Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)
1975-01-16 / 13. szám
Szerkesztői üzenetek H. Károly (Salgótarján): Kérdésére levélben kültdtüik el az ön által megadott címre válaszunkat. Levelünket a posta „címzett ismeretlen” jelzéssel visszahozta. Ha mégis igényt tart tanácsunkra, ügy kérjük, közölje valós tartózkodási helyét, címét, hogy újból megkísérelj ük a levél továbbítását. M. B-né (Varsányi: Az egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolására évenként 60, a 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolására évenként 30 napig jár a táppénz. Az egyedülálló szülő háromévesnél idősebb gyermek ápolására is 60 napig kaphat évenként gyér mek ápolási táppénzt. Az említett évenkénti 60, illetve 30 napi gyermekápolási táppénz gyermekenként jár, Így például, ha a dolgozó nőnek két 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermeke van,, egy éven belül mindkét gyermek megbetegedése esetén 30—30 napra, ha egyedülálló 60—60 napra jogos ült gyermekápolási táppénzre. S. R-mé (Sámsonháza): Az anyasági segély Összege 1974. január 1- től gyermekenként 2500 forint, ha a szülő nő terhességének ideje alatt négyszer — koraiszülésnél egyszer — terhességi orvosi vizsgálaton részt vett, és az első, illetve az egyszeri terhességi orvosi vizsgálat a terhesség kezdetétől számított 20 héten belül volt. Egyébként az anyasági segély összege — ha a szülő nő legalább egyszer részt vett terhességi orvosi vizsgálaton — gyermekenként 1000 forint. Megjegyezzük, hogy a szabályok értelmében nem jár anyasági segély annak, aki a terhesség tartama al'att terhességi orvosi v i zs g á lat o n * egyszer se m vett részt. AZ OLVASÓK FÓRUMA Jó kenyeret Szondának ! Levelezőink jelentik Galambok és ember e k B. F. (Patak) : Az érvényben levő jogszabályok a születés hónapjára nem biztosítanak családi pótlékot. így családi pótlékra igénye a szülést követő hónap első napjától nyílik még. Egy újságcikk margójára A NÓGRÁD január ll-l számában megjelent Elismerés helyett... című cikk olvasása társadalmi nézetből késztet hozzászólásra. A cikknek bevezető része máris a méltánylás érzetét keltik az ember• ben. Fogadószobán kívül is teljes mértékben egyetértek a cikk írójával. Magam, de talán a várakozás előtt álló dolgozótársaim is a szocialista elvekkel összeférhetetlen jelenségeket az értelmetlensé- l get, vagy ha úgy tetszik ba- sáskodást vélik felfedezni X — dolgozó nő esetében. Felszabadulásunk 30 éves távlatában az egyre hatékonyabb szocialista gondolkodásmód száműzte a feudális szemléletnek minden maradványát. Helyenként, vagy időnként az esetre viszonyítottan mégis felüti a fejét. Munkásosztályunk társadalmi • helyzetéből kiindulva ezt egyedi helyzetre is vetítve, senki nem érezheti a „szanált’ ság” keserű emlékeit. Szembe kell néznünk a hatalom mámorában, vagy figyelmetlenségből elkövetett antidemokratikus intézkedésekkel. Demokratikus munkastílus hem lyett, hibátlanul végzett adminisztrációs intézkedés, most mór az Mt. paragrafusa keseríti meg a panaszos napjait. A megengedett utolsó szó jogán szólva, szocialista politikánk humanizmusára alapozva bízom abban, hagy az illetékes párt- és helyi szervek vezetői, ügyintézői méltányolják a sorsfordulását élő dolgozó nő helyzetét. T. Oy. A délelőtti napsugár barátságosan simogat a Kohász Művelődési Központ kiállítási termében, ahol a fűtőberendezések is meleget árasztanak, de a belső légkört legjobban fűti a galambok és emberek meghitt, békés mozgolódása, duruzsolása. A Magyar Galambtenyésztők 105. sz. egyesülete most rendezi az immár hagyományos díszmadár és galamb kiállítását a Kohász Művelődési Központ vezetősége és a Nógrád megyei Tanács VB mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya segítségével. A kiállításon közel 400 galamb és díszmadár gyönyörködteti a látogatókat, s a tenyésztőknek pedig szakmailag nyújt