Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)
1975-01-07 / 5. szám
V Infláció (4.) Ki fizesse a válság árát? Az ősz vége, a tél eleje az Egyesült Államokban mindig a gépkocsi-kereskedők nagy ideje. A posta ilyenkor szállítja házhoz a színes prospektusokat az új — soha ilyen kényelmes még nem volt, sóira ilyen biztonságos még nem volt, soha ilyen csodálatos nem volt — gépkocsikról. És megtelnek az 0 i i márkákkal az autószalo1 k kirakatai, új reklámtáb- iu.cat állítanak tel az országutak mentén. 1974-ben ez a nagy autósfesztiivál nem így zajlott le. Az idei kampánynak két fő sajátossága volt. Az egyik: a tavalyi esztendőhöz képest 38 százalékkal csökkent az új kocsik eladása. A másik — nem kevésbé lényeges — vonás: az eladási nehézségek ellenére az autók ára nem csökkent, hanem emelkedett. Ez a piac törvényeivel annyira szembenálló jelenség megmutatta a szándékot: fizessék meg az új kocsit vásárlók — ha kevesebben is vannak — a tavalyi profitot. Ha a teljesség igénye nélkül végigszaladunk néhány tőtoésorszáigon, meg nézünk néhány árucikket, kiderül; az árak emelkedését szinte semmi sem korlátozza. Az Egyesült Államokban például a cí.kor négyszer annyiba kerül, mint 1973-tban. Az alapvető élelmiszerek — a tejtől a húsig — átlagosan 40 százan lékkai kerülnek többe. Egy nemrég végzett közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek 80 százaléka úgy vélekedett: nem érdemes takarékoskodni, mert a pénz a közeljövőben nagymértékben elértéktelenedik. Angliában két év alatt a hagyományos népélelmezésd cikk, a marhahús ára 98 százalékkal nőtt. A London University közgazdászai szerint egy év alatt 17,1 százalékkal romlott a pénz. (Nagy-Britanniában csak becsülik az inflációt, hivatalos árstatisztikája nincs az országnak.) Olaszországban a téli ruhanemű, a hús és a fűtőanyag ára úgy felszaladt, hogy a lakosság jelentős rétegei kénytelenek lemondani a rendszeres húsevésről, az új télifcabá tárói, az egésznapi fűtésről. Visszaesett a könyvet vásárlók, a moziba járók, az újságelőfizetők száma. A líra 1974-ben háromnegyedét éri csak 1973-as vásárlóértékének. Már szó esett az országonként előidézett inflációról, meg az importált inflációról, s e kettő együttes hatásáról. Hogyan jelentkezik ez Olaszországban? Az állami költség- vetés hiánya 9 ezer milliárd lira. A rossz és költséges köz- igazgatás, a felesleges intézmények százainak kiadása, a pazarló ipar felemészti az erőforrásokat, a termelőberuházások, a fejlesztés elöl. Ugyaniakkor az ország nagymértékben rá van utalva a nemzetközé piacra, szinte minden nyersanyagból behozatalra szorul. Az importárak szintje az utolsó évben 82 százalékkal nőtt, míg az olasz exportáruk ára alig emelkedett. Elsősorban ez okozza a már említett óriási méretű költségvetési hiányt. Ki fizesse meg e válság árát? A baloldal a gazdaság- szerkezet átalakítását követeli, hogy lehetővé váljék a termelés növelése. A kormány azonban más úton, a fagyasztáskorlátozás útján indult eL A hiteleket befagyasztja!, (s ezzel a termeléscsökkenés, a munkanélküliség növekedése azonnal jelentkezik, az áremelkedés — állami beavatkozás híján. — olyan méretűvé válik, hogy az életszínvonal zuhanásával kell számolni.) A folyamat ördögi kör. Hiszen Olaszország hatalmas mérleghiánya, önerőből megoldhatatlan. gazdasági bajai még szarosabban kapcsolják az Egyesült Államokhoz, a Közös Piac többi tagállamához — az importált infláció forrásaihoz. És ráadásul ennek a kapcsolódásnak még politikai ára is vám amelyet az olasz kormány buzgón meg is fizet: távol tartja a baloldalt a gazdasági, politikai gyeplőktől. Napjainkban a 1 tőkéskormányok magatartása lényegében azonos. (Talán csak a nyugatnémet kormány próbálkozik más megoldással.) Céljuk: korlátlanul áthárítani az infláció hatásait a széles