Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

1975-től? Botos András Mit is várhat az ember az áj esztendőtől, bármely új esztendőtől? Munkát — erre bizton számíthat — és sikert — erre persze csak reménye lehet. A remények, vágyak azonban nagyon is kézzelfog­ható alapokra épülnek, az óhajokban rendre felbukkan az újabb, a jobb igénylése. De hát szóljanak ők — sportvezetők, sportolók, szur­kolók —, mondják el néhá- nyan, mit is várnak az új évtől? Angyal János edző: Az új évben az SKSE Sl-nél atlé' ta edzősködöm. Remélem, ta­nítványaim sok örömet sze­reznek majd a sportszeretők­nek, és bízom abban, hogy 1975. meghozza a megyei .versenysport fellendülését. Antal István, labdarúgói Csapatomtól, a Nagybátonyi Bányásztól a bajnoki cím megszerzését várom. Keve­sebb sérülés legyen, ha pedig sikerülne magasabb osztályba jutni, ott is helyt tudjon áll­ni az együttes. Antal Lajos, labdarúgó: Az SKSE-től az őszi jó teljesít­mény túlszárnyalását várom. A játékstílus kialakulásával a megfiatalított csapattól az előkelőbb helyezés reális kí­vánság. Baráth Lajos, edzői Az SBTC NB Il-es asztalitenisz­csapatától az élbolyba kerü­lést, a 6. hely megszerzését várom. Célom két-három fiatal játékos beépítése az együttesbe. Mit Bárffai KataUn, vívó: Sze­retnék továbbra is az élvo­nalban, másodosztályú szin­ten maradni. Esetleg egy osztállyal feljebb lépni. Sok munkát — erre számítani le­het — és sok versenyt hozzon az újév. Botos András ökölvívó: Szeretnék a katowicei EB-en dobogóra kerülni. A nemzet­közi tornákon sikerrel szere­peljek, és végül célom az Év Sportolója cím megvédése. Domszky György, sportfel­ügyelő: 1975-ben a szécsényi Vörös Meteor szakosztályai­tól minőségi fejlődést várok. Megalapozódjon a Nógrád megyei atlétikai szakosztály, a községekben a tanácsok igazi gazdáivá váljanak a sportegyesületeknek. Frink Ferenc mesterjelölt: Az új évtől várom, hogy csa­patom, az SKSE az NB II. középmezőnyében végezzen. Szeretném a megyei egyéni sakkbajnokságot megnyerni. Girtl László, az SKSE el­nöke: Több sikert, több baj­noki címet várok a sporto­lóktól atlétikában, vívásban, síben. Remélem, az olimpiai sportágakban számos pont­erős helyezést hoz az újév. Holtner László, a pásztói járási természetbarát-szövet­ség elnöke: Hozzon az újév is sok élményékben gazdag, jól előkészített túrát. Szeretném, ha megvalósulna Pásztó és környékének turisztikailag az eddiginél alaposabb megis­merése, a turizmus további tömegesítése, valamint foko­zódna a környezet- és termé­szetvédelem jelentőségének felismerése. Dr. Horváth István, a me­gyei tanács vb elnökhelyet­tese: A megkezdett úton ha­ladva az új évben sikerüljön az előrelépés, a tömegsport vonatkozásában, elsősorban a tartalmat tekintve. A ver­senysport jelenlegi helyzetét figyelembe véve az utánpót­lás-nevelést illetően még eredményesebb legyen a test­nevelés tagozatos, a sportis­kolák és általában az iskolák sporttevékenysége. Kedve­zően alakuljon az intézmé­nyek, iskolák igazgatóinak sportszemlélete. Huszár István, sportfel­ügyelő: A TOT sporthatáro- zatának gyakorlati megvaló­sulását várom a tsz-sportkö- röknél. A balassagyarmati já- Bás területén létrejött új at­vár fétikai szakosztályoktól pe­dig eredményes munkát, 1975 hozzon a tanácsok és a sport­egyesületek kapcsolatában gyümölcsöző együttműködést, tömegsport vonatkozásában előrelépést. Illés Rudolf edző: Több he­lyi támogatást várok a pász­tói birkózók számára, keve­sebb akadályba ütközzön a munkánk, megoldódjanak a szerelési problémák. Végül ti­zenöt olimpiai pont megszer­zésével