Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-17 / 14. szám

Környezetünk

£i§iy®i bennünket

Büntetlen előélet. Milyen sok mindent jelent ez a két szó. Milyen áokat és néha milyen keveset. Mennyire nem lehet e meghatározás alapján valakit jellemezni, valakiről véleményt mondani.

Büntetlen előéletű az a személy, aki nem vétett a jogi törvények ellen. Nem szállt szembe a büntető törvénykönyvben meghatározott paragrafusokkal. Nem követett el lakás- betörést, nem sikkasztotta el munkatársa pénzét, nem ütött le ártatlan embereket az utcán, nem gyilkolta meg a barátját, vagy a feleségét.

Vajon elég-e ennyi, hogy valaki tiszta, becsületes, törvénytisztelő embernek mondja magát? Ilyen sok, vagy ilyen kevés kell ahhoz, hogy barátaink, hozzátartozóink, ismert és ismeretlen embertársaink tiszteletét, elismerését kivívjuk?

Aki szándékosan befeketíti kollégáját valaki előtt, az tulajdonképpen nem követ el bűncselekményt. Az .sem, aki a főnök szívéhez közelállót megjutalmazza, s a neki nem tetszőt sorozatosan „elfelejti” felírni a listára. Jogilag aligha lehel őt felelősségre vonni, ezért. De azok, akik mindezt észreveszik. regisztrálják, mégis azt mondják róla: erkölcstelen.

Vannak jogi normák, amelyeknek betartásáról paragrafusok, ítélkező szervek, ítéletvégrehajtó közegek gondoskodnak.

De vannak erkölcsi normák is. Elvárások, amelyek nem alüDialanok, nem túlzók, nem mértéktelenek.

Környezetünk figyel bennünket. Figyeli cselekedétein- ket. És ítélkezik. Jól-rosszul. függően attól, mennyire befolyásolja őkejt az a szubjektivitás, amelytől tulajdonképpen senki sem mentes.

Vannak erkölcsi normák, amelyeket nem foglaltak ösz- sze, s amely e nélkül is hat. érvényesül, s különböző kötelezettségeket ír elő.

Ki-kitöl mit tagad el és miért? Ki-kit javasol, hová és kinek a kedvéé*’? Ki utazik külföldre? Ki kerül magasabb beosztásba? Ki hogyan viselkedik, hogy találja meg a hangot? Ki részesíti előnyben azt, aki erre nem érdemes?

Vannak erkölcsi normák, amelyeket be kell tartanunk és tartatnunk, ha becsülni akarjuk magunkat és másokat.

De más a jog és más az erkölcs.

Soha nem ítéltek el még vezetőt, aki munkatársaival kíméletlen, durva hangon beszélt. (Néha még azért sem, ha valaki a beosztottját megütötte.)

Vajon azt jelenti ez, hogy ezért bárki — bármit megengedhet magának, barmi olyat, ami nem meríti ki a büntető törvénykönyv paragrafusait?

Vajon csak az a lopás, amikor valaki belenyúl a másik zsebébe? És nem nyúlhat bele másként, csak fizikailag?

Vajon csak az a gyilkosság, ahogyan' ezt a kifejezést a jogot tanuló egyetemi hallgatók meghatározzák?

S nem gyilkol-e a közöny, a nemtörődömség, a cinizmus? Nem öli meg anyját-apját az, aki elfeledkezik róluk, aki kikapcsolja őket életéből?

Az erkölcs nem azonos a joggal. Az erkölcs ennél több, ennél megfoghatatlanabb, ennél szerteágazóbb.

A jogászok sok esztendeig tanulják, mi megengedhető és mi nem.

Mi születésünktől — halálunkig tanuljuk, s vajon megtanuljuk-e valaha is kitűnőre?

Élünk, figyelünk, ítélkezünk. Magunkról enyhébben, másokról talán olykor túl szigorúan.

Tudomásul kell vennünk: nemcsak a jog törvényei vonatkoznak ránk, hapem azok a törvények is, amelyek az emberi együttélést nemesebbé, tisztábbá, becsületesebbé, őszintébbé teszik Erkölcsünk íratlan, tiszta törvényei.

