Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

— új év előtt Még rikoltozik egy-két pa­pírtrombita az utcákon, emlé­keztetve az óév vidám bú­csúztatására, a konyhákban talán halomban áll a moso- gatnivaló, amikor az olvasó e sorokat kézbe veszi. Elmúlt egy év. Háromszázhatvanöt nappal ezelőtt érkezett, re­ményekkel és ígéretekkel, s most el búcsúztattuk, anélkül, hogy számon kértük volna, mi teljesedett reményeinkből, hisz’ tulajdonképpen legna­gyobb részt rajtunk múlott, mi teljesül, mi nem. Most új­ra tervezgetünk. Milyen is volt ez az óév? Hpzott sok változást a világ­ban, a térképen, az égbolton, és változott Magyarország, változott legszűkebb hazánk is. Emlékekkel, élményekkel, szép számú új létesítménnyel lettünk gazdagabbak. Fölso­rolásuk a legszebb nekrológ lenne az elbúcsúzó esztendő fölött, de talán az egész új­ságot megtöltené, ha beleven­nénk mindent, ami három-öt- tíz, száz ember számára fon­tos volt, s tudjuk is mind­nyájan, mit kaptunk az óév­től, hiszen élvezzük örömeit. Szegényebbek is lettünk. Emberekkel, akik közöttünk éltek, dolgoztak, értünk és velünk, s akiktől az év fo­lyamán elbúcsúztunk — örök­re. Volt, aki közeli hozzátar­tozóját veszítette el, s bú­csúztattunk olyanokat is, akik mindőnk hozzátartozója volt. Egy a fájdalom, mely lassan emlékké nemesül, szelidül, már nem homály ősit ja a víg búcsúzkodást, de el se felejt­jük. Minden év szülője, előké­szítője a következőnek; meg­alapozója az új évtől várt ter­veknek. Nemcsak az új élet kezdők szektája lapozgatja ilyenkor a noteszt, előjegyzé­si naptárt; tervezget minden­ki. Kisebbet, nagyobbat, sa­ját erejéhez méltót, de ter­vet készít. Munkához, tanu­láshoz, ahhoz, hogy életét merre irányítsa. Az egyik no­teszbe az új lakás átadásának határideje kerül, a másikba az, hogy mikor fizetik be a Zsigulit, vagy akár az, mi­kor várható a csemete szüle­tése. Az elmúlt év kétszeres nagy felkészülése volt a megyének, az országnak. Készülődtünk születésnapra, a harminca­dikra, ami egy ember életé­ben az igazi felnőttkor kezde­tét jelenti, ám a történelem­ben elenyészően kiesd idő, s mégis, van mire visszanéz­nünk. Nem csekély a megtett út. És készülünk elkövetke­zendő nagy eseményeinkre is, nemcsak munkaversenyek­kel. de komoly számvetéssel, a feladatok, az elkövetkező lépések kitűzésére, igy egy évben, megemlékezve vissza­felé, az új tennivalókat szám­ba véve előre is tekintünk. Az ünnepek mellett, akár­hogy is nézzük, csak a „szür­ke'’ hétköznapok vannak több­ségben. Az egyszerű, „mun- ’ ás”-hétköznapok. Azok, me­lyeket nem jelöl piros betű a naptárban. Hajlamosak va­gyunk arra, hogy eredmé­nyeinkről elsősorban az ünne­peken beszéljünk, pedig azok a hétköznapokon is eredmé­nyek. Büszkék lehetünk rá­juk, s pontosan a munkana­pok során valósítottuk meg ókét. így van ez, így kell len­nie, az ország életében épp­úgy, mint egy üzem, a közös­ségek, az egyén életében. Éjfélkor boldog új esztendő­re emeltük poharunkat, bol­dogságot kívántunk mások­nak és magunknak, s oktalan lenne kételkedni e kívánságok Őszinteségében. Kívánság azonban még senkit nem tett boldoggá, s a boldogság nem is állapot, legfeljebb egy-két pillanatig tartó kellemes ér­zés, melyet legjobban olyan­kor érzünk, amikor tudjuk: tettünk valamit Mennél töb­bet teszünk, annál több az örömünk, még akkor is, ha nem veszi észre mindenki. Ezért engedtessék meg, hogy olvasóinkat ne a szokásos BUÉK-kal köszöntsük, ha­nem kívánjunk minél többet a jól végzett munka örömé­ből, az elért- célok öröméből, a nyugatom és biztonság örö­méből az elkövetkezendő év­re. ■—7-r Világ proletárjai, egyesüljetek! 