Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-04 / 3. szám

Kimerül-e a föld-űrhajó? KORUNKBAN a világ gaz- ideje, elsősorban a gyors er- arabellenes politikát folytató-----—— kölcsi koDás miatt rendkívül államokat!. Az olajkutak r lasága sokszorosan gyorsab- rövid. Más szóval: a gépeket, ősapjának elzárása felhívta a ban növekszik, mint a koráb- fogyasztási javakat jóval figyelmet; lényegesen meg­bi évszázadokban, vagy akar hamarabb selejtezik ki, fizi- változott a termelő és a vá- bzázadunk előző évtizedeiben, kaj elhasználódásuknál. Igen sárló országok viszonya. A Az ipari termelés 15 évenként gyorsan fogy az ismert olaj- megnövekedett olajjövede- m^gduplázódik. Ez azt jelenti es földgáztartalék. Az iparilag lemből ugyanis az arab álla- — egyebek közt , hogy egv fejiett tőkésországok nemcsak mok — mivel megfelelő ipari 15 éves ifjú kétszer annyi uj a sajaf területükön levő anya. háttérrel nem rendelkeznek és gyártmánnyal találkozik, mint g0]íat dolgozzák fel, és ener- emiatt a beáramló pénzösz- lamennyit szülei csecsemő- giaforrásaikat hasznosítják, szegeket csak lassan és fő- korában ismertek, és mire 30 hanem ennél lényegesen na- kozatosan tudják nemzetgaz­éi es lesz — vagy tán meg gyobb mennyiségben a fejlő- daságuk szolgálatába állítani előbb -— még egyszer megket- dd országok kincseit. És mi- — hosszú ideig képesek a szereződik körülötte a tar- közben a fejlett ipari államok boikottot fenntartani. Ezek- igyak száma. Hetvenéves egyre nagyobb mértékben fal- nek az államoknak ugyanis átlagos életkort figyelembe jak e nyersanyagokat, megnő egyáltalán nem érdekük a véve. ez a megketszerezodes függésük is e nyersanyagok termelés fokozása, hiszen a ötször megy végbe életeben, forrásaitól. Az olajválság né- kőolajárak emelkedése révén és hazájának ipara halálakor ven ;smert — de ennél lénye- 10—20 év múlva a jelenlegi­gesebben átfogóbb — nyers- nél sokkal nagyobb bevételre anyag-konfliktus ezt az újfaj- tehetnek szert. De a fejlett ta függőséget leplezte le. tőkésországoknak — elsősor­ban Ny ugat-Európának '— AZ OLAJVÁLSÁG az 1973- már néhány napos bojkott is " ~ ~~ —— , . súlyos károkat okozhat as közel-keleti háború után az olajválságnak rendkívü- robbant ki, de okai lényege- y következményei voltak a sen korábbi időszakban _kere- in!emzetközi gazdasági hely­ezeti kincseit? A válasz rend- sendok. Miközben a koolaj- zetre Ebben azonban már szerint megnyugtató, hiszen a szükséglet és -kereslet világ- nem a kőolajtermelő államok föld lehetséges energiaforrá- szerte meghaladta a kínálatot, áremelése a ‘ludas. A nagy sainak még csak töredékét részben a gyarmati kor- nemzetközi monopóliumok vesszük igénybe. (Alig hasz- szak hatásaként a kitér- hatalmas üzletnek tekintették Háljuk például a napenergiát melt kőolaj ára alacsony volt, az áremelkedést és a boj- és még csak el sem kezdődött s ez az olajjal rendelkező kottot, amelynek nyomán hal- annak az energiamennyiseg- államokat sújtotta. Lassanként iatian mértékben megnőtt a nek a feltárása, amelyet a azonban a koolajexportalo kereslet és a hasznot teljes tengerek óriási hidrogén- és országok szervezete, az OPEC egészében e társaságok fölöz- oxigénkészlete nyújt). Az egyre erősebb lett. Első síké- ték le ^ nem i6 akárhogyan! azonban mindenképpen