Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)
1974-12-13 / 291. szám
Liest tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa Még nagy a tehertétel In (ei kozmoszülésszak A líbiai gazdasági miniszter tárgyalásai az otthoni műszakban A háztartási szolgáltatások helyzetéről és fejlesztésének feladatairól, valamint a nők nemzetközi évének programjáról tanácskozott csütörtökön a Magyar Nők Országos Tanácák a Parlament Vadász-termében. Az elnökségben foglalt helyet Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztály- vezetője. Részt vettek aszol- gáitatások fejlesztésében érintett minisztériumok és főhatóságok képviselői, s ott voltak a hazánkban tartózkodó csehszlovák nődelegáció tagjai. Erdei Lászlóné. a nőtanács elnöke megnyitójában vázolta a legutóbbi tanácsülés óta végzett munkát, majd Mar- kavics Lászióné. az országos elnökség tagja tartott vitaindító referátumot a háztartási szolgáltatások utóbbi négy évben elért fejlődéséről. Az ország 3 millió 338 ezer háztartásában a családok ellátását segítő szolgáltatások a mostani tervidőszakban folyamatosan és kedvező irányban fejlődtek. Tény azonban az is. hogy a dolgozó nők még mindig napi 375—5 órát — fordítanak az otthoni műszak feladatainak ellátására. Enne’; csökkentése nemcsak anyagi-műszaki erőforrásokat igényel, hanem szemlélet- változást is, a családon belüli munkamegosztást illetően. A felmérések szerint egyéb- k tot naojainkban a háztartá- s-’: kétharmadában használnak fel mosógépet, egvhar- madában centrifugát is. A nagyüzemi mosást jelenleg 70 százalékkal többen veszik igénybe, mint 1970-ben. A mosodák fejlesztésére, korszerűsítésére és a hálózat bővítésére a mostani tervidőszakban országosan 500 millió forintot fordítanak. Bővült a háztartási gépek javítóhálózata. Fontos további feladata azonban a javítások gyorsítása, a ha- táridők lerövidítése. A mosó-, vegytisztító hálózat a városok m unkás.',akta negyedeiben és a város környéki településeken kell1 elsősorban fejleszteni. A második műszak terheinek csökkentésében nagy a szerepe a bolthálózatnak, a gyorsfagyasztott és félkész ételeknek, s nem utolsósorban a közétkeztetésnek, ezen belül a gyermekélelmezésnek. Az élelmiszer-forgalom mintegy 80 százalékát, a vegyi- és illatszerforgalom 66 százalékát ma már önkiszolgáló formában bonyolítják le az üzletek. A mostani tervidőszakban 14 nagy alapterületű — 1000 négyzetméteren felüli — élelmiszer-áruház létesült, közülük 6 a fővárosban. Az utóbbi időszakban gyarapodott a konzervek választéka, s a vágott baromfi forgalma ötszörösére nőtt. Gyors- fagyasztott mirelité ételekből 1973-ban 23-ször annyi — több mint 8000 tonna — került a boltokba, mint 1960- ban. A közétkeztetésben a legtöbb gondot a gyermekélelmezési vállalatok szűk kapacitása okozza. Eddig az általános iskolás korú gyermekek mindössze 25 százalékát sikerült bevonni a szervezett étkeztetésbe, a középiskolások 54 százalékának biztosítanak ellátást. Az előterjesztést követő vitában felszólalt Jakab Sándor, utalt arra, hogy a X. pártkongresszus fontos feladatnak minősítette a szolgáltatások, ezen belül is a háztartási munkákat megkönnyítő szolgáltatások erőteljesebb fejlesztését, és további intézkedéseket tartott szükségesnek az otthoni munkák ellátásának megkönnyítésére. Ennek érdekéiben született az 1038-as kormányrendelet, amelynek végrehajtásában jelentős eredmények születtek. Társadalmi fejlődésünk sarkalatos pontja a családok belső életének-, munka- megosztásának alakulása, annak elérésére, hogy a családi közösségeknek, elsősorban a dolgozó nőknek minél több idejük jusson a művelődésre, a kikapcsolódásra, az együtt töltött idő hasznos felhasználására. A szolgáltatások fejlesztése tehát olyan társadalmi-politikai ügy, amelynek jelentősége a következő esztendőkben növekszik. A következő tervidőszakban is megkülönböztetett gondot fordít a párt és a kormány a gyermekintézmények hálózatának bővítésére, a társadalmi igények mind teijessfcTo kielégítésére. A