Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)
1975-01-22 / 18. szám
A 30, évforduló jegyében iFolytatás az 1. oldalról.) nyel termelnek — hangsúlyozta Gréczi János. damutató élharcosa a mun- a társadalmi átalakulás, a kásosztály marxista—leninista gazdasági - fejlődés nyomán pártja volt, és marad a jövő- növekedett a megye lakossá* ben :s. Következetes, elvi po- gának műveltsége,' javultak litikájóval kivívta és élvezi a tömegek bizalmát, aktív, cselekvő támogatását. A társadalmi valóság állandó tanul- különböző many ozása, a párttagság esz- kapcsolatai művelődési feltételei. Szélesedett a rendszeresen művelődök köre, bővültek a dolgo- rétegeimek a kultúrával. mei-politikai ^ fejlődése, a Mindenekelőtt a lakosság tar- pin munkastílusának állandó sadalmi cselekvőkészsége, tutökéletesítése, a társadalom- tudományokkal kiéoített szoros kapcsolata alapján tudott és tud választ adni társadaldatos politikai magatartása, a gazdasági-politikai és társadalmi életben elért eredményeink igazolják a műveltség műnk új problémáira. Ezek történelmi mértékű fejlődését. alapján tudott és tud élcsapat maradni, programot adni, s biztosítani annak megvalósítását. Önzetlen támogatással Mindazokban az eredményekben, amelyekről szabadságunk születésének 30. évfordulóján számvetést készíthetünk, óriási szerepe van hazánk és a testvéri szocialista országok nemzetközi A művelődés jelentős változása tükröződik az életmód, ék:tforma egyre szélesebb körit átalakulásában, amihez az életfeltételek javulása kedvező lehetőségeket tei-emt. Ennek alapjait is a 30 óye bekövetkezett történelmi íprdu- lat teremtette meg. A nagy társadalmi átalakulás, a gazdasági fejlődés, az életszínvonal emelkedése hozta létre azt a bázist, amelyen a társado- lom és az egyén számára fontos kérdésiként foglalkozhatunk a műveltség emelésével. . . ... . , Jelentősen növekedtek a meegyiuttműkodesenek, partjai* ében otthoni művelődés_ internacionalista pohtikata- ^ tenuiásra, önművelésre alintemiaoionialdsta poli tiké já nak. Igen sokszor kaptunk önzetlen, áldozatos támogatást, mindenekelőtt népünk nagy barátjától, a felszabadító Szovjetuniótól. kalmas feltételek. Ilyen irányiba mutat az urbanizáció megyeszerte érzékelhető folyamata, amelynek esztétikaiAz orsaäß három évtizedes Iag is “ép- nemzetközileg is . Az ország három évtizedes értékelt produktuma Salgó- fejlodesenek nyomon kaserese ... , .. & Jogos büszkeséggel állapit- általános és középiskolát hatjuk meg, hogy dolgozó né- “tSTzáiS Abban a Pűnk évszázados elesetteége, ^ hol „ fe]fizabadlll fizikai és szelem nyomora, '^%tőtt mmdL tr^l^Vm Nógrád elmaradottsága a elott l den tizeölfc em* múltba tűnt. A 30 év során bér analfabéta megyénk gazdasági-társadalmi könvvíSi^fev vsszonyai, kulturális-szellemi ^ élete, az itt élő emberek sorsa gyökeres változáson ment át. A megye gyors ütemű volt, ma a fel- 25 százaléka A műveltség emelkedését igényelte a társadalmi átré- tegzödés mérete és üteme. A megyében I960—70 között 20 fejlődésében, nagyszerű ered- eaerraL ékként a mezőgazdasági dolgozók száma, az ményeimkben népünk, legjobbjainak álmait, törekvéseit látjuk megvalósulni. A megye dolgozói, jól éltek a szabadság adta lehetőséggel iparban dolgozóiké 14 ezerrel növekedett. Az említett időszakban közel tízezerrel emelkedett a dolgozó