2ih0f/ fa XXXI. ÉVF., 1. SZÁM ÄRA; 1 FORINT 1975. JANUAR 1., SZERDA Qly - \ Továbbra is feladatunka lakosság életkörülményeinek javítása Hoffer Istvánnak, a megyei tanács elnökének nyilatkozata Már hagyomány, hogy az év végén beszélgetést folyta­tunk a megyei tanács elnökével. Egy év eredményeiről kí- ' vánunk beszámolni olvasóinknak, de szólunk az új év fel­adatairól is. A Hoffer Istvánnal folytatott beszélgetésünk is ezt a célt szolgálta. ■HŰ !— n Minden kedves olvasónknak eredményekben gazdag, bol­dog új évet kívánunk! — Bábel László felv. — Január 2—22 ig Országos népesség-összeírás — Hogyan ítéli meg a ta­nácsi fejlesztési tervek irá­nyát, melyek a fejlődés konkrét jelei? — Év vége a számvetések időszaka. Különösen, időszerű ez most. A megyed pártérte­kezletre és a XI. kongresz- szusra készülve a pártalap­szervezeteik megyénkben is megvitatták az elmúlt négy­évi tevékenységüket. Ezek kapcsán több helyen szó esett a tanácsok fejlesztési tevé­kenységéről, az eredmények­ről és gondokról. E taggyűlé­sek jó politikai kontrolijai voltak tevékenységünknek, s ilyen vonatkozásban alapvető lesz a közeljövőben megtar­tandó megyei pártórtekezlet. Bevezetőként szeretném még elmondani, hogy a tanácsi fej­lesztési tevékenység nem cél­kitűzés, hanem a párt tudatos és következetes életszínvonal- politikája realizálásának egyik fontos —, a X, kongresszus határozata és a tanácstörvény megjelenése óta egyre fonto­sabb — eszköze. Nagyobb sze­repe van az emberek életkö­rülményei javítósálban, ezzel párhuzamosan megnövekedett felelősségünk is a lakossággal szemben. A kérdésre válaszolva talán abból indulnék ki, hogy a X. kongresszus és az 1970. évi megyei pártórtekeztet határo­zataira alapozva a reform szellemében első ízben készí­tett negyedik ötéves tanácsi fejlesztési tervek szabták meg e középtávú tervidőszak fel­adatait. E tervek alapgondo­lata, fő célkitűzése, hogy a rendelkezésre álló eszközök keretein belül1, azok mind jobb kihasználásával törekedjünk az optimális ellátottsági szint elérésére, vagy közelítésére az élet minden területén. Ter­vünket az alapvető társada­lompolitikai célkitűzések szol­gálata', a muntkáslaktba telepü­lések átlagosnál gyorsabb üte­mű fejlesztésére való törek­vés jellemezte. Az elmúlt időszakban párt­ós tanéicsitestületek több­ször vizsgálták a negyedik öt­éves terv időarányos megva­lósítását, s több határozat szü­letett a feladatok végrehajtá­sának gyorsítására a kedvező A Hormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács kedden ülést. tartott. A külügyminiszter jelentést tett Peter Mladenovnak, a Bolgár Népköztársaság kül­ügyminiszterének december 17 —20. között hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásá­ról. Á szívélyes légkörben le­zajlott tárgyalások során a külügyminiszterek megelége­déssel állapították meg, hogy a két ország között teljes a nézeti:zonosság az összes érin­tett nemzetközi kérdésben. Hangsúlyozták, hogy tovább kívánják fejleszteni a két or­szág együttműködését és hoz­zájárulnak a szocialista kö­zösség egységének erősítésé­hez. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vet­te. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette Adam Maliknak, az Indonéz Köztársaság kül­ügyminiszterének december 13 —17. között hazánkban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. A kormány megtárgyalta és tendenciák erősítésére, s a kedvezőtlenek megszüntetésé­re. Természetes, hogy az élet sok nehézséget takar. Az egyik gond, ellentmondás megjsaüntetése újabbakat vált ki. Ebből következik, hogy ma is vannak gondjaink, s na­gyon jói tudjuk: sok még a tennivaló. Az ötéves terv első négy éve már élteit. Ebben az idő­ben alapvetően a pozitív ten­denciák érvényesültek, s az eredmények jellemzőek tevé­kenységünkre. A középtávú terv megvalósítása céltudatos. Lakosságúink