hasznos látnivalót. Figyelemre méltó a fajtaváltozatok nagy száma, 31 féle galambfajta, díszmadár és díszbaromfi, ezen belül sok rajz és szín változat. Az egyesületi .vezetők közül Barcs István. Szegedi István és Haverla Tibor nagy igyekezettel készítették elő a kiállítás technikai és adminisztratív részét, s ez a kiállítás színvonalán meg is látszik. A budapesti bírálók, Orosz Antal és Takács Pál szakmai szigorúsággal pontoztak, s mégis tizennyolc galamb kapott fajtagyőztes minősítést. Az „egri kék” fajta galambok fajtagyőztesei lettek Molnár István és Szabó Imre gyöngyösi tenyésztők egy-egy szép galambbal. A „magyar szarka keringő” fajtánál Benkő János salgótarjáni tenyésztő galambja lett fajtagyőztes. A „debreceni pergő” fajtánál Alattyán József salgótarjáni és Borbás István pásztói tenyésztők galambjai lettek fajtagyőztesek. A „temesvári bukó” fajtánál Barcs István salgótarjáni tenyésztő galambja lett fajtagyőztes, míg a „jemeni ugató” fajtánál ugyancsak Barcs István galambja érte el a fajtagyőztes szintet, továbbá a „lengyel papsapkás” fajtánál — amely az országban egyedülálló — szintén Barcs István barna és sárga színváltazatú galambja lett a fajtagyőztes. A „Blon- dlnetta” fajtánál Haverla Tibor salgótarjáni tenyésztő fehér és fekete’ tükrös színváltozata ért el fajtagyőztes szintet. A „kínai sirályka” fajtánál Lakatos Ferenc salgótarjáni tenyésztő fehér színváltozata lett a fajtagyőztes. Az „angol indus” fajtánál ugyancsak Lakatos Ferenc fekete szinváltozata a győztes, az „angol vegyes” fajtánál Czupper Gyula salgótarjáni tenyésztő kék és fehér színváltozata. A „Strasszer" húsgalamb fajtánál Markó Pál pásztói tenyésztő vörös, a „francia mondain” fajtánál Vajvoda Gergely karancslapujtői tenyésztő sárga, a „King” húsgalamb fajtánál Botos János salgótarjáni tenyésztő kék, és Kohári Pál pásztói tenyésztő sárga színváltozata lett fajtagyőztes. A fajtagyőztes galambokon kívül még nagyon sok szép galambot mutattak be: Ka- rancslapujtőről Telek Gyula, Novák Tamás tenyésztők, Salgótarjánból Ponyi Imre, Kovács József, Tóth János és Vertig Géza tenyésztők, Pásztoréi Ludányi István, Horváth Kálmán, Bagó Ottó és Alapi István tenyésztők, Ceredről dr. Gál József, Rákóczi- bányatelepről Hep Ferenc tenyésztők. A röpdékben élvezetes látványt nyújtott Péter Boldizsár nagylóci tenyésztő „Budapesti koszorúsnyakú keringők” fajtaváltozata és Haverla Tibor salgótarjáni tenyésztő „Szatinetták” fajtaváltozata. A kanári madarak bemutatói: Angyal József, Angyal István, Kovács József és Ponyi László salgótarjáni tenyésztők voltak. A díszpintyeket: Kígyós Sándor, zagyva- pálfalvi tenyésztő mutatta be. A diszfácánokat és dísz- baromfikat: dr. Verebélyi Gyula salgótarjáni tenyésztő mutatta be. A kiállítás jól reprezentálta az egyesület nagyarányú fejlődését. Dudás Pál Erősödő vasúti kapcsolatok Az. elmúlt év során a Közlekedés-tudományi Egyesület keretein belül — melynek megyei szinten szakcsoportja is működik — Salgótarján állomásról mintegy tízfős küldöttség járt Csehszlovákiában.' Fülek vasútállomáson. Tapasztalatszerzés céljából kétnapos program keretében ismerkedtek az elegyrendezés, továbbítás módszereivel, valamint Zólyom vasútállomás utasvédelmi berendezéseivel. A salgótarjániak viszonzásul a kétnapos programban a közös megbeszélésen kívül a salgótarjáni öblösüveggyár, Szolnok rendező pályaudvart mutatták be a füleki küldöttség tagjainak. Mint arról Salgótarján állomáson tájékoztattak, a szakcsoport 1975. évi terve alapján, a füleki vasútállomáson kívül Lengyelország Varsó— Krakkó közötti új vasútvonal megtekintése is szerepel. A cél mindkét részről a tapasztalatcsere, amely azért is hasznos, mert ebben az esztendőben ezt Csehszlovákia után Lengyelországra is kiszélesítik. Szűcs Ferenc Hatvan Ne tépjük le„* Tél van, hideg van. Talán éppen ezért figyeltem fel a következőkre. Salgótarjánban ugyanis nagyon sok helyijárat megállójából hiányzik a menetrend. Pedig nem mindegy, hogy ott van-e. vagy nincs! Az ember talán könnyebben viseli el a hideget várakozás közben, ha megtudhatja a menetrendből, hogy mikor jön az a busz, amelyikre ő vár. Talán egyik-másik menetrendet az Időjárás tette olvashatatlanná. Ezeket időnként pótolni kellene. Viszont sok olyan is van, amelyik után ott látszanak a tépés nyomai. Ezeket nem szabadna letépni, hiszen a mi érdekünkben rakták ki az illetékesek, hogy könnyebbé, kulturáltabbá tegyék számunkra a közlekedést. Deák László Etes Eltűnt, mint a hámjor Mostanában sokan keressük a boltokban a sósborszeszt, de nem találjuk, pedig ebben a rendkívüli téli időben várja és igényli a közönség a kipróbált házi gyógyszert. A fájdalmas testrészek bedör- zsölésén kívül az influenza ellen is hatásos — mondják sokan. — Kérdezzük, miért hiánycikk, amikor a boltok túlságosan telítve vannak pálinkákkal, likőrökkel. Alapanyag tehát van bőven, talán a haszonkulcs alacsony a Dianánál?, vagy a kereskedelem szándékosan csökkenti a sósborszesz árusítását, nehogy az alkoholisták rászokjanak a gyógyszernek minősített. tehát olcsóbb itóka fogyasztására? Talán túlzott feltételezés ez, de így reméljük, hogy a Kőbányai Likőrgyár állandóan gyártja és folyamatosan ellátja a kereskedelmet ezzel a keresett cikkel. Talán az orvosi rendelők zsúfoltságát is csökkentheti, ha enyhébb megfázás esetén kéznél lehet a közkedvelt Diana-sósborszesz. H. Gy. Orbán Salgótarján Panaszoslevelet kaptunk Szandáról, amelyet Csordás Pál, a község lakói érdekében. intézett hozzánk. Segítségünket kérte, azt írta, nézzük meg, milyen a kenyérellátás náluk, mert hosszú idő óta a szandai lakosság nem jut friss kenyérhez. Ami pedig a minőséget illeti, az is igen sok kívánnivalót hagy maga után. A közérdekű bejelentés nyomán Szandára utaztunk. A község vezetőit kerestük meg: — mit tudnak, hogyan látják a község kenyérellátásának helyzetét? Beszélgetésünkbe bekapcsolódott Balatoni János, a pártalapszerve- zet csúcstitkára, aki így fogalmazott: ' —. Hosszú idő óta megoldatlan panasz Szandán, Szanda- váralján és Terényben is a kenyér minősége. Erről már a legkülönbözőbb fórumokon is tárgyaltunk, jeleztük, de eddig mindhiába. Hogyan lehetne jellemezni mégis a már teljesen akkut kenyérhelyzetet? — Erre nem is lehet példát találni. Tudvalevő, hogy a kenyeret a három község a balassagyarmati sütőüzemből kapja. Itt az egyik részleg jót, a másik részleg rossz kenyeret süt. Ezt kapjuk mi. Ez a kenyér olyan, hogy egyszerűen nem lehet megenni. Megbotránkozik az ember, ha arra gondol, hogy országszerte jó minőségű és sikértartalmú búzát takarítottunk be. Hogyan lehet akkor az, hogy a megyeszékhelyen, de a környező községekben és sütödékben is kiváló minőséget tudnak belőle előállítani, csak itt nem! Tehát elsősorban a minő-. seggel van a baj. Olyan a kenyér, hogy labdát lehet gyúrni belőle. Nem csoda, ha a lakosság úgy vélekedik, hogy amit nem tudnak másutt eladni, azt hozzák ide. Ez nem így van! Sokszor fordul elő, hogy szikkadt kenyeret kapunk, de a friss sem jó. Lapos, szalonnás, égett és mondjak még mást?! Még egy dolog, ami nagyon fontos. Egy ilyen két kilogrammos kenyér ára 7,20 forint. De mi nem ezt a kenyeret kapjuk, mert a kenyér barna, olyan, mint korábban a 6 forintos kenyér színe volt. Fogalmazhatok úgv is, hogy nem a kenyér tűnt el, az ára tűnt el. — Falunak minden jó, elv alapján? Nem egyszer fordul elő, hogy a boltos jegyzőkönyvvel visszaküldi, át sem veszi. Akkor pedig a vásárló látja kárát. Az ÁFÉSZ vegyesboltjában Majoros Jánosné boltvezetőt kérdeztük. — Valóban igaz, hogy a környező községek boltjaiba szép kenyér érkezik. Ide leginkább szikkadt, repedezett és barna kenyér Jut. Sajnos, ennek a boltos issza meg a levét, muszáj átvenni amit hoznak, mert, ha nincs kenyér, az is baj. Megnéztünk több szerdán sült kétkilós kenyeret. A címke szerint a 27. számú üzem I. csoportja sütötte. Fehér kenyéri Nem úgy nézett ki. Nem azonos az ismert fehér kenyérrel. Külsejéről pedig tanúskodjon e fénykép- felvétel. így aztán az sem véletlen, hogyha ismételjük önmagunkat: — Jó kenyeret Szandá- nak!