor Ferenc. — Itt születtem én is Tar- jánbam, itt töltöttem el fiatal éveimet. Ezer szállal kötőd­tem, s kötődöm ma is a vá­rosihoz és olyan szaros ez a kapcsolat, hogy végigkísér életemen. 1936-iban az acél­gyári — ma Malinovszkij úti iskolában kezdtük el általá­nos iskolai tanulmányainkat Borsos Gábor tanító úr — ma a Sromfeld Aurél gépipari technikum nyugdíjas igazga­tója — felügyelete mellett. Aztán, hogy végeztünk, ki er­re, ki arra vetődött. Sokan az acélgyárba mentünk, ipart ta­nulni, s ott is dolgoztunk, amíg az élet előre nem tud­ható, > kiszámíthatatlan hívá­sai más felé nem szólítottak. Pásztor Ferencből újságíró — ma,a televízió aktuális ro­vatának főmunkatársa — lett. — Már gyermekkoromban bennem volt az írás iránti vágy, s máig sem tudom, ösztönösen-e arvagy tudattala­nul is, az a cél lebegett előt­tem: írni. 1948-ban Pestre került, a Szikra című — a mostani Magyar Ifjúság jogelődje — laphoz, dolgozott a Szabad Népnél, majd a hadsereg lap­jánál, a Hazáórt-nál. 1959- ben, a hőskorban került a Magyar Televízióhoz. — Eddig életem során min­dig a munkásokkal foglalkoz­tam. Sorsukkal, gondjaikkal, életükkel ismerkedtem, s úgy istenigazából sosem tudtam eddig más talajon megélni. Mert aki egy gyárból indult útnak, miként mások, s én is, sokkal könnyebben megértik a világot. Sajnos, mostanság olyasfajta szemlélet alakult ki, hogy nem életcél, nem karrier munkásnak lenni. Pe­dig állítom, nem így van: a dolgozók a közélet legfonto­sabb személyiségei, s igen is, a munka lehet gyönyörűség, sőt, karrierek alapja. A film­sorozatban is, volt osztálytár­saim életén keresztül, erre adok bizonyítékot. Egyéves, nagy szeretettel végzett munkával készült el a filmsorozat, s a régi emlékek felelevenítése mellett kibon­takozik benne Salgótarján je­lene: a megváltozott emberek és munkakörülmények, a vá­ros új, képen talán még sok­kal szebb, monumentálisabb arculata. Pártszervezeteit a városért A ki manapság ellátogat egy-egy városi körzeti pártszervezetbe, azt tapasz­talja, hogy figyelmük előteré­be mindinkább a lakóterület mindennapi élete, a környe­zet és az életfeltételek fej­lesztése kerül. A korábban szűkebben értelmezett alap­szervezeti élet kérdésein túl a körzetekhez tartozó kom­munisták mind nagyobb mér­tékben részt kívánnak venni a városuk fejlődését szolgáló közéleti tevékenységben is. Tegyük hozzá, hogy ehhez a feltételeik is egyre kedyezőb- bek. Az utóbbi években a pártalapszervezetek munkája jelentősen fejlődött, szerve­zeti életük tervszerűbbé, tar­talmasabbá vált. Fokozatosan növekszik tagjaik száma is: nem egy városban, a párttag­ság mintegy tíz százaléka tar­tozik a körzetekhez. Salgótar­jánban ez a szám megköze­líti a 24 százalékot. S az ide átjelentkező párttagok zöme ma már nemcsak nagy élet- tapasztalattal, de a párt- és közéleti munkában szerzett jártassággal is rendelkezik. E kommunisták többsége jogo­san igényli, szellemi és fizi­kai frissességük pedig lehető­vé is teszi számukra az aktív, közjót előmozdító' társadal­mi munka végzését. Ahol a pártszervezet vezetősége, mint a síküveggyárban, érdemben segíti a nyugdíjba kerülő kommunisták számára az új körülményekbe való beillesz­kedést, ott a körzet által igé­nyelt pártmunkához hamar megjön a kedvük. S ha a kel­lő tájékoztatás és útbaigazí­tás kíséretével adott párt- megbízatásuk igazodik érdek­lődési körükhöz és korábbi mozgalmi, közéleti tapaszta­lataikhoz, akkor eredményes részvevői lesznek a terület politikai életének. Hogy a körzeti pártszerve­zetek — Salgótarjánban 18 r — 'Ä forgatásai alaiS vala­hogy én is megszerettem Pásztor Feri városát, a ma­guk Salgótarjánját — mondja Szűcs László, aki Kende Már­ta és Radó Gyula mellett, a filmsorozat egyik rendezője. — Kedvesek, egyszerűek az emberek — nemcsak a sze­replők —, igazán szerettem itt dolgozni — vélekedett