Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)
1975-01-05 / 4. szám
Lépcsőnjáró tolókocsi i A Ml ItpuWw«* «rimán már eddig I« Míkféle JtmlM MnlteMet) lyt «sonlno, amely a legfőbb akadályt, a tépeaűt racy a Járdaazegélyt is legyőzi, csak most első ízben. ISg.y nyugatnémet mérnök szarkesztelt* meg a képen látható, mozgásképtelen gyermekek számára készült speciális önjáró tolókocsit, amely a Járdaszegélyhez érve sukkéul haladhat trfvább, hegy au- t emailkasán két ferde lap simul az első kerekek alá (a közbülső hátsó kerék anélkül Is felugrik a Járdára). Akkumulátorral tápláft elektromotor hajtja a lépésönjáró tolókocsit. A jármű mozgása gombnyomással vezérelhető és irányítható, Az ülés magassága, valamint a háttámla dőlési szöge ugyancsak motorikusán szabályozható. Az ftnjáró tolókocsi konstruktőre egyelőre csak gyermekek számára alkalma« Jármű készítésére vállalkozik, A nagyobb testsúlyt is szállítani, a Járdára „felsegíteni” képes változat gyártására csak később kerül sor. ' a":: ..... '■■■■■' éi :„v ..., ■ $0%.1......... ..... ■.....iikR1 !» Iéíí jíjii iiíiii; E xkavátor — nagy szilárdságú acélból A képen látható új szovjet exkavátor azáltal hí\*ta fel magára a szakvilág figyelmét, hogy mintegy 30 százalékban nagy szilárdságú acélfajták fel- használásával készül, ami — teljesítményéhez és „erejéhez” képest — valószínűtlenül „karcsúvá” teszi. A 80 lóerős Diesel-motorral ellátott lánctalpas exkavátorral 5,5 méteres ásási mélység érhető el. Kotróputtonyának űrtartalma 0,65 köbméter. A 11,5 tonna súlyú sokcélú gép motorja többféle olajszivattyút, illetve olajhajtóművet tart üzemben. A munka- műveletekhez a szabályozható teljesítményű, kettős buvárdu- gattyús szivattyú szolgáltatja az energiát A zsámolyt forgó- dugattyús hidraulikus motor forgatja. Hidraulikus (magas- nyomású) motor gondoskodik a menethajtásról is. u_. A hó- és zajszigeteléssel, jé kitekintési lehetőséggel, kényelmes, rúgózó üléssel, légkondicionáló és fűtőrendszerrel rendelkező hermetikus kabin Ideális munkfeltételeket "L, biztosít a gépkezelő számára. FíraA sírjanak keresése radarral ' Kfieops fáraó fiának, Khepretinek a sírját a mai napig nem tudták megtalálni a régészek. Khepren L e. 2500-ban piramist építettéit apjáé mellett. Ez kisebb volt mint Khe- ppsé, nyilván az apa iránt érzett tiszteletből épi'lt ilyen méretre. A régészek frntáziá- fiát ez a jkratnSs nagyo^ izgatja.’ till __t»?**«-*.4Jfc_fa'>íy A BeifEeley Egyetem (USA) munkatársai évek óta sikertelenül röntgenezték kozmikus sugarak segítségé. cl a piramist. Wem találták meg a sírkamrát. Ez a kudarc azonban nem bétortalanöotta el a tudósokat, akik most a „Stan- , ford Research Institute” munkatársaival új mechanikai módszerrel folytatja a kutatást: rövid hatósugarú radarral dolgoznak. A berendezést a halotti kamrának vélt helyiségben helyezték el és innen próbálják végigpásztázni és felderíteni a további kamrákat és jártokat. A jelenlegi halottá kamrában sajnos nem találtak rá az egykori fáraó tetemére. A régészek szerint ez csa- 1 étekkamra volt, amelyet annak idején a sírrablók félrevezetése céljából építettek. Ez magában is jelentős régészeti felfedezés, és remélhető, bpgy a radarsugarak segítségével további eredmények születnek az évek óta húzódó kutatómunka területén. Láthatatlan kísérők A Nap legközelebbi csillag- szomszédainak egyike a 10,8 íényév távolságra levő, 4 magnitúdó fényességű Epszilon Eridani. A Sproul