B. I.

Világgazdasági kislexikon

Energiaválság, nyugati infláció, dollárválság, csereanyagok, fizetési mérleg, importhányad, szubvenció, devizaforint és ehhez hasonló fogalmak egyre többet hangzanak el. Mindez azt bizonyítja, hogy az utóbbi időben a világgazdaság kérdései iránt fokozódott a közvélemény érdeklődése. Ezért lapunkban „Világgazdasági kislexikon” címszó alatt rövid, összefoglaló magyarázatot adunk különféle világgazdasági fogalmakról.

1. Külgazdaság

Műiden olyan gazdasági tevékenység és ilyen tevékenységet szabályozó vagy elősegítő államhatalmi intézkedés, amelynek tárgya vagy feltétele idegen országokkal kapcsolatos.

A külkereskedelem, tehát áruk behozatala vagy kivitele, szolgáltatások adása vagy -vétele külföldre vagy külföldről, ipari, gazdasági vagy műszaki kooperáció, külföldi kölcsönök, hitelek felvétele, vagy ilyenek adása külföldre, idegen fizetőesz-, közök vétele vagy eladása, nemzetközi turizmus, mindezek a külgazdasági tevékenység egy-egy ágát jelentik.

A külgazdaság fogalmához tartozik minden olyan hazai törvény,, rendelet vagy nemzetközi szabály, amely az itt fe’sorolt tevékenységekre általában vagy közülük egyreegyire vonatkozik, pl. a nemrégiben a parlamentben jóváhagyott külkereskedelmi törvény külgazdasági jellegű, ugyanilyen az ún. devizakódex, amely külföldi fizető- eszközök eladását és vételét szabályozza Magyarországon.

A külgaadasdghöz tartoznak azok az államközi szerződések is, amelyek a fent felsorolt tevékenységre vonatkozóan egy-egy országgal kétoldalúan (bilaterálisán), vagy több országgal, többoldalúan, egyszerre (multilar- terálisan) szabályozzák külgazdasági kapcsolataink

egészét vagy annak egy-egy részét. ■

Például a KGST-re vonatkozó .szerződés, a Nemzetközi Postal Unió, a Magyar— Szovjet Alumíniumegyezmény, Magyar—Csehszlovák Kereskedelmi Szerződés stb.

Ny. J.

Tankönyv —

A vállalati szervezés, 1 az ebben rejlő tartalékok feltárásának jelentősége jegyében a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó az iparvállalatok különböző szintű vezetői és a témával foglalkozó szakemberek számára munkaszervezési sorozatot jelentet meg.

, A munkaszervezési sorozat

vezetőknek

az iparvállalatok vezetői mellett a közgazdasági egyetem mérnök-közgazdász szakos, a műszaki egyetemek gazdasági-mérnök szakos és rendszer- szervezői, valamint az üzemszervezői tanulmányokat folytató egyetemi és főiskolai hallgatók számára is hasznos ismereteket nyújt.

Csekkel fizethetnek a vállalatok

A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelkezése alapján április 1-től bevezetik a csekket a vállalatok fizetési forgalmában. A jövőben tehát a vállalatok az eddigi fizetési módokon kívül a csekkel való fizetésben is megállapodhatnak. ami gyorsítja és biztonságosabbá teszi a kifizetést, illetve az elszámolást. A fedezetlen csekk kibocsátóját ugyanis a törvény bünteti, így nem fordulhat elő, hogy követelésének behajtására az eladónak várnia kell.

Kétféle csekket bocsátanak ki, készpénz-, illetve elszámolási csekket. Ezek birtokosainak a bank azonnal kiszolgáltatja a készpénzt, illetve bankszámlájának javára írja a csekkösszeget. Csekket egyébként azok a vállalatok vezethetnek be, amelyek a bankszámlájukat vezető pénzintézettel csekkszerződést kötnek.

Műszaki

újdonságok

ÜVEGHUZALOK

...Lehetséges, hogy a közeljövőben a telefondrótok, üvegből fognak készülni. Ez a huzal néhány mifcronnyi átmérőjű, alacsony optikai törés- mutatójú,' üvegborítással ellátott szál lesz. Az információt lézerdióda segítségevei kibocsátott fénysugár szállítja majd a huzalban. A fénysugár intenzitását külön kód szabályozza, a vevőberendezés pedig elektromos impulzusokká alakítja át az optikai jeleket. Ha több száz ilyen pókháló finomságú üvegdrótot mintegy 7 milliméter átmérőjű kábellé fognak ösz- sae, ajkkor a drót kétmillió telefonbeszélgetés egyidejű lebonyolítását teszi majd lehetővé. A kábel tartóssága nem marad alatta az acélnak, s az elektromágneses mezők kisebb hatással vannak rá, mint a rézhuzailofcra. Bár a technika különböző területein már több mint egy évtizede alkalmazzák aiz üvegszálakat, olyan finom üveghuza lóikat csak most sikerült előállítani, amelyek alkalmasak a lézersugár vezetésére.

LEZEROLLÖ

Ausztrál-'ában már csaknem kétmilliárd juhot számlálnak. Magától értetődik, hogy nyílásuk a hagyományos mechanikus vagy elektromos ollók segítségével mind nehezebben oldható meg. Legújabban eredményes kísérletek folynak olyan lézersugara» „dókkal”, amelyek a birkák szőrzetét a bőrfelület felett leégetik. Ezzel a módszerrel ugyanannyi idő alatt tízszer több juíh nyírható meg, mint a hagyományos eljárások; segítségével,

Lépésről lépesre

Zárszámadás előtt

Nónrádkövesden

A kis termelőszövetkezetekben folyó gazdálkodást egy-egy gyengébben sikerült esztendő hosszú évekig befolyásolhatja. Különösen azokon a helyeken, ahol korábban sem dúskáltak az anyagiakban. Így kétszeres az öröm, ha az elképzelések valóra válnak, s túlteljesítik a terve, két.

— Jó évet zártunk — mondja röviden Nagy Mihály a nógrádfcövesdi termelőszövetkezet elnöke.

A könyvelésben még lázas ütemben számolgatnak, összegezik az adatokat. A jó gazda azonban körvonalaiban már tudja, miről is számolhat be a vezetőség a zárszámadó közgyűlésen.

A tavalyi -gazdálkodást legjobban a bruttó jövedelem alakulása jellemzi, ami 5,5 millióról 8 millió forintra emelkedett. Az év eleji tervekben „csupán” hatmillióval számoltak. A nem várt eredményt részben a magas terméshozamok segítették elő. Az elnök példákat sorol:

— Búzából 28 mázsás hektáronkénti átlagtermést terveztünk. Nálunk is rekord született: 43 mázsát takarítottunk be. A kukorica termés- eredménye is tíz mázsával haladta túl elképzeléseinket.«

E két alapvető növény árbevétele már év közben előrevetítette a jó eredményt. A cukorrépával Nógrádkövesden is „birkóztak”, a rendkívüli időjárás megnehezítette a betakarítást, ennek ellenére

nem lett jelentősebb árbevételi kiesés.

Az 1040 hektáron gazdálkodó szövetkezet tevékenysége növénytermesztésre és állat- tenyésztésre korlátozódik. Nem számíthatnak arra, hogy a két fő terület esetleges sikertelenségét a melléküzemág vagy,-ágak termelése ellensúlyozza. Ezért kettőzött figyelemmel kísérték az állattenyésztés mutatóinak alakulását

— Háromszáz férőhelyes szakosított szarvasmarhatelepünk körül végre megszűntek a komoly gondok. Korábban lajtokban kellett a vizet szállítani az állatok számára. Tavaly üzemi kutat létesítettünk, megoldottuk a vízellátást.

Év végén döntés született, hogy a tenyésztési munka javítása érdekében csatlakoznak az enyingi állami gazdaság rendszeréhez. Már az ő „receptjük” szerint történik a takarmányozás, a tartás. 1974- ben a tejtermelés elérte a két és fél ezer litert, ez négyszáz literrel több a tavalyinál.

— Ha az elmúlt évek eredményeit nézzük, látszik: lépésről lépésre haladunk

előbbre. A búza hozama 1970- ben 7, 1973-ban pedig 34 mázsa volt. Az idei termés- eredmények annak köszönhetők, hogy kellő időben végeztünk minden munkát, az időjárás is kedvezett, s emellett növeltük a tápanyagfelhasználást is — magyarázza Nagy Mihály az elmúlt év gazdálkodásának fontosabb

jellemzőit. Csak összehasonlításként: 1970'ben 400 ezer

forintot fordítottak műtrágyabeszerzésre, 1974-ben erre a célra 1,3 millió forint jutott.