néptömegekre, miközben a monopóliumok profitja egyre magasabb lesz. A munkanélküliek számának növekedése és a szabadjára engedett áremelkedés mellett a bérek befagyasztása —* az a két legfontosabb módszer, amellyel a Heath-ikormány — a korábbi konzervatív kabinet — mondta ki a tételt: „Azért súlyosbodik az infláció, mert a telhetetlen munkások újra és újra a bérek emelkedését kényszerítik ki. Minden penny béremelés áremelést hoz magával.” Heath ebbe az elméletébe bele is bukott. Most pedig az októberi választásokon abszolút többséget kapott munkáspárt „önkéntes” bérstopja nagyon is hasonló koncepcióról árulkodik. Pedig az infláció okad — mint azt már korábban megvilágítottuk — nem a munka oldalán keresendők. A tőke megfékezése nélkül — márpedig a kapitalista társadalom hogyan is fékezné meg a tőkét — minden, inflációellenes kampány csak a felszínen mozoghat, hatástalan. Az Egyesült Államokban Ford elnök maga indított nagy kampányt az infláció megállítására./ S hogy a küzdelem harcosai megismerhessék egymást, jelvényeket készítettek. Darabját egy dollárért. A kampány eddig semmi eredményt nem hozott. A mozgalom részvevői egy hónap múltán csali annyit tapasztaltak, hogy jelvényük most már három dollárba kerül. K. A. (Következik: 5. Az inflációs hullám és a gátak) Á szénbányászat 1975. évi terveiből: 335 ezer tonnával több szén INógrádban szállító-, kiszolgálói» remle cseket gyártuoak Új bányamező Visontán A szénbányászat a IV. öt- é»os terv első négy évében — a népgazdasági érdekeket szem előtt tartva — az elemi csapások ellenére — lényegében teljesítette a változó igényekhez igazodó tervét. Ez vezérli az iparágat 1975-ben is. Az idei igények magasabbak, mint amennyit eredetileg — az ötéves terv készítésekor — erre az esztendőre terveztek. Ezért célul tűzték ki, hogy az előirányzott 26 millió 592 ezer tonnát 335 006 tonnával túltéljesítilk. A többletet a mélyművelésű . bányákból akarják felszínre hozni. A visontai Thor ez kútfej tésű bánya tervét ugyanis az őszi nagy esőzések okozta károk, valamint geológiai problémák miatt, csalt később tudják pontosan meghatározni. A vélegesen még jóvá nem hagyott beruházási program szerint mintegy 2 milliárd forintos fejlesztési lehetőséggel számolnak. Ebből a legtöbbet gépesítésre, illetve szénvagyonpótlásra fordítanak, folytatják a termelés korszerűsítését, növelik a koncentrációt. Gépbeszerzésekre mintegy 800 millió forintot költenek. Elsősorban a régi, már elhasznált gépeket pótolják. Zömmel szovjet jovesztő-rakodó kombájnokat és szovjet, valamint várpalotai önjáró biztosítóberendezéseket vásárolnak. El akarják ómi, hogy a glépd jö- vesztés arányát 44 százalékra, a gépi rakodásét 70 százalékra emeljék. Különösen fontos feladat a vágathajtási sebesség fokozása. Jelentős összegeket költenek vágathajtó gépekre, mert viszonylag itt a legelmaradottabb a gépesítés. Ezeket a Bányagép- gyártó Vállalat, illetve a Közép-dunántúli Szénibányák gyártja. Eredményes évet zárnak az állami gazdaságok Az állami gazdaságok több mint 25 éves fennállásuk óta azt a megtisztelő kötelezettséget teljesítik, hogy gazdálkodásuk folyamatos korszerűsítésével állandóan betöltsék példamutató szerepüket, s ezzel is elősegítsék az egész mezőgazdaság fejlesztését. Hozzáértő munkájuk célja: élenjárni a fajlagos hozamok nö- x vetésében, a termelési költségek csökkentésében, az iparszerű nagyüzemi termelési rendszerek, módok kialakításában és meghonosításában. Ezen feladatok teljesítésével hozzájárulni a lakosság élelmiszer-ellátásához. a népgazdaság exportkötelezettségének teljesítéséhez. Emelkedett az árbevétel Az esztendő utolsó hónapjában a közgazdászok már elkészültek az előkalkulációs számvetéssel. Az adatokat elemezve a gazdálkodás összevont eredményei biztatóak. A megye állami gazdaságai 