Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-18 / 15. szám

Kertbarátok figyelmébe) Víz nélkül nem lehet kertészkedni A kertészkedés víz nélkül sz'n elképzelhetetlen. A ta­laj folyamatos vízutánpótlá­sa természetes körülmények között nem biztosított, és ez nehezíti a tápanyagfelvételt, a növények fejlődését. A ter­mesztés egyes időszakaiban a vízfelhasználás igen magas (például palán takiülteiés, permetezés). A hétvégi kertek tulajdo­nosai számáii'a a közművesí­tés a legritkábban számításba vehető megoldás. A vjzhordás nehézkes, és csak kisebb mennyiség biztosítása Lehet­séges. A helyi geológiai vi­szonyok alapos ismerete után lehet dönteni: szabad-e a tel­ken kútfúrást tervezni. \ folyamatos vízellátást elé ! nagy mértékben elősegíti a csapadékvíz összegyűjtése. Ez ugyan ivásra nem alkal­mas, de minimálisra csök­kentheti a vízhordást, mert tis tálkodásra öntözésre, per­mem zésre megfelel. Az össze­gyűjtött víz mennyiségét a le­hullott csapadék és a vízgyűj­tő felület határozza meg (az állandó párolgást figyelembe véve). Megyénkben átlagosan 600 milliméter csapadékkal szá­molhatunk. ez 0,6 méteres fo­lyadékoszlopot jelent. Az Ös­szegyűjtőit víz 30 százalékos veszteségével számolhatunk, tehát a párolgási tényező 0.7. Ezek alapján egy 20 négyzet- méter alapterületű tető f.se­tében az egész év során fel­fogható vízmennyiség 0,6x20x0,7=8,4 köbméter, az­az 8 400 lit£T. Ennek ismerete feltétlen szükséges ahhoz, hogy meghatározzuk a víz­gyűjtő tartályok mennyiségét. Az igen meredek, úgynevezett alpesi stílusú tetők esetében vízgyűjtő felületként csak a tető vízszintes vetületét cél­szerű figyelembe venni. A vízgyűjtésre alkalmas felület nagymértékben meg­növelhető a házhoz csatlako­zó terasz, vagy a ház bejárata fölé épített féleresz bekapcso­lásával. A tárolásra betongyűrű, vagy fémtartály egyaránt al­kalmas. A betongyűrűk al­jára mészkötörmel^ket cél­szerű elhelyezni, "amivel csök­kenteni lehet a levegő szén­dioxidjából és a begyűjtött csapadékvízből képződött szénsav káros hatását. A fémtartályoknál a korrózió- védelem során figyeljünk ar­ra, hogy a festett tartály összhangban legyen a ház és a kert összszínhatáséval. A vízgyűjtő tartályok házzal ellentétes oldalára érdemes túlfolyót beépíteni. így az esetleg túlcsorduló víz nem okoz kárt a ház falában vagy alapjában. Az éves csapadékmennyi­ség jelentős része a téli és kora tavaszi esőből, illetve hóbó] adódik, ezért — alkal­mas hétvégi időben — már most fogjunk hozzá a csator­názáshoz, kellő időben sze­rezzük be vagy készítsük el a tárolóedényeket, hogy a tavaszi munkák kezdetére megfelelő készlettel rendel- kezizünik. Kurucz Miklós Motorral a hó hátán Nálunk hol késik az idei hó ? 1 Évi SOO millió utas Humor­Az Aeroflot moszkvai központjának hatalmas tájékoztató táblája, amely a Sziréna információs rendszertől kapja adatait A Sziréna-rendszer „agya”, az elektronikus számítógép A Szovjetunió belföldi légi járatainak hossza megközelí* ti a 800 ezer kilométert. Re­pülőgéppel a hatalmas ország 3500 városa és települése ér­hető el. A szovjet légijáratok évente kb. 500 millió utast szállítanak. A hosszú útvona­lak és a korlátozott utasszám miatt rendkívül fontos, hogy a gépek a lehető legjobb helykihasználással közleked­jenek, a jegyrendelések, a helyfoglalások rendben bo­nyolódjanak le. Ezt a világ legnagyobb légitársasága, az Aeroflot, az egész Szovjetuni­ót behálózó számítógépes in­formációs rendszerrel — a Sziréna-rendszerrel — oldja meg. Moszkva és 28 más város, összesen 256 repülő jegy árusí­tó helye közvetlen összeköt­tetésben áll az információs központtal (a többi helyisé­gek jegyirodái a Sziréna­rendszerbe bekapcsolt legkö- ,3>.lebbi irodának adják fel rendeléseiket telefonon vagy telexen). Az elektronikus be­rendezés másodpercenként öt megkeresésre válaszol, annak ellenére, hogy minden egyes megkeresés tízezer műveletet igények A rendszer regiszt­rálja a helyfoglalást, felvilá­gosítást ad a menetrendekről, a jegyárakról, fenntartja a helyet a visszautazáshoz, nyil­vántartja az egyes pénztárak munkáját, összesíti azok be­vételét, statisztikát készít a helykihasználásról, tíz napig nyilvántartja a Moszkvából induló gépek helyeinek fog­laltságát. 