nők száma. M^íénkben^ aktív kereset sál, nagy lendülettel kezdődött meg a dolgozó tömegek harca az új élet kialakításáért Ebinek a harcnak a fő 66 százaléka munkás. Az iparszerkezet átalakulása, a műszaikbteehnikai fejlődés __. , . . , . igényei alapján 15 év alatt erejet - mint_aJelszabadulas két & fél6aeresére növekedett előtt, is — a megye munkása műszaki, háromszorosára a saga, a munkások élenjáró ré- közgazdász-értelmiség száma. K'e, a piai tagok, a kommu- A megye mezőgazdaságában msta part sza-vezetei jelentet- háromszorosára emelkedett az tek. Tomegbefolyasa , gyors agrárértelmiség, ütemben növekedett. Így a gazdasági élet helyreál litásánegyszerese- re a szakmunkások aránya. Nógrád megye három évfciban, a társadalmi viszonyok áltaflano&) társadalmi, ciemokra tizalasaban, a politi- poütiaj, gazdasági és kultúráké i.níüi?' lú& fejlődése — összhangban az országos eredményekkel változtatásáért folyó küzdelemben komoly társadalmi csak történelmi mértékkel erőre támaszkodhatott j párt. mérhet6 _ mon.d;0tta Geczi János, majd a továbbiakban hangsúlyozta: Fáradságos munkával — Valamennyien tudjuk, hogy nehéz küzdelmekben, a múltú gyáraink a műszaki dolgozó millióik áldozatos, fá- korszerűsítés következtében nadságos munkájával értük el fokozatosan megújulnak. Az eredményeinket. Fejlődésünk — Az utóbbi másfél évti zedben jelentős változások mentek végbe gazdaságunkban. A szocializmus alapjainak lerakása nyomón átalakult a termelés szerkezete. Nőtt a gépipar, a fémfeldolgozó-, az építőanyag- és a könnyűipar részaránya, csökkent a széntermelés. Nagy elmúlt négy évben 13 új ipari üzemben indult meg a termelés. Mezőgazdasági üzea 30 év során nem volt mindig töretlen. Történelmi sdfce reink mellett értek bennün meink a kedvezőtlen adottsá- két kudarcok is. Gondjaink gok ellenére javuló eredmény- ma is vannak. Feszültségek, ellentmondósok, s ennék során nehézségek várhatóan ezután is lesznek. Jövőnkbe ve-, tett hitünk azon,ban szilárd. Meggyőződéssel valljuk, hogy a marxizmus—leninizmus szellemében pártunk ki,próbált polti/kájával, történelmünk következő évtizedei még nagyobb győzelmeket hoznak. Érne bátorít fel bennünket az a tapasztalat is, amelyet az elmúlt hetekben párttagságunkkal, a munkásokkal, a lakosság különböző rétegeivel gondolatokat cserélve szereztünk. — Pártunk XI. kongresszusára készülve megyénkben is megélénkült a pártélet. A kommunisták számvetést késztettek az elmúlt négy év munkájáról. Az alapszervezetek beszámoló taggyűlései, a kongresszusi irányelvek, a szervezeti szabályzat tervezetének vitája bizonyítja, hogy párttagságunk egységes a párt politikájának támogatásában. kész még aktívabban munkálkodni következetes megvalósításán. A kommunisták reálisan ítélik meg helyzetünket, eredményeink mellett látják nehézjségeinket, a fejlődés ellentmondásait. Ennek ismeretében is optimistán tekintenek a jövőbe, mert bíznak azokban az erőkben, amelyek eddigi eredményeinket biztosították. Az előadó kifejezésre juttatta, hogy valamennyi megyei pártbizottság és oktatási igazgatóság számára megtiszteltetés: az emlékülés első azon 'országos rendezvények sorában, amelyekkel szabadságunk születését ünnepeljük, 30 éves fejlődésünk eredmé nyelt méltatjuk. Felhívta a figyelmet a tanácskozás anyagainak sokoldalú felhasználá sára, melyek