Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-07 / 5. szám

V Infláció (4.) Ki fizesse a válság árát? Az ősz vége, a tél eleje az Egyesült Államokban mindig a gépkocsi-kereskedők nagy ideje. A posta ilyenkor szál­lítja házhoz a színes pros­pektusokat az új — soha ilyen kényelmes még nem volt, sóira ilyen biztonságos még nem volt, soha ilyen csodálatos nem volt — gép­kocsikról. És megtelnek az 0 i i márkákkal az autószalo­1 k kirakatai, új reklámtáb- iu.cat állítanak tel az ország­utak mentén. 1974-ben ez a nagy autósfesztiivál nem így zajlott le. Az idei kampány­nak két fő sajátossága volt. Az egyik: a tavalyi esztendő­höz képest 38 százalékkal csökkent az új kocsik eladá­sa. A másik — nem kevésbé lényeges — vonás: az eladási nehézségek ellenére az autók ára nem csökkent, hanem emelkedett. Ez a piac törvé­nyeivel annyira szembenálló jelenség megmutatta a szán­dékot: fizessék meg az új ko­csit vásárlók — ha keveseb­ben is vannak — a tavalyi profitot. Ha a teljesség igénye nél­kül végigszaladunk néhány tőtoésorszáigon, meg nézünk né­hány árucikket, kiderül; az árak emelkedését szinte sem­mi sem korlátozza. Az Egye­sült Államokban például a cí.kor négyszer annyiba kerül, mint 1973-tban. Az alapvető élelmiszerek — a tejtől a húsig — átlagosan 40 százan lékkai kerülnek többe. Egy nemrég végzett közvélemény­kutatás szerint a megkérde­zettek 80 százaléka úgy véle­kedett: nem érdemes takaré­koskodni, mert a pénz a kö­zeljövőben nagymértékben elértéktelenedik. Angliában két év alatt a hagyományos népélelmezésd cikk, a marha­hús ára 98 százalékkal nőtt. A London University közgaz­dászai szerint egy év alatt 17,1 százalékkal romlott a pénz. (Nagy-Britanniában csak becsülik az inflációt, hi­vatalos árstatisztikája nincs az országnak.) Olaszország­ban a téli ruhanemű, a hús és a fűtőanyag ára úgy fel­szaladt, hogy a lakosság je­lentős rétegei kénytelenek le­mondani a rendszeres hús­evésről, az új télifcabá tárói, az egésznapi fűtésről. Vissza­esett a könyvet vásárlók, a moziba járók, az újságelőfi­zetők száma. A líra 1974-ben háromnegyedét éri csak 1973-as vásárlóértékének. Már szó esett az országon­ként előidézett inflációról, meg az importált inflációról, s e kettő együttes hatásáról. Hogyan jelentkezik ez Olasz­országban? Az állami költség- vetés hiánya 9 ezer milliárd lira. A rossz és költséges köz- igazgatás, a felesleges intéz­mények százainak kiadása, a pazarló ipar felemészti az erőforrásokat, a termelőbe­ruházások, a fejlesztés elöl. Ugyaniakkor az ország nagy­mértékben rá van utalva a nemzetközé piacra, szinte minden nyersanyagból beho­zatalra szorul. Az import­árak szintje az utolsó évben 82 százalékkal nőtt, míg az olasz exportáruk ára alig emelkedett. Elsősorban ez okozza a már említett óriási méretű költségvetési hiányt. Ki fizesse meg e válság árát? A baloldal a gazdaság- szerkezet átalakítását követe­li, hogy lehetővé váljék a ter­melés növelése. A kormány azonban más úton, a fagyasz­táskorlátozás útján indult eL A hiteleket befagyasztja!, (s ezzel a termeléscsökkenés, a munkanélküliség növekedése azonnal jelentkezik, az ár­emelkedés — állami beavat­kozás híján. — olyan mére­tűvé válik, hogy az életszín­vonal zuhanásával