6 NÖGRAD - W75. január 78., szombat j szolgálat — Hallottad! hogy Markó kórházban van? — Lehetetlen! Tegnap lát­tam őt egy szőke nő társasá­gában. — Sajnos, a férj is látta! ★ Egy modern festő fiatal fe­lesége dicsekszik barátnői i nek: — Csodálatosan megértjük egymást a férjemmel: soha nem veszekszünk. Ö fest, én főzök, aztán együtt találjuk ki, hogy melyikünk mit akart csinálni! ★ Két beteg beszélget a kór­teremben: . — Maga miért van itt? — Túl gyorsan vezettem. És maga? — Túl lassan mentem át az úttesten! — Mi volt Horvátországban Tomislav király halála után — kérdezi a tanító bácsi. — Temetés. ★ — Látod, fiacskám, ón már szép kort megértem, de még sohasem hazudtam az élet­ben. — Tudod, papa, mi már ta­nultuk az iskolában, hogy mi­kor az- emberek öregszenek, romlik az emlékezetük. — önnek gyenge a szive — figyelmezteti az orvos a bete­get. — Eltart, amíg élek? — Mindenképpen. — Ennyi nekem elég is! ★ — Mama, nem járok többé Ivánnal. — Miért, kislányom? — ö talált valaki mást, én meg otthagytam! 300 tonnás 300 tonna teherbírású bil­lentő teherautók készülnek Belorussziában. Ezek azonban nem az országutakon közle­kednek, hanem Szibéria és a Szovjetunió közép-ázsiai vidé­keinek nyíltszíni szén- és vasércbányáinál fognak dol­A tartós, nagy havazások területén nélkülözhetetlen az olyan jármű, amely a magas hóréteg felett anélkül siklik el, hogy abba mélyen bele­süppedne. Mióta sikerült mo­torizálni a havon való tova- siklást, sokkal könnyebbé vált a hófödte vidékeken élők és dolgozók közlekedése. A mo­toros szánok — az ún. hó­mobilok — óránkénti 40—60 kilométeres sebességgel repí- tik tova utasaikat. Mivel vi­szonylag kis teljesítményű és kevés fogyasztású motor is megfelel e járművek hajtásá­ra, akár néhány száz kilo­méter megtételére elegendő üzemanyagot is magával vihet a hómobil vezetője, aki 80— 100 kilogrammnyi terhet is szállíthat elől rúgózott sítal­pakon nyugvó, hátul hernyó- talppal meghajtott járművén. A hómobilok rendkívül nép­szerűek a Szovjetunióban is, ahol évente újabb és újabb típusok látnak napvilágot. A képen látható motoros szá­nok a szovjet ipar jól bevált, masszív kivitelű, nagy soro­zatban előállított gyártmányai. A huszonnegyedik órában... Megmentik a kipusztulástól a magyar-szürke szarvasmarhát Az állattenyésztőknek nem egyszer kell „nyúlniok” vala­melyik már-már elfelejtett állatfajhoz, ha új tulajdon­ságokkal akarják gazdagíta­ni meglévő állományukat. A „visszahozott” állatok tulaj­donságai általában nem ver­senyképesek az újakéval. Egyes betegségekkel szemben azonban kevésbé fogékonyak, s a kutatók ért a tulajdonsá­gukat igyekeznek ..átmenteni” az új fajták „vérébe”. Igen ám, de gyakran keresik a régi fajtát, de nincsen már hír­mondója sem... Alighanem ez lett volna a sorsa a jobbára csak régi festményeken és az idegen- forgalmi jelentőségű állatte- iepeken látható magyar-szür­ke szarvasmarhának, amely „gallyas” és „csákós” szarvai­ról és a pofára lehúzódó fe­kete foltról ismerhető fel. Ezt a fajtát a XIX. század közepéig majdnem kizárólag a honfoglalás idején, őseink által behozott állományból te­nyésztették ki. Jellegében né­mileg csak a török hódoltság után változott az állomány, s így alakult ki a sztyeppi mar­hák legszebb