Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-05 / 4. szám

Lépcsőnjáró tolókocsi i A Ml ItpuWw«* «rimán már eddig I« Míkféle JtmlM MnlteMet) lyt «sonlno, amely a legfőbb akadályt, a tépeaűt racy a Járda­azegélyt is legyőzi, csak most első ízben. ISg.y nyugatnémet mérnök szarkesztelt* meg a képen látható, mozgásképtelen gyermekek számára ké­szült speciális önjáró tolókocsit, amely a Járda­szegélyhez érve sukkéul haladhat trfvább, hegy au- t emailkasán két ferde lap simul az első kerekek alá (a közbülső hátsó kerék anélkül Is felugrik a Járdára). Akkumulátorral tápláft elektromotor hajtja a lépésönjáró tolókocsit. A jármű mozgása gomb­nyomással vezérelhető és irányítható, Az ülés ma­gassága, valamint a háttámla dőlési szöge ugyan­csak motorikusán szabályozható. Az ftnjáró tolókocsi konstruktőre egyelőre csak gyermekek számára alkalma« Jármű készítésére vállalkozik, A nagyobb testsúlyt is szállítani, a Járdára „felsegíteni” képes változat gyártására csak később kerül sor. ' a":: ..... '■■■■■' éi :„v ..., ■ $0%.1......... ..... ■.....iikR1 !» Iéíí jíjii iiíiii; E xkavátor — nagy szilárdságú acélból A képen látható új szovjet exkavátor azáltal hí\*ta fel magára a szakvilág figyelmét, hogy mintegy 30 százalékban nagy szilárdságú acélfajták fel- használásával készül, ami — teljesítményéhez és „erejéhez” képest — valószínűtlenül „karcsúvá” teszi. A 80 lóerős Diesel-motorral ellátott lánctalpas exkavátor­ral 5,5 méteres ásási mély­ség érhető el. Kotróputtonyá­nak űrtartalma 0,65 köbmé­ter. A 11,5 tonna súlyú sokcé­lú gép motorja többféle olaj­szivattyút, illetve olajhajtómű­vet tart üzemben. A munka- műveletekhez a szabályozható teljesítményű, kettős buvárdu- gattyús szivattyú szolgáltatja az energiát A zsámolyt forgó- dugattyús hidraulikus motor forgatja. Hidraulikus (magas- nyomású) motor gondoskodik a menethajtásról is. u_. A hó- és zajszigeteléssel, jé kitekintési lehetőséggel, ké­nyelmes, rúgózó üléssel, lég­kondicionáló és fűtőrendszer­rel rendelkező hermetikus ka­bin Ideális munkfeltételeket "L, biztosít a gépkezelő számára. FíraA sírjanak keresése radarral ' Kfieops fáraó fiának, Khep­retinek a sírját a mai napig nem tudták megtalálni a régé­szek. Khepren L e. 2500-ban piramist építettéit apjáé mel­lett. Ez kisebb volt mint Khe- ppsé, nyilván az apa iránt érzett tiszteletből épi'lt ilyen méretre. A régészek frntáziá- fiát ez a jkratnSs nagyo^ izgat­ja.’ till __t»?**«-*.4Jfc_fa'>íy A BeifEeley Egyetem (USA) munkatársai évek óta sikerte­lenül röntgenezték kozmikus sugarak segítségé. cl a pira­mist. Wem találták meg a sír­kamrát. Ez a kudarc azonban nem bétortalanöotta el a tu­dósokat, akik most a „Stan- , ford Research Institute” mun­katársaival új mechanikai módszerrel folytatja a kuta­tást: rövid hatósugarú radar­ral dolgoznak. A berendezést a halotti kamrának vélt helyi­ségben helyezték el és innen próbálják végigpásztázni és felderíteni a további kamrákat és jártokat. A jelenlegi halottá kamrában sajnos nem találtak rá az egykori fáraó tetemé­re. A régészek szerint ez csa- 1 étekkamra volt, amelyet an­nak idején a sírrablók félre­vezetése céljából építettek. Ez magában is jelentős régészeti felfedezés, és remélhető, bpgy a radarsugarak segítségével további eredmények születnek az évek óta húzódó kutató­munka területén. Láthatatlan kísérők A Nap legközelebbi csillag- szomszédainak egyike a 10,8 íényév távolságra levő, 4 mag­nitúdó fényességű Epszilon Eridani. A Sproul Obszervató­riumban 1938. és 