Jelentősen javultak a termelés műszaki feltételei is. Űj gépekkel gyarapodtak, s még egy önjáró betakarító gépről „álmodnak”, hogy elmondhassák: e területen

nincsenek komolyabb gondjaik.

— Egész évben százszázalékos bért fizettünk dolgozóinknak, akik helytálltak az elmúlt év során, nem kis mértékben múlott rajtuk, hogy a tervezett 900 ezer forint helyett 2,2 millió körül alakul a tiszta nyereségünk — mondja Nagy Mihály.

Egyezer hektár nem nagy terület. A továbbfejlődés korlátja. ezért már 1 most szóba kerül a vezetők és tagok között az egyesülés lehetősége a környékbeli termelőszövetkezetekkel. Addig azonban még akad tennivaló Nögrádköves- den.

—, Az állattenyésztés takarmányszükségletének biztosítása végett folytatjuk a legelőfejlesztést. A debreceni Agrártudományi Egyetem tervei alapján dolgozunk, ők irányítják e munkát — említ egyet a jelenlegi feladatok közül az elnök.

— A tagok mire számíthatnak?

Ügy tervezzük, hogy 3—4 százalék között emelkedik jövedelmük. Megszolgáltak érte...

Sz. Gy.

Késsülnek a kohó- és gépipari vállalatok takarékossági tervei

A Kohó- és Gépipari Minisztérium intézkedési tervet dolgozott ki és juttatott el a vállalatokhoz, hogy segítse az idei tervelőirányzatok teljesítését és a vállalatok anyag-, üzemanyag-, tüzelőanyag- és a villamosenergia-takarékos- sági terveinek kidolgozását. A vállalatok még ebben a hónapban felülvizsgálják

készleteiket, rendelés- és

igényterveiket, anyagnormáikat, hulladékhasznosítási lehetőségeiket.

Az intézkedési terv szerint jobb gazdálkodással jelentős önköltségcsökkentést is elkeli érni, a gépipari vállalatoknál legalább két százalék, a kohászati üzemeknél pedig 1,5 százalék az önköltségcsökkentés reális mértéke.

Ezek az intézkedések azonban nem befolyásolhatják az igény szerinti ellátást vaskohászati és gépipari termékekből. A tervek szerint a vaskohászatban 3,8 millió tonna acélt termelitek az idén, többet, mint a múlt esztendőben. így kiegyensúlyozottan biztosítják a hazai ellátást, és ugyanakkor mintegy 15—20 százalékkal bővül a hengereltáruk exportja is. A gépiparban a korábbi évekénél valamivel szerényebb mértékű, összesen körülbelül 6,5 százalékos termelésnövekedésre számítanak. Különösen a híradástechnikai, a műszeripari, az erősáramú és fémtömegcikkipari áruk termelése nő majd az átlagot meghaladó gyártmányok csökkentett termelésével, vagy megszüntetésével. 1975-től többek között megszüntették egyes építőipari gépek gyártását. Az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat pedig egyes1 másoló- és sokszorosítógépeiből fokozatosan csökkenti a termelést.

A'részint gazdaságtalanná, részint korszerűtlenné vált termékek helyett új típusú, vagy teljesen új gyártmányok termelését kezdik még. Az idén a korábbinál kevesebb tehergépkocsit és motorkerékpárt állítanak elő, s a további gyártás lehetőségét a szakemberek felülvizsgálják. Fejlesztik az egyes gyárak szereléstechnológiáját, a szerszámgépgyártó-sorokat.

A gépipar előreláthatóan mind mennyiségben, mind összetételben kielégíti a kiemelt népgazdasági programok gépigényét, és megfelelő ellátást biztosít a lakossági fogyasztási cikkekből is. Emellett bővíti kivitelét, mind. a szocialista, mind a tőkés- országok piacaira.

MUNKÁS4RCOK

MIKOR ÖRÜL AZ ÁCS?

Salgótarjánban, a 3-as számú épülő üzletháznál váltogatjuk a szót a tréfálkozásra mindig kész, jó kedélyű Nagy Sándorral, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat fiatal ács szakmunkásával.

Mikor örül az ács kérdésen csak egy pillanatig gondolkodik. máris mondja;

— Ha jó munkát végez, ha erkölcsileg, anyagilag megbecsülik, ha büszke arra, amikor azt állíthatja: ebben a szép épületben az én kezem munkája is benne van. Mert az embert igazán értékessé, boldoggá a jó munka teszi. Ugye?