ha­sonlóképpen Zentai Jáno6 hangmérnök is. Hét emberről, a szerkesztő riporter hét volt osztálytársá­ról szól a sorozat. S akivel ma, elsőként megismerkedhe­tünk, Jekkel Rudolf, a pilóta. Beszélgetésünkkor éppen Algírból hozta haza a MA­LÉV egyik utasszállító gépét. — Nem fáradt? — öt és fél millió lehajó­zott kilométer után már nem. Hozzászokik az ember, s ha nem repülhetne, már hiá­nyozna a gép. Hogyisne: hiszen egész éle­tét a repülés töltötte ki idá­ig­van — érdemben és haszno­san tudják segíteni városuk fejlesztését, az az irányító pártszerveken is múlik. Vagy­is azon, mennyire készítik fel és tájékoztatják őket, a kap­csolatok rendjét. így elkerül­hető, hogy egyes lakóterületi alapszervezetek túllépjenek hatáskörükön, s olyan kérdé­sekben is dönteni kívánja­nak, amelyekben csak az egész város helyzetét áttekintve le­hetséges állást foglalni. Az irányításnak és felkészí­tésnek, a munkába történő bevonásnak több jó módsz.ve és formája alakult már ki. Elismerően lehet szólni azok­ról a párt- és tanácsi szer­vekről, amelyek a városfej­lesztési tervek kialakításához rendszeresen igénylik a körze­tekben dolgozó kommunisták és párton kívüli segítőtársaik véleményét, közreműködését. Salgótarjánban, de Balassa­gyarmaton is — igen helye­sen — meghívják a körzeti pártszervezetek képviselőit olyan tanácskozásokra, ame­lyeken a város helyzetéről, lövőjéről esik szó. Részt vesz­nek a városi pártbizottságok kibővített ülésein, a tanácsok és népfrontbizottságok érte­kezletein, ahol javaslataik­kal, észrevételeikkel teljeseb­bé teszik a városfejlesztést szolgáló terveket. Természetesen e tanácsko­zásoknak fontos szerepük van abban is, hogy segítenek rangsorolni a javaslatokat és' igényeket. A lakosság közötti lömegpolitikai munkához ugyanis a körzeti pártembe­reknek ismerniük kell a meg­valósíthatatlan kérések eluta­sításának indokait éppúgy, mint a körzetüket érintő táv­lati elképzeléseket. Mindezek ismeretében tudnak megala­pozott, reális munkaprogra­mot kialakítani. A várospolitikai elképze­lések megismertetésére, a kommunisták és a párton- ■kívüliek aktivizálására jól bevált és egyre inkább terje­dő forma a körzeti pártalap- szervezetekben a fórum jel­legű taggyűlések, illetve párt­napok szervezése, mint Sal­gótarjánban az I-es körzetben. E pártrendezvényeken a párt, a tanács, a népfront városi vezetői adnak választ az elő­zetesen összegyűjtött, illetve a helyszínen feltett kérdésekre. E fórumokra helyes meghívni a körzet területén tevékeny­kedő párton kívüli társadalmi aktivistákat, így a tanácsta­gokat, a KISZ-szervezet veze­tőit, a lakóbizoktságok veze­tőit. Egy-egy fórumpártnap után jó alkalom adódik a kö­zösségért fáradozó kommu­nistáknak fs pártonkívüliek- nek a helyi tennivalók egyez­tetésére, új elképzelések meg­fogalmazására. A körzeti pártalapszerveze­tek valójában csak akkor tudnak hatékonyan segíteni a várospolitikai elképzelések megvalósításában, ha képesek a területükön élő pártonkí- vüliek minél nagyobb töme­gét maguk köré tömöríteni, a helyi feladatok elvégzésére mozgósítani. Ebben sok hasz­nos tapasztalattal rendelkez­nek már pártszervezeteink. Ezek közül az egyik legfigye­lemreméltóbb törekvés, hogy ■ahol a körülmények ezt lehe­tővé teszik, mint például Som- lyó-bányatelepen, létrehozzák a lakóterületi KlSZ-alap- szervezetet és otthont nyúj- tanak számára a körzeti párt- szervezet helyiségében. Ez ugyanis összeköthető egy olyan klubélet kialakításával, amely nem kizárólag a fiatalok igé­nyeire épül, hanem más réte­gek és korosztályok érdeklő­dését is kielégíti. Mindezek­hez természetesen szükség van bizonyos feltételek meg­teremtésére, így rádió, tv, magnók beszerzésére, folyó­iratok és újságok elhelyezé­sére. Elképzelhető, hogy he­lyet kap itt a városi könyv­tárból kihelyezett fiók is. He­lyes, ha a klub munkáját — különböző