fontos elméleti és módszertani útmutatást je, lentensk. — Kívánom, hogy érezzék jól magukat Nógrád megyében — mondotta végezetül Gócai János, a megyei pórt bizottság első titkára. Szekció-előadások A megnyitó után öt szekcióban megkezdőditek az előadások. Az első szekcióban tartott előadást dr. Bandiur Károly, a Nógrád megyei Oktatási Igazgatóság igazgató,iá „A párt tömeg kapcsolatainak fejlődése Nógrád megyében 1957—1962 között” címmel, melynek ismertetésére a kő zeljövőben visszatérünk. Az első szekció további előadói voltak: Szenes Iván (Budapest), Bogár Károly (Borsod), Deák József (Komái rom). A második szekció előadói : Bereczki Elemér (Békés), Szilágyi Júlia (Csongrádi, Horváth Nándor (Heves), Szigeti László (Szolnok) A harmadik szekció előadói: Harsány! Ernő (Bács-Kiskun), Gazdag István (Hajdú-Bihar) Körtély Sándor (Szabolcs), K Balog János (Tolna). A negyedik szekció előadói: Körmendi Dénes (Győr-Sopron) Kovács László (Somogy), Dézsa Mátyás (Vas), Bencze Géza (Zala). Az ötödik szekció előadói: Földes Andrásné (Baranya), Sztrasszer György (Fejér), Illés Lajos (Pest). Beszteri Béla (Veszprém). Az országos felszabadulási tudományos emlékülés ma folytatja munkáját. Jelentőségük növekszik Pártmunka a területi alapszervezetekben A TERÜLETI pártalapszervezetek jelentősége az utóbbi időszakban növekedett. A tagság összetétele, száma is változott. Egyre több a nyugdíjas, a háztartásbeli. Egyesek nyugdíjas-alapsiziea- vezetoek nevezik — helytelenül. A megítélés egyoldalú, nem elfogadható, a körzetekben dolgozó párttagok ugyanis több évtizedes mozgalmi tapasztalattal rendelkeznek, jól ismerik a ' tömegpolitikaí munkát, jelentős erőt képviselnek egy-egy lakóterületen. Így van ez a Salgótarjáni Kohászati Üzemek környékén, politikai munkát kifejtő területi a Lapszervezetben is. A kongresszusi irányelvek hangsúlyozzák, hogy nagyobb alapszervezetek létrehozásával meg kell szüntetni a 'szétaprózottságot minden olyan helyen, ahol ehhez a feltételek megvannak. A fent említett alapszervezetnél viszont éppen ellenkező irányú folyamat ment végbe — teljesen érhetően — a közelmúltban! Eriről mondotta Hoi'- váth Gyula aki aiz alapszervezet titkári tennivalóit 1962. óta látja el: — A megyeszékhely legnagyobb területi alapszervezete voltunk. A vezetőségválasztó taggyűlést január 14-én bonyolítottuk le. Az alapszerve- zetnek 282 tagja volt. Irányítása, informálása, mozgósítása sok nehézségbe ütközött A pártcsoportok száma elérte a 34-et! Azt is figyelembe kell venni, hogy az alapszervezet tagságának 65 százaléka nyugdíjas. Ezért a taggyűlésen kettévált az alapsaeave- zet. A II/A alapszervezet a M alinovszki j úton és a Jónás - telepen lakó 158 párttagot tömöríti soraiba. Einnek a titkári. tennivalóit látom el a jövőben. A Salgó úton, a Béke úton és Feremc-telepen 124 párttag él és. tevékenyke- kukásával. a szolgál tatások dik, a II/B alapszervezetet színvonalával, a lakáskéi’dés* Berkes Péter irányítja. Mun- sei, a közrend és közbizton- kánk színvonalának emelke- ság helyzetével foglalkoznak, désére számítunk a szerve- Meghívták taggyűlésükre a zeti intézkedés nyomán. Salgótarjáni Kohászati ÜzeA POLITIKAI munkában, mák igazgatóját, igazgatási a szocialista demokratizmus főosztályvezetőjét, a városi fejlesztésében előbbre lépni e tanács elnökét, és