Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)
1975-01-19 / 16. szám
Biztonsági kormány w)Wf 3—Ö6szeütközéskor a gépkocsi, vezető teste tehetetlen tő* megként zuhan a kormányoszlopra a súlyos sérülése, kért tehát sokszor a kemény' kormánykerék és a merev kormányoszlop a felelős. Ez a felismerés késztette a konstruktőröket olyan megoldás kidolgozására, amelyekkel csökkenthető vagy elkerülhető a mellkas összezúzodása. A képen látható biztonsági kormányoszlop meghatározott nagyságú; illetvai erősségű ütésre tengelyirányban har- monikaszerűen összenyomódik. s lökésgátlóként mintegy „felemészti” az ütközés energiájának egy részét. Napjainkban már sok olyan gépkocsi fut a közutakon, amelynek ilyen vagy hasonló módon kiképezett kormányoszlopa van és műanyagból, ki párnázottan elkészített volánja. A nagy autógyárak mester, ségesen létrehozott karambolok során „vizsgáztatják le” a fokozott biztonság érdekében készülő konstrukciós megoldásokat. A kísérletek köz. ben különleges kamera rögzíti a villámgyorsan lejátszó- dó eseményeket, a kormány mögé ültetett bábut érő hatásokat. A tapasztalatok alapján azután tovább finomítják a technikai megoldásokat. A számok a különböző mértékben összenyomódott kormányoszlopot jelzik. Patkányirtás — hormonnal Tudomány-technika Magyar gabonafajta világsikere A FAO felmérése szerint földünk lakosságának csupán egyharmada jut tartósan a biológiailag szükséges élelmiszerek megfelelő mennyiségéhez, de ezek nagy része sem a kívánt összetételben; a másik harmad kalóriasze- génységben él, míg az emberiség harmadik harmada éhezik. Miután az ezredforduló táján várhatóan a mainál jóval több, kb. 7 milliárd ember élelmezéséről kell gondoskodni, ez a hatalmas, világméretű probléma csak a mezőgazdasági hozamok nagymérvű növelésével/ a minőség javításával, jobb termelési kultúrával, a tudományos eredmények gyakorlatba való átültetésével, a biológiai, kémiai és műszaki tudományok komplex összefogásával oldható meg. A kérdés egyik fontos része .a gabonaszükséglet biztosítása, a mennyiségen túlmenően az összetétel biológiai igények szerinti javítása. Talán ezért is aratott oly' nagy sikert a kecskeméti növény- nemesítők munkája, amelynek eredményeképpen a búza és a rozs keresztezéséből előállított új gabonafajta (a tri- ticale) jött létre. Világszerte azért keltett érdeklődést, mert olyan aminosavat tartalmaz, amely más növényi eredetű élelmiszerben ritkán található meg. Ez az aminosav a lizin, amelyre az emberi szervezetnek is feltétlenül szüksége van, s amit testünk saját maga nem tud előálítani. Az új fajta több más kedvező vonással is rendelkezik: alacsony szárú, hatalmas ka- lászú, egy-egy kalászban 90 —100 szem érik be. A nemesítő munka napjainkban is nagy' lendülettel folyik, s évente több tízezer keresztezett hibridnövény közül válogatják ki a legkedvezőbb tulaj donságúakat. A fényre kevésbé érzékeny hibridek szelektálásával elérhető lesz, hogy rövid napszakos földrészeken is termeszthetik majd. Ezért pl. már kísérleti parcellákon Mexikóban az ott levő nemzetközi .kutatóközpontban is megtalálható. Élénk az érdeklődés az indiaiak részéről is, akik együttműködnek a kecskeméti intézettel a Himalája környékén való termesztésre alkalmas triticale kinemesítésében. Az urbanizáció és az intenzív agrártevékenység egyre nehezebbé