Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)
1975-01-21 / 17. szám
Képernyő előtt Tévénézők fóruma Nehogy arra gondoljanak, hogy a szenvedélyes tévénézőket óhajtom összehívni kerek- asztal-konferenciára, hadd fejtsék ki véleményüket a tévéműsorról a demokrácia nevében. Nem, egyáltalán nem. Arról a Fórumról esik most szó, amit a tévé műsorszerkesztősége időnként programba iktat, mint a múlt szerdán is. A Fórumnak megannyi, a közvéleményt, a lakosság széles rétegét érdeklő és érintő, témája lehet, ezúttal külpolitikai kérdéseket tehettünk fel, a nemzetközi élet fordulatai, diplomáciai érdekességei iránt lehetett érdeklődni. Egyébként annak idején a Fórum című műsor — tudomásunk szerint — ugyancsak külpolitikai kérdésekkel mutatkozott be és valljuk be mindjárt, naayon nagy sikert is aratott. A Fórum formája a tévénézők előtt bizonyára már jól ismert. Előre megadott telefonszámokon hívni lehet a Televíziót, a kérdésekre azután a tévéstúdióba meghívott szaktekintélyek, ezúttal. például külpolitikai újságírók, adják meg a választ. A technika csodálatos vívmánya, hogv állomáshelyeiken a külföldi tudósítók is készenlétben állanak, arra az esetre, ha területüket érintő kérdések érkeznének be. Párizsból, Moszkvából, New Yorkból válaszolnak a közvéleményt érdeklő problémákra. Mert a Fórumnak az is egyik érdekessége és tanulsága, hogy az egvénileg föltett kérdések általában a tévénézők többségét érdeklik. Hiszen többen vagyunk, akik nem kérdezünk, mégis szájtátva várjuk a választ mások kérdéseire. A világpolitika a sport mellett mindig is a legnagyobb érdeklődésre számított. (Persze, lakosságunk mind nagyobb érettségét bizonyítja. hogy a Fórum adásai bel- vagy gazdaságpolitikai téma esetén is hallatlan érdeklődés mellett zajlanak le, szinte már a szocialista demokrácia egyik megnyilvánulási formájának számítanak. Az emberek pedig — a Fórum a bizonyíték — szeretik kifejteni véleményüket, hiszen, ha kérdeznek is. tulajdonképpen tájékozottságukról, véleményükről vallanak.) Mi is érdekli a ma emberét a világpolitikai események rengetegében. Ha szokványosak és találóak akarunk lenni, akkor azt mondhatjuk: a tévénézőt minden érdekli ami a világon történik. A sokféle, sokirányú kérdések alá is támasztják ezt a kinyilatkoztatást. Mégis — ha jobban elmélyedünk a kérdésekben és igyekszünk rendszert találni és teremteni dzsungelükben, rá kell jönnünk, hogy azokban egy jelentős része mögött szubjektumunkból fakadó érzelmek. vágyak, vélemények lapulnak. így például nem véletlen, hogy annyi kérdés hangzott el a háborús (vagy hidegháborús!) gócokkal kapcsolatosan. Talán azért, mert elég közel van hozzánk a Közel-Kelet? De hiszen ugyanolyan érdeklődéssel vártuk a választ arra is, hogy Dél-Vietnamban mi várható, hiszen naponta többször megsértik a párizsi megállapodást és majdnem olyan hevességgel folynak a harcok, mint amikor abbamaradtak. És ugyanúgy reagálunk a ciprusi eseményekre. Miért? Mert minden idegszálunkkal gyűlöljük a háborút, az agressziót. Tudom, sematikusan hangzik, mégis úgy igaz: ökölbe kívánkozik a kezünk, amikor imperialista nagyhatalmak semmibe veszik, sárba tiporják népek, nemzetek, alapvető dolgozó osztályok elemi érdekeit. De más példákkal is igazolhatnánk, hogy a kérdésekben és válaszokban benne él, kitárulkozik a mi szubjektumunk is. Különösen, ha a műsorvezető jó kontaktust tud teremteni nézőközönségével, mint ez alkalommal például az egyre népszerűbb, fiatal Sugár András. S még egy észrevétel: a külpolitikai Fórum azért is előnyt élvez a többi fórummal szemben, mert nagyon élénk, rátermett, s immár közkedvelt riportergárdát nevelt ki. Valamikor a sport adta a tévének és ezáltal a tévénézőknek a kiváló riportereket, műsorvezetőket, most ezt a szerepet a külpolitika vette át. ők termelik a nagy és ió neveket. Többek között a Fórum külpolitikai adásainak alkalmával is. (b. t.) „Hol vagytok ti régi játszótársak...” Ma este 18 óra 15 perces kezdettel isimét a képernyőre kerül Pásztor