kell szá­molni.) A folyamat ördögi kör. Hi­szen Olaszország hatalmas mérleghiánya, önerőből meg­oldhatatlan. gazdasági bajai még szarosabban kapcsolják az Egyesült Államokhoz, a Közös Piac többi tagállamá­hoz — az importált infláció forrásaihoz. És ráadásul en­nek a kapcsolódásnak még politikai ára is vám amelyet az olasz kormány buzgón meg is fizet: távol tartja a baloldalt a gazdasági, politi­kai gyeplőktől. Napjainkban a 1 tőkéskor­mányok magatartása lénye­gében azonos. (Talán csak a nyugatnémet kormány pró­bálkozik más megoldással.) Céljuk: korlátlanul áthárítani az infláció hatásait a széles néptömegekre, miközben a monopóliumok profitja egyre magasabb lesz. A munkanél­küliek számának növekedése és a szabadjára engedett ár­emelkedés mellett a bérek be­fagyasztása —* az a két leg­fontosabb módszer, amellyel a Heath-ikormány — a koráb­bi konzervatív kabinet — mondta ki a tételt: „Azért súlyosbodik az infláció, mert a telhetetlen munkások újra és újra a bérek emelkedését kényszerítik ki. Minden penny béremelés áremelést hoz ma­gával.” Heath ebbe az elmé­letébe bele is bukott. Most pedig az októberi választáso­kon abszolút többséget kapott munkáspárt „önkéntes” bér­stopja nagyon is hasonló koncepcióról árulkodik. Pedig az infláció okad — mint azt már korábban meg­világítottuk — nem a munka oldalán keresendők. A tőke megfékezése nélkül — már­pedig a kapitalista társada­lom hogyan is fékezné meg a tőkét — minden, inflációel­lenes kampány csak a felszí­nen mozoghat, hatástalan. Az Egyesült Államokban Ford elnök maga indított nagy kampányt az infláció megállítására./ S hogy a küz­delem harcosai megismerhes­sék egymást, jelvényeket ké­szítettek. Darabját egy dol­lárért. A kampány eddig sem­mi eredményt nem hozott. A mozgalom részvevői egy hó­nap múltán csali annyit ta­pasztaltak, hogy jelvényük most már három dollárba ke­rül. K. A. (Következik: 5. Az inflációs hullám és a gátak) Á szénbányászat 1975. évi terveiből: 335 ezer tonnával több szén INógrádban szállító-, kiszolgálói» remle cseket gyártuoak Új bányamező Visontán A szénbányászat a IV. öt- é»os terv első négy évében — a népgazdasági érdekeket szem előtt tartva — az elemi csapások ellenére — lényegé­ben teljesítette a változó igé­nyekhez igazodó tervét. Ez vezérli az iparágat 1975-ben is. Az idei igények magasab­bak, mint amennyit eredeti­leg — az ötéves terv készíté­sekor — erre az esztendőre terveztek. Ezért célul tűzték ki, hogy az előirányzott 26 millió 592 ezer tonnát 335 006 tonnával túltéljesítilk. A több­letet a mélyművelésű . bá­nyákból akarják felszínre hozni. A visontai Thor ez kútfej tésű bánya tervét ugyanis az őszi nagy esőzések okozta károk, valamint geoló­giai problémák miatt, csalt később tudják pontosan meg­határozni. A vélegesen még jóvá nem hagyott beruházási program szerint mintegy 2 milliárd forin­tos fejlesztési lehetőség­gel számolnak. Ebből a legtöbbet gépesítésre, illetve szénvagyonpótlásra fordítanak, folytatják a ter­melés korszerűsítését, növe­lik a koncentrációt. Gépbe­szerzésekre mintegy 800 mil­lió forintot költenek. Elsősor­ban a régi, már elhasznált gépeket pótolják. Zömmel szovjet jovesztő-rakodó kom­bájnokat és szovjet, valamint várpalotai