teljesednének kíván­ságaink. Kovács Gábor, sportfelügye­lö: Még több érdeklődőt, spor­tolni vágyót várunk az egye­sületbe, a tömegsportrendez­vényekre, a futój, kocogóna­pokra. Emelkedjen a minősé­gi sport színvonala, egyre többen tekintsék szívügyük­. _ V " if íj,;',;,ifi, ü,s «*■• nrffinrf,.: — Bártfei Katalin »ek a sportot Balassagyarma­ton is. Látogassák nagyobb számban a sportcsarnok ren­dezvényeit, fokozódjon a tár­sadalmi aktívák munkája. Juhász Imre edző: Ä Salgó­tarjáni Spartacus NB Il-es női, NB III-as férficsapatától a magasabb osztályban tisz­tes szereplést, megkapaszko­dást várok. Ennek érdekében több edzést, s intenzívebb munkát kell mindenkinek vé­geznie. Kovács János, az et> szakbi­zottságának elnöke: Labda­rúgóinktól — sportszerű élet­mód mellett — ' módosított követelményrendszer becsü­letes végrehajtását várom. Szemléletbeli változás foly­tán jobban lelkesedjenek ma­gáért a játékért. Ennek feje­ben sikerélményekben gaz­dagabb évet remélhetünk. Lamos Pál, szurkoló: Csa­patomtól, az SBTC-től a Téli Kupa megnyerését várom. Re­mélem, hogy fokozottan ja­vuló játékkal a bajnokságban a 8—9. hely valamelyikén végeznek a fekete-fehérek. Lombos István, a Bgy. SE elnöke: A labdarúgócsapattól bajnokságpt, az ökölvívóktól eredményesebb szereplést vá­rok. Hozzon az új év egysége­sebb sportegyesületi veze­tést, széles körű támogatást, az országos bajnokságokon — az olimpiai sportágakban — pedig ponterős helyezéseket. Macska Emil sportfelügyé- lő: Az 1974-hez hasonló ered­ményes évet várok. A taná­csi szervek részéről foko­zódjon a testnevelés és sport iránti felelősség. Május 1-vel sor kerüljön a rétsági öltö­ző átadására. Az eddigiekhez hasonló lelkes, odaadó mun­kát várok a társadalmi aktí­váktól. Mag Tibor, tekéző: Szeret­ném elérni a bűvös ötszáz fás teljesítményt, ami megyei csúcsnak számítana. Az St. Öblösüveggyár NB Il-es csa­patától jobb idegenbeli sze­replést várok, ami alapján nem volna lehetetlen a maga­sabb osztályba kerülés. Mészáros Gábor sportmun­kás: A rétsági járási labda­rúgó-bajnokság eredményes befejezését, a labdarúgással együtt a játékvezetés színvo­nalának emelkedését várom. Pezsgőbb atlétikai élet bon­takozzon ki 1975-ben. Többre legyen képes a magyar labda­rúgó-válogatott, és ismét ven­dégszerepeljen járásunkban az SBTC. Mészáros István, labdarú­gó: A múlt évihez hasonló jó szereplést és második helye­zést várok együttesemtől, a Mátranováki Bányásztól. 13 éve futballozok. Még soha nem állítottak ki. Szeretném folytatni ezt a kedvező soro­zatot Nagy István, testnevelő ta­nár: A megyei kézilabda­sport további fejlődésére szá­mítok 1975-ben. Iskolánkban, a salgótarjáni Gagarin Általá­nos Iskolában elkészülő kézi- labdapálya jobb munkalehe­tőséget biztosít majd. Ettől, és az első ízben megrendezésre kerülő serdülő kézilabda-baj­nokságtól — az utánpótlás ér­dekében — egyre több tehet­ség kibontakozását várom. Nagy Istvánná, általános és középiskolai sportelőadó .-Sze­retném, ha az új évben még inkább közüggyé válna a test­nevelés. Minél több fiatal jut­na el táboroa, túrára. Épüljön 1975-ben községeinkben, fal- vainkban egyre több sport­pálya, kispálya. Palkovics Gyula sportfel­ügyelő: Az 1974-ben rendbe­hozott, megalapozott szaK- osztályok jelentős elő­relépését várom. A felsza­badulási emlékversenyek so­rán az iskolák és a sport­egyesületek közötti együttmű­ködés, — a minőségi sport jelentős fejlődése, az utánpót­lás nevelése szempontjából még hatékonyabb, gyümöl­csözőbb legyen. Simkó Rezső, sportlövő: A teljesítményem fokozásával szeretnék