Ferenc szerkesztő-riporter hétrészes tv- filmjiének harmadik adása, amelyben haijdian volt kisiskolás társait szólaltatja meg. Azokat, akikkel 1936-ban együtt jártak az első elemibe, a mai Malinovszkij úti iskola failiai közé. Az azóta közel 40 évvel idősebb „fiúikat”: a pilótát, a lakatosokat., a tudóst, a gyárigazgatót és a többieket Emberi arcok elevenednek meg a filmen és sorsuk változásaival párhuzamban bepillanthatunk Salgótarján megváltozott életébe is. A hatásosan végigfényképezett adások során az ország tv-nézői - nek milliói , ismerkedhetnek meg Nógrád megyeszékhelyének új, modern arculatával. Jekkól Rudolf pilótával és Sirató Dezsővel, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozójával találkozhattunk a képernyőn a sorozat első két adása során. A harmadik rész főszereplője a főnök, Mai ezen József, a kohászati üzemek szarszámüzemének vezetője. A már erősen megritkult hajú, zömök ember, aki az acélgyárban járta végiig az élet iskoláját Ott volt inas, ott szabadult fel, s lett lakatos, művezető, majd üzemvezető Lesz-e próféta valakiből a saját hazájában? — feszegeti a filmben a riporter. Mai- caen József megválaszol ugvan a kérdésre, de hétköznapjait egészen más gondolatok töltik ki. — Hét eleje van — mondta —, s bizony ilyenkor mindig sok megbeszélni, elintézni való akad. Két órával ezelőtt mértük fel a héten elvégzendő munkát, közben értékeljük az elmúlt évi műszaki intézkedési terv végrehajtását is. most pedig a kovácsológyári művezetőkkel egyeztetjük az új gyártási, termelési programot Elfoglalt, sokait mozgó ember a .főnök”, a Rokkant-telep szülötte. — Most is ott laknak? — Nem. A Pécsfcő utca egyik házának hatodik emeletén élünk a családdal: feleségemmel, és a két gyerekkel A fiú tizennyolc éves lesz, a Stromfeld Aurél gépipari technikum hallgatója. — A nagyapja, az édesapja — és ön is acélgyári dolgozó lett. Folytatódik-e a sorozat7 — Lehet, hogy a fiam is követ majd bennünket; ambíciója, kedve is van hozzá. Majd meglátjuk... Egv kiragadott részlet csak mindez Mai ezen József életé- bőL A többit a ma esti tv- adásból ismerjük meg. FEKETE GYULA: A FIŰ MEG A KATONÁK (16.) ’ Könnyű les® megtalálni, mert ott van, közvetlenül a Duna-parton, nem nagyon messze Pestről; odáig látszottak este a fényszórók. És ha más nem is, Magda nén- je tudja, melyik ez a város, mert amikor Henriikkel Németországba menekült, ott bízta rá őt a szállásadó asz- szonyra, Stefi nénire. Kivetkőzött Stefi néninél egy német katona; ruhája, géppisztolya, felszerelése, mindene német volt, beszélni is németül beszélt, csak a civil ruhában kezdett magyarul beszélni, De olyan jól, senki sem foghatta volna rá, hogy német. És nem is igazi német volt, mert ott valahol lakott, egy környékbeli faluban. Német pénzzel fizetett a házinéninek is a civil ruháért, s azt mondta (magyarul): — Tegye csak el, jóasszony, meglátta. sokat fog még ez érni.., Volt az udvaron egy kerekes kút. s az a kivetkőzött katona oda hajította be a géppisztolyát. Hajigáit még egyebet is a kútba — nem látta jól a klozetajtó hasítékán. miket hajigái —, biztosan a töltényeket. Másnao reggelre eltűnt a házból a katona, Stefi néni meg elment sorba állni. Kigondolta ő ezt, még lefekvés után. Leold ózta a kert végében fekvő, szétszáradt csónakról a vasmacskát. és rögtön az első merítésre sikerüli klhalásznia a kútból a géppisztolyt. Hiába meriigetett azután, a töltényeket nem sikerült. Nagyon sajnálta pedig a töltényeket. Akár volna, akár se töltény nélkül a géppisztoly. A disznóól padlása tele volt kacatokkal — szétszedett esz- váta, nyüst, gereben, kender- tiló, guzsalyok — oda dugta el a zsákmányt a kacatok közé. Lehetne azzal a géppisztollyal nyúlra is vadászni. Van már töltény — Pesten — bele való. Pár esztendő múlva meg hasznát veheti majd a katonaságnál; lehet, még csillagot is hamarább adnak úgy. ha viszi a géppisztolyt Mert a magyaroknál ritka a géppisztoly, még puska se igen jut mindegyiknek. Bár az is igaz, addigra még