teszi a patkányok elleni harcot. Leszűkül ugyan a patkány élettere, de a nagy mennyiségben felhalmozódó városi és mezőgazdasági hulladék még nagyon sok patkánynak nyújt „megélhetést”. A zárt települések és istállórendszerek kialakítása megnehezíti az amúgy is rendkívül élelmes, szapora és kiváló alkalmazkodóképességű faj pusztítását. Ezért minden új módszer nagy előrehaladást jelenthet az emberi szempontból sem veszélytelen rágcsáló elleni harcunkban. Az angol biológusok új módszere reményt keltő. Olyan ivari hormont állították elő, amelynek segítségével a patkányok kémiailag sterilizálhatok. Ez a védekezési mód azért is előnyös, mert megoldódik a jbatkányellenes harc eddigi f lapproblémája, az ugyanis, hogy az irtást túlélő egyedek a számukra megnövekedett élettérben a szokásosnál is gyorsabban szaporodnak. Az ösztrogénkészít- ményt úgy próbálták ki, hogy két kísérleti patkánykolónia egyikével 8 héten keresztül etették a takarmányba kevert hormonkészítményt, míg a kontrollcsoport hormonmentes takarmányt kapott. Fél év múlva a kezelés egyértelműen kedvező eredményt hozott: a kezeletlen, 2 hímből és 2 nőstényből álló csoport 55 állatra szaporodott, míg a hormonnal kezelt csoportban fél év múlva mindössze 2 hím maradt életben, az is zsugorodott ivarmiriggyel. A laboratóriumi kísérleteket szeméttelepeken is ellenőrizték. Egy 500—1000 egyedből álló patkánykolónia fél év múlva a felére csökkent, egy év múlva pedig teljesen kipusztult. Ahhoz azonban, hogy ez a hormonkészítmény széles körűen alkalmazható legyen a kemosterilizáció útján való patkányirtásra, még átfogó vizsgálatokkal kell feleletet keresni arra a kérdésre is. vajon a hatóanyag hogyan befolyásolja a patkányok életterében velük együtt élő, vagy éppen azokat pusztító állatfajok élettevékenységét. „Szintetikus" beszéd A Minszki Rádiótechnikai Egyetem kutatói merőben új feladatot ellátó készülék elkészítésén fáradoznak. Azt szere'nék elérni, hogy az erre alkalmas berendezés — megfelelő program alapján — a memóriájába táplált hangokból szavakat, mondatokat tudjon összeállítani és elmondani. Ilyen készülékre elsősorban nyelvfonetikai vizsgálatok céljára lenne szükség, később pedig — sokrétű továbbfejlesztés után — az emberi beszéd elektronikus úton való utánzására. A képen látható beszédszintetizátor az orosz és a belorusz nyelv 64 hangzóját tárolja, amelyek segítségével gyakorlatilag bármely szava- hez nincs szükség számítógép- vihető. A gép érdekessége, kát ki lehet ejteni és ezekből re. a betáplált programokba hogy a memóriájában tá mondatok fűzhetők egybe. A való „beavatkozás”, azok me- rolt hangok felhasználásával készülék könnyen és egysze- net közbeni módosítása min- — nemcsak beszélni, hanem rűen kezelhető, működtetésé- den további nélkül keresztül- énekelni is tud. Léghajó-űrállomás Francia tudósok meghökkentő terv megvalósítását határozták el. Eszerint 300 méter átmérőjű, hárommillió köbméter űrtartalmú, lencse alakú léghajót juttatnának fel 22 kilométer magasságba. A hatalmas „lencsét” légcsavarokkal látnák el, amelyeket napelemekkel táplált villanymotorok forgatnának. E légcsavarok — számítógépes földi irányításra — úgy mozgatnák a léghajó-űrállomást, hogy ne távolodjék el eredeti helyétől. . A különleges objektumot meteorológiai és csillagászati megfigyelésekre, valamint