társadalmi réte­geket képviselő — klubtanács irányítja, s az több hónapra szóló programot dolgoz ki. Helyes, ha a körzeti alap­szervezet vezetősége megkü­lönböztetett módon segíti a területén megválasztott ta­nácstagokat. Célszerű gondos figyelemmel kísérni a válasz­tói gyűlések, tanácstagi beszá­molók alkalmával elhangzott kérések, javaslatok sorsát, megvalósulását S ha egy-egy okos javaslat, jó kezdeménye­zés elakad, az ügy előremoz- dítása érdekében a pártszerve­zet cselekvőén álljon a ta­nácstag mellé. Hasznosnak látszik az a kezdeményezés is, hogy egyes városókban a körzeti párt­alapszervezetek működési te­rületén létrehozzák a népfront helyi csoportját Ez újabb le­hetőséget nyit a lakóterületi politikai munka továbbfej-; le&ztéséhez, a pártonkívüliek- kel való elevenebb munka­kapcsolat megteremtéséhez.’ Mint ahogy hasznosnak mu­tatkozik az is, hogy egyes he- lyeken a körzeti alapszerve­zetek rendszeres munkakap­csolatban állnak a területükön lévő iskolai szülői munkakö­zösségek tagjaival, népi el­lenőrökkel, önkéntes rend­őrökkel, s a lakóbizottságok vezetőiveL D izonyos, hogy mindenütt meg lehet találni a vá­rosért való közös fáradozás legalkalmasabb formáit, mód­szereit. Munkaprogramjukkal kapcsolódva a város egészé­nek fejlesztésére kidolgozott tervekhez, a lakóterületi párt- szervezetek eredményesen se­gíthetik azok megformálását és valóra váltását. Barkácsolás — 5— 1948-ban jöttem el Tar- jánból, a Kossuth Repülőaka­démiára kerültem. Elvégez­tem, de utána is csupa tanu­lás volt az életem. 1953-ág a Szovjetunióban ismerkedtem a harciigópeitokel, majd haza­térve a erőhöz kerültem. Huszonhárom évesen a ma­gyar néphadsereg ezredpa­rancsnoka volt, közben elvé­gezte a Zrínyi Akadémiát és 1957-íben átkerült a polgári repüléshez, a MALÉV-hez. ahol jelenleg is dolgozik. Pi­lóta, navigátor, rádiós egy­személyiben. Végigrepült már gépével a félvilágon: járt Je­menben, Bombayben, Szaúd- Arábiában is. — Az erdő és a levegő sze­relmese vagyok. Ezért is já­rok vissza, ha tehetem minél gyakrabban Tarjánba, édes­anyámhoz, a rokonokhoz, az ismerősökhöz. Nagyon szere­tem ezt a várost, ahonnan el­indultam, s a fiúkat, akiiekéi együtt voltunk fiatalok. öt mutatja be elsőként a sorozat, s a következő adá­sok során megismerkedhe­tünk majd a lakatossal, a tu­dóssal és a többiekkel is. Karácsony György francia A franciák lassan nem ugyanazt értik barkácsolá­son, amit mi. A barkácsolás amatőr al­kotómunkából amatőr szol-, gáltató munkává lett! Vagy­is: Módszerek és eszközök a világítás felszerelésére. A csempe felrakására, a tapéta felragasztására, a nyitott kan­dalló felszerelése. Szekrényajtók kaphatók, amelyekkel le lehet válasz­tani, szekrény mögé lehet dugni a dolgozó- vagy tanuló­sarkot, az ágyat, fekvőhelyet. Tapétával, textiltapétával le­het bevonni a falat. Saját kezűleg, természetesen. Tex­tilszőnyeggel lehet bevonni a padlót is. Hol van már a falisző­nyeg? Hol vannak a perzsa­szőnyegek? Faltól falig, pad­lótól mennyezetig tartó tex­tilburkolat van, nagyipari elő­NÓGRAD - 1975. ji módra állítású, esetleg házilag fel­ragasztott. S ha végiggondolja az ember, valóban ez a fejlő­désnek nemcsak az útja, ha­nem az egyetlen lehetősége. A technikai forradalom forra­dalmasította a gyártási folya­matot, kiküszöbölve egyre inkább az emberi munkát. Mindenesetre olyan mennyi­ségű terméket hozott létre, amit a kisipari módszerek­kel dolgozó szolgáltató háló­zat nem bír feldolgozni. Az emberi igények pedig nőnek, egyre inkább elterjednek ezek a civilizációs termékek. Mi a megoldás? Amit Franciaországban láttam, Az ipar olyan előkészítettségű árukat termel, amelyeket könnyű alkalmazni, barká­csolva is. A szolgáltató háló­zat pedig a nagypénzűek ki­váltsága és kiszolgálója lesz. (T. A.) ár 8., szerda 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents