Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)
1975-01-17 / 14. szám
Mieczyslaw Jaslruu: VARSÓ Űjak az emberek is. akik romokból építik Variöt örömük, gondjuk a tied. Nézd: a tegnapi templom helyén, a megszenesedett romok felett ma gránittorony ágaskodik. Es én gyakran állok örvénylő áradatában, a dialektika fejlődő városában. és elnézem utcáit, zsúfolt tereit, melyek már kirajzolódnak munkánk nyomán, és körülhint már a fényük, zsivajuk fülembe csap. Üj benned minden kő, minden alak ó, ifjúság fővárosa! hol a sok ódon formát gyakorta keresztezik össze nem hangzó új vonalak hogy aztán új, sose látott harmóniában kapcsolódjanak terekbe, utcákba, járdákba, parkokba, fasorokba. Itt. hol a barbárok után nem maradt más. csak fekete nagy pusztaság, s mint egy temetői lámpasor, figyelmeztettek az ég fele szálló tűzoszlopok, hogy múltba roskad ez a kor, ma már zümmögnek a villanyvezetékek, és napról napra tágabb szemmel nézed, hogyan épül a jövő, hogyan lép ki a szörnyű múlt Után a kövekből, s hatalmas fehér oszlopokkal, pillérekkel és boltívekkel hogyan hág át a zajló Visztulán. Sőt, még a pusztulás szörnyű műve is szolgál neki, a viharból nyugodt arányokkal bontakozik, s ugrásra készül, hogy ami növekedett benne esztendők során, most egy év alatt a valóságba csapjon át. Mint ahogy az áram feltanhatatlanul elkúszik a hidakig, s tíz megfeszített utcát hirtelen csomóra köt s az utca, mely eddig mankóján döcögök, mint a féllábú nyomorék, elindul fiatalon a központ felé, hol a villamosok ágyútüze ég, a mozgás csillaga gyűjti a sugarakat. s piros fénnyel meg zölddel intik a járókelőt. Es egy vessző suhintására, melynek árnyéka ráhullott az Öváros falaira és felébresztette a köveket, egy új fasor nagy, szellős távlata nyílik a jövő felé, mefy egy mellékutcával arrébb már arra vár, hogy fényből emeljünk neki épületet. (Bacsó Péter (ordítása) Üj híd Rigának 3,2 kilométer ho&aBŰsáfú és stxirtlköapontok lewonek. As i,emeletes” hícl épül Rigánál, e&y!'k szigeted valósiigos , Daugava A Hid ta- ÄU& szeköti a két partot a testéi kerékpár- és a/fclétikai stadi- szige bekkel, amelyek üdülési on lesz. A korall-óra mutatja az időt Korallszirtek, -zátonyok biológusok is megerősítették, nemcsak a kalanoos vízalat- A korallóra egzakt módon azt ti filpijelenetek természetes mutatta, hogy a* egyéves idő- kulisszái, hanem egyre (onto- szakasz a paleozoikumban sabb alanyai az őslénykuta- sokkal hosszabb volt mint tásnak. Azok a oarányl álla- ma, kb. 420 napig tartott, tok, ame’yeknek kialakuld. még u fontosabb sa 700 millió évvel ezelőtt • kezdődött a meleg tengerek- az a felismerés, hogy a fosz- ben, ma ugyanis nagyon ér- szilis korallok felvilágosítást dekes és fontos adatokat szol- adnak a fontosabb ásványi gáltatnak földünk őskoránál, anyagok és nyersanyagok ke- Mind a fosszilis, mind pedig letkezéséről és eloszlásáról, a ma élő korallok ugyanis Remény van arra, hogy kő meglehetősen egzakt ,,bioló- olajkészletek felkutatásához is giai időmérő”-k. A korallré- segítséget nyújtanak a ko- tegek növekedéséből a szerve- raliok, ugyanis bebizonyoso zetek kora nemcsak évekre, dcxtt, hogy a korallépítmé- hanem akár napra pontosan nyék sok esetben jelentős is meghatározható. Amit az mennyiségű kőolajat helyez- asztrológusok kiszámítottak, tek biztonságba. így remél- hogy a Föld forgása az év- hető, hogy a korallok is hoz- milliók során állandóan las- zájárulnak korunk energia súbbodott, azt a korallkutató forrásának bővítéséhez. Autóbuszon ’75-ben Autóbuszon közlekedni — A gépkocsivezetők egy része bosszúság. Ez a hír járja mos- nem tartja be a megállóhe- tanában. Minden valószínűség lvet, — hol előtte, hol utána és a tények szerint ez így is állnak meg. Akadnak gépkó- van. A felvetett problémák csivezetők. akik „megválogat, jogosságát .rendszerint elis. ják” az utasokat, legszíveseb. merik a Volán-vállalatok. Az ben csak a végállomásig uta1 már más lapra tartozik, hogy zókat veszik fel. mennyiben próbálnak .váltó*. A másik oldal p^g „ tatni a gondokon, hiszen ßok