Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)
1975-01-25 / 21. szám
V / Kulturális számvetés Pásztóit A cím kötelez] Ez az év is jól kezdődött.! — mondogatták 1974. elején a pásztói Lovász József Művelődési Központ dolgozói. Az előző két év munkájáért, az üj kezdeményezésekbe való bekapcsolódásért megkapták a Kiváló művelődési központ címet. Persze, a velejáró jutalomnál jóval nagyobb a felelősség: ugyanígy, de ha lehet, még magasabb szinten csinálni mindezt. Ezekben a napokban készült el a múlt évi számvetés. Felmérték a tartalmi munka és a gazdálkodás adataik Mi van a statisztika mögött? Sikerült-e el, érni a kitűzött célokat? Ezt kérdeztük meg Becsó Károly- tól, a művelődési központ igazgatójától. — Magunknak is így tettük fel a kérdést: sikerült-e a címhez méltóan dolgozni? A legtöbb területen igen a válasz, néhol azonban elégedetlenek vagyunk magunkkal. Legnagyobb eredményeket a felnőttoktatás területén értünk el. Kibővült az 1973. őszén beindított két tagozat, levizsgáztak az első fecskék a 80 órás tanfolyamon. Ezt követte a gimnázium új formájának beindítása. Nemhogy szervezési gondjaink nem voltak, de a túljelentkezés okozott problémát, olyan sokan érdeklődtek, — Pásztori, az amatőr képzőművészeti élet irányítása, a kiállítások szervezése is a művelődési központ ügye. Ügy tűnik, ezen a területen újabb jelentős lépéseket tettek. — örültünk a képzőművészeti kör sikereinek: a máltra- keresztesi nyári alkotótábornak, az egyre szaporodó egyéni és csoportos kiállításoknak, a tárLatjnézők emelkedő számának. De ennél fontosabbnak érzem a minigalériák kiépülését a nagyközség üzemeiben, a vándorkiállítások szer- vezését a környező községekben, Az ízlés, a látáskultúra fejlesztése csak úgy valósulhat meg, ha a közművelődés szerves részévé tesszük — tehát folyamatosan biztosítjuk a lehetőséget a művekkel való találkozásokra. Visszatérve az üzemi minigalériákra: nem csupán elfogadják ezt a szolgáltatást az üzemek, de már kérik, igénylik. Vállalják a termek biztosítását, hogy a legtöbbet látogatott helyre kerüljenek a képek. Úgy érzem, felkeltődik az igény a vásárlásra is — nagy kár, hogy a Képcsarnok Vállalat ügynökeiből általában hiányzik a népművelői gondolkodás, nem veszik figyelembe az ajánlásnál, hogy formálódik már a belső igény, nem csak a bóvli kell! — Mi történt mindezen túl a munkássá válás meggyorsítása, a szélesebb körű művelődési lehetőségek biztosítása érdekében? — A nagyközség üzemeiben, vállalatainál dolgozó szocialista brigádok részére megrendeztük a felszabadulási- helytörténeti vetélkedőt, három fordulóban. Ha lesz érdeklődés, február 3-án megtartjuk a járási döntőt is, ahonnan továbbjuthatnak a megyei versenybe. A fő céljaink között sze -élt a bejá- ró_ dolgozók sz,. akQzásának, művelődésének i fokozottabb segítése. Ennek két útja is van: a műsorok kivitele a lakóhelyükre, és a benti programok látogatásának megszervezése, a beutazás feltételeinek megteremtése. Ez egyben a körzeti feladatokkal is egyezik. öntevékeny csoportjainkkal, klubműsorokkal több községbe eljutottunk. A cserháti falvakban, ahol a lakosság száma csökken, és egyre kevésbé tiudnak színvonalas műsorokat biztosítani; még az alapvető feltételek is hiányoznak, ebben az évben gazdagabb szolgáltatást szeretnénk adni. Filmvetítéssel egybekötött előadásokat, jó klubműsorokat — Szinte minden alkalommal megteltek a széksorok a színházi előadásokon. Hogyan érték ezt el? s — Javultak a feltételek — a nagyközségi tanács jelentős anyagi támogatásával korszerűsítettük a színháztermet, az