vitában felszólalt Alb- recht József né, lovasberény* tsz tagja, Dobrotka László, könnyűipari miniszterhelyettes, dr. Gervai Béla, a KIOSZ elnöke, Herczig Józsefné, a Tolna megyei mózsi tsz-tag- Ja, Medvegy Pálné, a kardo- si tsz főkönyvelője, dr. Sántái Istvánná, az OMFB főosztályvezető-helyettese, Spoí- min Lászlóné, a Habselyem Kötöttárugyár varrónője, Varga Lajosné, a Fejér megyei Seregélyes község ÁFÉSZ-elnöke és Viola Istvánné, a Baranya megyei siklósi ÁFÉSZ főkönyvelője. A vitában elhangzottakra Mar- kovics Lászlóné válaszolt. Ezt követően Németh Irén, a Nők Lapja főszerkesztője adott tájékoztatást. Az ENSZ által 1975-re meghirdetett nők nemzetközi évének programjáról szólt. A jövő esztendő jó alkalom arra, hogy mérlegeljük az eddigi eredményeket, s kijelöljük a további feladatokat. A nőtanács javasolja a KNEB-nek: vizsgálja meg néhány! vállalatnál, intézmény- nél, valamint a szövetkezeteknél, hogyan tartják meg a nők védelmét szolgáló szabályokat és intézkedéseket. Ugvancsak javasolja, hogy a fővárosi tanács és a megyei tanácsok 1975-ben tűzzék napirendre az 1013-as kormányhatározat végrehajtásának vizsgálatát. Kiemelkedő esemény lesz az országos nókoníerencia. A testület az elhangzott beszámolókat elfogadta. Ezt követően Nagy Lajosné, az MSZMP Komárom megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese, a nőtahács tagja felolvasta a MNOT és a Magyar Szolidaritási Bizottság közös tiltakozó nyilatkozatát, amely a chilei juntától követeli a fogva tartott asz- szonyok és leányok, a hazafiak szabadságának visszaadását. A tanácskozás Erdei Lószló- né zárszavával ért véget. (MTI) Csütörtökön Prágában a zárójegyzőkönyv aláírásával befejeződött a szocialista országok Imterkozmosz elnevezésű űrkutatási programja állandó munkabizottságának ülésszaka. A tanácskozáson Bulgária. Magyarország, az NDK, Kuba. Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia képviselői vettek részt. l Csütörtökön re-ggel megtartotta első sajtókonferenciáját Miki Takeo, az új japán miniszterelnök. Beszédében elsősorban az országot sújtó infláció okozta nehézségekkel foglalkozott. Egymüliá/d font Böcz Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Egyiptom 1975-ben több mint egymiUIámd fontot fordít honvédelmi és nemzetbiztonsági 'kiadósokra — közölte dr. Hamdii Bl-Nasar pénzügyminiszter parlamenti expozéjában, A jövő évi költségvetés ugyanekkora összegei irányoz elő az állami szektor gazdaságfejlesztési beruházásaira. A költségvetés teljes összege 3 milliárd 811 millió font, 730 millió fonttal több az ideinéL Dr. Bíró József kül'k er esketi., m-i miniszter és Abu-Bakr Ali El-Sherif líbiai gazdasági miniszter vezetésével Budapesten megkezdődlek a magyar—líbiai gazdasági együttműködési vegyes bizottság tárgyalásai!. Áttekintették az 1974 márciusban Triipoli'ban miniszteri szinten aláirt tárgyalási jegyzőkön, yvben foglalt feladatok megvalósítását és megkezd ték a gazdasági együttműködés fejlesztésére irányúié további teendők kidolgozását. Líbia a második legnagyobb exportpiacunk az afrikai kontinensen. A magyar export háromnegyede élelmiszer és fogyasztási cikk. A könnyű- és éleim iszer-inari cikkekből (textíliák, húsféleségek, konzervek st'o.) álló hagyományos exporttermékeink , iránt nagy a kereslet. Emellett bővíteni szeretnénk a magyar gépipar termékeinek Líbiába irányuló exportját is. Líbia természeti kincsei elsősorban az olaj exportját teszik lehetővé, ígv számítóba jöhet a jövőben a líbiai olaj magyar importja is. A líbiai minisztert fogadta dr. Falu végi Lajos pénzügyminiszter. Á megbeszélés ' során a két ország közötti pénzügyi együttműködés kialakításának lehetőségeiről tárgyaltak. Ezt követőén' El-Sherif miniszter látogatásit tett a Medicor Művekben. Csütörtökön dr. Heiczmnn János kohó- és gépipari miniszterhelyettes kíséretében El-Sherif miniszter és a líbiai delegáció látogatást tett az Agárdi Állami Gazdaságban és az Ikarus székesfehérvári üzemében. (MTI) ,Ülésezik a NATO