— Még mikor örül?

— Főleg, ha jó idő van, ha elég nagy a munkaterület és jó a munkaszervezés. Itt most nagyon jó, minden megvan, ami a folyamatos termeléshez szükséges. Az előző helyen sem volt rossz. Ott anyaghiány miatt időnként kényszerpihenőt kellett tartani. Nem. nem fázom, emeli fel szavát tiltakozóul, mert, ha az ember dolgozik, akkor nem érzi a hideget. Az idő nekünk kedvez.

A zömök termetű, kedves, barátságos szakember mögött bizonyos nemzetközi múlt áll. Három éve lesz, hogy Csehszlóvákiában részt vett egy nagy kapacitású, hőerőmű építkezésénél. Prágától 100 kilométerre dolgoztak.

— Sokat tanultam. Jóval nagyobb volt a gépesítettség és a munkaszervezettség, mint nálunk. Ez a dolgok természetéből fakad. Nagy építkezés volt! Mielőtt hazajöttem, jutalomként egy hetet töltöttem a Magas-Tátrában. Itthon pedig , megkaptam az ottani jó munkám eredményeként az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést. Egyébként sem panaszkodhatom az anyagi, erkölcsi megbecsülésre. Egész fiatalon, mint Vállalat Kiváló Dolgozója mentem ki Csehszlovákiába a már említett építkezésre. Idehaza egy-egy jól befejezett munka után prémiumot kapok. Amikor én kezdtem a szakmát, nem nagyon törődtek a fiatal szakemberekkel. Nem fogták úgy . őket, mint most. Nem nagyon kérlelték, hogy maradjanak. Azóta alaposan megváltozott a helyzet. Igaz, a KISZ-vezetőség is hallatja szavát: 10 forintnál alacsonyabb órabért nem kap a fiatal szakmunkás. Én annak idején 6 forinttal kezdtem.

— Hányán maradtak a vál-.

lalatnál a régi tanulótársak közül?

— Négyen-öten, pedig voltunk vagy 25-en, de lehet, hogy még többen is. Jelenleg Kovács Gyurival dolgozok együtt. A többiek szétszéledtek a szélrózsa minden irányába.

— ön pedig maradt.

— Engem is hívtak máshová, mivel megvan a hivatásos gépkocsivezetői jogosítványom. Nem mentem, de nem is megyek, mert jól érzem itt magam. Különösen nyáron. Télen pedig jól felöltözünk, akkor sem fázunk. Igaz, reggelente, amikór kijövök a meleg öltözőből, egy kicsit meg-, borzongok. Ez azonbán gyorsan elmúlik, mert van mit csinálni.

— Maradásának van más oka is?

— Ez a munka nyugodtabb, mint a gépkocsivezetés. Emellett jobban tudom szervezni a szabad időmet, mert nálunk nincs készenlét és egyéb várakozási idő.

— Nem bánta meg választását?

— Nem! Pedig nehogy azt higyje. hogy már gyerekkoromban minden vágyam az volt, hogy ács legyek. Későn jelentkeztem ipari tanulónak, emiatt két lehetőség között választhattam: vagy kőműves, vagy ács leszek. Mivel otthon korábban is barkácsoltam, ezért az ács szakma mellett döntöttem. Szép is, változatos is.

Hét, éve múlt, hogy szakmunkás a vállalatnál. Az idősebbek is elismeréssel szólnak munkájáról, bár hozzáfűzik: még csak ácsocska. Ez nem lekicsinylése tudásának, hanem inkább jelzése szakmai gyakorlatának.

Az elismerésért, akárcsak másutt. itt is meg kell küzdeni. Jól tudja ezt Nagy Sándor is, aki tagja a vállalati KISZ végrehajtó bizottságnak, _ s eddig ellátta a munkásszállás klubtitkára tisztet is. Lemondott, mert egy kis lakást vett magának Salgótarjánban. Ide hozza be édesanyját Szirák- ról, akit eddig minden héten meglátogatott. S ha lesz olyan kislány, aki Sanyit az édesanyjával együtt megkedveli. akkor annak is lesz hely a családi fészekben.

V. K.

NÓGRÁD ~ 1975, január 17., péntek 3