20 millió forinttal nagyobb halmozott termelési értéket állítottak elő 1974-ben, mint az elmúlt esztendőben. A fontosabb növényeknél emelkedett az átlagtermés. így például az őszi búzából 42,8, tavaszi árpából 37,1, kukoricából 39,3 mázsa hektáronként. Az álattenyésztési ágazatok mutatói is kedvezőbbek a tervezettől. Az egy tehénre eső tejtermelés meghaladja a 3200 litert. A szarvasmarha-, a sertéshizlalás súlygyrapodása jobb az előző évinél. A gazdaságok nettó árbevétele várhatóan 21,4 millió forinttal lesz több. Kenyérgabonából 236 vagonnal, tejből 36 700 literrel, vágómarhából és vágósertésből 70 vagonnal nagyobb menyiséget értékesítettek. A gazdálkodás hatékonyságát mutatja, hogy növekvő termelési feladatukat kevesebb munkaerő-létszámmal oldották meg. Ezek együttesen eredményezték, hogy 7,7 millió forinttal több nyereség képződjön. A gazdálkodás ilyen színvonala, az eredmények kedvező alakulása teremtette meg az alapját a dolgozók bérnökedésének. A borsosberényi gazdaságban 4,88 százalékkal, a magyar- nándori gazdaságban 4,9 .százalékkal, a mátraaljai gazdaságban 7 százalékkal emelkedett a dolgozók éves átlagbére. Nagyon jelentős bérintézkedésekre került sor az állami gazdaságoknál. A kollektív szerződésük szerint — még az eredmény terhére is — megemelték az alacsony keresetűek jövedelmét. A központi rendeletet figyelembe véve növelték a gazdaságokban dolgozó ipari munkások — kőművesek, ácsok, gépkezelők stb. és ezek munkáját közvetlenül irányító műszakiak keresetét. A dolgozók személyi jövedelme is kedvezően alakul. A munkabér egy esztendőben meghaladja a 30 ezer forintot. Jelentős mértékben növelik a személyi jövedelmet, a béren kívüli juttatások. A szakszervezetek felmérése szerint ennek nagysága havonként és dolgozónként megközelíti az 500 forintot. Fejlesztik a gazdaságikat Figyelemre méltó eredményt értek el — a középtávú fejlesztési tervek szerint — a munkavédelmi, a szociális és üzemegészségügyi beruházások területén. A gazdasági és politikai vezetők mindenütt felismerték a kedvezőtlen szociálpolitikai adottságokat, és többletráfordítással igyekeztek javítani a helyzeten. A nehéz fizikai munka csökkentésé érdekében a tervezettől 1,6 millió forinttal több gépet vásároltak. A (kulturált munkakörülmények megteremtése céljából 1*3 millió forinttal többet ruháztak be. A dolgozók testi épségének védelme, a munkabiztonsági előírások gyors cselekvésre sürgették a vezetőket. Legfontosabb kötelességüknek tartották és tart-j ják megóvni a dolgozókat a balesetektől. Növelték a biztonsági szemlék, oktatások színvonalát. Megkövetelik a szemlék által feltárt hiányosságok időbeni megszüntetését. A 25 lóerőnél nagyobb teljesítményű traktorokra borulásbiztos védőkeretet vásároltak, szigorúbban ellenőrzik a védőfelszerelések használatát. Hagyomány már — noha az itt levő lehetőségeket nem használták ki —, hogy minden évben 12—18 dolgozónak nyújtanak jelentős segítséget lakásépítéshez. A kedvezményes köl- csöntámogatás mellett bontási anyagokkal, rendelet által biztosított lehetőség szerint olcsóbb fuvarral, munka- és szerszámgépek használatával, valamint sok társadalmi munkával is hozzájárulnak az építtetők gondjainak csökkentéséhez. A családi otthon megteremtésénél előnyben részesítik a nagycsaládosokat, a fiatal házasokat. A rendelkezésre álló pénzeszközök célszerű felhasználása megteremtette a lehetőségét, hogy valamennyi gazdaságnak 1—5 saját autóbusza legyen. Ezekkel a járművekkel biztosítják ma már a munkások munkahelyre és lakásra szállítását. A sáiát autóbuszok nemcsak a kulturált munkásszállítás nélkülözhetetlen eszközei, hanem fontos szerepet játszanak szabad idejük helyes kihasználásánál is. így válik lehetővé, hogy a kollektívák közelebbről megismerjék országunk széosé- geit, színházat, sportműsort