Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)
1975-01-19 / 16. szám
Csak pontosan... MAGASABB IGÉNYEKKEL lienzélgetéa Gócai János elvlár»*al, a IXógrád megyei pártbixottnág elttő titkárával Túljutottunk a vezetöségvál^wctó taggyűlések félidején. Az eddigi tapasztalatok már módot adnak rá, hogy aa irányító pártszervek értékeljék a taggyűlések jellemző vonásait, s azokból általánosítható következtetéseket vonjanak le. Elvégezte már ezt az időközbeni értékelést a Nógrád megyei pártbizottság hs. Géczi János elvtársat., a megyei pártbizottság első titkárát kértük meg, foglalja össze a legjellemzőbb tapasztalatokat. Bibók L. felv. Töretlen fejlődés r A MEGYEI tané« január 9-én jóváhagyta a megye idei fejlesztési és költség- vetési tervét, meghatározta a helyi tanácsok számára,a terveik kialakításánál lér nyeges kötelező mutatókat. A megyei tanács irányelvekben rögzítette azokat a szempontokat, amelyeket a helyi tanácsok terveinek tükrözniük kelL Felhívta a figyelmet az idei terv és gazdálkodás jelentőségére. A helyi tanácsok apparátusában manapság lázas munka folyik. A megyei terv jóváhagyásával a tervezési munka befejező szakaszához érkezett. Elő kell készíteni, és tanácsi testületek elé terjeszteni, aiz 1975. évi operatív tervjavaslatot. Ugyanakkor településenként differenciáltan kell meghatározni azokat a szervezési feladatokat, amelyek a hatékony gazdálkodást, tervfegyelmet biztosítják. A megye települései közül e munka zöme és neheze Salgótarján város tanácsi apparátusára hárul. A város ez évi tervének jelentőségét, alapos kidolgo" zásának szükségességét nem kell külön hangsúlyozni. A város fejlődésének töretlen- ségét, a negyedik ötéves terv sikeres befejezését kell az idén biztosítani. Az előkészítő munkában részt vevő szakembereink ezt jól érzékelik. Egy-egy tervjavaslat kidolgozásához elengedhetetlenül szükséges az előző évek gazdálkodási tapasztalatainak elemzése, az eredmények felmérése, a fejlesztési vagy fenntartási tevékenységben előforduló hibák feltárása, hiszen minden tervnek a korábbinál ■magasabb színvonalúnak, komplexebbnek kell lennie. A gazdálkodási munka színvonalának emelését joggal elvárja a tanácstól a város lakossága. Ugyanakkor eddigi eredményeink köteleznek. A város történetében egyedülálló fejlődés valósult meg az elmúlt négy évben. Jól tudtunk élni a megnövekedett önállósággal. A tanácsi testületek a negyedik ötéves tervi célkitűzések megvalósításának folyamatát rendszeresen, évenként értékelték, meghatározták a végrehajtás módját. i az elmúlt négy évben • városban 2600 lakás épült fel, közel 1200-zal több, mint a harmadik ötéves terv időszakában. Javult lakásállományunk minősége, korszerűsége. Az egyszobás lakások aránya 2,8 százalékkal csökkent, a két- és ennél több szobás lakások aránya 2,6 százalékkal emelkedett. A korszerű fűtési móddal ellátott lakások aránya 14 százalékkal bővült, a felépített lakások átlagos alapterülete megközelíti az országos — 53 négyzetméteres — átlagot. Ugyárakkor lebontottunk 700 elavult kolóniái, és a szociális követelményeknek nem megfelelő, valamint a kialakuló új városszerkezetbe nem illő lakást. A nagyarányú lakásfejlesztés eredményeként a város lakosságának mintegy egyötöde új, korszerű otthonba költözött. Négy év átlagában a lakások zömét (közel 60 százalékát) fizikai munkások kapták. A mun- káslakás-építési akció keretében jelentős vállalati támogatással, és állami kedvezménnyel több mint 210 munkáscsalád jutott lakáshoz. LÉNYEGES fejlődés történt a kereskedelmi hálózat fejlesztésében, a közművek építésében, az intézményi fejlesztésben. A város lakosságának és a vállalati munkáskollektívák társadalmi összefogásának jelentős eredményeként terven felül 350 óvodai férőhely, 11 általános iskolai tanterem, több úttörő- és tornaszoba, klubkönyvtár épült fel A társadalmi munkával létrehozott új érték több mint 40 millió forint A szélesedő társadalmi összefogás, az