miniszteri* tanácsa Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszelben csütörtökön megnyílt az Észak-Atlanti Szövetség tanáqsának kétnapos ülésszaka. A 15 tagállam külügyminiszterének értekezlete a NATO politikájának főbb kérdéseivel foglalkozik. Luns főtitkár a tanácskozást megelőző sajtóértekezletén elmondotta. hogy a miniszterek megbeszélésükön részletesen kívánnak foglalkozni a kelet—nyugati kapcsolatokkal, mindenekelőtt a folyamatban levő tárgyalásokkal. Megvitatják az európai biztonsági és együttműködési konferencia genfi szakaszának, illetve a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásoknak eddigi eredményeit és tájékoztatást kapnak a stratégiai fegyverek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai megbeszélésekről, különös tekintettel a Vlagyivosztokban. Leonyid Brezsnyev és Ford elnök: tárgyalásain született új megállapodásról. Ugyancsak tájékoztatták a miniszteri tanácsot a múlt heti szovjet—francia tárgyalásokról. Leemyid Brezsnrev és Giscard d’Estaing megbeszéléseiről. A miniszteri tanács nagv teret szentel a Földközi-tenger medencéiének kérdéseinek. megvitatja a ciprusi kérdést, és ismét foglalkozik a két tagállam. Görögország és Törökország viszonyával. Görögország a ciprusi válság nyomán annak ideién bejelentette. hogy kiválik a NATO integrált katonai szervezetéből. Bár e döntést eddig nem hajtották végre, a miniszterek most megkísérlik. hogy az athéni kormányt elhatározása megmásitására bírják. A csütörtök—pénteki megbeszéléseken szó lesz a Közel- Kelet problémáiról. Luns szerdai sajtóértekezletén ezzel kapcsolatban azt mondotta, hogy bár a Közel-Kelet formálisan kívülesik a NATO működési területén, a tagállamok gazdasága nagymértékben függ az ottani gazdasági helyzet alakulásától, a válság esetleges felújításától. (MTI) Tóth Ferenc, az MTI tudósítója írja: , Adam Maliik indonéz külügyminiszter hivatalos látogatása Maigyarországon 1965 óta az eiső miniszteri szintű érintkezés a két ország között. Az indonéz külügyminiszter európai úton jár, amelynek során Magyarországon kívül ellátogat a Szovjetunióba és az NDK-ba is. Ezek a látogatások tükrözik egyrészt azokat a pozitív változásokat, amelyek Indonéziának a szocialista országok irányában tanúsított magatartásában az utóbbi időben megfigyelhető, másrészt az indonéz külpolitikáiban általában végbemenő átértékelé- f i f olyamatot, az új nemzetközi helyzethez igazodó útkeresést. Indonéziában a korábbi években követett antikom- mun'sta belpolitika negatív kihatása és a tőkés nyugattól való gazdasági és ebből eredő politikai függőség komoly nehézségeket okozott a továbbra is kinyilatkoztatott semtogességi és el nem köie- 'ezsttségi küloolitika megva- lósí ásában. A világpolitikában végbemenő változások azonban erősítették azt a felismerést az indonéz politikai körökben. hogy Indonézia nem játszhat komolyabb szerepet a nemzetközi életben, ha folytatja egyoldalú nyugati orientációjú politikáját. Az Indonézia a nemzetközi életben elmúlt években, világosan kirajzolódta^ olyan tendenciák, hogy vessenek véget az ország önelszigetelésének, üzleti és egyéb kapcsolatokat alakítsanak ki a szocialista világ országaival. A világban végbemenő pozitív változások, valamint az indonéz közvélemény növekvő elégedetlensége a^. ország egyoldalú orientációja, a nyugattal való gazdasági és politikai függősége miatt —gyorsította az indonéz kormányköröknek azt a felismerését, hogy a Szovjetuniótól és a szocialista országoktól való elszigetelődés gátolja az aktívabb külpolitika megvalósítását és Indonézia cselekvési lehetőségeit a nemzetközi porondon. Ezt a folyamatot erősítik a tőkés Világ gazdasági és pénzügyi nehézségei, hitelnyújtási lehetőségeinek korlátozó :lása távlatban is. Az ország érdekeiből és külpolitikai szükségletekből kiindulva az indonéz kormány lépéseket tett a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok javítására. Első lépésként — 1970— 1972-ben — az indonéz kormány egyezményeket írt alá a szocialista országokkal »korábbi adósságainak kérdésében és vizsgálta a kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésének lehetőségeit. 