előcsarnokot. Így már a szbl- noki Szigligeti Színházat is fogadni tudjuk. Komoly feladatunk, hogy a járás községeiből még többen bejárjanak, tehát olyan buszrendszert kell kiépíteni, hogy ha mondjuk Kutasórái, Csécséről 20—20 ember szeretne bejönni, a járat ne csak behozza, de haza is vigye őket. — Bővült-e a társadalmi kapcsolatok köre? — A vetélkedősorozat rendezésében együtt tudtunk dolgozni a járási könyvtárral. Az iskolák és a művelődési ház kapcsolatában sok az ellentmondásos elem. Mi szívesen 'Vállaljuk a bábszínház, az ifjúsági színház, a nagyobb ünnepélyek fogadását, házigazdái vagyunk a zeneiskola kihelyezett tagozatának, de... vannak nem éppen helyes, csak szükséges szolgáltatásaink, amiket a tanteremhiány miatt vállalunk. Ilyen a színházterem használata a testnevelési órák céljára. Nem kell sokat magyarázni: Itt »nincsenek tornatermi feltételek, kopik, rongálódik a berendezés. Más terület a társadalmi esküvők és névadók rendezése. A múlt évben 65 alkalommal fogadtuk az ifjú párokat, a névadókat. Utoljára említem, bár a legfontosabb talán: az üzemekkel kötött közös fenntartási szerződés eredményeit és gondjait. Eljutottunk, bejutottunk az üzemekbe, társadalmi munkánkat gazdagították azok a rendezvények, melyeket az igényeik alapján szerveztünk. Ma már nem csupán termet igényelnek a tanácskozásokhoz, ünnepélyekhez, hanem eljönnek a programokra. Azonban itt is van egy „de”: az üzemekben csak tavasszal, az „R” alap felbontásánál dől el, mennyit szánnak a közös fenntartásra, a közös kalapba. Mi pedig januárban tervezzük meg az éves gazdálkodást, a tervszerűséget gátolja kissé, hogy nem tudjuk, mire számíthatunk. .. — Milyen gyarapodást hoz 1975.7 — Remélem, a külső szolgáltatásokban jelentősen előre tudunk lépni. Nagy segítséget jelent ebben a nagyközségi tanács támogatása: egy személygépkocsit vásárol az intézménynek, nagy rakodótérrel. Szeretnénk, ha sok rendezvény kellékei utaznának benne! G. Kiss Magdolna / Mai tévéajánlatunk f 17.20: Vihar Grúziában. A Filmek — filmtörténet sorozat keretében a Vihar Grúziában című szovjet alkotás első részét mutatja be a televízió. A grúz rendező Mihail Csiaureli 1942—43-ban készítette ezt a filmjét. Akkor, amikor a szovjet filmalkotók nagyja a mozivásznon a Szovjetuni közeli és távoli múltjának állítottak emléket. Csiaureli a grúz filmművészet egyik legkiválóbb, de igen ellentmondásos alakja. Rendezői hírnevét pályájának elején főleg történelmi tárgyú munkái teremtették meg' amelyeket a valósághoz való hűség, emelkedettség, lírai ábrázolásmód jellemzett. Ezek közül való a monumentális, kétrészes Vihar Grúziában című film is. (Csiaureli nevéhez olyan, nálunk is ismert filmek fűződnek, mint A nagy tűzfény,.Az eskü, Berlin eleste, Feledhetetlen 1919. stb.) A Vihar Grúziában, a népi eposzok ihletett pátoszával ábrázolja Georgij Szaakadzét, a grúz hőst. Szaakadzét aki a XVII. század elején győzedelmes harcba hívta a grúzokat a török hódítók ellen. Tbiliszi védelmében. A Iíraian szép filmben sok látványos, izgalmas tömeg, és csatajeleneteket láthatnak a nézők. Az esztergomi Berzeviczky Gergely Közgazdasági Szakközépiskola tanulói az idei tanévben már ügyviteltechnikát is tanulnak. A megyei tanács támogatásával mintegy 2 millió forintért korszerű irodagépeket vásároltak. As iskola tanulói számítástechnikai alapfogalmakkal is megismerkednek. (MTl-fotó — Cs. Nagy Lajos felv.) Megjelent a gimnáziumok és a szakközépiskolák módosított érettségi■ vizsga-szabályzata Az Oktatási Minissé trium közzétette miniszteri utasítását