Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-05 / 4. szám

Sport és tudomány AZ ELMÚLT évtizedben ezt a kiét SBŐfc „tudomány” és „sport” egyse gyakrabban hallottuk egymás mellett emlegetni. Nem ok nélkül. Azt már senki sem vonja kétségbe, hogy az élsport mai fejlettsége mellett nem nélkülözheti a technikai vívmányokat és a tudományos kutatások eredményeit. A telje­sítmény fokozásáért folytatott küzdelemben szinte észrevétlenül eljött az a pillanat, ami­kor a fenti két szó már egybeolvadt, és a sporttudományt, mint létezőt kezdték emle­getni a tudományos világban. A testnevelés és sport tudományát, amely irnmár több mint kéttucat önálló diszciplí­nából tevődik össze, minden országban, köz­tük hazánkban is, csak igen lassan lehetett elfogadtatni. Létjogosultságához azonban ma már nem férhet kétség. (Viszonylagos kidol­gozatlansága, fehér foltjai sem mondanak en­nek ellent, jelentőségét természetesen nem pillanatnyi fejlettsége, hanem társadalmi funkciója határozza meg.) Az új tudomány hazai megteremtésében úttörő szerepet vál­lalt a Magyar Testnevelési Főiskola Tudomá­nyos Kutatóintézete, amely a sporttudomány kultúrfilozófiai és történelmi alapvetését igyekszik elvégezni. A sporttudományt jellemezve mindenek­előtt komplexitását (összetettségét) kell ki­emelnünk. Ahhoz például, hogy a sportolók edzettségének vizsgálatakor objektív adato­kat kapjunk és' megbízható eredményekre jussunk, számos tudományág gyakorlati se­gítségére van szükség az orvostudománytól az elektronikus műszeriparig, a lélektantól • szociológiáig. Emeljük ki most ez utóbbit, hiszen száza­dunk tudományos életének amúgy is egyik jellemző sajátossága, a szociológiának (a tár­sadalmi élet jelenségeinek a vizsgálata) a tér­hódítása Az általános szociológiából egymás után válnak ki a szakszociológiák, amelyek a társadalmi lét legkülönbözőbb területeit vizs­gálják. Így a társadalom struktúráját és mo­bilitását, az úgynevezett kis- és nagycsoportok kérdéseit, ezek hierarchiáját és kapcsolatu­kat a makrostruktúrával, az ember-munka viszonyt, a munkateljesítménnyel összefüggő tényezőket, a művészet, irodalom stb. szocio­lógiai vonatkozásait. Épp azért, mert a szodoíSgiaí vizsgálatok úgyszólván az élet minden területére kiter­jednek, nem lehet kivétel ez alól a sport sem, amellyel az említett tudomány egyik legfiatalabb, tulajdonképpen még kiforratlan ága, a sportszociológia foglalkozik. Ez a tudományág a sportot nem önmagá­ban, hanem mint társadalmi jelenséget, az egyetemes kultúra részét, mindennapi ete­tünk egyik összetevőjét veszi nagyító alá. S ilyenkor még az is, akinek hivatása a sport, aki nap mint nap gyakorlati kapcsolatban áll vele, s ért vagy érteni vél egyes területei­hez, kénytelen észrevenni, hogy az oly sok­szor emlegetett szó tartalma kibővül, a saó korábban ismeretlen értelmet nyert Nyilvánvalóvá válik ugyanis, hogy a sport összefügg a társadalom egész struktúrájával, rétegeződésével, anyagi-technikai fejlettségé­vel, köze van a családhoz, munkához, a tudo­mány számos ágához, az egészség- és kör­nyezetvédelemhez, sőt a politikához, a nem­zetközi kapcsolatok alakulásához. Egyszóval átszövi egész életünket. A