- íj Közérdekű panasz a Bajcsy utcában Felhívó» Úttörőcsapatok, figyelem! A 123. számú Dózsa György Üttörőcsapat hasznosanyag gyűjtési versenyt hirdet, TAKARÉKOSKODJUNK! jelszóval. Csapatunk kisdobosai, úttörői, a csapatveze- loség és az úttörőtanács előzetes megbeszélése alapján elhatározták, hogy az iskolában naponta felgyülemlő papírhulladékot rendszeresen összegyűjtik és átadják a MÉH-nek. Szerte a világon takarékosságra szólítanak bennünket, mi így próbálunk segíteni a népgazdaságnak. Elképzelésünket a következőképpen szeretnénk megvalósítani. A MÉH Vállalat biztosít számunkra zsákokat, ezekben tároljak az összegyűjtött papírhulladékai, és bizonyos időközökben a vállalat ezt elszállítja iskolánkból. Tanév végére ez jelentős értéket lesz majd ki, Szeretnénk, ha a megye többi úttörőcsapata is csatlakozna kezdeményezésünkhöz, és részt venne ebben a versenyben. Az eredmények közlésére pedig a NÖG- RÁD-ban visszatérünk. Pajtások! Amennyiben részt kívántok venni ebben a hasznos versenyben, úgy minden hónap utolsó napjáig írjátok meg címünkre az addig gyűjtött egy főre jutó mennyiséget. A verseny állásáról az újságból értesülhettek. 1975. június 1-ig tart a szorgos munka. A győztes elnyeri a „Felszabadulási hasznosanyag gyűjtési kupát.” Munkátokhoz sok sikert, eredményes gyűjtést kívánunk: Szentesi Tünde úttörőtanács-titkár Balassagyarmat rAKAREK05K0D3UH 5PIH HULLADÉKOT IDE ÄZ EGYEB SZEMEIDÉ A salgótarjáni Bajcsy .utcában az új 21. számú út várost érintő szakaszának fogadására az előközművesítési munkálatok az Ő6z beálltával megkezdődtek. A lakások előtt ásott gázvezetékárok többnyire még takaratlanul rejtegette a baleseti veszélyeket", amikor egy másik munkához fogtak. A keresztben és hosz- szában felbontott úttest nehezen viseli a kettős terhet. A munkálatok következtében a részben kövezett út, járda elviselhetetlenül eliszaposodott, sárossá, járhatatlanná vált. A lakók testi épségüket kockáztatva Eperjes-teleptől a Bajcsy út hosszában hatóságilag tiltott helyen, a vasúti 6Ínek töltésein közlekednek. Teszik ezt azért, hogy az utcában a mesterséges akadályokat leküzdhessék, az iszonyatos sártengert elkerüljék. Rendezetlenül fekvő csövek hátán, támfalakon, itt-ott megmaradt kerítéssövénybe kapaszkodva veszik az akadályokat. Megbénult a közlekedés. Az akadályokat jelző berendezések sem üzemelnek, ami alapvető követelmény a baleseti veszély csökkentésére. Most némi javulást az útfelfagyás eredményezett, amit átmenetileg élvezünk. Nem ismerem a munkaidővel, illetve a munkaerővel való gazdálkodás kérdéseit, ez nem is a mi „asztalunk”. Äz érthetetlenség abban rejlik, hogy hol dolgoznak, hol nem. Munkástelepülésű lakosságunk megérti a város formálásából fakadó közös gondokat. Éppen ezért társadalmi összefogással jelentős értékben csökkentettük a tanácsi költségvetés területünkhöz mért kiadásait. Figyelmet érdemlően gyarapítottuk és ápoltuk a „Húszezer munkanapot Salgótarjánért” mozgalmat az elmúlt évben is. Ezért nem nyugtat meg bennünket olyan szemlélet, hogy a munkák csak most kezdődtek, és a meglevő állapdtoknál még rosszabbak is lesznek. A lakosság aktivitását sorvasztó mellékhatások ellen a munkálatokat végző vállalatok többet tehetnek az eddiginél. E gondolatok jegyében szeretnénk a figyelmet az MSZMP KB kongresszusi irányelveiben megfogalmazott tézisére irányítani, amit gyakorlatilag a szervező munka színvonalának javítá. sában. fegyelmezettebb munkavégzésben kell m?gv-’ 'titánunk! Tóth Gyula Bajcsy út 51. összeállította: Tóth Jolán NÓGRÁD - 1975. január 16., csütörtök