Obszervatóriumban 1938. és 1972. között több, mint 900 felvételt készítettek róla. Ezek kiértékelésekor azt találták, hogy a csillag saját mozgásában olyan periódikus ingadozások vannak, amelyekről arra lehet következtetni, hogy az Epszilon Eridani valószínűleg — a Naphoz hasonlóan — egy vagy több kis tömegű, sötét kísérővel rendelkezik. A számításokból az ingadozás periódusára 25 év, a sötét kísérők össztömegére a Jupiter tömegének közel hatszorosa, 0,006 naptömeg adódott TUDOMÁNY ffi-'VVWW'V/WAAAn-AAAAáA'VAA/V-AA-'Vun/vo/von-'Vvojvo/a-VVVV'VV'VV-v/V'VW'evv'vv'Vv'Vv'Vwvs'V A szén és szénbányászat jelene és jövője Néhány őrvei ezelőtt még aról tanácskoztak a szakemberek, hogy a kőolaj- és földgáz-lelőhelyek majdani kimerülése után egyáltalán visszatér-e az emberiség a szénhez, a még megmaradó készletek kiaknázásához. A vitára az adott alkalmat hogy a gyengébb energiahordozókról a nagyobb kalóriá- júakra való áttérést eddig sohasem követte visszafordulás a régihez. Most, az 1973— 74. évi energiaválság folya- mányaként másként történt ami egyben a vitát is eldöntötte. A szenet ugyanis világszerte „rehabilitálták”, folyik a korábbi tervek, elképzelések felülvizsgálata, a széntermelés pedig egyre fokozódik. Űj gépeket, eszközöket konstruálnak, hogy a széntermelést még intenzívebbé lehessen tenni. Sok országban nem azért nyúltak hozzá ismét a szén- készletekhez, mintha valamiféle új előnyét fedeztek volna fel a szénhidrogénekkel szemben, hanem kényszerű - ségből. Mégpedig a kőolaj és a földgáz nagymértékű áremelkedése miatt, valamint azt figyelembe véve, hogy a szénkészletek földrajzi eloszlása egészen más, mint a szénhidrogéneké, így néhány ország valamelyest mentesülhet a nagyobb kiadások egy részétől, *z olajtermelő „ultimátumának” kihatásaitól. Csökkenés után növekedés Hazánkban az 1960-as évek elején kialakított energiakoncepció szerint az utóbbi évtizedben fokozatosan kisebbedet a szénbányászat szerepe. A fehasznált szén mennyisége az 1955. évi 31,4 millióról 1975-re 26,5 millió tonnára csökken. A mennyiségi változás mellett nagyarányú változás ment végbe a felhasználás szerkezetében is. Csők- két a vasút, a lakosság és az ipari fogyasztók szénigénye, a növekedett a villamosenergiaipar szénfogyasztása. Az energiaszerkezet korszerűsödését jelzi, hogy míg 1950— 52-ben a szén 75 százalékban fedezte az ország energiaigényeit, addig 1965-re a részesedése mintegy 55 százalékra esett vissza, 1975-ben pedig várhatóan 30 százalék körül lesz (persze mindezt az egyre fokozódó energiatermelés tükrében kell figyelembe venni). Szénkitermelés mélymuveléssal Nagyobb biztonság Á világon évente mintegy hárommillió embert érintenek súlyosan a közúti gépkocsibalesetek : életüket vesztik, megsérülnek vagy anyagilag károsodnak. Ezt a megdöbbentően magas számot sokféle módon igyekeznek csökkenteni a konstruktőrök. Például a gépkocsiknak mindazon belő részeit, amelyeknek összeütközés esetén nekivágódhat a vezető vagy az utas, lekerekített élűre, kipárnázottra készítik el, amint ez a képen látható Mercedes ESF—13-as típusú, úgynevezett biztonsági autón is felfedezhető. Egyébként ezen az autótípuson 80 Eéle olyan biztonsági berendelés és felszerelés található, amely mind az összeütközések könnyebb átvészelése érdekében készült. Ezek egyiké az a megoldás, hogy a motor csak akkor indítható, ha a biztonsági övék az előírásnak megfe- teLően be vannak kapcsaim. Az energiaszerkezet korszerűsítése