sportszociológia mjTtdezek tudatában vizsgálja a sportot és a sportoló személyisé­gét. A sportolás ezek szerint nem más, mint a társas érintkezés, az „önmegvalósítás” egyenlő esélyekre épült formája. A sportszo­ciológia vizsgálódásainak egyik legjelentő­sebb területe az egyén és a csoport, a cso­port és a csoport kapcsolata. Az egyén és a csoport szoros kapcsolatban áll egymással, az egyénnek jogai és kötelezettségei vannak a csoporttal szemben, és fordítva, a csoport az egyéni teljesítményt igényű. Mindez természetesen nem Setidegen, med­dő szemlélődés. A vizsgálatok az egyén és a közösség számára gyakran konkrét segítsége* nyújtanak, bár nem elsősorban a teljesít- ményfokozás más irányból sokoldalúan tár mogatott kérdésében. A sportoló — mint nem sportoló — számára is kézzelfogható támo­gatást jelentenek például az un. életútelem­zések, segíthetik abban, hogy személyes igé­nyei ne kerüljenek ellentétbe a társadalom igényeivel és lehetőségeivel. Gyakran ta­pasztaljuk, hogy egy-egy sikerekben gazdag sportkarrier befejezése után megválaszolat­lan marad a kérdés: hogyan tovább, és saj­nos sokszor látjuk azt is, hogy válasz hiá­nyában az egykori sikerember élete menthe­tetlenül zátonyra fut.. Hasonló célokat szolgálnak az életmódvizs­gálatok, amelyek a sportoló személyiségének szociális, erkölcsi, demográfiai, kulturális ösz- szetevőit kutatják. Ezek többek között azért sem közömbösek a társadalom számára, mert a reflektorfényben élő, néha egekig magasz­talt sportember formálja környezetét, nem­csak társainak, az emberek — elsősorban fiatalok — tömegének szolgál ilyen vagy olyan példával, pozitív vagy éppen demora­lizáló hatása pedig lényegesen nagyobb, mint az úgynevezett hétköznapi emberé. S fontos ezekben a vizs gátatokban az is, hogy megmutatják a sportolók társadalmi ré- tegeződését, szociális helyzetét, kulturális színvonalát. Olyan tényeket tárnak fel, ame­lyek ismeretében az ésszerű sportveaetés ha­tékonyabb intézkedéseket hozhat. A sportszociológia vizsgálatai ae említette­ken kívül kiterjedhetnek sok speciális terü­letre, így a városi, a falusi, az üzemi vagy az iskolai sportra, az élsportra és a tömeg­sportra, a sport és a szabad idő összefüggé­seire stb. Mindezek a felmérések olyan ada­tok sokaságát szolgáltatják a gyakorlati mun­kát végző szakembereknek, amelyek nélkül ma már nem lehet a versenysport eredmé­nyességét fokozni és a tömegsport hatókörét növelni. Mindebből persze JSthatÓ, hogy * aportszo­ciológia nem közvetlenül növeli az egyes sportoló készségeit, állóképességét, általában fizikai és akarati tulajdonságait, s ezek ál­tal elért teljesítményét, hanem az edzők, ve­zetők, módszertani szakemberek: közvetítésé­vel fejti ki hatását az egész sporttársadalom — és nem utolsósorban az egész sportoló tár­sadalom — mozgására, fejlődésére. AZ ŰJ TUDOMÁNYÁGAT még kevesen művelik nálunk, bár szórványos kísérletek­ről, felmérésekről is hallottunk. A minőségi ugrás akkor következett be, amikor 1969- ben a sporlszociológia hivatalosan is létjogo­sultságot nyert: a Testnevelési Főiskola fel­vette oktatási programjába, s a főiskola ta­nárai hozzáláttok megalapozásához és a kí­sérleti módszerek kidolgozásához. Ma már, akárcsak szerte a világon, a sport területen kiugró eredményeket produkáló országokban egy-egy világversenyre való felkészülésbén, vagy akár a sport utánpótlásának hosszabb időt igénybe vevő felkutatásában, sőt, az egész társadalom életmódjának alakításában nélkü­lözhetetlennek tűnő feladatot töltenek be a sportszociológia eredményei. 