1972-ben minisztériumközi, úgynevezett technikai bizottságot hoztak létre a szocialista országokkal való kétoldalú kapcsolatok fejlesztése céljából, Indonéz vezetők, így Suharto elnök és Adam Maliik külügyminiszter, nyilvánosan is kifejezték a szándékot és készséget a kapcsolatok fejlesztésére. 1973-ig azonban, kevés konkrét lépés történt a kinyilvánított szándékok realizálására. Az utóbbi két évben Indonézia és a szocialista országok kapcsolataiban bizonyos élénkülés figyelhető meg. Ez parlamenti delegációk cseréjében és külügyminiszteri látogatásokban nyilvánult meg. 1973-ban indonéz parlamenti küldöttség látogatott el a Szovjetunióba, Lengyelországba és Romániába, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának delegációja az idén novemberben eleget tett az indonéz parlament meghívásé nak. E látogatás során mind két fél pozitívan értékelte i kapcsolatai; fejlesztésénél távlatait. Fontos momentun volt, hogy N. Fodgornij, t Szovjetunió Legfelsőbb Tlaná csa Elnökségének elnöke szó mélyes üzenetet küldött Su harto elnöknek. A kapcsolat fejlesztés lehetőségeinek fel mérésében fontos szerepe játszottak Adam Malik eddi gi látogatásai Varsóban Ulánbátorban és ilyen, jelen tősége van a szocialista or szagokban teendő mostani út jának is. . Ami a magyar—Indonéz kapcsolatok alakulását illeti, a visszaesés és az eddigi stagnálás nem a magvar fél VúMia. ezért az együttműködés felújítása és aktivizálása sem tőlünk függ. Mi a békés egymás mellett élés elveivel összhangban és a kölcsönös előnyök alapján készek vagyunk újból gyümölcsöző kapcsolatok kiépítésére. Ez mindkét ország érdekeit és a nemzetközi béke és együttműködés ügyét is szolgálná. Allá'pontunk szerint a nemzetközi feszültség csökkentésében, az enyhülés folyamatának erősítésében és kiterjesztésében, a világ országai közötti egyenjogú kapcsolatok szilárdításiában hasznosan együttműködhet a magvar és az indonéz kormány. (MTI) Kereskedelmi törvény vitája az amerikai szenátusban Az amerikai szenátus vezetői szerdán intézkedést készítettek elő a kereskedelmi tótvény vitájának meggyorsítására, hogy a törvényt még a kongresszus december 21-i feloszlatása előtt aláírásra Ford elnök elé terjeszthessék.. Az átfogó kereskedelmi törvényjavaslatot még a Nixon- kormányzat terjesztette 1972- ben a törvényhozás elé. A képviselőház már jóváhagyta, a szenátusban viszont az enyhülés ellenfelei mindmáig provokatív és a Szovjetunió bal-ügyeibe való beavatkozást jelentő módosításokkal tűzdelték tele. A törvényjavaslat felhatalmazná a kormányzatot a vámtarifák és más kereskedelmi akadályok lebontását célzó széles körű nemzetközi S _________ t árgyalásokra, preferenciákat nyújtana a fejlődő országoknak az amerikai piacon és a legnagyobb kedvezményes elbánást biztosítaná a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak. A szenátus szerdán 68 szavazattal 27 ellenében olyan törvényjavaslatot fogadott el, amely 12 mérföldről 200 mérföldre terjeszti ki- az Egyesült Államok partmenti halászati vizeinek határát. A törvényjavaslatot a képviselőház idén. már nem fogja tárgyalni. A külügyminisztérium és a hadügyminisztérium kora óban jelezte, hogy ellenzi az indítványt, mert az rontja a területi vizekről szóló nemzetközi megállapodás létrehozásának esélyeit (MTI) Izrael nem tárgyal... Az Egyesült Államokban te, hogy Izrael nem hajlandó tartózkodó Jigal Alton izraeli tárgyalni, a Falasztinai Felkülügyminiszter szerdán este szabadítási Szervezettel. Washingtonban találkozott a Kissinger külügyminiszter- sajtó képviselőivel, A külügy- rel és Ford elnökkel folyta- mi-nlszter kijelentette hogy tott tárgyalásairól szólva kö- „a közel-keleti háború nem zolte, hogy azokon mindenek - elkerülhetetlen, de elméletileg előtt alapelvekről és á 1 tal i - lehetséges”, és újból leszögez- nosságokról volt szó. (MTI)