1972. között több, mint 900 felvételt készí­tettek róla. Ezek kiértékelése­kor azt találták, hogy a csil­lag saját mozgásában olyan periódikus ingadozások van­nak, amelyekről arra lehet következtetni, hogy az Epszi­lon Eridani valószínűleg — a Naphoz hasonlóan — egy vagy több kis tömegű, sötét kísé­rővel rendelkezik. A számí­tásokból az ingadozás perió­dusára 25 év, a sötét kísérők össztömegére a Jupiter töme­gének közel hatszorosa, 0,006 naptömeg adódott TUDOMÁNY ffi-'VVWW'V/WAAAn-AAAAáA'VAA/V-AA-'Vun/vo/von-'Vvojvo/a-VVVV'VV'VV-v/V'VW'evv'vv'Vv'Vv'Vwvs'V A szén és szénbányászat jelene és jövője Néhány őrvei ezelőtt még aról tanácskoztak a szakem­berek, hogy a kőolaj- és földgáz-lelőhelyek majdani kimerülése után egyáltalán visszatér-e az emberiség a szénhez, a még megmaradó készletek kiaknázásához. A vitára az adott alkalmat hogy a gyengébb energiahor­dozókról a nagyobb kalóriá- júakra való áttérést eddig sohasem követte visszafordu­lás a régihez. Most, az 1973— 74. évi energiaválság folya- mányaként másként történt ami egyben a vitát is eldön­tötte. A szenet ugyanis világ­szerte „rehabilitálták”, folyik a korábbi tervek, elképzelé­sek felülvizsgálata, a szénter­melés pedig egyre fokozódik. Űj gépeket, eszközöket kons­truálnak, hogy a szénterme­lést még intenzívebbé lehes­sen tenni. Sok országban nem azért nyúltak hozzá ismét a szén- készletekhez, mintha valami­féle új előnyét fedeztek volna fel a szénhidrogénekkel szemben, hanem kényszerű - ségből. Mégpedig a kőolaj és a földgáz nagymértékű ár­emelkedése miatt, valamint azt figyelembe véve, hogy a szénkészletek földrajzi elosz­lása egészen más, mint a szénhidrogéneké, így néhány ország valamelyest mentesül­het a nagyobb kiadások egy részétől, *z olajtermelő „ulti­mátumának” kihatásaitól. Csökkenés után növekedés Hazánkban az 1960-as évek elején kialakított energiakon­cepció szerint az utóbbi év­tizedben fokozatosan kisebbe­det a szénbányászat szerepe. A fehasznált szén mennyisége az 1955. évi 31,4 millióról 1975-re 26,5 millió tonnára csökken. A mennyiségi vál­tozás mellett nagyarányú vál­tozás ment végbe a felhasz­nálás szerkezetében is. Csők- két a vasút, a lakosság és az ipari fogyasztók szénigénye, a növekedett a villamosenergia­ipar szénfogyasztása. Az energiaszerkezet korszerűsö­dését jelzi, hogy míg 1950— 52-ben a szén 75 százalékban fedezte az ország energiaigé­nyeit, addig 1965-re a része­sedése mintegy 55 százalékra esett vissza, 1975-ben pedig várhatóan 30 százalék körül lesz (persze mindezt az egyre fokozódó energiatermelés tükrében kell figyelembe venni). Szénkitermelés mélymuveléssal Nagyobb biztonság Á világon évente mintegy hárommillió embert érintenek súlyosan a közúti gépkocsi­balesetek : életüket vesztik, megsérülnek vagy anyagilag károsodnak. Ezt a megdöbben­tően magas számot sokféle módon igyekeznek csökkente­ni a konstruktőrök. Például a gépkocsiknak mindazon belő részeit, amelyeknek össze­ütközés esetén nekivágódhat a vezető vagy az utas, lekere­kített élűre, kipárnázottra ké­szítik el, amint ez a képen látható Mercedes ESF—13-as típusú, úgynevezett biztonsági autón is felfedezhető. Egyéb­ként ezen az autótípuson 80 Eéle olyan biztonsági berende­lés és felszerelés található, amely mind az összeütközések könnyebb átvészelése érdeké­ben készült. Ezek egyiké az a megoldás, hogy a motor csak akkor indítható, ha a biztonsá­gi övék az előírásnak megfe- teLően be vannak kapcsaim. Az energiaszerkezet korsze­rűsítése a következő években is tovább