Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-25 / 21. szám

V / Kulturális számvetés Pásztóit A cím kötelez] Ez az év is jól kezdődött.! — mondogatták 1974. elején a pásztói Lovász József Műve­lődési Központ dolgozói. Az előző két év munkájáért, az üj kezdeményezésekbe való bekapcsolódásért megkapták a Kiváló művelődési központ cí­met. Persze, a velejáró ju­talomnál jóval nagyobb a fe­lelősség: ugyanígy, de ha le­het, még magasabb szinten csinálni mindezt. Ezekben a napokban készült el a múlt évi számvetés. Felmérték a tartalmi munka és a gazdál­kodás adataik Mi van a sta­tisztika mögött? Sikerült-e el, érni a kitűzött célokat? Ezt kérdeztük meg Becsó Károly- tól, a művelődési központ igazgatójától. — Magunknak is így tettük fel a kérdést: sikerült-e a címhez méltóan dolgozni? A legtöbb területen igen a vá­lasz, néhol azonban elégedet­lenek vagyunk magunkkal. Legnagyobb eredményeket a felnőttoktatás területén értünk el. Kibővült az 1973. őszén beindított két tagozat, levizs­gáztak az első fecskék a 80 órás tanfolyamon. Ezt követte a gimnázium új formájának beindítása. Nemhogy szervezé­si gondjaink nem voltak, de a túljelentkezés okozott prob­lémát, olyan sokan érdeklőd­tek, — Pásztori, az amatőr kép­zőművészeti élet irányítása, a kiállítások szervezése is a művelődési központ ügye. Ügy tűnik, ezen a területen újabb jelentős lépéseket tet­tek. — örültünk a képzőművé­szeti kör sikereinek: a máltra- keresztesi nyári alkotótábor­nak, az egyre szaporodó egyé­ni és csoportos kiállításoknak, a tárLatjnézők emelkedő szá­mának. De ennél fontosabb­nak érzem a minigalériák ki­épülését a nagyközség üzemei­ben, a vándorkiállítások szer- vezését a környező községek­ben, Az ízlés, a látáskultúra fejlesztése csak úgy valósul­hat meg, ha a közművelődés szerves részévé tesszük — te­hát folyamatosan biztosítjuk a lehetőséget a művekkel való találkozásokra. Visszatérve az üzemi minigalériákra: nem csupán elfogadják ezt a szol­gáltatást az üzemek, de már kérik, igénylik. Vállalják a termek biztosítását, hogy a legtöbbet látogatott helyre ke­rüljenek a képek. Úgy érzem, felkeltődik az igény a vásár­lásra is — nagy kár, hogy a Képcsarnok Vállalat ügynö­keiből általában hiányzik a népművelői gondolkodás, nem veszik figyelembe az ajánlás­nál, hogy formálódik már a belső igény, nem csak a bóvli kell! — Mi történt mindezen túl a munkássá válás meggyorsí­tása, a szélesebb körű műve­lődési lehetőségek biztosítása érdekében? — A nagyközség üzemeiben, vállalatainál dolgozó szocia­lista brigádok részére meg­rendeztük a felszabadulási- helytörténeti vetélkedőt, há­rom fordulóban. Ha lesz ér­deklődés, február 3-án meg­tartjuk a járási döntőt is, ahonnan továbbjuthatnak a megyei versenybe. A fő cél­jaink között sze -élt a bejá- ró_ dolgozók sz,. akQzásának, művelődésének i fokozottabb segítése. Ennek két útja is van: a műsorok kivitele a la­kóhelyükre, és a benti prog­ramok látogatásának megszer­vezése, a beutazás feltételei­nek megteremtése. Ez egyben a körzeti feladatokkal is egye­zik. öntevékeny csoportjaink­kal, klubműsorokkal több köz­ségbe eljutottunk. A cserháti falvakban, ahol a lakosság száma csökken, és egyre ke­vésbé tiudnak színvonalas mű­sorokat biztosítani; még az alapvető feltételek is hiányoz­nak, ebben az évben gazda­gabb szolgáltatást szeretnénk adni. Filmvetítéssel egybekö­tött előadásokat, jó klubműso­rokat — Szinte minden alkalom­mal megteltek a széksorok a színházi előadásokon. Hogyan érték ezt el? s — Javultak a feltételek — a nagyközségi tanács jelentős anyagi támogatásával korsze­rűsítettük a színháztermet, az