életkörülményei a tervezett mértékben javul­tak, sőt több vonatkozásban azt meghaladó mértékben fej­lődtek. A rögzített ágazati és területi arányok az első négy évben nagyjából realizálódtak. A tervezett létesítmények többsége megépült. A sokol­dalú fejlődés bemutatására, az eredmények teljes felsorakoz­tatására, ez az interjú nem ad lehetőséget. Ezért valóiban csak néhány konkrét jelének, leglényegesebb oldalainak fel­villantására váHalkozhatom. Célkitűzéseinknek megfe­lelően bővültek, a tervet meghaladó mértékben nőt­tek a bevételek. Az öt évre tervezett 1,5 milliárd forin­tos fejlesztési alap mintegy 93 százaléka realizálódott az első négy évben és 1975 vé­géig a tervet mintegy 20 szá­zalékkal meghaladó bevételi többlettel számolunk. Jórészt ez teszi lehetővé, hogy terve­zett létesítményeink az ár- és költségnövekedések^ ellenére is megvalósuljanak. A megyei negyedik ötéves terv dina­mikus továbbfejlődéséhez te­hát nem kis mértékben hoz­zájárul a tanácsi fejlesztési tevékenység. A megye szinte valamennyi településén érez­hető a fejlődés. Nincs olyan településünk, amely ma ne nyújtana többet lakóinak, mint 1970-ben. Az is termé­szetes, hogy a települések nem egyforma ütemben és mérték­ben fejlődnek, hiszen a váro­soknak és nagyközségeknek a funkciója, szerepe több, s en­nek a fejlesztésében is kife­jezésre keE jutni. Az is az te a laoszi ideiglenes nemzeti egységkormány küldöttségé­nek december 15—18. között hazánkban tett hivatalos láto­gatásáról szóló jelentést. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a magyar—indiai gazdasági, tudományos és műszaki együttműködési vegyes bizott­ság október 28. és november 2. között Űj-Delhiben tartott I. üléséről szóló jelentést. A tár­gyalásokon megállapították, hogy számos lehetőség van az együttműködés további széle­sítésére. különösen a kohá­szat, a gép- és vegyipar, az elektronika és távközlés, va­lamint a mezőgazdaság terü­letén. Az egészségügyi és a mun­kaügyi miniszter, valamint a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa javaslatot tett a gyó­gyító-megelőző ellátás állam- polgári jogon történő, igény- bevételére. Az 1 alkotmány 1972. évi módosításával, vala­mint az egészségügyi tör­vénnyel összhangban a kor- (Folytatás a 2. oldalon.) élet velejárója, hogy a lehető­ségek nem adnak módot min­den jogos igény kielégítésére. Az épülő lakások ezrei, az új rendelők, óvodák, általános iskolák, az utak, járdák stb. azonban jól szemléltetik tö­rekvésünket. A párthatározatokban fog­laltaknak megfelelően alap­vető társadalompolitikai ha­tása miatt az elmúlt négy­évi tevékenységünkben ki­emelt helyet kapott a lakás- program megvalósításának szervezése, segítése. Eszkö­zeink több mint felét lakás­építésre fordítottuk, s mint­egy 1800 tanácsi célcsoportos lakás épült meg. A különbö­ző lakásépítési formák kere­tében eddig 7600 lakás ke­rült átadásra és 1971—75 évek­ben várhatóan — a tervet meghaladóan — mintegy 9700 család új otthonba való költö­zésével számolunk. Külön gonddal kezeltük a bánya- kolóniai lakások és más egész­ségtelen telepek felszámolá­sát. Mindezek ellenére a la­kásellátás ma is gond, és még 1975 végén sem lesz minden családnak önálló lakása. Egyik fő gondunk volt 1970- ben az alacsony közműellá­tottság. A nagyarányú ipar- fejlesztés, az urbanizációs folyamatok gondjainkat még tovább növelték. Annak elle­nére, hogy a közműves víz­ellátás íeilepztésére mintegy 50 millió forinttal többet köl­tünk a tervezettnél, hogy megépült az első négy évben 27 kilométer vízvezeték és 2200 köbméterrel bővült a víztermelő kapacitás. Azt is őszintén el kell mondani, hogy a törpe vízművesítési programunkat a kedvezőtlen vízbeszerzési lehetőségek miatt nem tudjak megvaló­sítani. Az