önjáró biztosító­berendezéseket vásárolnak. El akarják ómi, hogy a glépd jö- vesztés arányát 44 százalék­ra, a gépi rakodásét 70 szá­zalékra emeljék. Különösen fontos feladat a vágathajtási sebesség fokozása. Jelentős összegeket költenek vágathaj­tó gépekre, mert viszonylag itt a legelmaradottabb a gé­pesítés. Ezeket a Bányagép- gyártó Vállalat, illetve a Kö­zép-dunántúli Szénibányák gyártja. Eredményes évet zárnak az állami gazdaságok Az állami gazdaságok több mint 25 éves fennállásuk óta azt a megtisztelő kötelezett­séget teljesítik, hogy gazdál­kodásuk folyamatos korszerű­sítésével állandóan betöltsék példamutató szerepüket, s ez­zel is elősegítsék az egész me­zőgazdaság fejlesztését. Hoz­záértő munkájuk célja: élen­járni a fajlagos hozamok nö- x vetésében, a termelési költ­ségek csökkentésében, az ipar­szerű nagyüzemi termelési rendszerek, módok kialakítá­sában és meghonosításában. Ezen feladatok teljesítésével hozzájárulni a lakosság élel­miszer-ellátásához. a népgaz­daság exportkötelezettségé­nek teljesítéséhez. Emelkedett az árbevétel Az esztendő utolsó hónap­jában a közgazdászok már el­készültek az előkalkulációs számvetéssel. Az adatokat ele­mezve a gazdálkodás össze­vont eredményei biztatóak. A megye állami gazdaságai 20 millió forinttal nagyobb hal­mozott termelési értéket állí­tottak elő 1974-ben, mint az elmúlt esztendőben. A fonto­sabb növényeknél emelkedett az átlagtermés. így például az őszi búzából 42,8, tavaszi árpából 37,1, kukoricából 39,3 mázsa hektáronként. Az álattenyésztési ágazatok mutatói is kedvezőbbek a ter­vezettől. Az egy tehénre eső tejtermelés meghaladja a 3200 litert. A szarvasmarha-, a ser­téshizlalás súlygyrapodása jobb az előző évinél. A gaz­daságok nettó árbevétele vár­hatóan 21,4 millió forinttal lesz több. Kenyérgabonából 236 vagonnal, tejből 36 700 li­terrel, vágómarhából és vágó­sertésből 70 vagonnal nagyobb menyiséget értékesítettek. A gazdálkodás hatékonysá­gát mutatja, hogy növekvő termelési feladatukat keve­sebb munkaerő-létszámmal ol­dották meg. Ezek együttesen eredményezték, hogy 7,7 mil­lió forinttal több nyereség képződjön. A gazdálkodás ilyen színvonala, az eredmé­nyek kedvező alakulása te­remtette meg az alapját a dolgozók bérnökedésének. A borsosberényi gazdaságban 4,88 százalékkal, a magyar- nándori gazdaságban 4,9 .szá­zalékkal, a mátraaljai gazda­ságban 7 százalékkal emelke­dett a dolgozók éves átlag­bére. Nagyon jelentős bérin­tézkedésekre került sor az ál­lami gazdaságoknál. A kol­lektív szerződésük szerint — még az eredmény terhére is — megemelték az alacsony ke­resetűek jövedelmét. A köz­ponti rendeletet figyelembe véve növelték a gazdaságok­ban dolgozó ipari munkások — kőművesek, ácsok, gépke­zelők stb. és ezek munkáját közvetlenül irányító műszaki­ak keresetét. A dolgozók sze­mélyi jövedelme is kedvező­en alakul. A munkabér egy esztendőben meghaladja a 30 ezer forintot. Jelentős mérték­ben növelik a személyi jöve­delmet, a béren kívüli jutta­tások. A szakszervezetek fel­mérése szerint ennek nagysá­ga havonként és dolgozónként megközelíti az 500 forintot. Fejlesztik a gazdaságikat Figyelemre méltó eredményt értek el — a középtávú fej­lesztési tervek szerint — a