előcsarnokot. Így már a szbl- noki Szigligeti Színházat is fogadni tudjuk. Komoly fela­datunk, hogy a járás közsé­geiből még többen bejárjanak, tehát olyan buszrendszert kell kiépíteni, hogy ha mondjuk Kutasórái, Csécséről 20—20 ember szeretne bejönni, a já­rat ne csak behozza, de haza is vigye őket. — Bővült-e a társadalmi kapcsolatok köre? — A vetélkedősorozat ren­dezésében együtt tudtunk dol­gozni a járási könyvtárral. Az iskolák és a művelődési ház kapcsolatában sok az ellent­mondásos elem. Mi szívesen 'Vállaljuk a bábszínház, az if­júsági színház, a nagyobb ün­nepélyek fogadását, házigaz­dái vagyunk a zeneiskola ki­helyezett tagozatának, de... vannak nem éppen helyes, csak szükséges szolgáltatása­ink, amiket a tanteremhiány miatt vállalunk. Ilyen a szín­házterem használata a testne­velési órák céljára. Nem kell sokat magyarázni: Itt »nincse­nek tornatermi feltételek, ko­pik, rongálódik a berendezés. Más terület a társadalmi es­küvők és névadók rendezése. A múlt évben 65 alkalommal fogadtuk az ifjú párokat, a névadókat. Utoljára említem, bár a legfontosabb talán: az üzemekkel kötött közös fenn­tartási szerződés eredményeit és gondjait. Eljutottunk, beju­tottunk az üzemekbe, társa­dalmi munkánkat gazdagí­tották azok a rendezvények, melyeket az igényeik alapján szerveztünk. Ma már nem csupán termet igényelnek a tanácskozásokhoz, ünnepé­lyekhez, hanem eljönnek a programokra. Azonban itt is van egy „de”: az üzemekben csak tavasszal, az „R” alap felbontásánál dől el, mennyit szánnak a közös fenntartásra, a közös kalapba. Mi pedig ja­nuárban tervezzük meg az éves gazdálkodást, a tervsze­rűséget gátolja kissé, hogy nem tudjuk, mire számítha­tunk. .. — Milyen gyarapodást hoz 1975.7 — Remélem, a külső szol­gáltatásokban jelentősen előre tudunk lépni. Nagy segítsé­get jelent ebben a nagyköz­ségi tanács támogatása: egy személygépkocsit vásárol az intézménynek, nagy rakodó­térrel. Szeretnénk, ha sok ren­dezvény kellékei utaznának benne! G. Kiss Magdolna / Mai tévéajánlatunk f 17.20: Vihar Grúziában. A Filmek — filmtörténet so­rozat keretében a Vihar Grúziában című szovjet alko­tás első részét mutatja be a televízió. A grúz rendező Mi­hail Csiaureli 1942—43-ban készítette ezt a filmjét. Ak­kor, amikor a szovjet filmal­kotók nagyja a mozivásznon a Szovjetuni közeli és távo­li múltjának állítottak emlé­ket. Csiaureli a grúz film­művészet egyik legkiválóbb, de igen ellentmondásos alak­ja. Rendezői hírnevét pá­lyájának elején főleg törté­nelmi tárgyú munkái terem­tették meg' amelyeket a va­lósághoz való hűség, emelke­dettség, lírai ábrázolásmód jellemzett. Ezek közül való a monumentális, kétrészes Vi­har Grúziában című film is. (Csiaureli nevéhez olyan, ná­lunk is ismert filmek fűződ­nek, mint A nagy tűzfény,.Az eskü, Berlin eleste, Feledhe­tetlen 1919. stb.) A Vihar Grúziában, a népi eposzok ihletett pátoszával ábrázolja Georgij Szaakadzét, a grúz hőst. Szaakadzét aki a XVII. század elején győzedel­mes harcba hívta a grúzokat a török hódítók ellen. Tbili­szi védelmében. A Iíraian szép filmben sok látványos, izgalmas tömeg, és csataje­leneteket láthatnak a nézők. Az esztergomi Berzeviczky Gergely Közgazdasági Szakközépiskola tanulói az idei tanév­ben már ügyviteltechnikát is tanulnak. A megyei tanács támogatásával mintegy 2 millió forintért korszerű irodagépeket vásároltak. As iskola tanulói számítástechnikai alapfo­galmakkal is megismerkednek. (MTl-fotó — Cs. Nagy Lajos felv.) Megjelent a gimnáziumok és a szakközépiskolák módosított érettségi■ vizsga-szabályzata Az Oktatási Minissé trium közzétette miniszteri utasítá­sát mellyel