utasok; felszólításra sem szór adják át a helyet a terhes kismamáknak, az időseknek; az autóbusz a betegeknek, megrongálják felszereléseit múlik, hanem inkább a munkafegyelmen, az ellenőrzés hiányán. , ' H Ezek a gondok vetődtek fel egy lakossági fórumon is, amelyet Rónafaluban, a Vo- Egy érdekes tény a fórum Ián 2. számú Vállalat illeté. eredményéről: amióta felve- kes vezetőinek részvételével, tették a gondokat, zökkenő- a Hazafias Népfront helyi mentes a közlekedés. Ki-ki bizottsága szervezett. magára vette ingét, amit épNem közömbös, hogy az pen rászabtak, s értettek a emberek, a dolgozók milyen szóból. A példa azt mutat- hangulatban érkeznek mun- ja, hogy fegyelmezéssel meg kahelyükre. Mint minden ki- lehet oldani ezeket a eondo- isdbb-nagyobb településről, kát. A rendszeres ellenőrzés- Rónafaluból is sokan járnak re — melyet megbízottakkal a megyeszékhelyre nap mint tesznek erősebbé — ígéretet nap dolgozni. Óvodások, álta- tettek a Volán vezetői. Hogy lános és középiskolások, ez mennyire sikerül, az né- szakmunkástanulók. üzemi, ihány hónap múlva kiderül, kereskedelmi, vendéglátóipari Jó lenne azonban, ha ezt az dolgozók és mások. ellenőrzést, a munkafegyelem Mik a nroblémák? megkövetelését nemcsak a Egyes iáratok nem állnak rónafalui járatokon vezetnék meg a megállóban, még ak- be. hanem mindenütt. Talán kor sem. ha van üres hely. sokkal kevesebb bosszúság Gyakran előfordul, főleg a érné az utazóközönséget, és reggeli órákban járatkimara- sokkal kevesebben szidnák a dás, késés. Esetleg előbb indul a közlekedést, menetidőtől egy-egy autóbusz. „ __ — b| — Az anyagmozgatás gépesítésével Kétazócezer dolgosól mentesítenek a nehéz tizei kai munkdtól A népgazdaság ágazataiban készülnek a felmérések az anyagmozgatás intenzív gépesítésének lehetőségeiről annak a közelmúltban hozott minisztertanácsi határozatnak a nyomán, amely a nehéz fizikai munka csökkentésére, a gazdaságosság fokozására az anyagmozgatás korszerűsítését írja elő a következő évekre. Mint ismeretes, jelenleg az összes foglalkoztatottak jelentős hányada, 20 százaléka — ez mintegy 1,1 millió munkás — foglalkozik anyagmozgatással. Az NDK-ban ez az arány alig a fele. Ugyanakkor demográfusok prognózisa szerint. 1990-ig várhatóan alig növekszik a foglalkoztatottak száma hazánkban, az anyag- mozgatás gépesítésével azonban jelentős munkaerő szabadítható fél. Ezek a dolgozók a nehéz fizikai munka helyett továbbképzés után, más, kevésbé fáradságos, mégis magasabb értékű munkát végezhetnék majd. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Anyag- mozgatási és Csomagolási Intézet koordinálja a minisztériumok munkáját, amellyel vizsgálják, hogy az anyag- mozgatás korszerűsítésével mennyi munkaerő szabadítható fel ágazatonként. A felmérés- csak most kezdődött, az előzetes számítások szerint mintegy 200—240 ezer fővel csökkenthető az ' anyag- mozgatással foglalkoztatottak száma. Azt is megvizsgálják a közeljövőben, hogy az ország melyik vidékein várható legnagyobb számban az anyag- mozgatás gépesítésével a munkaerő felszabadítása. Az adatokat az ipartelepítéseknél is figyelembe veszik, hogy részben helyben jussanak munkaalkalomhoz azok a nehéz fizikai munkát végzők, akik most még naponta hosszú utat tesznek meg munkahelyük és az otthonuk között. A Kohó- és Gépipari Minisztérium kidolgozza az anyagmozgatási gépek hazai fejlesztésének, gyártásának lehetőségeit, s megvizsgálja, hogy melyik KGST-országból a legcélszerűbb beszerezni a korszerű anyagmozgatási gépeket. iMokántj beleg öreg, »ok háborút megjárt falusi bácsik a feküdt egy Ízben híres-neves szemészünknek — néhai Gróaz professzornak — a klinikáján, szemein kúszó-hályoggal. De — mivel nem akarták egyszerre megxnűtemd mindkét szemét ' — úgy döntöttek, hogy előbb az egyiket orterálják meg. S, ha az már rendbe jött, csak utána a másikat. Ennek megfelelően a beteget az előírások szerint be érzéstelenítették, majd felfektették a műtőasztalra, s az illetékes tanársegéd, szakavatott kezekkel elvégezte szükséges beavatkozást. — Fájt-e a