aktuális területen is csak úgy lehet, kérdésekről kaptak a pártta- ha megteremtik a mumkahe- gok friss információt. Folya- lyi és lakóterületi párt-munka matosság és tervszerűség, jel- egységes rendszerét. Kölcsö- lemzi az alapszervezet mun- nösen feltételezik és kiegészí- kaját, bár mostohább körül- tik egymást. Milyen segítséget mények között végzik tömeg- nyújt a területi alapszerve- politikai tevékenységüket, zetnek a Salgótarjáni Kohá- mint az üzemi alapszerveza- szati Üzemek pártbizottsága tek. — ahoíinan a párttagok zöme A jelentős mozgalmi ta- a területi alapszervezethez pasztalat a taggyűlések^ légkörűit? Íme Horváth Gyula körében is .lemérhető. _ A válasza: munkásmozgalomban a fel— Jómagam is a Salgótar- szabadulás előtt az alap&zer- jáni Kohászati Üzemekben vezetből 25-en vettek részt, dolgozom. A nagyüzemi párt- többen az illegális párt tagjai bizottság fiatal kádereket voltak. A taggyűléseken küld alapezervezetünkbe, fris- őszinte. szókimondó légkör sítésül. E területen a jövőben uralkodik. A legutóbbi veze- még több segítséget várunk, tőségválasiztö taggyűlésen pél- Másrészt említést érdemelnek dául élesen elítélték a hasiz anyagi-technikai feltételek, szonlesóket, bírálták a be-ru- Párthelyiségiet kapunk a Ko- házásofc elhúzódását, szóvá hász ' Művelődési Központ- tették az inprodubtív alkal- ban. De rendszeresen itt ta- mazotti szám növekedését. Az nácskozik a körzeti népfront- arányok helyes betartására bizottság, és a nyugdíjas hívták fel a figyelmet, szakszervezeti bizottság is. — AZ ALAPSZERVEZET Még egy helyiségre szükség tagjai értik a párt politiká- lenne! A taggyűlésiek lebo- ját. magyarázzák, cselekvőén nyolítása nem okoz gondot, részt vesznek a megvalósítá- A pártcsoporitülések és párt- sában. A megbízatásokat szí- vezetősiégi tanácskozások vesem teljesítik. A tömegpromegrendezése viszont időn- paganda-oktatásban 70—80-an ként akadályokba ütközik. vesznek részt. A nyugdíjasok Milyen kérdésekkel foglal- iskolájába hasonló számiban koznak a területi alapszerve- járnak. Párttagjaink lépésit zetben? Sajátosságként je- tartanak a fejlődéssel, tevé- lentikezik, hogy termelési kényén részt vesznek a tömeg- helyzetképpel és tennivalók- politikai munka megvalósítói- kai nem, hiszien zömmel sálban. Nem kis dolog ez. hi- nyugdíjasokról van szó. Ana- szén a körzetben több mint pi,rendek elsősorban a lakó- 8000 ember él — mondotta területi, munka összességébe végezetül Horváth Gyula, a tartozó kérdésekhez kaipcso- területi pártalapszervezet táladnak. így a tanácsi válasz- pasztáit titkára, fásokkal, a várospolitika ala- Rozgonyi István Újra megtanulni élni Zavarba jön az ember: mire a reflexei működésbe lépnek, hogy az üdvözlésre nyújtott jobbját visszahúzza, s a másikat adja helyette, már késő; keményen szorítja egészséges baljával Osgyáni István. Valami elnézésfélét motyog az újonnan jött, de leinti: — Hagyja! Nem maga az első... Világos, hogy akinek két keze van, a jobbjára járnak rá a mozdulatok. Mert neki csak egy van. — Bár néha úgy érzem, mintha a másik is meglenne. Képzelje: a minap is, elmélyült beszélgetés közben, ösztönösen át akartam tenni a cigarettát, meg a gyufát a másikba. Ami nincs. Persze hogy leesett mindkettő. Pedig idestova harminc éve, hQgy levágta a vonat a kezét.. Nehezen indult, s újra, ös6zeszorított