gyárthatnak eleget, mire ő sor alá kerül, meg a háborúban is elhányódik, addig a sok fegyver, szerteszét az országban, az elhalt meg a kivetkőzött katonáktól. Mindegy, a géppisztoly akkor is géppisztoly lesz. Csak más az, ha egy katona fegyveresen vonul be: arról a fegyverről sem a hadseregnek kell legalább gondoskodni. Pesten van a harmadik rejtekhely. Amikor Grísáékat elvezette a nőkhöz, ő is ott hált. a nőknél, egy külön szobában, az öregasszonnyal. De másnap hiába kereste Grisát. ott is, a szálláshelyen is. Mindenki elment, az egész szakasz. Teljesen üres volt az épület. Sietős lehetett nekik, ha azt a ládát ott felejtették. A major szobájában találta a ládát; azelőtt ő sohasem járt ebben — a parancsnoki — szobában. Biztosan hadi- zsákmány volt. azért őrizte maga a parancsnok. A nagy sietségben aztán A?m volt rá figyelmük. NÓGRÁD - 1975. január 21., kedd Üj évkönyv jelent meg MOST NEGYEDIK alkalommal jelent meg az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának évkönyve. A kiadvány jellegzetessége, hogy a jelentős jubileumnak megfelelően mutatja be az oktatási igazgatóság, a marxizmus—leni- nizmus esti egyetem 15 éves tevékenységét. Ahogy Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára írja az évkönyv előszavában: „Mégsem csupán em- lékező-vissza tekintő szerepe van a mostani kiadványnak. Tartalmát a múlt átte- k intéseim túl, a mai és a sokasodó holnapi feladatok is alakították. Az oktatási igazgatóság pártlntézmény. S ahogyan a pártmunka minden területén új, meg új feladatok jelennek meg, új követelményeket fogalmaz meg az élet. így az oktatási igazgatóság életiét, tevékenységét is az állandó mozgás, fejlődés jellemzi.” Ezt a mozgást, változást tükrözi az évköny „15 éves az esti egyetemi oktatás Nógrád megyében” című írása, A megyei pártbizottság határozata nyomán, 1959. szeptemberében indult az első évfolyam- Salgótarjánban, A beiskolázás akikor is, azóta is a pártszervek feladata, s a politikai szükségleteknek megfelelően történik. Az első évfolyamon több mint száz hallgató tanult, és közöttük mindössze két munkás. A növekvő társadalmi, politikai igények nemcsak az esti egyetemi hallgatók — közöttük a munkás hallgatók — számának erőteljes növekedését eredményezték. Létrejötték a felsőfokú politikai képzést adó, új tamfolyamformák is. Szól az írás arról is. hogy az oktató-nevelő munkában minőségi változást hozott — a Politikai Bizottság 1968. május 9-i határozata alapján — az oktatási igazgatóság életre hívása. Azzal pedig, hogy 1974. szeptember 1-én elkészült az oktatási igazgatóság impozáns székháza is, lehetővé vált az intézmény tevékenységének további szélesítése, hatékonyságának javítása. A továbbiakban dr. Bandur Károly elemzi az oktatási igazgatóság szerepét Nógrád megye társadalmi-politikai életében. Mint írja, az elmúlt másfél évtized alatt mintegy háromezer hallgató fejezte be tanulmányait az egyetem valamelyik tanfolyamán. Közülük 1700. az egyetem 3 éves, általános tagozatán tett eredményes vizsgát. A kétéves szakosítón hatszázan, az 1 éves sepciális kollégiumon majd hatszázan végeztek és száznegyvenen varrnak azok, akik főiskolai oklevelet szereztek. Az oktató-nevelő tevékenység legfőbb feladataként jelöli a szerző a hallgatók szemléletformálását, az eszmei-politikai meggyőződés mélyítését, erőteljesebb ösztönzést a közéleti aktivitásra. A „LÁTOGATÁS az oktatási igazgatóságon” című cikk rövid bepillantást enged abba a sokoldalú tevékenységbe, amely az oktatási igazgatóságon folyik. írásában dr. Űjlaky István többek között az 5 hónapos pértiskolára, az esti egytem általános tagozatára, s szakosító és speciális továbbképző tagozatokra kalauzolja el az érdeklődőket. Ugyancsak dr. Űjlaky István a szerzője az „Adalékok a marxista középiskolai oktatásról” című munkának, A cikk annak a rendkívül érdekes felmérő mókának az elemzését adja, amelyet a balassagyarmati szociológiai tanfolyam hallgatói készítettele, a marxizmus—leninizmus esti középfokú* iskolát 