munkavédelmi, a szociális és üzemegészségügyi beruházá­sok területén. A gazdasági és politikai vezetők mindenütt felismerték a kedvezőtlen szo­ciálpolitikai adottságokat, és többletráfordítással igyekez­tek javítani a helyzeten. A nehéz fizikai munka csökken­tésé érdekében a tervezettől 1,6 millió forinttal több gépet vásároltak. A (kulturált mun­kakörülmények megteremtése céljából 1*3 millió forinttal többet ruháztak be. A dolgo­zók testi épségének védelme, a munkabiztonsági előírások gyors cselekvésre sürgették a vezetőket. Legfontosabb köte­lességüknek tartották és tart-j ják megóvni a dolgozókat a balesetektől. Növelték a biz­tonsági szemlék, oktatások színvonalát. Megkövetelik a szemlék ál­tal feltárt hiányosságok idő­beni megszüntetését. A 25 ló­erőnél nagyobb teljesítményű traktorokra borulásbiztos vé­dőkeretet vásároltak, szigo­rúbban ellenőrzik a védőfel­szerelések használatát. Hagyo­mány már — noha az itt le­vő lehetőségeket nem használ­ták ki —, hogy minden évben 12—18 dolgozónak nyújtanak jelentős segítséget lakásépítés­hez. A kedvezményes köl- csöntámogatás mellett bontási anyagokkal, rendelet által biz­tosított lehetőség szerint ol­csóbb fuvarral, munka- és szerszámgépek használatával, valamint sok társadalmi mun­kával is hozzájárulnak az építtetők gondjainak csökken­téséhez. A családi otthon meg­teremtésénél előnyben része­sítik a nagycsaládosokat, a fi­atal házasokat. A rendelkezésre álló pénz­eszközök célszerű felhasználá­sa megteremtette a lehetősé­gét, hogy valamennyi gazda­ságnak 1—5 saját autóbusza legyen. Ezekkel a járművek­kel biztosítják ma már a munkások munkahelyre és la­kásra szállítását. A sáiát autó­buszok nemcsak a kulturált munkásszállítás nélkülözhe­tetlen eszközei, hanem fon­tos szerepet játszanak szabad idejük helyes kihasználásánál is. így válik lehetővé, hogy a kollektívák közelebbről meg­ismerjék országunk széosé- geit, színházat, sportműsort láthassanak a fővárosban, vagy kiállításon, tárlaton gaz­dagítsák ismeretüket. A vitathatatlan eredmények mindenkiből csak az elisme­rést válthatják ki. Pártunk XI. kongresszusára,' hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulójára igazán új tartalom­mal töltődött meg az állami gazdasági dolgozók szocialista munkaverseny-mozgalma. A vállalásaikban megfogalmazot­takat az adott szó teljesítése követi. Kemény, megfeszített munkával leküzdötték az idő­járás okozta nehézségeket, be­takarították a milliókat érő burgonyát, cukorrépát, kuko­ricát és elvetették a holnap kenyerét. Elismerés és kö­szönet jár a sok ezer ipari munkásnak, diáknak, katoná­nak, intézmények dolgozóinak, hiszen segítségük nélkül mást mutatnának az előkalkulált számok, más lenne a mérleg eredménye. Új feladatok Az esztendő munkaösszege­zésére a közeli napokban ke­rül sor. A tervfeladatok üte­mes teljesítése ne tegyen sen­kit elbizakodottá. A kiugró termésátlagok, egy-egy ked­vező költségmutató mellett is­merjék fel azt a gazdálkodá­si területet elemző sort, ahol tenni kell, ahol nem a kí­vánt mutatók vannak. Ezek­ből vonják le a következteté­seket, tanulságokat, és a ve­zetők a dolgozókkal együtt cse­lekedjenek, hogy az állami gazdaságok minden területen betölthessék példamutató