módosította a szakközépiskolák ég a gimná­ziumok érettségivizsga-sza- bályzatát. Egyúttal megjelen'- tették a módosított vizsgasza­bályzatokat is. A szakközépiskolai változá­sok egyike: az írásbeli érett­ségi vizsga időtartama ma­gvar nyelv és irodalomból 240 perc, matematikából 180 pere, a szakmai elméletből 300 perc. Az érettségi viasgát három időszakban: a nappali tagozaton május 13. és június 21. között, az esti és a levele­ző tagozaton a közös érettsé­gi-felvételi írásbeli vizsga első napja és június 30. kö­zött; továbbá a nappali, az esti és a levelező tagozaton egyaránt szeptember 20—ok­tóber 20., valamint december 13—január 15. között — mun­kanapokon lehet tartani. Az érettségi írásbeli vizs­gák kezdete a szakközépisko­lákban a nappali tagozaton: a május 12-ét követő első hétfő (ez az idén május 19-re esik.) Az esti és levelező tagozato­kon a közös érettségi-felvéte­li írásbeli vizsgát követő má­sodik munkanapon tartják az érettségi írásbeliket. Mindkét iskolatípusban va­lamennyi tagozaton — az írásbeli és a szóbeli teljesít­ményeket egyaránt — ismét öt fokozatú érdemjeggyel ér­tékelik: Gimnáziumokban a tanév végi érettségi írásbeli vizsgák ugyancsak május 12-ét köve­tő első hétfőn kezdődnek (eb­ben az esztendőben május 19-én.) A gimnáziumi szóbeli vizs­gákat június 9—22. között szervezik meg. Az októberi érettségi vizsga írásbeli ré­sze október 1—7. között, szó­beli része pedig az írásbelit kővető 14 napon belül lesz. A gimnáziumi írásbeli fel­adatok kidolgozásához ma­gyar nyelv és irodalomból négy óra (240 perc), a többi tan­tárgyból 3 óra (180 perc), áll az érettségizők rendelkezésé­re. Azokat az érettségizőket, akiknek írásbeli dolgozatára (beleértve az érettségi-felvé­teli közös írásbeli dolgozatot is) a szaktanár elégtelen mi­nősítést javasolt, a kijavított írásbeli dolgozatok átvétele után — de legalább 8 nappal a szóbeli vizsga előtt — az igazgató az osztályfőnök út­ján tájékoztatja arról, hogy a vizsgabizottság határozatától függően várhatóan szóbeli vizsgát kell tenníök, ezért ar­ra készüljenek fel. Azok az érettségizők, akiknek egy, vagy két írásbeli dolgozatuk elégtelen minősítést kapott, a megkezdett érettségi vizsga szóbeli részén javíthatnak. Ugyanez az eljárás akkor is, ha az érettségizők közös érettségi-felvételi írásbeli dolgozatára kaptak elégtelen minősítést. (MTI) Egy síremlék hasonmása Á bulgáriai Kazanlak lát­ványossága az a trák sírem­lék, melyet sok érdeklődő ke­res fel. A turisták kíváncsi­sága azonban akadályozza a tudományos kutatómunkát, ezért úgy határoztak, hogy a látogatók számára tökéletes pótlékkal szolgálnak. A sír­emlék mása már fel is épült, az eredeti közelében, a Tluj­beto parkban. Méretei és díszítései teljesen azonosak az eredetivel. A falfestménye­ket két restaurátor, Ljuben Praskov és Szlavcso Vojkov másolta le. Jelenleg kiállítást készítenek elő a síremlékben talált tárgyakból. A kiállítást az új hasonmásépület bejá­rati részében helyezik majd el. FEKETE GYULA: A FIŰ MEG A KATONÁK — Hát, ugye.:. Csúnya vi­lág van. — No, rendben van, öcekös, No? • ■ • ne szarj be. Megérdemelnéd — Ugye össze vannak dűl­persze, hogy jól a seggedre ve a házak, de ám a nagyok verjünk, ha rendes magyar is. A legtöbb, azt mondha- gyerek volnál, el sem fogad- tóm. Kapni meg semmit se tad volna ezt a tetves sáp- igen lehet. Se bolt, se semmi, kát. Ilyen korban, fiam, már Egyszóval nagy a ramazuri. tudni kellene egy magyar — Hallgattak, hát folytatta, gyereknek, hogy mj a tisz- Mindenütt csak temetnek, íesség.,. — Rágyújtott, s csak Meg a törmeléket lapátolják, úgy. az első szippantások Meg az ablakokon nincsen közijén, mellékesen. — No, üveg. Alig valamelyiken.