az élvonalba kerül­ni. A versenyzési lehetőségek adottak az MHSZ Zalka lö­vészklubjában, s remélem, nemcsak sportpisztolyban, ha­nem légpisztolyban is sikerül a legjobbak közé jutnom. Szálkái Jenő, sportfelügyelö: Tovább növekedjen a sport • tömegessége az iskolákban, munkahelyeken, a községek­ben. Pásztón létrejöjjön a központi atlétikai szakosztály. Az eredmények szinten tartása mellett az olimpiai sport­ágakban még jobb eredmé­nyeket érjünk el. A községi tanácspk koordinációs tevé­kenységével, a helyi bázisvál­lalatok egyetértésével, támo­gatásával megvalósuljon a IV. ötéves terv feladatainak elő­készítése, teljesítése, a tárgyi, anyagi, személyi feltételek területén egyaránt. Szojka Ferenc, edző: A ma­gyar labdarúgósporttól iz­galmasabb. színvonalasabb já­tékot várok. Szeretném, ha a csapatom, a Nagybátonyi Bá­nyász a múlt évihez hasonló, esetleg jobb játékot nyújtana. Szomszéd Ádám, edző: A Kisterenyei B. Építők lab­darúgó-együttesétől gólképe- sebb csatár-, és biztosabb vé­dőjátékot várok. A képessé­gek birtokában bízok a bent- maradásban. Szőke . István, labdarúgó: Jobb helyezést az SBTC-től, és több első csapatbeli sze­replést várok. Szeretném si­keresen befejezni a főiskolai tanulmányaimat. Szunyogh Tibor, az MTSH elnöke: Megvalósuljon a test­nevelés és sport helyzetének, adott lehetőségeinek felméré­Holtner László sei. behatárolása. Szélesedjen a sportegyesületi elnökségek­ben, sportági szakszövetsé­gekben az a társadalmi erő, amely nélkül a sportmozga­lom irányítása, szervezése, a programok lebonyolítása nem képzelhető el eredményesen. Erősödjön a társadalmi össze­fogás, a testnevelés és sport tömegesítése, a társadalmi és tömegszervezetekkel kiépített kapcsolat, emelkedjen a ver­senysport színvonala. Toflár Lajos, sportfelügyelő: 1975-re várom a tarjám sportcsarnok átadását, az SBTC gazdasági területének lerendezését, széles városi összefogás függvényében, va­lamint a minőségi sportágak továbbfejlődését. Tóth András, testnevelő szakfelügyelő: Általában az iskolai, középiskolai testneve­lés és sport fellendülését vá­rom. Sikerüljön még több fia­talt bevonni a rendszeres, aktív sportmunkába, az egészséges ifjúság nevelése érdekében. Végvári József, az SBTC elnöke: A szakosztályok ki­vívott pozíciójának megerősí­tését. a múlt év jó szakmai, politikai nevelő munkájának továbbfejlődését, az ökölví­vóktól az 1974. évihez hason­ló szereplést várok, a város társadalmi szerveinek támo­gatása jegyében. Szeretnénk a megyék közötti pontverseny­hez még több ponttal hozzá­járulni. Dr: Bedől Sándoraz CPFSH elnöke az 1974-es esztendő be­fejeztével az MTI-nék adott nyilatkozatban értékelte a magyar testnevelési és sport- mozgalom eredményeit, hely­zetét. JAW — Egy é*veí eaeWUt % !Sg­szítettünk mérleget és akkor úgy értékeltük a helyzetet, hogy a rend és a fegyelem megszilárdítása a további eredmények egyik legfonto­sabb feltétele — mondotta dr. Beckl Sándor. Ennek fi­gyelembevételével is elmond­hatjuk, hogy sporfcmozgai- miunk és a siportárányítás szá­mára 1974. kedvező fejlődést hozott. Nagyobb figyelem kö­zepette végezhettük tervező, irányító és szervező tevé­kenységünket, jelentősen elő­reléptünk a feltételek meg­teremtésében is. Hallhatnánk részleteket? — Az iskolai testnevelés- és sport fejlesztése érdeké­ben tett sok irányú intézkedé­sek már kezdik éreztetni ked­vező hatásukat és nyugodtan mondhatjuk, hogy a jövőt illetően különleges fontossá­gúak. — Ugyanez mondható él arról is, hogy a tanácsok ma már a gazda szemével figye­lik, gondozzák a testnevelés és a sport