1. . J&. tamil 6, A. A sport mint kulturális tényező Általánosan elfogadja min­denki alapelvként, hogy a testkultúra az egészséges élet­vitel tartozéka, megelőzheti a betegséget, a korai elörege­dést. Az is lassan axiómává válik, hogy a XX. század má­sodik felében jelentkező kró­nikus mozgáshiány egyetlen megoldása a testkultúra álta­lános kiterjesztése, korlátai­nak eltörlése. Alapvető prob­léma mutatkozik viszont an­nak eldöntésében, hogy a test­kultúra hol és milyen módon illeszthető az általános kultú­rába. A létesítmények és eszközök természetesen az anyagi kul­túra tartományába tartoznak, míg a tevékenységek megha­tározása, formái, szabályai, kétségtelenül a szellemi kul­túra részei. Ilyenformán fel­vetődik az a kérdés. hogy esetleg a fizikai kultúrának nincsenek önálló vonásai, egyedi jellege. A tapasztalat, az eleven szemlélet azonban nem ezt mutatja. A testedzés a sportmozgás, vagyis azok a műveletek, amelyek a testi fejlesztést szolgálják, nem vonhatók be egyértelműen sem a szellemi, sem az anyagi kultúra fogalomkörébe, an­nak ellenére sem, hogy azok­kal összefüggésben vannak. Nem vitás, hogy a testkul­túrával szemben támasztott igények állandóan változtak attól függően, hogy az ember természetátalakító tevékeny­ségének milyen szakaszában tart. Az ember, aki megteremti a maga létbiztonságát, a to­vábbiakban már a mind na­gyobb kényelem elérésére tö­rekszik. A testkultúra az év­ezredek alatt igen rugalmasan alkalmazkodott a társadalom igényeihez, illetve az adott formákhoz. Az alapvető cél azonban mindenkor egy har­mónia elérése, pontosabban az ember fizikai, szellemi egyen­súlyának megteremtése. A testkultúra nem az anyagi és a szellemi kultúra része, ha­nem harmadikként csatlakozik ezekhez, mint bizonyos fokig önálló kategória. A testkul­túra fogalomkörébe nemcsak a test nevelése, ésszerű kar­bantartása, fejlesztése tarto­zik, hanem a test ápolása is. A testi képességek fejlesztése közben akarati, erkölcsi és egyéb tényezők is edződnek az emberben. Mindezeket mér­legelve kiviláglik, hogy a test­kultúra nagyon is jelentős ré­sze a kultúra fogalomkörének az élet valamennyi területén szükségszerűségként jelentke­zik, mint a nevelés, a szóra­kozás, az egészség, a testi-lel­ki egyensúly megteremtésének hathatós módszere, fogalom­6 NÓGRAO = »75. január Swtotorofl» Párbeszéd Skóciában — Te, Ktacfcl Miért oszlott fel a csapatod? Elvesztettétek a kedveteket? — Nem — válaszolta. — Á labdát!.« GROTESZK — Mikor lehet egy foci­sztár miniszterelnök? — Ha lemond fele fizetésé­ről. Hogy volt*«* Az esztendő sporttörténete — sorokban Sikereire* és csalódásokat, játsza a Ferencvárosban. Az Európa Kupában a Tatabá- örömöket és kudarcokat sűrí- 1967. évi aranylabdás futbal- nya megvédi elsőségét, tő pillanatokban gazdag esz- lista 258 gólt lőtt 'bajnoki ta- tendőt zár a magyar sport, lálkozókon. Januártól decemberig bőven .