alfajtája, á ma­gyar-szürke marha. Edzett volt és igénytelen: a maga korában Európa-szerte az egyik legértékesebb vágó­marhának tartották. A folyók szabályozásával, az alföldi mocsarak lecsapolásával a vadvizekkel öntözött, buja le­gelők területe csökkent, és így a gulyabeli tartás lehető­sége is megcsappant. Fokról fokra előtérbe kerültek a gyor­sabban fejlődő, több tejet adó és az istállózást jobban meg­teherautók gozni. A teherautók teljes rakománnyal is óránkénti 50 kilométeres sebességet tud­nak elérni, s ha szükséges, országúton is teljes bizton­sággal közlekednek, üresen és rakománnyal egyformáin. háláló fajták. Jellemző, hogy míg 1870-ben az állományt teljes egészében a magyar­szürke alkotta, addig 1924-ben már csak 18 százalékát, 1970- ben pedig mindössze 5 ezre­lékét adta az ország szarvas­marha-állományának. Az Országos Állattenyésztő Felügyelőség legutóbbi vizs­gálata során azt állapította meg, hogy magyar-szürke szarvasmarhából az ország- bah összesen 15 tenyészbika és 483 tenyésztehén van. Ki­derült az is. hogy az állomány egyedei közeli rokonságban vannak egymással, ami a faj­ta fokozatos leromlását idézi elő, ez ugyanis a génkészlet „kopásával” jár. Mindez az állomány puszta létét veszé­lyezteti. Ezért a felügyelő­Az ENSZ nemrégiben köz­zétett adatai szerint az egész­ségügyi szolgáltatások javulá­sa következtében az ame­rikaiak várható átlagos élet­tartama 1971. óta több mint 6 hónappal (70,8 évről 71,4 évre), az átlagos japánoké pedig még többel emelkedett: ez utóbbiak átlagos elhalálo­zási kora jelenleg 73,3 esz­tendő. Az adatok szertefosz- látták azt a mítoszt is, hogy a fejlett civilizációval rendel­kező Ipari államok lakossága rövidebb ideig él, mint a primitívebb körülmények kö­zött élő emberek: az ipari­lag fejlett térségekben — vi­lágviszonylatban — 71,2 év a várható elhalálozási átlagélet­kor, míg például Polinéziában vagy Nyugat-Afrikában átla­gosan legfeljebb 53,9 esztendő. A beszámoló szerint az át­lagos elhalálozási életkor ki­tolódása az ipari fejlett or­szágokban lelassult. A nők nagy átlagban 5—7 évvel to­vább élnek, mint a férfiak. Az emberi élet — hangoz­tatja a szakemberek jelentése ség — genetikusok bevonásá­val — széles körű tervet dol­gozott ki a magyar-szürke ál­lomány fenntartásának bizto­sítására. Pontosan meghatá­rozzák egyebek között az im­mungenetikai összefüggése­ket, egyeztetik a származási adatokat, s ezután kijelölik a legszebb tenyészállatokat, amelyeknek állományát Jugo­szláviából és Erdélyből szár­mazó apaállatokkal egészítik ki. Az eddiginél nagyobb anyagi támogatást is biztosí­tanak az ilyen állatokat tartó gazdaságoknak. így remény van arra, hogy a fajta gén­készlete nem vész el, s az ide­genforgalmi látványosságok közül sem hiányzik majd a szürke-magyar gulya. Jászonyi Ferenc — a végtelenségig nem hosz- szabbítható meg, mert előre­haladott korban a szervezet elkerülhetetlenül romlani kezd. A jelenlegi legmagasabb elhalálozási életkor a rendel­kezésre álló tudományos is­meretek alapján egyelőre nem emelhető /tovább. Az iparilag fejlett orszá­gokban a leggyakoribb elha­lálozási ok — folytatódik a beszámoló — a rák, illetőleg a keringési és idegrendszeri megbetegedések. Ami a világ népességének várható szaporulatát illeti, az ENSZ által kiadott becslés szerint ez év végén a föld la­kosainak száma 3,988 milliárd lesz, vagyis kereken egymilli- árddal több mint tizenöt esz­tendővel ezelőtt. ­Az iparilag kevéssé fejlett országokban a demográfiai robbanás oly’ hatalmas volt, hogy — amennyiben a jelen­legi népszaporulat változat­lan marad — lakosságuk a jövőben nemzedékenként meg fog duplázódni. (Ford.: Szegő Lászlói Statisztika életkorról, szaporulatról

Next

/
Thumbnails
Contents