ultrarövid- és tv-reléállomások működtetésére rendeznék be. Valamennyi feladatot automatákra bíznák. A számítások szerint 2—4 ilyen léghajó-űrállomás elegendő lenne Franciaország egész területének kiváló minőségű tv-adással való besugárzására. Ez jóval olcsóbb megoldásnak ígérkezik, mint a jelenlegi híradástechnika^ mesterséges holdakkal történő jelátvitel. TOZOLT6 ROPOTGCP Á levegőből való tűzoltás! célját szolgáló, az égő objektumot gyorsan megközelítő tűzoltó berendezést konstruáltak nyugatnémet kutatók. Rájöttek ugyanis arra. hogy a tűz idejekorán való elfojtása sokszor több nyereséggel jár — a megmenten emberi életről nem is beszélve —, mint amennyibe < • 'knelt a/ automatikus szeri /. ’-n-'k p- elkészítése és Időnkénti bérei **'?” kerül. A repülő tűzoltó berendezés hossza 4,6 méter, súlya (öt mázsa oltóanyaggal együtt) 750 kilogramm. Tűz esetén több ilyen rakétameghatjású repülő testet kell útjára bocsátani gyors egymásutánban a tűzfészkek irányába. Miközben másodpercenkénti százméteres sebességei halad, elektronikus vezérlöműve pontosan a tűz fölé irányítja a „repülő tűzoltót”, amely ott automatikus kioldószerkezete segítségével 20—30 méter magasból a tűzfészekre zúdítja a nagy hatású oltóanyagot. „Küldetése” befejeztével mindegyik tűzoltóberendezés ejtőernyővel földet ér, tehát később újra felhasználható. Rakétaha.iló- művénelt üzemanyaga 8—10 kilométernyi távolság megtételére elegendő. A robotgép bármilyen mostoha időjárás esetén „bevethető”. Kezdetben főként repülő- géptüzek gyors elfolytására fogják felhasználni a robotot« Sebgyógyítás sugárral A lézersugarat orvosi gyakorlatban eddig csak műtőkés gyanánt használták. Újabban egy budapesti klinikán kísérletekkel bebizonyították, hogy nemcsak „sebokozó”, de sebgyógyító célra cs felhasználható. A vágásra használatos több száz Joule-nyi lézernél sokkal kisebb erősségű sugár, már elégséges ahhoz, hogy meggyorsuljon a sebek összegyó- gyulása. A sugarazott 6ebek gyorsabb gyógyulását a kontroliképpen nem sugarazott sebek lényegesen, lassúbb átlaggyógyulása bizonyította. A jó eredményt azzal magyarázzák, hogy a monokromatikus fénynek ionizáló hatása, azt az enzimfolyamatot, amely a szövetek kollagén szerkezetének felépítését végzi, meggyorsítja. \ feltételezett Vulkán bolygó Már régebben felmerült az » feltevés, hogy nem a naprendszer legbelső bolygója a Merkur, hanem egy még belsőbb bolygó is volna, amelynek feltételesen a Vulkán nevet adták. A Vulkánnak, éppen úgy mint a Merkur« nak, meteorológiai szempontból az volna a különleges érdekessége, hogy egyiküknek sincsen légköre és mindkettő igen nagy intenzitású napsugárzásnak van kitéve. A Vulkán kérdésével igen behatóan foglalkozik H. Courten, aki New York államban tevékenykedik. Már 1966. óta minden egyes teljes napfogyatkozás alkalmával fényképfelvételeket készített » Nap körüli égboltrészről és az 1970. évi észak-amerikai teljes napfogyatkozás során egy gyanús objektum jelent meg a fényképeken, jóllehet ezeket három egymástól távol eső helyről ké~ «zítették. A kutatók úgy vélik, hogy * Merkur és a Nap között egy égitest kering a Nap körül, körülbelül egy tized csillagászati egységnyi távolságban a Naptól. Az említett fényképeken úgy jelenik ez meg, mint egy csillagszerű égitest. Regenerált színesfémek Földünk ásványi eredetű nyersanyag-ellátottsága