fogakkal folytatódott Osgyáni István élete. A felszabculuht&i emlékülés résztvevőinek egy ^juportj» — Én is, a másik kilenc testvéremmel együtt, Kistere- nyén születtem. Ügy gondolom. felesleges ecsetelni, milyen nehezen éltünk. Apámat, mert balos volt, állandóan járt a szája, még harminckettőben elzavarták a bányától, így nekünk is dolgozni kellett. Mit csinálhattam akkor, tízévesen? Teheneket, disznókat, libákat őriztem, mikor mi volt. Hat. év maiivá meg ráhazudtam még kettőt az életkoromra és így beállhattam a vasútra pály amunkásn ak. Erőlködött, csákányozott néhány évig, mígnem 1940- ben átkerült a forgalomhoz, vonatkísérőnek, s járta az országot Kassától Hegyeshalomig, amíg csak be nem vonult katonának. De az egyszer szerencséje volt: nemsokára leszerelték. Űjra vo- natozatt, de most már nyugat, Németország felé vitt volna az útja. — Ott egyen meg a fene benneteket, — gondoltam, és Füleken elszöktem a szerelvényről. Hazagyalogoltam Terenyére és sokadmagammal a tekevölgyi bányában meghúzódva vártuk a felszabadulást. Hamarosan eljött az is. — Elkezdtük a munkát, hozzáláttunk a kommunista párt szervezéséhez. Meg is alakítottuk a szervezetet, vezetőségi tag lettem, s mikor már úgy-ahogy jól ment az élet, megszerveztük az utánpótlást, a MADÍSZ-t. Kultúrházat építettünk a romokból, mert a szellemi táplálék is nagyon kellett akkoriban a kukoricaliszt mellé, s felsorolni is nehéz lenne, mennyi mindent kellett újra kezdeni... Nehéz, de szép évek voltak — vallja. Közben rövid ideig a Vörös Hadseregben is szolgált, de visszahúzta a szíve a polgári életbe. Visszatért Kisterenyé- re, a vasúthoz. — 1947. március U-e, hajnal volt. Előző este is későn feküdtem le; pártszervező csoporttal jártam Dorogházán, Szuhán, Neműben, álmos voltam, csúszós, rossz idő is volt. Egy vagont toltunk be, gyorsan állt rá a mozdony, meglökött és hasraestem. A jobb karom ott maradt a sínen. . . Kórház, amputálás, s az el* ső percek kétségbeesése: mi lesz most velem? Tudok-e fél kezel, a rosszabbak kezem* mel élni? — Győzött bennem az élet* ösztön. Erőt vettem magamon, keményen összeszorítottam a fogam és megtanultam újra ugyanúgy élni, mintha mindkét kezem meglenne. Nehezen rajzolódtak az első betűk, balból, s rettenetesen félszegek voltak az első mozdulatok. De akart, akart és akart. Először a pénztárban segédkezett, később raktáros lett. Orman került el 1953-ban Salgótarján-külső pályaudvarra, ahol jelenleg dolgozik. — Nagyon megszerettem a vasutat. Soha nem gyűlöltem amiatt, hogy itt rokkantam meg', s ha lehetne elölről kezdeni az életet, újra csak ezt választanám. Osgyáni István a vasait öblösüveggyára kirendeltségén, intézi a gyár szállításait, melleibe meg a pártalapszei" vezet titkára. — De már nem sokáig. Megöregedtem: átadom a fiataloknak a stafétabotot. A fiataloknak, akikről soksok szeretettel beszél. Kedveli őket. miként minden rendes, becsületes embert. — Három évem a’an még a nyugdíjig, igaz, rokkantságomra való hivatkozással már régesrégen pihenhetnék, de tovább akarok dolgozni. Hogyisne maradna azoknál, akik; között újra megtanult élni. Amikor elbúcsúzunk, ügyelek a mozdialatra, s a balomat nyújtóim Rámnéz, elmosolyodik, és a vállárnál teszi kezét: — Látja, milyer "öny- nyen tanul az ember? Hát így is kell lenni vele... Karácsony György , i