fi- re az volt, amikor ^ a dollár Amikor például India közöl­gyelmeztető, hogy az ismert leértck-elcsö és a tőkés valu- hogy nem tudja kifizetni a nyersanyag- és erőforrásokkal ták árfolyamának változása nemzetközi monopóliumok pillanatnyilag óriási pazarlás miatt bekövetkező veszteségek által követelt új ár egészét, folyik. Elsősorban az Egye- fejében a szervezet elérte a csak annak 80 százalékát, az sült Államokban. Ez az ország kőolaj árának emelését. Az jndjai kikötőkben álló és e —- ahol a föld lakóinak 6 igazi erő akkor mutatkozott kikötők felé tartó tankhajók százaléka él — a földön meg, amikor politikai okok- teljes rakományát máshová termelt összes nyersanyagok bol az arab államok néhány irányították. Az energiára 40 százalékát dolgozza fel. A héten at boj'kottalták a szoruló szubkontinens ki gyártmányok felhasználási közel-keleti konfliktusban yqj*. gzolgáltatva a társaságok-rkényének-kedvének, újabb áremelésének. A hyugat­Infláció (2.) 30-szor annyit termel, mint születésekor. Természetesen a termelés ilyen méretű növekedése ha­talmas nyersanyagigénnyel jár. Elég sokan teszik fel a kérdést: kimerül-e a föld­űrhajó. felhasználjuk-e rö­vid távon tartalékait, termé- sen korábbi időszakban kere­Félbehagyták a napi munkát ' Szókimondó asszony híré- jan iparkodnak. Az idei esz- ben áll Felsőpetényben Ro- tendő a közös gazdaság vizs- dák Mihályné. Az idén ez a gája. Ahhoz, hogy zavartalan „hír” még inkább elterjedt, legyen a gazdálkodás, min- hiszen a nőtincsi közös gaz- den tagnak tudása legjavát daság nőbizottsága elnökének kell nyújtania. így volt az választották. A vezetőség tag- ősszel is. A varrodai asszo- jaként több mint kétszáz asz- nyok félbehagyták napi mun- s/.ony nevében szólhat. Ritka kájukat, s siettek ki a földek- az olyan alkalom, hogy ne re, ahol nehezen boldogultak nyilvánítana véleményt. Sze- a gépek. Nem tettek különb- rét beszélni, nem is tagadja, séget a vasárnapok és hét- A mondatok azonban, mindig köznapok között. Az ő feláda- a lényeget foglalják össze, a tukkal ezért maradtak / el. közösség érdekében hangza­nak el. — Adjatok valami munkát! — mondta még az egyesülés előtt a tsz-vezetőségi ülésen. Van annak négy éve is. A nyá­ri. Őszi kampánymunkák ide- . természetes jén a gazdaságban dolgozo Szamunkra természetes asszonyok tétlenségre kény- loS: ,, . . ... , , szerültek. Rodák Mihályné ál- A főbizottság elnökének landóan hajtotta: hozzanak P^aba nagy teher sza- létre segédüzemágat. Jó lesz Jf^ft. A község asszo­Nem jelentősen, mégis hajta­nak. .. — Az asszonyok érzik, hogy rájuk is terveztek a vezetők. Kötelességüknek tartják, hogy a tervet teljesítsék. Ezért van­nak a túlórák, éjszakázások. do­a nődolgozóknak, s a termelő- szövetkezet sem jár rosszul, így jött létre a varroda. Ro- dákné házról házra járt, hogy a szükséges létszám megle­gyen. Eleinte idegenkedtek az újtól. Ma már? — Éjszaka is bennmara­dunk így év végén, hogy a terv teljesítése ne ütközzön akadályba — mondja. nyai zömében a tsz-ben végeznek munkát. Problémáik pedig ennél szélesebbek. Kezdve az ellátástól a gázcse­retelep szükségesséig. Ezeket a dolgokat is megbeszélik a nőbizottság ülésein. Negyed­évenként rendszeresen ösz- szeülnek. Minden, községből hárman-hárman vannak. — Miért tennénk