^prjlíS 11.: Dallasban az amerikai úszók bajnokságán a vendég Verrasztó Zoltán a 200 yar- dos hátúszásban, meglepetés­he- Ál­19. : Felavatják a 75 éves jubileumát ünneplő Ferenc­városi Torna Club új labda­rúgó-stadionját. 20. : Eppelheimben a ma­gyar női tekeválpgatott vá­ratlanul világbajnokságot nyer. 29.: Az utánpótlás labda­rúgó-válogatott az Európá­don tőben legyőzi az akadt esemény, amely izga­lomban tartotta a sok százez­res szurkolótábort. azokat, akik figyelemmel kísérik a sportélet eseményeit. Követ­kező összeállításunk azokat az re> megszerzi a második eseményeket villanja fel, *yet Naber, az Egyesült amelyek az óév sport- iam°k bajnoka mögött. , történetének legérdekesebb, 13-: Újvidéken az asztalit®- bajnoki döntőben legyőzi legemlékezetesebb epizódjai ni»z Európa-bajnokságom Ma- NDK-t (4:°, az első mérkőzés voltak. g°s Judit, a Magos—Lotaller 2:3 volt) es ezzel első. női és a Jónyer—Klampár férfipáros aranyérmet nyer. JÜNIUS 17.: Dortmundban a magyar labdarúgó-válogatott 72 éves Az Újpesti Dózsa egv­történetének egyik legsúlyo- más után hatodszor nyeri a sabb vereségét szenvedi el: labdarúgó-bajnokságot. 5:0-ra kikap az NSZK csapa- 6.: Dr. Fenyvesi Csaba tátóil. Hasonló kudarc 1961- olimpiai bajnok párbajtőröző ben Chile ellen (1:5), azt a magyar bajnokságon sil- megélőzően 1943-ban Svédor- lyos sérülést szenved. Achil- 6zág ellen (2:7) érte a magyar les-ínszakadás miatt hóna- csapatot. pokra harcképtelenné válik. 20.: A BVSC párbajtőr- 8.: Megszakítás nélkül ötöd- együttese Heidenheimben szőr Európa Kupa-győztes a a bajnokok Európa Statisztika női asztali tenisz­JANÜÁR 21.: Kedves ünnepség: Csa­pó Géza kajakozónak é6 Tor- dasi Ildikó vívónőnék átad­ták az 1973. év legeredménye­sebb magyar sportolóinak megszavazott vándorserieget. FEBRUÁR 7. : Az új esztendő első fi­gyelemre méltó magyar re­kordja: Rudolf Erika fedett­pályás atlétikai versenyen 187 centit ugrik a magasba. 8. c Megjelenik a magyar labdarúgó-bajnokság átszer­vezéséről szóló rendelet: az 1974—75-ös szezontól az eddi­megnyera Kupáját MÁJUS 1.: A Magyar Népköztársa- gi 226 helyett csak 116 csapat sági Kupa döntőjében a Fe- szerepel az országos bajnok- rencváros labdarúgócsapata Ságban, megszűnik az NBI/B. 3:l-re legyőzi a Komlót. 15.: A kontinens labdarúgótornáján, MÁRCIUS csapata, 15.: Az Országos Testneve - Jési és Sporthivatal határoza­tot hoz a magyar atlétikai fejlesztéséről. 30.: Súlyos kudarc a nizzai sakkolimpián; az éremre esé- legrégíbfe lyes magyar válogatott csaká a Közép- 6. helyet foglalja el. K. M. J3x Magyarország aszíaBte- msz-válogatottja Moszkvában 6:l-es bravúros győzelmet arat a Szovjetunió ellen és egy játszmával megelőzve a svédeket, megnyeri az Euró­pa Ligát 16. : Jerevánban a Drozába Kupa súlyemelő-versenyen Kőszegi György, a lepkesű- lyú szakításban 106 kilóval új világrekordot állít feL 17. : Albert Flórián (33 éve­sen) befejezi aktív pályafutá­sát: 350. bajnoki mérkőzését Vádolnak ax „alattvalók99 A szépségkirálynők, a kü­lönböző „Miss”-ek népes tá­bora újabb taggal gyarapo­dott. Londonban nemrégen megválasztották a „Miss