erősödő lokálpatriotizmus bizonyítja, hogy a lakosság igényeinek megfelelően fejlődik és szépül városunk. A salgótarjáni munkások, a város lakói önzetlenül és büszkén segítik a célok mielőbbi valóra váltást. Amikor azt mondjuk, hogy egy gazdasági terv összeállítása nehéz és felelősségteljes feladat, a felsorolt eredményekre, és erre a rendkívül széles társadalmi bázisra gondolunk. A tervezőmunka befejező szakaszához érkezett. Körvonalakban már kialakultak a városi tanács idei fejlesztési, a meglevő és az 1975. évben felépülő intézményeinek üzemeltetési feladatai. Ezek a számítások döntést előkészítő jellegűek. A tanácsi testületek a közeljövőben hagyják jóvá. Elképzeléseink alapvetően a negyedik ötéves tervben megfogalmazott feladatokat, nagyrészt a folyamatban levő beruházások befejezését, és az ötödik ötéves terv alapját képező létesítmények építésének kezdését tartalmazzák. Ugyanakkor intézményeink ellátásában várhatóan magasabb színvonalat biztosítunk az eredeti tervnél. Nagyon gazdag program vér megvalósításra Több mint 600 laká6 építését tervezzük. Befejezzük a sportcsarnok, a garzonház üzleteinek, a Kemerovo-telepi élelmiszer- és szolgáltatóegység, a főtéri pavilonsor. a TIT-bázis, 200 óvodai férőhely, két gyermekkörzeti é6 egy felnőttkörzeti rendelő, az Arany János úti 80 férőhelyes bölcsőde, a szennyvíztisztító telep, és több jelentős közmű, valamint a III. számú üzletház építését. Ugyanakkor több mint 500 lakás, a Malinovszkij úti szolgáltatóház a Mérleg úti szolgáltatóház, a Gor- kij-telepi ifjúsági ház és 12 tantermes iskola építését kezdjük el. Folytatjuk a vásárcsarnok és a távolsági autóbusz-pályaudvar építését. A város fejlődése idén is dinamikus lesz. Több mint 300 millió forintos pénzügyi eszközzel kell takarékosan és ésszerűen gazdálkodnunk. Nem lesz könnyű feladat! A váro6 munkásainak, lakóinak összefogása azonban nagy eredmények elérésének a záloga. Jól példázzák ezt az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére indított szocialista munkaverseny eddigi eredményei. MEGGYŐZŐDÉSEM, hogy a város lakói, az üzemek munkáskollektívái a város további fejlődését sajátjuknak érzik, és az eddigihez hasonlóan részt vesznek, a megyeszékhely további fejlesztésében. Fekete Nándor Salgótarján város Tanácsának elnöke — Amikor értékeltük a decemberi beszámoló taggyűlések tapasztalatait, aligha hihettük, hogy Ilyen rövid idő múltán megismétlődhet az a nagy aktivitás, amelyet akikor tapasztaltunk — mondta Géczi elvtárs és hozzátette: — Kellemesen csalódtunk. Első alkalommal a pártcsoport-értekezleteken, hiszen ott a tagság mintegy ötven százaléka vett részt a kongresszusi dokumentumok vitájában,. Becsléseink szerint a résztvevők 80 százaléka az irányelvek és a szervezeti szabályzat módosítási tervezetének alapos ismeretében jött el a vitára, megbeszélésekre. A vezetőségek, így olyan vitaindítót készíthettek, amelyben nem az ismertetésre kellett koncentrálni. hanem az állásfoglalásokra, a meg nem értett vagy kevésbé világos elvek megmagyarázására. Persze, nem minden alapszervezetben volt ilyen alapos az előkészítés, és azt sem állíthatom, hogy nem volt különbség az első és későbbi pártcsoport- és vezetőségi ülések között A korábbi vitákon még érződött, hogy nem jutott elég idő a dokumentumok alapos tanulmányozására. A január első napjaiban megtartott taggyűléseken sok szó esett a Központi Bizottság múlt év decemberi határozatáról. Később sem kerültek le a napirendről ezek a kérdések, de most már a dokumentumok minden részlete a jelentőségének megfelelő hangsúlyt kap a vitákban. — A taggyűléseken a résztvevők mintegy huszonöt százaléka szólalt fel. Örömmel tapasztaltuk, hogy a legtöbben a termelőüzemekben, a fizikai munkásokat tömörítő alap- szervezetekben nyilvánítottak véleményt a kongresszusi dokumentumokról. Az értelmiségi területen dolgozó alapszervezeteknél pedig a pedagógusoknál. A legtöbb megjegyzés, vélemény