1—2 éve végzettek körében. A felmérés, s ebből következően az írás is figyelemre méltó megállapításokat tesz arra vonatkozóan, milyen tényezők motiválják » hallgatók jelentkezését az iskolára, a tanulást, a megszerzett tudásanyag további gyarapítását, hasznosítását. MINDEZEK mellett hasznos írások egész sora található még az évkönyvben. Ilyen többek közöt Tamás Pál .cikke: Adatok Nógrád megye munkásosztályának kialakulásához és belső rétegeződé- séhez, Kiss Aurél: A munkás- művelődés néhány kérdése Nógrád megyében, Csongrády Béla: A párttagság eszmei- politikai nevelésére hozott határozat feldolgozásának tapasztalatai és lehetőségei a filozófiai oktatásban, Guth József: Pártiskola Balassagyarmaton. Érdekes színfoltja a kiadványnak a végzett hallgatók visszaemlékezései a tanfolyamokon eltöltött évekre. „Az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének lehetőségei” címmel Illés Ferencné — hallgató — pályamunkája is helyet kapott az évkönyvben. Közli továbbá az oktatási igazgatóság vezetőinek, tanárainak és az esti egyetemen az 1973/74-es oktatási évben főiskolai oklevelet szerzett- hallgatóinak névsorát is. Egerben folytatják a régészeti feltárásokat Az egri vár évek óta az ország leglátogatottabb múzeuma: a középkori látnivalók turisták, kirándulók tömegeit vonzzák egesz éven át. A Dobó István Vármúzeum most elkészült gyorsmérlege szerint 1974-ben minden eddiginél többen keresték föl az egri várat; a látogatók száma egy év alatt elérte a fél- miiildót. Az ország minden részéből érkeztek vendégek, közöttük legtöbben — körülbelül kétszázezren — diákok voltak, de külföldről is mintegy 50 OOO-ren keresték föl az egri vármúzeumot. Az idén folytatódik a vár területén a régészeti feltárás és újra átrendezik, számos új anyaggal gazdagítják a gótikus palotában elhelyezett középkori kiállítást. Ipari tv szakmunkástanulóknak Ipari televíziót kaptak az egri 212. számú Szakmunkás- képző Intézet tanulói. Az ajándékozók az egri Jfímom- szereivénygyár dolgozói, akik már 25 éve patronálják Egerben a szakmunkástanulókat, hiszen közülük kerülnek ki a gyár ifjú munkásai. Az üzem és az iskola jó kapcsolatát szemléletesen bizonyítja az amelyet a szakmunkásképző intézetben az elméleti és a gyakorlati oktatás összekapcsolására használnak. A tanműhelyekben folyó gyakorlati munkát a tv képernyőin az előadótermekben nézhetik a diákok és tanulmányozhatják az egyes munkafolyamatokat. Elméleti előadások közben a gyakorlati, példákat a tv-lán- con keresztül vetítik a műhelyekből a tanulók elé. Lehetőség van arra is, hogy a diákok egy-egy tamulótársuk gyakorlati munkáját zavartalanul megfigyelhetik, és arról véleményt alkothatnak a képernyő beiktatásával. Ha riadó van, gondolkozni sem ér rá a katona — még a parancsnok sem, mert neki is parancsol a főparancsnok —, csak azt kapja össze nagy hirtelen, ami az övé. Az már biztos, hogy riadó volt, azért tűntek el olyan egykettőre Grisáék. A kémény! yukban rejtette el a ládát. Széles, nagy ajtaja volt, akár ő is bemászhatott volna. Irdatlan nehéz láda volt, megvolt az egy mázsa.is, alig bírt vele egyedül. Hosszú kartondobozok benne, mind telis-tele érmekkel. Tiszta új. csillag alakú meg kereszt alakú érmek, amilyeneket a tábornokok viselnek meg a hadirokkantak. Ha annak csak a fele arany, akkor is sok. Tett a láda mellé két tár golyót, német géppisztolyba valót; ezt már napok óta rejtegette, még Grisa előtt is. Egy éppen alkalmas mélyedés volt a kéményajtó mögött, csak a törmeléket kellett belőle kikaparni. Tágitott rajta annyit, hogy a láda bőven belefért, s mögé egy kis erőszakkal a golyók. Leterítette az egészet kormos törmelékkel. Ha valaki benézne, semmiből sem gondolhatja, milyen kincsek vannak ott. (Folytatjuk) ART KINO előadások A sakál Egy hatszoros gyilkos döbbenetes és értelmetlen tragédiája 1969-ben készült chilei filmdráma. Rendező: MIGUEL LITTIN Főszereplő: NELSON VILLAGRA Bemutató: Balassagyarmati „Madách” I Salgótarjáni „József Attila” I. 24. 22. I