folytatódik, a szén aránya tovább csökken az energiahordozók között. De ha a széntermelés az eredeti elképzelések szerint csökken­ne tovább, az arány 1990-re nem lenne magasabb 10 szá­zaléknál. Az igények változá­sa azonban a széntermelésnek ehhez viszonyított növelését teszi szükségessé, ami azt je* enti, hogy a szén aránya 1990-ben még kb. 18 százalé­kos lesz, az *rezágos összter­melés pedig mintegy 41 millió tonnára emelkedik. Űj bányák, f okozott gépesítés Az elmondottakból kivilág­lik, hogy a termelés komoly mértékű felfuttatására, nagy­arányú fejlesztésre van szük­ség a szénbányászatban. Mi­vel a meglevő bányák foko­zatos kimerülésével lehet számolni, korszerű, nagy ka­pacitású új bányák megnyi­tásáról kell gondoskodni. A tervek szerinti öt mélyműve­lésű és egy külfejtésű új bánya telepítésével az 1990. évi igénynek csaknem a fe­lét (kb. 20 millió tonnát) fe­dezni lehetne. Az új bánya­telepítési javaslatok az orosz­lányi, a dorogi, a tatabányai és a borsodi saénterületre terjednek ki, valamint a bükkábrányi lignitfejtést fog­lalják magukban. Az elmúlt évek tendenciái­ra jellemző volt a írem gaz­daságos bányák leállítása, a termelés erőteljes koncentrá­ciója: 1965-ben még 133 bá­nya működött az országban, 1970-ben már csak 84, 1975 végére pedig várhatóan csu­pán 5S marad üzemben. Ez­zel párhuzamosan jelentősen növekedett az egy bánya­üzemre jutó (termelés meny- nyisége: a mélyművelésű bá­nyákban 750-ről 1300 tonnára, a külfejtéseken 44-ről 27 000 (!) tonnára fokozódott a ho­zam. A számok további érdekes­ségeket is elárulnak. Többék között azt, hogy a gépi jö- vesztés aránya 5,9 százalék­ról 54 százalékra, a gépi ra­kodásé 32-ről 72 százalékra nőtt az utóbbi tíz évben. Há azonban mintegy 15 év múl­va el akarjuk érni a 40 mil­lió tonna körüli szénkiterme­lést, a korszerű gépek egész sorát kell még beszereznünk. A szénbányászatban jelenleg a vá^rathajtás gépesítésében tapasztalható a legnagyobb lemaradás. Energetikai kombinát Bükké brányban , Talán ellentmondásosnak tűnhet, hogy az energiakon­cepció értelmében tulajdon­képpen „visszafogjuk” a szén­bányászatot, ugyanakkor mégis jelentősen növeljük a széntermelést Tulajdonkép­pen arról van szó, hogy a jö­vőben csupán ott fogjuk fel­használni a szenet, ahol gaz­daságosan tehetjük meg, ak­kor viszont igen nagy meny- nyiségben. Kiderült például, hogy a gyenge fűtőértékű ha­zai barnaszén és lignit csak erőművekben alkalmas eltü­zelésre. Az is bebizonyoso­dott, hogy érdemes építeni egy olyan óriás erőművet, ami annyi villamos energiát ad majd, mint a mai összter­melés fele. Az 1980-as évek elejére a Bükkábrány falu térségében feltárt tetemes lignitvagyonra felépül az ország legnagyobb bányája, és a 3000 .megawatt teljesítményű óriás erőmű. Megállapították, hogy a föld, alatt mintegy 500—550 mill!/) tonna lignit van, amelyből íiz erőrpű évi 21—22 millió ton­nát használhat fel. Ez a lig­nitmennyiség több lesz, mint az összes mélyművelésű' bá­nya termelése együttvésse. A lignitréteg egyébként 8—13 méter vastag, és általában 30—50 méter mélyen helyez­kedik eE A kitermelést ter­mészetesen a legnagyobb fo­kú gépesítéssel fogják elvé­gezni. Nem lehet kétséges, hogy1 ilyen mennyiségű szénvagyont nem szabad kihasználatlanul hagyni, még akkor séma, ha a kitermelt szén kalóriaérté­ke messze elmarad a mély- művelésű bányák szeneitől. Csak meg kell találni a ki­sebb kalóriaérték melletti hasznosítás módját, ami a szakembereinknek sikerült is. Ah

Next

/
Thumbnails
Contents