-jól van. Mesélj inkább Pest- — E« a ruszkik? i-öl. Mi a - helyzet Pesten? Valaki a társaságból: — Miket láttál? / Fogdossák össze az embere­Btzakodni kezdett, hátha két, mi? nem vennék el a sapkát. — Fogdossák hát. Bizony 4 NÓGRAD — 1975. január 25., szombat isten fogdossák. Kivált a né­meteket viszik, akit össze­szedhetnek. Rabságba. — Az asszonyokat is vi­szik? — Lehetséges, hogy az asz­szonyokat Í6... Hát persze, hogy viszik. Én láttam ám, hogy egy német be volt öl­tözve asszonynak, mégis vit­ték. Pedig, ugye, honnan tud­hatták azt.,. fejkendője is volt, szoknyája, minden... honnan tudhatták, hogy nem igazi asszony. Csak német. — Egyszóval mindenkit visznek. Szibériába. Gyanakodva nézett körül. Nem akarják ezek őt csőbe húzni, hogy aztán lecsapja­nak rá: ugye, hogy hazudsz! Lassan, meggondoltan kezdte. Azt éppeh nem lehet mondani, hogy mindenkit. A németeket legklvált. De ma­gyarokat is. Az biztos. Viszik a foglyokat, bizony isten vi­szik. Tagadhatatlan... A la­kosságot, ugye, azt nem lehet mondani - Legalábbis egyelő­re. .. — Egyelőre! — szúrta köz­be valaki. — Ugye, én azt nem tudha­tom mi a szándékuk. A la­kosságot egyelőre nemigen viszik. Csak németet keresnek folyton Nyemci jeszty ? Nyemci jeszty?... Meg persze a nyilasokat. Valaki: — Hát nyilván! — Még a civilek is! Még azok is hajkurásszák a nyila­sokat. Ugye, milyen a nép, most a nyilasokat veszi elő. Ahogy azelőtt a komonis- tákat. Meg a partizánokat, Miskolcon. Láttam én. — A civilek? — Még fel is akasszák az­tán. — Kiket?... — Hát én csak egyet lát­tam. Azt mondták, nyilas volt. Hazaáruló, azt mondták. Maguk is tudják, hogy van az, beszélnek ilyenkor min­denfélét. Ha akasztás van. — Hol láttad? — Hát Pesten. Az utcán. Lámpavasra akasztották. Volt pedig fa is ottan, de nem arra akasztották, hanem lám­pavasra. . . Egy pillanatig gondolkozott, mondja-e ezeknek, hogy a kötelet szerette volna1 meg­szerezni. Aztán mégsem mondta. — És miért? Miért akasz­tották fel? — Én azt nem tudhatom, Ugye, nyilas volt. Hazaáruló, ilyeneket beszéltek. Ott volt a hangét eg ember... meg még asszonyok is, de renge­tegen. Aztán csak kiabálták, hogy: húzd meg! húzd meg!... — Kommunisták, mi? — Biztosan komonÍ6ták. Mindenki komonista most. Odaát, A plagátokan is min­denütt az van kiírva, hogy a Magyar Kommunista Párt. — Hát ez az — mondta egy kopaszodó, kövér nyilas. — Látjátok, ez az. S fenyegető hangon a tiszt: — De aztán ne hazudozz itt nekünk, hallod-e! — Én nem hazudozok. Ez valóság, bizony isten.^,Kiabál­tak, hogy húzd meg, húzd meg.-- Te is kiabáltál, mi? — Én igazán nem. De bi­zony isten, én nem. Pedig kiabált. De ha be- vallaná ezeknek, még csak­ugyan felakasztanák. — A zsidók kiabáltak, mi? — Háát... Én, ugye, azt nem tudom. De nemigen csak zsidók. Azt nem lehet monda­ni, hogy csak zsidók. A karszalagos tiszt el­nyomta a cigarettáját, s hir­telen, összehúzott szemmel, azt kérdezte: — Te gyerek. Mit kerestél te Pesten egyáltalán? Hogy kerültél te Pestre? — Én?,.. A nénémet ke­restem. 1 — Azt hazpdtad, te csirke­fogó, Németországba mene­kült, ,. — Magda igen De én Mari nénémet kerestem. Márta r>é- ném is ott lakik különben, Pesten valahol, iskolába jár, az egyetemre. De őneki nem tudtam a címét. Csak a Ma­ri nénémet ^tudtam, Magda írta fel. De aztán őtet se lel­tem már odahaza. Marit. <3 meg valami zászlóssal mene­kült, azt mondták. — Hány nénéd van néked? — Nekem hat. Testvérek vagyunk mink, a többi mind lány lett. Nevettek. — Nem vagy te cigány, te? (Folytatjuk) v

Next

/
Thumbnails
Contents