területét. Megyei és városi szinten a területfejlesz­tési programokba is beillesz­tették a testnevelés, a spor­tolás, az egészségesebb körül­mények közötti élet megte­remtését. Van-e fejlődés a tömegsport­ban? — Igen, 1974. a tömegtest­nevelés és sportolás kiszéle­sítésében is előrelépést ho­zott. Az országos sportrey­Számottevő eredmények — következetességet igénylő feladatok pok eseménysorozata külön is jelentős hatással volt, az érezhetően növekvő igények­re. A falusi dolgozók spar­te kiádján, továbbá a mun­kahelyi spartakiádok ese­ményein több mint nyolc- százezren vettek részt. To­vábbi háromszázezer dolgo­zó — ’ többségében fiatal — szerepelt rendszeresen az OSN esztendejében az alapfokú sporteseményeken, rendezvé­nyeken. A szervezésiben a sportegyesületek vezetői, a szakemberek, a tanintézetek nevelői, az igen nagy számú szakszervezeti. KISZ és sport társadalmi aktivista jó mun­kát végzett. Mik a további lehetőségek, teendők? — Hazánkban — az életkö­rülmények változása, a sajtó a rádió és a televízió ered­ményes, figyelemfelkeltő és agitatív tevékenysége nyo­mán. — ma már a testedzés és sportolás iránt folyamato­san növekednek az igények. Feladatunk, hogy ezeket min­den szinten jobban kielégít­sük, étert arra kell töreked­ni, hogy mindinkább előtér­be kerüljön a testedzésben ás sportolásban a rendsze­resség. Ehhez 1975-ben már több lehetőség nyílik az is­mert atlétikai állásfoglalás nyomán. A gyakorlati meg­valósítás az atlétika melett szinte valamennyi sportág alap- ■ jainak szélesítését, a rendszeres cnodol ásnak a megvalósítá­sát eredményeznek. Az atlé­NOGRAD — *475. jcmaót 1„ s*eui» tika mellett egyre sürgetőbb az igény az úszósporttal, az úszással kapcsolatos hasonló határozatta. Bizonyos. hogy az úszósport felkarolása, az ezzel kapcsolatos igények szinte valamennyi területen nyitott kapukra lelnek, meg­értésre és segítségre fognak találni. Mindez megfelel a pártkongresszusra kiadott irányelvek szellemének, amely a testnevelésben és a sport­ban az iskolai testnevelés és tömegsport kiemelt fontosságá­ra hívja fel a figyelmet. Történt-e előbbrelépés az erkölcsi nevelés területén? — 1974-ben a sportegyesüle­tek és szakszövetségek vezetői a nevelési feladatok végrehaj­tását is fontos feladatnak tar­tották, zömében megfelelően foglalkoztak a sportolók em­beri és erkölcsi arculatának, magatartásának formálásá­val. Ennek nagy szerepe volt abban, hogy a válogatottak előkészületeit a legtöbb sport­ágban a rend és a fegyelem jellemezte. • Örültünk annak, hogy a nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek mellett egyre több fiatal edző kapcsolódott a munkába. Példamutatásuk, pedagógiai érzékük,, a fiata­lokkal való bánni tudásuk alapján mind nagyobb hatást tudnak gyakorolni a fiatal sportolók jellemének, erköl­csi-akarati tulajdonságai­nak jó irányban történő for­málására. Mindennek további biztosítására 197o elején or­szágos nevelési konferenciát szerveztünk, amelynek anya­gát a területen és a sportegye­sületekben is megtárgyalják, feldolgozzák. Hogyan értékeli sportoló­ink nemzetközi szereplését? — A versenyévadot már fo­kozatosan a soron következő olimpia előkészületének szol­gálatába állítottuk. Sportolók és szakemberek a felkészülés­ben a hosszú időtartamú, nagy terjedelmű edzésmun­ka elvégzésére törekedtek, s zömében el is érték a kitűzött célokat. — 1974-ben 34 sportág 51 világversenyén vettek részt legjobbjaink. Az olimpián is műsorban szereplő sportágak közül húszban tartottak olyan világversenyt, amelyben ösz- sze lehetett hasonlítani