műtét, bácslkám? — kérdezte az öreget, mikor már túl voltaik rajta. — Fájt bizony, jelentem aAás- sam! — válaszolta katonásan. — Akkor miiért nem szólt?! Se gáthettünk volna rajta! — je gyezte meg orvosa. — Merthogy azt hittem én, kérem, hogy — fájni kell annak! De hiszen — fájhatott is! Ugyanuis — mint utólag kiderült — az előkészítőben tévedésből másik szemét érzéstelenítették el. A nem operáltat! Madas János Képes Magyarország * Kongresszusi munkaverseny a napfényes bányában Ez olyan bánya, ahová a fotóriporternek neon kell villanófényt vihni, s a mélybe süllyedő lifteket is hiába keresi itt a látogató. A vísontai Thorez külszíni fejtés 1969. óta szolgáltat szenet a népgazdaságnak, s teljes termelése hamarosan eléri az évi nyolcmillió tonnát. A magyar gazdaság növekvő energiaigénye, az energia- hordozóik drágulása megköveteli az allacsonyabb fűtőér- tékű szánk incsek hasznosítását is. A magyar szénbányák termelése évente mintegy 26—27 millió tonna, s ez a mennyiség az évtized végére már csaknem megduplázódik, mivel újabb „napfényes bányát” nyitnak a Bükkben, amely egymaga mintegy 20 millió tonna szenet szolgáltat majd évente. A külszíni fejtés látványosságokat kínál, mint a föld mélyén húzódó tárnákban folyó bányaművelés, de amellett hogy az itt dolgozók munkakörülményei jobbak, mint a föld alatt munkálkodó társaiké, ez a fajta bányászat a kedvezőbb gépesítési lehetőségek miatt .mintegy tízszer termelékenyebb a hagyományosabb szénkitermelésnél. A Thorez külszíni fejtésben nagy teljesítményű és hatalmas méretű, az NDK- ban. készült gépeket alkalmaznak. A bányaművelés két fontos fázisból áll: az egyik a szenet borító meddő kitakarítása, a másik pedig az így felszínre kerülő lignit- készletek „kibányászása" A v isont ai bányászoknak most A hatalma« gép engedelmesen követi. 1-az Irányító munkásnő utasításait. Ilyen markoló harapja a szénkincset takaró ffflcleC Half Urban: BIZTOS MÓDSZER Az egyik bécsi áruház két adja valamelyik hölgy a he- eladója munkából hazafelé lyét. menet találkozott a villamo- — Ö, maga nagy tréfames‘ son. ter! — hahotázott Jäger. — — Mégiscsak felháborító, Szeretnék legalább egy ilyen ahogy a közlekedést megszer. hölgyet látni, vezték! Ügy utazunk, mint — Kérem. Ott van például a szardíniák a konzervdoboz- a kijárat mellett az a fehér ban! — kiáltott fel Jäger. — kalapos hölgy. Fogadjunk két vartan dadogva Schwerfeger. Hozzá hajolt is atyailuí mosolyogva igy szólt: — Alig állok a lábamon, asszonyom! A hölgy felháborodottan nézett rá: — Nem értem önt, uram! Elnézést — mondta zamesszire kell menMaaának nie? — Harminc percet kell ül- nőm a villamoson — felelte Schwerfeger. — Ülni?! — nevetett fel Jäger. — Nagyon jó tréfa! Talán azt hogy állni? ven felé jár! Négy korsóba fogadok! All a fogadás, majd holnap megisszák az áruház büféjében. Hogyan veszi rá, akarta mondani, hogy átadja a helyét? — Van egy biztos módszr. Már miért, állnék? Így rém — felelte Schwerfeger, is egész nap talpon vagyok, és átfurakodott ahhoz az Nekem majdnem mindig át- üléshez, ahol a hölgy ült. korsó sörbe, hogy felajánlja — Elnézést, azt hittem, hogy a helyét nekem! egy ilyen fiatal, élete virág— De hiszen az már négy jában levő nő átadhatja a helyét egy fáradt, magányos öregembernek. — Tessék! Nagyon szívesen! — felelte a hiú nő. — Miért nem szólt előbb?! Fordította: Juhász László az a feladata, hogy újabb szánté. ületek feltárása érdedében több millió tonna meddő eltakarítását végezzék el, amellett, hogy közben fűtőanyaggal látják el a bánya szomszédságában levő Gagarin Hőerőművet. A külfejtés dolgozói a XI. pártkongresszus tiszteletére felajánlották, hogy az év végéig mintegy 3,7 millió köbméter föld eltávolításával új bányaterületet nyitnak meg, és arra az időre megépítik a szénszállító szalagrendszere- kieí. A rendkívül esős ősz sok nehézséget okozott, ilyen talajvízre nem számíthattak, nem a visontai bányászokon, és nem is a gépeken múlik, ha a túlteljesítés kevesebb, mint amennyire szükség lett volnaB. B. I. NÖGRAD - 1975, január 17., péntek