a gazdaságpolitikai feladatokról és a pártról szóló részhez kapcsolódott Bevált politika — következetes végrehajtás — A decembert bemimOM leatyfHí.wfr fede- • helyi műnk* megbeszélése voK, most pedig ta országos gOndókról, tennivalókról ecet* né. Nem tapuBtafcAk-e, hogy mereven keMd- váiaazáoMAk a helyi éa aa oraoágoa Mamtveió- ke*T — Ellenkezőleg. Jóllehet, a vitákban például a termelési kérdéseket népgazdasági szinten. vetették fed, ez azonban, nem zárta ki azt, hogy az általános feladatokat összefüggésbe hozzák a helyi tennivalókkal. És elmondhatnám ezt más kérdések vonatkozásában is. A párttagság ma annál nagyobb felelősségérzettel gondolkodik, mintsem azt mondaná, most tegyük félre a saját dolgainkat és foglalkozzunk csak &z országos ügyekkel. Annál kevésbé tehetné meg ezt, mert az országos é6 a helyi gondok, feladatok elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz. — Kérjük, ismertesse a kongresszus* dokumentumok vitájának legfőbb tapasztalatait, Először talán azokat, amelyek nem részletproblémákat érintettek, hanem politikánk általános értékeléséhez kapcsolódnak. — Általános az egyetértés a X. kongresiz- saus határozatai végrehajtásának értékeléséről. Egy jól bevált politika sikerei az elmúlt négy esztendő eredményei, mondják a taggyűléseken, és hozzáteszik, hogy ezt az alapszervezetek saját tapasztalataik alapján is állíthatják. Több helyütt elmondták, hogy a X. kongresszus óta nemcsak új létesítményekkel gazdagodott az ország, munkánknak nemcsak tárgyi, anyagi feltételei javultak, hanem a politikaiak, az emberiek is. Ma felkészültebb, a szocialista gondolkodásban, magatartásban gazdagodott társadalom folytatja a szocialista építőmunkát, nyugodt körülmények között, a szocialista demokrácia jó közérzetet biztosító, alkotó légkörében. Mindebből levonják a következtetést, hogy a bevált politikát kell folytatni, azt, amelynek folyamatosságát az irányelvek is világosan tükrözik. Egyetértéssel szőlna/k az irányelvekről azért is, mert azok ráirányítják a figyelmet az új kérdésekre, ellentmondásokra, és ezek megoldásához egységes, átgondolt koncepciót adnak. És itt vetném fel, hogy a taggyűlési bírálatok tárgya nem a politika elvei, hanem a végrehajtás hibái. Beszélnek a következetlenségről, az elmaradásokról, az ellenőrzés hiányáról, gyengeségeiről s arról, hogy nem tudták minden esetben helyileg alkalmazni a központi határozatokat. Kiforrottabb álláspont — Kérjük, Jellemezze néhány konkrét példával, milyen kérdések szerepelnek a leggyakrabban és legnagyobb hangsúllyal a vitákban. — Valóban csak néhány kérdést emelek ki, hiszen órákon ót lehetne sorolni az irányelvek egy-egy fejezetéhez fűzött megjegyzéseket. Ipari megye vagyunk és így érthető, hogy a vitákban nagyon sok szó esik népgazdaságunk helyzetéről, örülünk annak, hogy a véleményekben erősen érződik a Központi Bizottság decemberi ülésének határozata, hogy ennek szellemében beszélnek a termelés feladatairól. A legtöbb szó ezzel kapcsolatban a A cikket a mai napon a Népszabadság közölte. munka- és üzemszervezésről, az irányítás javításáról esik. S a kritika, a javaslatok egy irányba mutatnak: sok a feltárható tartalék, használjuk ki őket jobban. Tudják, és szólnak i6 róla, hogy az 1975- ös év nehezebb lesz. Növekednek az anyagellátás problémái, amelyekkel már a múlt évben is találkoztunk. Figyelmeztetnek, menynyire fontos ilyen körülmények között az előrelátás, a tervszerűség, a szigorú takarékosság, a fegyelem. A megye bányászai készek rá, hogy elvégezzék a széntermelésben reájuk váró, növekvő feladatokat. Megelégedéssel tapasztaltuk, hogy továbbléptünk a munkásosztály társadalmi szerepének és annak növelésével kapcsolatos feladatok értelmezésében.. Ma már a kiforrottabb, a kérdés elméleti, politikai vonatkozásait is értő, azokat nem mellőző álláspont a jellemző. Annál örvendetesebb ez, mert korábban volt ennek a kérdésnek egy bizonyos kampányjellege, amin