különbsé­get, elvégre egy „gazdát” sznl- kérdezi szinte ön­magától Rodákné. Vitáik középpontjában lee­Brigádvezetőként dolgozik, ., , , ugyanúgy mint a többiek. Kell — a példamutatás, mert a nők hajlamosabbak arra hogy ap- több^r r munka'“áTl^KésIü- ro bosszúságokat felnagyítsa- 1Még a soron következő fela- nak Hyenkor Rodakne esi- datokra Ilyenkor viszont iut titgatja okét s megjegyzi: mi dő bensőségesebb hangujatű bantja a többieket, hogy azu- rendezvényekre is. LeSutóbb Pr0ble’ Például egyidőben három községben rendezték meg az öregek napját. Rodálc Mihálvnénak min­denről van véleménve. Ha értekezletre megy, néhánv 1 an- ra feljegyzi a legfontosabba­kat, hogy otthon már ..jelez­zen.” A vezetőségi üléseken született határozatokat pedig másnap már Ismerteti a kör­nyezetében. — Hadd tudják az asszo­nyok, hogy miről volt szó... A takaros házban most esye­európai olaj- és benzinhiány — amelynek nyomán kénytele­nek voltak üzemeket leállí­tani, autók mozgását korlá­tozni, házak fűtését kikap­csolni — nem az arab orszá­gok embargójának következ­ménye volt (a Le Monde ki­számította, hpgy átlagosan 5 százalékkal kevesebb kőolajat kaptak ezek az országok), ha­nem annak, hogy az Északi tengeren nagy számú tartály­hajó gyűlt össze. Rakomá­nyaikat nem akarták addig partra tenni, amíg az ár tovább nem emelkedik. És ez be is következett. Rotterdam­ban például 1973. augusztusa és decembere között egy ton­na nyersolaj ára 170 márkáról 613 márkára, egy tonna ben­zin ára pedig 170 márkáról 460 márkára emelkedett. Nem csoda, hogy a nagy olajtár­saságok profitja 80—300 szá­zalékkal növekedett. AZ OLAJVÁLSÁG azonban politikailag nagy tanulsággal járt. Ha anyagi előnyeit a nemzetközi monopóliumok fölözték is le, felhívta a fi­gyelmet a nyersanyagtermelő országok erejére és a tőkés világ bizonyos, korábban fel nem ismert gyengeségeire. K. A. (Következik: 3. Eleresztett gyeplő). 4 kongreaaxusi irányelvekről Segítség a pártt, a pártmunkásoknak A XI. pártkongresszus irányelvei — amelyek a közel­múltban kerültek nyilvánosságra — élénk visszhangot kel­tettek a párttagok1 körében, a közvéleményben. A napok­ban Nógrád megyében is pártcsoport-értekezleteken mond­tak véleményt a kommunisták a dokumentumról. Az észre­vételek, javaslatok minősítése, az alapszervezeti vezetősé­gek, illetve a januári taggyűlések feladata lesz. Az irányel­vekben megfogalmazott feladatokról, a feladatok megvaló­sításáról kértünk véleményt pártmunkásoktól, gazdasági ve­zetőtől. Miklósik Ignác, az MSZMP végrehajtása segít majd Szécsényi járási Bizottsága- ben. nak első titkára: eb­,Nő a vezetők felelőssége" Vonsik László, az üveg­ipari Művek salgótarjáni öb­lösüveggyára titkára: — A XI. pártkongresszus irányelvei időben érkeztek, & azt gondolom, hogy nagy segítséget adnak a párttagság­nak, a vezetés különböző szintjein dolgozó pártmun­kásoknak. A megállapítás határozatait a alapja az a következetesség, tály helyzetéről, ahogyan a dokumentum meg­határozza legfontosabb fel­adatainkat a következő esz­tendőkre. A kongresszusi irányelvek a közelmúltban „Kezdeményezésükre mindig számíthatunk'' — Megerősíti a Központi Bizottság korábban hozott munkásosz- lehet őségéi — A kongresszusi irányel­vek azt is hangsúlyozzak, hogy a tehetséges, rátermett mun­kások közül minél többet be kell vonni a vezetésbe. Foko­zatosan láttunk az előkészítő munkához: Beiskolázási ter­vet készítettünk, és igyek­szünk . kihasználni mindazo­kat a városi, helyi lehetősé­geket,1 amelyek rendelkezé­sünkre állnak. A gyári párt­bizottság döntő többsége fi­zikai munkás. Az elmúlt évek­ben erőtelies fiatalítási folya­mat indult meg a választott pártbizottsági testületekben. és ezt szere.