mellyel módosította a szakközépiskolák ég a gimnáziumok érettségivizsga-sza- bályzatát. Egyúttal megjelen'- tették a módosított vizsgaszabályzatokat is. A szakközépiskolai változások egyike: az írásbeli érettségi vizsga időtartama magvar nyelv és irodalomból 240 perc, matematikából 180 pere, a szakmai elméletből 300 perc. Az érettségi viasgát három időszakban: a nappali tagozaton május 13. és június 21. között, az esti és a levelező tagozaton a közös érettségi-felvételi írásbeli vizsga első napja és június 30. között; továbbá a nappali, az esti és a levelező tagozaton egyaránt szeptember 20—október 20., valamint december 13—január 15. között — munkanapokon lehet tartani. Az érettségi írásbeli vizsgák kezdete a szakközépiskolákban a nappali tagozaton: a május 12-ét követő első hétfő (ez az idén május 19-re esik.) Az esti és levelező tagozatokon a közös érettségi-felvételi írásbeli vizsgát követő második munkanapon tartják az érettségi írásbeliket. Mindkét iskolatípusban valamennyi tagozaton — az írásbeli és a szóbeli teljesítményeket egyaránt — ismét öt fokozatú érdemjeggyel értékelik: Gimnáziumokban a tanév végi érettségi írásbeli vizsgák ugyancsak május 12-ét követő első hétfőn kezdődnek (ebben az esztendőben május 19-én.) A gimnáziumi szóbeli vizsgákat június 9—22. között szervezik meg. Az októberi érettségi vizsga írásbeli része október 1—7. között, szóbeli része pedig az írásbelit kővető 14 napon belül lesz. A gimnáziumi írásbeli feladatok kidolgozásához magyar nyelv és irodalomból négy óra (240 perc), a többi tantárgyból 3 óra (180 perc), áll az érettségizők rendelkezésére. Azokat az érettségizőket, akiknek írásbeli dolgozatára (beleértve az érettségi-felvételi közös írásbeli dolgozatot is) a szaktanár elégtelen minősítést javasolt, a kijavított írásbeli dolgozatok átvétele után — de legalább 8 nappal a szóbeli vizsga előtt — az igazgató az osztályfőnök útján tájékoztatja arról, hogy a vizsgabizottság határozatától függően várhatóan szóbeli vizsgát kell tenníök, ezért arra készüljenek fel. Azok az érettségizők, akiknek egy, vagy két írásbeli dolgozatuk elégtelen minősítést kapott, a megkezdett érettségi vizsga szóbeli részén javíthatnak. Ugyanez az eljárás akkor is, ha az érettségizők közös érettségi-felvételi írásbeli dolgozatára kaptak elégtelen minősítést. (MTI) Egy síremlék hasonmása Á bulgáriai Kazanlak látványossága az a trák síremlék, melyet sok érdeklődő keres fel. A turisták kíváncsisága azonban akadályozza a tudományos kutatómunkát, ezért úgy határoztak, hogy a látogatók számára tökéletes pótlékkal szolgálnak. A síremlék mása már fel is épült, az eredeti közelében, a Tlujbeto parkban. Méretei és díszítései teljesen azonosak az eredetivel. A falfestményeket két restaurátor, Ljuben Praskov és Szlavcso Vojkov másolta le. Jelenleg kiállítást készítenek elő a síremlékben talált tárgyakból. A kiállítást az új hasonmásépület bejárati részében helyezik majd el. FEKETE GYULA: A FIŰ MEG A KATONÁK — Hát, ugye.:. Csúnya világ van. — No, rendben van, öcekös, No? • ■ • ne szarj be. Megérdemelnéd — Ugye össze vannak dűlpersze, hogy jól a seggedre ve a házak, de ám a nagyok verjünk, ha rendes magyar is. A legtöbb, azt mondha- gyerek volnál, el sem fogad- tóm. Kapni meg semmit se tad volna ezt a tetves sáp- igen lehet. Se bolt, se semmi, kát. Ilyen korban, fiam, már Egyszóval nagy a ramazuri. tudni kellene egy magyar — Hallgattak, hát folytatta, gyereknek, hogy mj a tisz- Mindenütt csak temetnek, íesség.,. — Rágyújtott, s csak Meg a törmeléket lapátolják, úgy. az első szippantások Meg az ablakokon nincsen közijén, mellékesen. — No, üveg. Alig valamelyiken.