főként azt értem, hogy a munkásosztály társadalmi szerepének növelésével kapcsolatos feladatokat leszűkítették az élet- és munkakörülmények javítására. A változást mutatja, hogy ma már így fogalmaznak. Nemcsak szorosan a termelőmunkában, hanem a tanulás, a műveltség gyarapítása révén is növelni kell az osztály társadalmi súlyát, vezető szerepét. Ezért helyeslik oly nagyon az üzemi demokrácia fejlesztésére tervezett intézkedéseket is a meglevő fórumok szerepének növelését és új formák, módszerek bevezetését. A párt vezető szerepének növelését elengedhetetlen követelménynek tartják az elkövetkező időszakban. De nem általában beszélnek erről, hanem az alapszervezetek és az egyes párttagok kötelességeivel összefüggésben. Helyeslik, hogy a szervezeti szabályzat tervezett módosításai növelik a követelményekéit a belépni kávánkaaótduü, de a mér benttevókfcel szemben is. Szék hntnrt ftns erősítí az egységeit, a pért potobkája melletti kiállást. Egyetértenek vele, örömmel veszik, hogy nagy szerepet kap a feladatok között az alapezervezeti munka továbbfejlesztése és hogy ehhez az irányító pántszervefctől még nagyobb segítségeit várhatnak. — Sokat vitatkoztunk az eknŰM években st negatív, a nem szocialista jelenségekről, ezek okairól. Néha már úgy tűnhetett, hogy ebből áll egész közéletünk. A kritika változatlanul éles, de most már inJkáWb arra tevődik a hangsúly, hogyan lehet megelőzni ezeket, és mi ebben a kommunisták feladata. De legalább ilyen lényegesnek tartom, hogy az értékelésben nagyobb hangsúlyt kap a szocialista közgondolkodás erősödése. ESmootíják. mennyire szélesedett a marxizmus iránt érdeklődők köre, az olyanoké, akiket nem az előírás vagy az „illem”, hanem az érdeklődés, a belső igény késztet a marxíanus megismerésére. És a szocialistává lett gondolkodás, magatartás közhasznú, önként vállalt tettekben is realizálódik. Ebből lesznek a terven felüli szociális létesítmények, a kommunista műszakok, a szocialista brigádok vállalásai. Azért is emelném ki mindezeket, mert meggyőződéseim, hogy a szocialista gondolkodás- mód, magatartás erősödésében elért eredményeink felismerése, bemutatása legalább olyan agiitatív mozgósító erő, mint a valóban meglevő hibák, negatív jelenségek bírálata, A vezetőségválasztásról — Végöl mondjon néhány szét a v**<*4d*égválasztások legfőbb tapasztalatairól. — A jelölő bizottságok nagy felelősséggel végezték munkájukat. Minden párttaggal beszéltek, sőt, voltak, akikhez vissza is tértek. A javaslatok megalapozottságát bizonyítja, hogy a jelölő bizottságok listái csak ritkán térnek el a megválasztott vezetőségétől. Persze, az egyetértés nincs kritika híján. A mostani taggyűléseken sem hallgatják el a jelöltek jó tulajdonságait, de több a bírálat, mint korábban, ami a megnövekedett követelményeknek és az igényességnek a jele. Az eddigiek azt mutatják, hogy sikerül elérnünk a kitűzött célt. A korábbi 41 százalékról 54 százalékra emelkedik a vezetőségekben a fizikai munkások aránya. A nőknél mintegy 28, a fiataloknál 17 százalékos arányra számítunk és ez 6—7, illetve 7—8 százalékkal magasabb az előző vezetőségválasztá- son elért arányoknál. Ami pedig az iskolázottságot illeti: várhatóan 10 százalékkal csökken azoknak az aránya, akiknek még nincs politikai végzettségük. A középfokú politikai végzettséggel rendelkezők aránya mintegy öt, az állami középiskolát végzetteké pedig több mint öt százalékkal emelkedik. — A párttagság felismerte: minden vonatkozásban nőttek az igények az alapszervezetekkel és az egyes kommunistákkal szemben. Már ennek megfelelően vettek részt a taggyűlési vitákban és ebben a szellemben adtaik úfcravalót az új vezetőségeknek, amelyek tagjait szintén ezek szem előtt;, tartásával választották meg. Ez az úbravaló bennünket is nagyobb igényességre kötelez a nemsokára megkezdődő felsőbb szintű pártértekezletek előkészítésénél — fejezte be beszélgetésünket Géczi János elvtárs. FARAGÓ JENŐ j