- nénk tovább folvtatni. A nők bevonása a vezetésbe, a köz­életbe ugyancsak napirenden van. — A munkásosztály vezető szerepe erősítésének feltéte­lei változatlanok. Az eszmei - politikai-ideológiai műveltség emelése, a párt és a mun­novemberi, és az 1974-es már­ciusi párthatározatokra gon­dolok. Szembetűnt az is, hogy a főbb politikai irányelveket megjelent alapvető párthatá- hosszabb időre jelölte ki a rozatoikra épült, azok követ­kezetes végrehajtására ösztön­zi a párttagságot. Mindez egy ben azt is jelzi, hogy pártunk Nem tartom véletlennek, hogy a dokumentumban a nagyüze- és az lesz a jövő- mi munkásságot, társadal­munk legnagyobb osztálya de­fő politikai irányvonala vál tozatlan ben is. — A járásban megtartott rendkívüli taggyűléseken, a pártcsoport-megbeszéléseken egyaránt elismeréssel szólták a kommunisták az eredmé­nyekről. Reálisan ítélték meg gondjainkat és jól látják a gondokból kivezető utat is. Feladataink — mindenek­előtt gazdasági tennivalóink — megvalósításában nagy sze­repe van a kommunista yeze- tők és a gondjaikra bízott kollektívák kapcsolatának. Nő tehát a vezetők felelőssé­ge, és az irányelvek érthetően a párt káderpolitikai hatá­rozatának következetes vég­rehajtására hívja fel a figyel­met. A következetesebb és de­mokratikusabb vezetési mód­szerek időszerű témát jelen- rékhadának tartja a KB. tenek a szécsényi járásban is. Széles körű alkalmazásuk­ról. Mindenekelőtt az 1972-es kásosztálv erősödő kapcsola­ta. a párton belül a munká­sok növekvő aránya. Mi a gyárban az idén 25 párttagot vettünk fel, valamennyi fizi­kai munkás volt. Párttagsá­gunkon belül 74 százalékos a muukásaránv. Harmos Ferenc, a Borsos- berényi Állami Gazdaság igazgatója: párt. Ezek voltak az első gon­dolataim, amikor elolvastam a kongresszusi irányelveket. KONGRESSZUS itt „...Korszerű technológiák meghonosítása" — A kongresszusi irányét-., veket a mezőgazdasági üze­mek vezetői is megnyugvással fogadták. Mi, elsősorban a feladatokra összpontosítottuk figyelmünket. A nagyüzemi, iparszerű termelés útján ha­ladunk. Az idén a kukoricát, jövőre pedig már a búzát is zárt rendszerben termeszt­jük. A nagy teljesítményű gé­peken alapuló technológiák meghonosítása az elsődleges szempont fejlesztési célkitű­zéseinkben. Az eredmény: a csökkenő költségek mellett emelkednek a terméshozamok. Másik fontos feladatunk, nálunk a gyárban több mint amit az irányelvek szellemé-. 