láthassanak a fővárosban, vagy kiállításon, tárlaton gazdagítsák ismeretüket. A vitathatatlan eredmények mindenkiből csak az elismerést válthatják ki. Pártunk XI. kongresszusára,' hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára igazán új tartalommal töltődött meg az állami gazdasági dolgozók szocialista munkaverseny-mozgalma. A vállalásaikban megfogalmazottakat az adott szó teljesítése követi. Kemény, megfeszített munkával leküzdötték az időjárás okozta nehézségeket, betakarították a milliókat érő burgonyát, cukorrépát, kukoricát és elvetették a holnap kenyerét. Elismerés és köszönet jár a sok ezer ipari munkásnak, diáknak, katonának, intézmények dolgozóinak, hiszen segítségük nélkül mást mutatnának az előkalkulált számok, más lenne a mérleg eredménye. Új feladatok Az esztendő munkaösszegezésére a közeli napokban kerül sor. A tervfeladatok ütemes teljesítése ne tegyen senkit elbizakodottá. A kiugró termésátlagok, egy-egy kedvező költségmutató mellett ismerjék fel azt a gazdálkodási területet elemző sort, ahol tenni kell, ahol nem a kívánt mutatók vannak. Ezekből vonják le a következtetéseket, tanulságokat, és a vezetők a dolgozókkal együtt cselekedjenek, hogy az állami gazdaságok minden területen betölthessék példamutató szerepüket. A párt gazdaságpolitikáját végrehajtva. Igfontosabb feladat a termelés hatékonyságának növelése. A munkatermelékenység javítása érdekében használják ki jobban a tudomány, a korszerű technika eredményeit, a munka- és üzemszervezés adta lehetőségeket. Szélesebb körben hirdessék, tegyék közkinccsé a jól bevált termelési taoaszta- latokat, Szervezzék tervszerűbben a idolgozók szakmai képzését és továbbképzését. M. L. Az oev-mümesebb szállítás érdekében korszerűsítik a szálítászaLagiáncokat és növelik a bányák föld alatti tárolókapacitását. Az igényeknek megfelelően alakítják át a föld alatti energiahálózatot. Önműködő szivattyútelepek létesítésével és más eszközök- kel automatizálják a kiszolgálófolyamatokat. Az új gépek beszerzése mellett a megír ők jobb kihasználása a műszaki fejlesztés legfontosabb idei feladata. Köziben megkezdik nagyszabású tipizálása programjuk végrehajtását. A’ rendkívül nagy jelentőségű. más iparágak számára is példamutató kezdeményezés célja az, hogy kevesebb típusú berendezés alkalmazásával olcsóbbá, gyorsabbá, egyszerűbbé tegyék az alkatrészellátást és lehetőséget teremtsenek arra. hogy a bányavállalatok, a bányaüzemek szükség esetén segítséget nyújtsanak egymásnak. Elsőként a szállítóberendezéseket ti-pizálják. Az alapgép a jói bevált lengyel gyártmányú páncélkaparó lesz. A gu- mihevedereket zömmel a Bányagépgyártó Vállalattól, kisebb részben lengyel importból szerzik be. A tipizálással párhuzamosan új, az iparág igényeinek megfelelő profilokat a! alti tanok ki a bányavállalatok központi műhelyeiben. Így biztosítják áz üzemek gazdaságos és gyorsabb ellátását. Nógrádban például többek között a tüggősínes szállítóberendezések, a füg- gőakna kiszolgálóbcren- dezéseinek gyártására, szerelésére rendezkednek be. Tatabánya lesz a htóraul'kt* berendezések központi javítóbázisa, Dorogon készülnek majd a mezőbeü szivattyúk, Várpalotán a szállítóberendezések 'automatizálására szolgáló készülékek. Teljes ütemben folytatják a megkezdett beruházásokat: befejezik a csordakúti bánva építését és belép a termelésbe a visontani külfejtés nyugati bányamezője. Bányatűzvéde- lemre, munkavédelmi bea*u- házásokra, Vízbiztonsági és vízvédelmi munkákra mintegy 200 millió forintot irányoztak elő. Tudományos kutatásra 28 millió forint áll rendelkezésre. Huszonhét és fél milliárd forint a gyermekes családoknak A SZOT társadalombiztosítási főigazgatóságának összegezése szerint az elmúlt négy évben családi pótlék, gyermekgondozási segély, anyasági segély, gyermekápolási táppénz és terhességi-gyermekágyi segély címén 27 és fél millárd forintot fizettek ki a gyermekes családoknak. E juttatások összege évről évre emelkedett, 1971-ben érte el az 5 milliárd. 