sze­repüket. A párt gazdaságpolitikáját végrehajtva. Igfontosabb fel­adat a termelés hatékonyságá­nak növelése. A munkaterme­lékenység javítása érdekében használják ki jobban a tudo­mány, a korszerű technika eredményeit, a munka- és üzemszervezés adta lehetősé­geket. Szélesebb körben hir­dessék, tegyék közkinccsé a jól bevált termelési taoaszta- latokat, Szervezzék tervsze­rűbben a idolgozók szakmai képzését és továbbképzését. M. L. Az oev-mümesebb szállítás érdekében korszerűsítik a szálítászaLagiáncokat és nö­velik a bányák föld alatti tá­rolókapacitását. Az igények­nek megfelelően alakítják át a föld alatti energiahálózatot. Önműködő szivattyútelepek létesítésével és más eszközök- kel automatizálják a kiszol­gálófolyamatokat. Az új gépek beszerzése mellett a megír ők jobb kihasználása a műszaki fejlesztés legfontosabb idei feladata. Köziben megkezdik nagysza­bású tipizálása programjuk végrehajtását. A’ rendkívül nagy jelentőségű. más ipar­ágak számára is példamutató kezdeményezés célja az, hogy kevesebb típusú berendezés alkalmazásával olcsóbbá, gyorsabbá, egyszerűbbé te­gyék az alkatrészellátást és lehetőséget teremtsenek arra. hogy a bányavállalatok, a bányaüzemek szükség esetén segítséget nyújtsanak egy­másnak. Elsőként a szállítóberende­zéseket ti-pizálják. Az alapgép a jói bevált lengyel gyártmá­nyú páncélkaparó lesz. A gu- mihevedereket zömmel a Bá­nyagépgyártó Vállalattól, ki­sebb részben lengyel import­ból szerzik be. A tipizálással párhuzamo­san új, az iparág igényeinek megfelelő profilokat a! alti ta­nok ki a bányavállalatok köz­ponti műhelyeiben. Így biz­tosítják áz üzemek gazdasá­gos és gyorsabb ellátását. Nógrádban például többek között a tüggősínes szál­lítóberendezések, a füg- gőakna kiszolgálóbcren- dezéseinek gyártására, sze­relésére rendezkednek be. Tatabánya lesz a htóraul'kt* berendezések központi javító­bázisa, Dorogon készülnek majd a mezőbeü szivattyúk, Várpalotán a szállítóberende­zések 'automatizálására szol­gáló készülékek. Teljes ütemben folytatják a megkezdett beruházásokat: befejezik a csordakúti bánva építését és belép a termelésbe a visontani külfejtés nyugati bányamezője. Bányatűzvéde- lemre, munkavédelmi bea*u- házásokra, Vízbiztonsági és vízvédelmi munkákra mint­egy 200 millió forintot irá­nyoztak elő. Tudományos ku­tatásra 28 millió forint áll rendelkezésre. Huszonhét és fél milliárd forint a gyermekes családoknak A SZOT társadalombiztosí­tási főigazgatóságának össze­gezése szerint az elmúlt négy évben családi pótlék, gyer­mekgondozási segély, anyasá­gi segély, gyermekápolási táppénz és terhességi-gyer­mekágyi segély címén 27 és fél millárd forintot fizettek ki a gyermekes családoknak. E juttatások összege évről év­re emelkedett, 1971-ben érte el az 5 milliárd. 