2200 munkás dolgozik, és kő- ben kell végrehajtanunk, az kai elérhető, hogy egyre ke- zülük 1700-nál többen tartóz- ésszerű takarékosság. Már nak vesebb legyen az olyan gaz­dasági vezető, aki csak gaz- szocialista dasági síkon intézkedik, és munkásunk nem vállal felelősséget a dön­tések politikai következmé­nyeiért. Figyelmen kívül hagy­ja a dolgozók véleményét, sági kai összefüggéseket. a törzsgárdához. A 164 párttaggyűlésen is felmerüli, brigádban 1700 hogy vannak jelentős belső tevékenykedik, tartalékaink, amelyek éddig Kezdeményezésükre, munka- kihasználatlanok maradtak, jukra mindig számíthatunk. Felmérjük a lehetőségeket: A gyár szocialista brigádjai hol van módunk takarékos­indították útjára a „20 ezer kodni? Csak egyetlen példái nem segíti őket abban, hogy munkanapot Salgótarjánért” hagy említsek: ha a lucerna- megismerjék a legfőbb gazda- társadalmi munkaakciót, és lisztüzembe az alapanyag elő- életszínvonal-politi- ott vannak a kommunista fonnyasztott állapotban kerül szombatokon is. ha a szükség be, ezáltal évente 10—15 szá­A párt gazdaságszervező úgy hozza. tevékenységének ugyancsak szól a tűm. Az állami intézkedések tívák különböző kötelező erejű rendeletek, sai rendszeresek törvények mellett a pártszer­vezetek, a kommunisták szer­vező, mozgósító, ellenőrző kozásai, munkáján múlik, hogyan va­lósulnak meg a határozatok­ban és most a kongresszusi irányelvekben rögzített ten­nivalók. Természetesen az alapszervezeti vezetőket, a zalékkal kevesebb fűtőolajra javításáról — Szavukra sokat ad a gyár van szükségünk. A , takaréko- dokumen- vezetősége. A munkáskollek- sabb gazdálkodás másik fon­tanáeskozá- tos tényezője a tárolási lehe- nálunk. A tőség. Jövőre, terveink sze- törzsgárda-értekezletek, a szó- ríni: tovább növeljük a beta- cialista brigádvezetők tanács- karított termés biztonságo- negyedévenként a tér- sabb tárolásához szükséges te­metési tanácskozások az üze- reket. A műtrágyával való gaz­mi demokrácia jól bevált fő- két. A műtrágyával való gaz- rumai. A kölcsönös vélemény- dálkodás is hatékonyabbá vó- cserének a gyár, 'a munkások lik. E feladatok csak taredé- látják hasznát. Gondot jelent kei azoknak a tennivalók- azonöan, hogy nálunk vi- nak, amelyeket a párt a XI. párttagokat fel kell készíteni szonylag magas, meghaladja kongresszus irányelveiben erre a munkára. A párttagság az ezret a bejáró munkások megjelölt számunkra. A vég­eszmei-politikai nevetéséről száma. Részvételüket még rehajtásért a felelősség túl­és a közművelődésről hozott nem sikerült rendszeressé ten- nyomó részét az állami gaz­intéz- ni ezeken az összejövetele- daságban dolgozó kommunis­határozatok, a kedési tervek megyei következetes ken. ták vállalják magukra. mákat a vezetőségnek, — Szendehelyen is volt egy kis üzemünk. A vezetőség el­határozta, hogy Nőtincsre köl- tözheti. Itt jobbak a feltéte­lek, világos termek, öltözők, fürdők állnak az asszonyok rendelkezésére. Zúgolódtak az utazás miatt. Aztán rádöbben­tek: az ő érdekükben történt az intézkedés — magyarázza. Tenni a nőkért, érdekükben, de nem a szövetkezet ellen. Ezeket a szempontokat kell • munkájában összehangolni Rodák Mihálynénak. Az érdé- dűl van. Gyermekei közül ket- kek nem lehetnek különböző- tő a termelőszövetkezetben ek: azonos a törekvés: növel- dolgozik. Férje kőbányász, az ni a termelést. udvaron tesz-vesz. Esténként, — Ha 'többet teszünk az amikor összegyűlnek, nem te­asztalra. többet is várhatunk lik el egy nap sem úgy. hogy — jegyzi meg, amikor az igye- ne kerülne szóba a közös gaz­kezet kerül szóba. Mindnyá- daság, Sa, dm lij, korszerű üzemcsarnokot évilenek mar ab b szeretne beköltözni. Drégely palánkon, A Szoudy Lakatos- és Szerelőipari Szövetkezet minél h»-

Next

/
Thumbnails
Contents