emberekről való íoko- zofct gondoskodás jegyében fej­lesztettük az egészségügyi há­lózatot. Javult a bölcsődei ellátás, átadták a balassagyar­mati 170 személyes csecsemő- otthont, Fejlődött a járóbeteg­ellátás színvonala. Az új kör­zeti, fogorvosi és gyermekor- vosi rendelők sora bizonyít­ja ezt._ Ma alig több mint 2400 fő jut egy körzeti or­vosra megyénkben, szemben az 1970. évi 2566 fővel. A fo­lyamatban ' levő létesítmé­nyek befejezése — mint pél­dául a 36 munkahelyes me­gyei rendelőintézet —, to- 'vább javítják helyzetünket. A salgótarjáni kórház jelen­tősen bővült, átadtuk rendel­tetésének a mizserfai szociá­lis otthont. A párt Központi Bizottsá­gának oktatáspolitikai hatá­rozata végrehajtásának je­gyében korszerűsödött és bő­vült az oktatási hálózat. Jó­részt a megyei összefogás eredményeként már az első négy évben túlteljesítettük az öt évre tervezett óvodai férő­helyfejlesztést. Ez azt jelenti, (Folytatás a 3. oldalon) Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter és Abdeí Ghani Al-Gamazi hadügymi­niszter a szovjet kormány meghívására látogatást tett Moszkvában. Ennek során át­tekintették a szovjet—egyip­tomi kapcsolatok és a jelenle­gi nemzetközi helyzet kérdé­seit. Különös figyelmet fordí­tottak a Közel-Keletre, egye­bek közt a Közel-Kelettel fog­lakozó genfi békekonferencia felújítására, ________ A z Elnöki Tanács 1974. évi 8. sz. törvényerejű rendeleté intézkedett az állami népes­ség-nyilvántartás bevezetésé­ről. A rendszer Iáépítésére és működtetésére létrejött a Köz­ponti Statisztikai Hivatal el­nökének irányítása és felügye­lete alatt működő Állami Né­pesség-nyilvántartó Hivatal. Alapadatainak fölvételére a Minisztertanács rendeletére a választási összeírással egybe­kötött egységes népesség- összeírást kell tartaná. Az összeírás január 2-án kezdődik. Az összeíró bizto­sok január 2—22. között kere­sik fel a körzetükbe tartozó valamennyi lakást, intézményt, valamint a lakásként használt létesítményeket. Összeírják azokat a személyi igazolvány­nyal rendelkező magyar ál­lampolgárokat, illetve állandó A Szovjetunió és Egyiptom szilárdan állást foglal amel­lett, hogy a genfi konferencia a legközelebbi jövőben fel­újítsa tevékenységét vala­mennyi érintett fél részvételé­vel, beleértve a Palesztinái felszabadulási szervezetet. A két ország ennek érdekében fejt ki erőfeszítéseket. A felek úgy vélik,' hogy a konferencia alkalmas fórum a közel-keleti rendezés vala­mennyi vonatkozásának átte­latohatási engedéllyel rendét- ’ kező külföldi állampolgárokat és hontalanokat, akik a lakás bejelentett lakói, valamint 15 éven aluli gyermekeiket. A népesség-összeírás valamilyen formában tehát mindenkire kiterjed. Ezúttal lényegesen kevesebb adatot írnak össze, minit a népszámlálásikor, die nem be­mondás, hanem okmánnyal történő igazolás alapján. Min­den összeírt személy az adat­felvételi lappal azonos sor­számú igazoló lapot kap, amely a családi és utónéven J kívül tartalmazza a személyi * igazolvány sorozatát és szá­mát, valamint az állandó lakó­helyi adatokat., Az igazoló la­pot a személyi igazolványban kell tartani, s az államigazga­tási eljárások során a szemé­lyi igazolvánnyal együtt feí keli mutatni. kintésére és olyan megfelelő határozatok meghozatalára, amelyek igazságos és tartós békét teremtenek ebben a tér­ségben. Egyetértenek abban, hogy a konferencia munkájá­nak minél hamarabb történő felújítása fontos pozitív je­lentőségű e célok elérése szem­pontjából. A két állam és a. két “nép tartós barátságát jellemző lég­körben lezajlott tárgyalások kedvező eredményekkel zárul­tak. illést tartott a Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vet­Szovjet—egyiptomi közös nyilatkozat

Next

/
Thumbnails
Contents