ma sokat vitatott, izgalmas probléma. A szükségletek gyors ütemben — évenként mintegy 5 százalékkal fokozódnak. Ha feltételezzük, hogy ez a növekedési arány a jövőre nézve is igaz, akkor a kereslet 14 év leforgása alatt megkétszereződik. Különböző sütet jóslatok láttak napvilágot a készletek kimerüléséről. De, ha a fogyasztás emelkedése rendkívül elgondolkoztató is, nincs különösebb okunk a pesszimizmusra. A földkéregben a 2000 méter mélységig található és a tengerek mélyén lévő fémtartalékok a jelenlegi éves bányászati termelésvolumenek több milliószorosát alkotják. Nem közömbös azonban, hogy milyen áron jut majd hozzá az emberiség az érckincshez, mennyibe kerül n kitermelt és feldolgozott fém. Már napjainkban is, amikor a viszonylag nagy fémtartalmú érclelőhelyeken folyik s‘ bányászat, fontos szerepet játszik a fémek újbóli hasznosítása, a regenerálás. Tény, hogy ma az Egyesült Államokban felhasznált ólom 50 százaléka, a réz 40 százaléka, a horgany és az alumínium 25 százaléka regenerált. Még a nyersanyagokban rendkívül gazdag Szovjetunióban is a szükséglet 30— 35 százalékát fedezik a színesfémek begyűjtésével és a hulladékok feldolgozásával E tendencia nagyon is érthető, hiszen az úh. másodlagos fémben jelentős érték testesül meg, amit korábban feltárására és kohősítására fordítottak. Ha számításba vesz- szük, hogy a másodlagos fém újbóli feldolgozása 2—3-szór kisebb költségeket igényel, mint az elsődlegeseké, és, hogy az emberiségnek a jövőben egyre kisebb fémtartalmú ércekhez kell. nyúlnia, könnyen belátható a színesfém-hulladékokkal való tervszerű gazdálkodás szükségessége és előnye. A „megetetett” félelem Ma már ismert tény, hogy az emlékezet speciális molekulákhoz kötődik. A megtanult cselekvés- és viselkedés- mód agykivonattal egyik állatból átvihető a másikba. Kísérletes úton ma már azt is feltételezhetjük, hogy az agyvelőben kétféle emlékezet van: egy rövid és egy hosz- szabb, tartósabb. Ez utóbbiról feltételezhető, hogy az elraktározódó információk bizonyos speciális mekromolekulák- nál sajátos változásokat hoznak érte. Már régebben megállapították, hogy állatoknál az egyedi emlékezet elraktározásáért az RNS, a faji emlékezetért pedig a DNS nevű anyag a felelős. Újabban patkányagyvelőből olyan kivonatot állítottak elő, amely sötétségtől való félelmet visz át egyik állatból a másikba. Hasonló hatást lehet kiváltani mesterségesen előállított hatóanyaggal is. Ez az anyag kémiai természetét illetően pepiid. Korántsem tisztázott azonban a kérdés, vajon hogyan hat a kivonat? Kutatók., valószínűnek tartják, hogy bizonyos érzékelők az' idegsejtekben tárolt információkódot le tudják pontosan olvasni. Erre a feltevésre, azaz ilyen kémiai érzékelők létezéséről a halaknál végzett tanulási kísérletek során találtak bri zonyítást. Frankfurtban és Berlinben halbiológusok kísérletezés során megállapították, hogy a nehézvíz (a víz izotóp változata, amelynek molekulái deutériumból és oxigénből állnak) a hal egész testfelépítésében részt vesz. A deutériuma tóm ok növekvő aránya jobb tanulöképességgel és tartósabb emlékezőképességgel jár együtt. Mivel az emlékezetmolekulákban hidrogénéi idak vesznek részt a molekulaszerkezetben, a nehézvíz esetében e hidak hidrogénjét deutériumatomok helyettesítik. J NÓGRAD - 1975. január 19., vasárnapi 11