1974-ben pe­dig már megközelítette a 9 és fél milliárd forintot. A legjelentősebb emelés a népesedéspolitikai határoza­tokhoz kapcsolódik. Húsz év óta 1974-ben növelték a leg­nagyobb mértekben a gyer­mekes családoknak nyújtott juttatósokat, jóllehet például a családi pótlékot 1953. óta hatszor növelték. A húsz év alatti hatszori emelés nyomán az 1953. évi 718 millió forintról 5 milliárd forint fölé emelkedett 1974- ben a családi pótlék. A gyermekgondozási segély bevezetése óta kétszer válto­zott: 1973. elején a tejáreme­lés pótlására a bérből és fi­zetésből élőkét 600-ról 650, a termelőszövetkezeti tagokét 500-ról 550 forintra emelték. Űjabb emelésre 1974. január 1-én került sor. Azóta a bér­ből és fizetésből élő anyák az első gyerek után 800, a máso­dik után 900, a harmadik után pedig 1000 forintot, a téesztagok 800. illetve 900 fo­rint gyermekgondozási segélyt kapnak. Több száz millió fo­rint többletjuttatással járt a gyermekápolási táppénzre jo­gosultság kiterjesztése és az anyasági segély igen jelentős felemelése is. A éépesedéspolitiikai hatá­rozatok csaknem 1 millió család pénzbeni juttanásait növeltek. 1974-ben 2,3 milli­árd forinttal nagyobb össze­get fizettek ki társadalombiz­tosítási juttatásként a gyer­mekes családoknak. mine 1973-ban. A családok támogatása 1975-ben tovább növekszik, s várhatóan csaknem 1 milliárd forinttal túlhaladja a tava­lyit. A gyermekes családok­nak az idén nyújtandó pénz- berni társadalombiztosítási szolgáltatások összege megkö­zelíti vagy eléri a 10 és fél milliárd forintot, ebből kere­ken 6 milliárd a családi pót­lék, 2,6 milliárd a gyermek- gondozási segély. Igen jelentős anyagi erőket koncentrál a népgazdaság a családoknak nyújtott termé­szetbeni juttatásokra is, pél­dául a gyermekintézmények hálózatónak bővítésére. a gyermekek taníttatására is. Számítások szerint a gyer­meknevelés költségeinek je­lenleg nem egész kétharma­dát viseli a szülő, további 12 —14 százalékot a társadalom pénzben, 24 százalékot oedig természetben juttat. (1965-ben még a szülőre hárult a gyer­meknevelés terheinek TI szá­zaléka.) Természetesen átlag­számításról van szó, mert a szóródás igen nagy aszerint, hogy melyik gyereknek tud­nak helyet biztosítani a böl­csődében. óvodában, napközi­ben, ki kap kollégiumi ellá­tást, kedvezményes üdülést, stb. Azok, akik bölcsődei, óvodai, napközi és kollégiumi ellátásban is részesülnek, 18 éves korukig természetben mintegy 150 ezer forintot kapnak a társadalomtól. A IV. ötéves terv során 86 százalékkal több bölcsődei hely és kétszer annyi óvodai hely létesül, mint amit ter­veztek. 1975-ben már minden száz óvodás korú gyermek kö­zül 76-ot fel tudnak venni az óvodába. Brigádvetélkedő Rétságon A rétsági ÁFÉSZ vezetősé­ge a Börzsöny vendéglő kü­löntermében rendezte meg a szocialista brigádok vetélke­dőjének elődöntőjét. A ve­télkedőre hat szocialista bri­gád 47 tagja gyűlt egybe. A versenyt a járási könyvtár vezetője, Csáti Albertné ké­szítette az ÁFÉSZ igazgató­sága elnökének megbízása alapján. A vetélkedőn az első hár­mat díjazták. Az első díjat a pénzügyi csoport Martos Flóra Szocialista Brigád nyerte el 56 ponttal. A má­sodik díjat a ruházati bolt Kállai Éva brigád érdemelte ki, míg a harmadik díjat a cukrász termelőüzem Hala­dás brigádja vitte él. A díjak értéke: ezer, nyolcszáz, vala­mint 600 forintos könyvvá­sárlási utalvány volt. A há­rom nyertes brigád szorgal­masan készül a megyei ve­télkedőre. A vetélkedőt közvetlenül követte a jól szervezett é« irányított villámkérdés-soro- zat is. A játékvezetőt és a villám - fejtörő szereplőit is dicséret illeti a jó játék6zell«m kiala­kításáért

Next

/
Thumbnails
Contents