foci­szurkolót”, vagyis a lelátó szépségkirálynőjét, akit Lynn Charltonnak hívnak. Szép és fiatal. Hogyan is lehetne másként? . A fociszurkolók azonban rossznéven veszik, hogy szép­ségkirálynőjük fején nem fociból készült koronát hord. hanem hajat és még vala­mit: Miss Lynn elárulta ugyanis, hogy kizárólag a Newcastle csapatának szur­kol, amiért most több „alattvalója” részrehajlással vádolja. Egy királynő — szerintük — álljon magasan a focipártok, a meg nem adott tizenegyesek és az ordító gól­helyzetek fölött... Félévi bizonyítvány a megyei I* osztályban M. Oe*ar K, n 16:35 A már joíto napokat is joros 4—4 mérkőzésen játJ megélt csapatnak a megyei I. szőttek. Heten csak egyszer- osztályban nem ment a já- kétszer jutottak szóhoz. A ték. Üjaibib vérveszteség házi góllövőlista túl szegény, gyengítette a csapatot. Tru- Kovács F. 5, Balázs 3, Macz- bin távozásával. Három győ- kó 2 és heten csak 1—1 gólt zelern és egy döntetlen, ami lőttek. Újra a veterán Macz- az ősz folyamán a tarsolyuk- kő volt a csapat legjobbja, ba került, a pontokat illetően. Tízszer játszott jól. Bacsa 8, SzügyÖt 1:0, St. Bányagép- Kovács F. és Mezei 6—6, Fa­gyára* 2:1. Hugyagot .7:0-ra bián és Sinkó 4—4 esetben lépték le, s egy szerény pan- mondhatta ezt magáénak, tocska a döntetlenért. Két Mezei egyszer a mezőny leg- mérkőzésen nem kaptak gólt jobbja is volt. Maczkó a haj­ós 7 találkozón gólképtelen,- nokság menete közben 175. nek bizonyultak. Bacsa és bajnoki mérkőzését jubilálta, Balogh 15—15, Fábián és Ko- Hét kiállítás sújtotta a csapa- vács F. 14—14, Farkas F. I.. tot. E magas szám rossz Maczkó és Mezei 12 12, Csó- sportszerűség kövefckezmé- kási és Gál I. 11—11, Kremnl- . .... , csán G. 9. Danicz, Gál I« y „210 0 latta a haKU Sinkó 8—8, Farkas L., Szalai mérkőzéseket. 7—7, Balázs 6, Czencz és Ma- Toriczky Tranzisztor i Az olaszországi Cosenzában a játékosok nemrégen heve­sen tiltakoztak egy játékveze­tői döntés ellen. De egy fana­tikus szurkoló még ennél is tovább ment: saját tranzisz­11-est megadott. X szerencsét­len játékvezető olyan súlyo­san megsérült, hogy hosszú ideig a mérkőzést nem vezet­hette. Amikor a találkozó végén,' Mascia bíró fejéhez, mivel az a vendégcsapat javára egy toros rádióját vágta Ruggero erősen támolyogva öltözőjébe ................................. " vánszorgott, az asztalán egy c édulát talált a következő szöveggel. Teljes felgyógyu­lásáig ingyen gyógykezelem. Dr. X. Y. Mascia első útja, ha­talmas turbánnal a fején, a megadott címen az orvoshoz vezetett és így szólt hozzá: — Sporttárs! ön biztosan játékvezető volt, hogy ily készséges és szolgálatkész hozzám.. 1 — Az orvos tagadolag ráz­ta fejét, majd miután Mascia kérdően tekintett rá, így szólt:­— Hát akkor miért kezel engem ingyen?..') — Ha minden áron tudni akarja — felelte az orvos meglepett páciensének — én vágtam a fejéhez a tran­zisztoros rádiómat... Kiméi m akciónál » védők WwbeazóUdk. Becsülik a bírót Az egyik angliai újság há­zassági rovatában a követke­ző apróhirdetés jelent meg: „Szépnek mondott, tempera­mentumos, a legszebb korban levő hölgy türelmes házas­társai keres. Volt fvbbaUbi- rók előnyben!*,

Next

/
Thumbnails
Contents