ered­ményeinket, sportolóink, válo­gatott csapataink felkészült­ségi állapotát a világ legjobb­jaival. Az idén szerzett 8 aranyérem, a 7 második és a 11 harmadik hely, a további­akban még 40 IV—VI. helyezés az összességében elért 217 olimpiai pont azt jelenti: az olimpiász félidejében a világ élvonalával nagyjában lépést tudtunk tartani. — Az olimpiai sportágain­kon kívül mindenekelőtt asz­taliteniszben és tekében állták meg világversenyen válogatott­jaink a helyüket. — Sportágainkat illetően biztatónak ítéljük meg hely­zetünket ka jak-kenuban, asz­taliteniszben, férfitomában, vízilabdában és a férfiúszók­nál: ■ bizonyos fejlődés jelei mutatkoznak atlétikában, cselgáncsban, öttusában, te­kében. Nem tudtuk a célki­tűzéseinket teljesíteni birfcct zásban; evezésben, kerékpár­ban, ökölvívásban, súlyeme­lésben, sőt bizonyos mértékig a női tornában sem. Hasonló­kat kell megállapítani vívó­inkról és olimpiai labdajáté­kaink válogatottjairól. Idén sem tudtunk fejlődést mutató eredményt elérni íjászatban, férfi kosárlabdában, férfi röplabdában, vitorlázásban és nem fejlődtek műugróink sem. — Ügy látjuk, hogy alapos elemzés után rögzítenünk kell néhány sportág nemzet­közi jellemzőit, tovább kutat­va a versenyzők előkészíté­sében a legmodernebb mód­szereket. Fontos szakmai és nevelési követelményeket kell az élvonalban szereplő sport­ágaink elé állítani. Remélhe­tően ebben nagy segítséget kapnak szakembereink, spor­tolóink a sportorvosoktól és a tudományos területen tevé­kenykedők részéről is. Hogyan ítéli meg labdarúgó­sportunk jelenlegi helyzetét? — Ismeretes, hogy az el­múlt év labdarúgásunk szem­pontjából nagy jelentőségű volt. E sportágunk elmaradt a nemzetközi követelmények­től, sőt sportmozgalmunk más területeinek fejlődésétől is. Az OTSH ismert állásfog­lalása óta a labdarúgás vezeté­sében, az egész labdarúgóéle­tünkben a felemelkedés érde­kében sok irányú tevékenység zajlott le. A kezdeti szakasz­ban fellépésünk sokszor vál­tott ki ellenkezést, találkoz­tunk értetlenséggel, nem egy­szer meg az intézkedések jo­gosságát te vitatták. Tisztá­ban vagyunk azzal, hogy a sportág helyzete egyik napról a másikra nem változhat meg, úgy látjuk azonban, hogy megteremtettük a szükséges változás alapfeltételeit. Tiszta és világos az az út, amelyen járni akarunk. Meggyőződé­sünk, hogy gyökeres változás most már a tettek arányában következhet be! A labdarúgó­szövetség vezetői is egyértel­műen jelölték meg a klubok­kal, szakemberekkel,_ játéko­sokkal szembeni követelmé­nyeket. A labdarúgás helyze­tének jó irányú változtatása alapvetően a labdarúgás te­rületén tevékenykedők köte­lessége, amihez azonban tü­relemre, megértésre és bizo­nyos időre is szükség van. Melyek az 1975. évi legfon­tosabb feladatok? — Ügy ítéljük meg. hogy egy általános testedzési rend­szer megalkotása egyre in­kább elérhető közelségbe ke­rül. Az első lépéseket az at­létikai állásfoglalással már megtettük, ugyanezt tervezzük más alapsportágakban is. Változatlanul fokozott figyel­met kívánunk szentelni a ne­velő munkának, mivel ifjúsá­gunk mindenoldalú formálá­sában ezt is alapvető társa­dalmi követelményként, tart­juk számon. Nagy munka vár ránk a montreáli felké­szülés 1975. évi szakaszának teljesítésében is. A sportolóknak, sportveze­tőknek, edzőknek, szakembe­reknek, társadalmi munká­soknak, a szurkolóknak, min­den sportban résztvevőnek és azt kedvelőnek sók sikert, jó eredményeket kívánok az új esztendőben. Bízom abban, hogy az 1975-ös esztendő a magyar sport fejlődésének újabb sikeres éste lesz, :

Next

/
Thumbnails
Contents