-jól van. Mesélj inkább Pest- — E« a ruszkik? i-öl. Mi a - helyzet Pesten? Valaki a társaságból: — Miket láttál? / Fogdossák össze az embereBtzakodni kezdett, hátha két, mi? nem vennék el a sapkát. — Fogdossák hát. Bizony 4 NÓGRAD — 1975. január 25., szombat isten fogdossák. Kivált a németeket viszik, akit összeszedhetnek. Rabságba. — Az asszonyokat is viszik? — Lehetséges, hogy az aszszonyokat Í6... Hát persze, hogy viszik. Én láttam ám, hogy egy német be volt öltözve asszonynak, mégis vitték. Pedig, ugye, honnan tudhatták azt.,. fejkendője is volt, szoknyája, minden... honnan tudhatták, hogy nem igazi asszony. Csak német. — Egyszóval mindenkit visznek. Szibériába. Gyanakodva nézett körül. Nem akarják ezek őt csőbe húzni, hogy aztán lecsapjanak rá: ugye, hogy hazudsz! Lassan, meggondoltan kezdte. Azt éppeh nem lehet mondani, hogy mindenkit. A németeket legklvált. De magyarokat is. Az biztos. Viszik a foglyokat, bizony isten viszik. Tagadhatatlan... A lakosságot, ugye, azt nem lehet mondani - Legalábbis egyelőre. .. — Egyelőre! — szúrta közbe valaki. — Ugye, én azt nem tudhatom mi a szándékuk. A lakosságot egyelőre nemigen viszik. Csak németet keresnek folyton Nyemci jeszty ? Nyemci jeszty?... Meg persze a nyilasokat. Valaki: — Hát nyilván! — Még a civilek is! Még azok is hajkurásszák a nyilasokat. Ugye, milyen a nép, most a nyilasokat veszi elő. Ahogy azelőtt a komonis- tákat. Meg a partizánokat, Miskolcon. Láttam én. — A civilek? — Még fel is akasszák aztán. — Kiket?... — Hát én csak egyet láttam. Azt mondták, nyilas volt. Hazaáruló, azt mondták. Maguk is tudják, hogy van az, beszélnek ilyenkor mindenfélét. Ha akasztás van. — Hol láttad? — Hát Pesten. Az utcán. Lámpavasra akasztották. Volt pedig fa is ottan, de nem arra akasztották, hanem lámpavasra. . . Egy pillanatig gondolkozott, mondja-e ezeknek, hogy a kötelet szerette volna1 megszerezni. Aztán mégsem mondta. — És miért? Miért akasztották fel? — Én azt nem tudhatom, Ugye, nyilas volt. Hazaáruló, ilyeneket beszéltek. Ott volt a hangét eg ember... meg még asszonyok is, de rengetegen. Aztán csak kiabálták, hogy: húzd meg! húzd meg!... — Kommunisták, mi? — Biztosan komonÍ6ták. Mindenki komonista most. Odaát, A plagátokan is mindenütt az van kiírva, hogy a Magyar Kommunista Párt. — Hát ez az — mondta egy kopaszodó, kövér nyilas. — Látjátok, ez az. S fenyegető hangon a tiszt: — De aztán ne hazudozz itt nekünk, hallod-e! — Én nem hazudozok. Ez valóság, bizony isten.^,Kiabáltak, hogy húzd meg, húzd meg.-- Te is kiabáltál, mi? — Én igazán nem. De bizony isten, én nem. Pedig kiabált. De ha be- vallaná ezeknek, még csakugyan felakasztanák. — A zsidók kiabáltak, mi? — Háát... Én, ugye, azt nem tudom. De nemigen csak zsidók. Azt nem lehet mondani, hogy csak zsidók. A karszalagos tiszt elnyomta a cigarettáját, s hirtelen, összehúzott szemmel, azt kérdezte: — Te gyerek. Mit kerestél te Pesten egyáltalán? Hogy kerültél te Pestre? — Én?,.. A nénémet kerestem. 1 — Azt hazpdtad, te csirkefogó, Németországba menekült, ,. — Magda igen De én Mari nénémet kerestem. Márta r>é- ném is ott lakik különben, Pesten valahol, iskolába jár, az egyetemre. De őneki nem tudtam a címét. Csak a Mari nénémet ^tudtam, Magda írta fel. De aztán őtet se leltem már odahaza. Marit. <3 meg valami zászlóssal menekült, azt mondták. — Hány nénéd van néked? — Nekem hat. Testvérek vagyunk mink, a többi mind lány lett. Nevettek. — Nem vagy te cigány, te? (Folytatjuk) v