a következő években is tovább folytatódik, a szén aránya tovább csökken az energiahordozók között. De ha a széntermelés az eredeti elképzelések szerint csökkenne tovább, az arány 1990-re nem lenne magasabb 10 százaléknál. Az igények változása azonban a széntermelésnek ehhez viszonyított növelését teszi szükségessé, ami azt je* enti, hogy a szén aránya 1990-ben még kb. 18 százalékos lesz, az *rezágos össztermelés pedig mintegy 41 millió tonnára emelkedik. Űj bányák, f okozott gépesítés Az elmondottakból kiviláglik, hogy a termelés komoly mértékű felfuttatására, nagyarányú fejlesztésre van szükség a szénbányászatban. Mivel a meglevő bányák fokozatos kimerülésével lehet számolni, korszerű, nagy kapacitású új bányák megnyitásáról kell gondoskodni. A tervek szerinti öt mélyművelésű és egy külfejtésű új bánya telepítésével az 1990. évi igénynek csaknem a felét (kb. 20 millió tonnát) fedezni lehetne. Az új bányatelepítési javaslatok az oroszlányi, a dorogi, a tatabányai és a borsodi saénterületre terjednek ki, valamint a bükkábrányi lignitfejtést foglalják magukban. Az elmúlt évek tendenciáira jellemző volt a írem gazdaságos bányák leállítása, a termelés erőteljes koncentrációja: 1965-ben még 133 bánya működött az országban, 1970-ben már csak 84, 1975 végére pedig várhatóan csupán 5S marad üzemben. Ezzel párhuzamosan jelentősen növekedett az egy bányaüzemre jutó (termelés meny- nyisége: a mélyművelésű bányákban 750-ről 1300 tonnára, a külfejtéseken 44-ről 27 000 (!) tonnára fokozódott a hozam. A számok további érdekességeket is elárulnak. Többék között azt, hogy a gépi jö- vesztés aránya 5,9 százalékról 54 százalékra, a gépi rakodásé 32-ről 72 százalékra nőtt az utóbbi tíz évben. Há azonban mintegy 15 év múlva el akarjuk érni a 40 millió tonna körüli szénkitermelést, a korszerű gépek egész sorát kell még beszereznünk. A szénbányászatban jelenleg a vá^rathajtás gépesítésében tapasztalható a legnagyobb lemaradás. Energetikai kombinát Bükké brányban , Talán ellentmondásosnak tűnhet, hogy az energiakoncepció értelmében tulajdonképpen „visszafogjuk” a szénbányászatot, ugyanakkor mégis jelentősen növeljük a széntermelést Tulajdonképpen arról van szó, hogy a jövőben csupán ott fogjuk felhasználni a szenet, ahol gazdaságosan tehetjük meg, akkor viszont igen nagy meny- nyiségben. Kiderült például, hogy a gyenge fűtőértékű hazai barnaszén és lignit csak erőművekben alkalmas eltüzelésre. Az is bebizonyosodott, hogy érdemes építeni egy olyan óriás erőművet, ami annyi villamos energiát ad majd, mint a mai össztermelés fele. Az 1980-as évek elejére a Bükkábrány falu térségében feltárt tetemes lignitvagyonra felépül az ország legnagyobb bányája, és a 3000 .megawatt teljesítményű óriás erőmű. Megállapították, hogy a föld, alatt mintegy 500—550 mill!/) tonna lignit van, amelyből íiz erőrpű évi 21—22 millió tonnát használhat fel. Ez a lignitmennyiség több lesz, mint az összes mélyművelésű' bánya termelése együttvésse. A lignitréteg egyébként 8—13 méter vastag, és általában 30—50 méter mélyen helyezkedik eE A kitermelést természetesen a legnagyobb fokú gépesítéssel fogják elvégezni. Nem lehet kétséges, hogy1 ilyen mennyiségű szénvagyont nem szabad kihasználatlanul hagyni, még akkor séma, ha a kitermelt szén kalóriaértéke messze elmarad a mély- művelésű bányák szeneitől. Csak meg kell találni a kisebb kalóriaérték melletti hasznosítás módját, ami a szakembereinknek sikerült is. Ah