1974-ben pedig már megközelítette a 9 és fél milliárd forintot. A legjelentősebb emelés a népesedéspolitikai határozatokhoz kapcsolódik. Húsz év óta 1974-ben növelték a legnagyobb mértekben a gyermekes családoknak nyújtott juttatósokat, jóllehet például a családi pótlékot 1953. óta hatszor növelték. A húsz év alatti hatszori emelés nyomán az 1953. évi 718 millió forintról 5 milliárd forint fölé emelkedett 1974- ben a családi pótlék. A gyermekgondozási segély bevezetése óta kétszer változott: 1973. elején a tejáremelés pótlására a bérből és fizetésből élőkét 600-ról 650, a termelőszövetkezeti tagokét 500-ról 550 forintra emelték. Űjabb emelésre 1974. január 1-én került sor. Azóta a bérből és fizetésből élő anyák az első gyerek után 800, a második után 900, a harmadik után pedig 1000 forintot, a téesztagok 800. illetve 900 forint gyermekgondozási segélyt kapnak. Több száz millió forint többletjuttatással járt a gyermekápolási táppénzre jogosultság kiterjesztése és az anyasági segély igen jelentős felemelése is. A éépesedéspolitiikai határozatok csaknem 1 millió család pénzbeni juttanásait növeltek. 1974-ben 2,3 milliárd forinttal nagyobb összeget fizettek ki társadalombiztosítási juttatásként a gyermekes családoknak. mine 1973-ban. A családok támogatása 1975-ben tovább növekszik, s várhatóan csaknem 1 milliárd forinttal túlhaladja a tavalyit. A gyermekes családoknak az idén nyújtandó pénz- berni társadalombiztosítási szolgáltatások összege megközelíti vagy eléri a 10 és fél milliárd forintot, ebből kereken 6 milliárd a családi pótlék, 2,6 milliárd a gyermek- gondozási segély. Igen jelentős anyagi erőket koncentrál a népgazdaság a családoknak nyújtott természetbeni juttatásokra is, például a gyermekintézmények hálózatónak bővítésére. a gyermekek taníttatására is. Számítások szerint a gyermeknevelés költségeinek jelenleg nem egész kétharmadát viseli a szülő, további 12 —14 százalékot a társadalom pénzben, 24 százalékot oedig természetben juttat. (1965-ben még a szülőre hárult a gyermeknevelés terheinek TI százaléka.) Természetesen átlagszámításról van szó, mert a szóródás igen nagy aszerint, hogy melyik gyereknek tudnak helyet biztosítani a bölcsődében. óvodában, napköziben, ki kap kollégiumi ellátást, kedvezményes üdülést, stb. Azok, akik bölcsődei, óvodai, napközi és kollégiumi ellátásban is részesülnek, 18 éves korukig természetben mintegy 150 ezer forintot kapnak a társadalomtól. A IV. ötéves terv során 86 százalékkal több bölcsődei hely és kétszer annyi óvodai hely létesül, mint amit terveztek. 1975-ben már minden száz óvodás korú gyermek közül 76-ot fel tudnak venni az óvodába. Brigádvetélkedő Rétságon A rétsági ÁFÉSZ vezetősége a Börzsöny vendéglő különtermében rendezte meg a szocialista brigádok vetélkedőjének elődöntőjét. A vetélkedőre hat szocialista brigád 47 tagja gyűlt egybe. A versenyt a járási könyvtár vezetője, Csáti Albertné készítette az ÁFÉSZ igazgatósága elnökének megbízása alapján. A vetélkedőn az első hármat díjazták. Az első díjat a pénzügyi csoport Martos Flóra Szocialista Brigád nyerte el 56 ponttal. A második díjat a ruházati bolt Kállai Éva brigád érdemelte ki, míg a harmadik díjat a cukrász termelőüzem Haladás brigádja vitte él. A díjak értéke: ezer, nyolcszáz, valamint 600 forintos könyvvásárlási utalvány volt. A három nyertes brigád szorgalmasan készül a megyei vetélkedőre. A vetélkedőt közvetlenül követte a jól szervezett é« irányított villámkérdés-soro- zat is. A játékvezetőt és a villám - fejtörő szereplőit is dicséret illeti a jó játék6zell«m kialakításáért
