Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-12 / 290. szám

% Előkészíts találkozó Az 1974 októberi varsói konzultatív találko­zó állásfoglalásának megfelelően december 13-én megnyílik Budapesten az európai kom­munista és munkáspártok tervezett konferen­ciáját előkészítő találkozó. (MTI) Schmidt nyilatkozata Pozitív a két német állam t megállapodása Bochkor Jenő, az MTI tudó­sítója jelenti: A szövetségi gyűlés szerdai ülésén elhangzott kormány- n yllfi tkozatában Helmut Schmidt kancellár igen ered­ményesnek minősítette és po­zitívan értékelte a két német allem legújabb megállapodá­sait, és Ford amerikai elnök­kel nemrég tartott megbeszé­léseit és a közös piaci kor­mányfők párizsi csúcstalálko­zóját. Az NDK új tárgyalási ajánlata és egyéb kezde­ményezése a legpozitívabb fejlemény a nyugat-berli­ni négyhatalmi egyezmény megkötése óta adott hangot véleményének a nyugatnémet kormányfő. Az előzményekkel foglalkoz­va emlékeztetett rá, hogy hi­vatalba lépése után. elhangzott első kormáinj’in.jmlatkoatáiban (május 18.) megújította az NSZK készségét a két német állam kapcsolatainak javítá­sára. A nyár derekán puhato­lózó megbeszélések kezdődtek a két német állaim között, majd ezeket követte Honec- ker és Schmidt levélváltása. Október végén Honeciker az NSZEP KB első titkára levél­be» közölte vele, hogy csök­kentik az NDK-ba látogatók átváltási kötelezettségét, majd egy hónappal később azt tu­datta újabb levélbein, hogy de­cember 20-től kezdve vala­mennyi nyugdíjat mentesítik a pémzát.váltási kötelezettség­től. Erről az NDK december 0-én tette közzé hi vatalos dön­tését és arról is tájékoztatta a szövetségi kormányt, hogy kész tárgyalni számos közös érdekű kérdésről, * A koalíció, a kormány és a szenátus üdvözölte ezt az eredményt — mondotta Schmidt majd bejelentette, hogy kormánya még szerdán donit a „Swing hítelegyez- mény” meghosszabbításának aláírásáról és azoknak a tár­gyalásoknak a megkezdéséről, amelyeket a két német állam képviselőd tartanak majd az összeköttetés megjavításáról, a viillaimioisenergiia-eilátásról, a a gazdasági együttműködésről és a nem-kereskedelmi jellegű fizetési forgalomról. Ezzel összefüggésben nyoma­tékosan hangsúlyozta, hogy mind az NSZK, mind Nyugat- Berlin számára igen fontos a kereskedelem fenntartása és fejlesztése az NDK-val. Az ellenzék felszólalásaira válaszolva kijelentette: A közeljövőiben kezdődő tár­gyalások pedig csak segítik a két német állam gazdasági kapcsolatainak fejlődését „ért­hetetlen. tehát számomra, hogy az össaeredménnyel szemben az ellenzék már tegnap bírá­lattal élt”. Az ellenzék bírálata nem azt veszi alapul, hogy mi felel meg az NSZK érdekeinek, ha­nem hogy milyen hatást kelt­het vele a közvéleményben — folytatta a kancellár. Washingtoni tárgyalásait „szívélyesnek és örvendetes­nek” minősítette a kancellár és bejelentette, hogy Ford el­nök „belátható időn belül Iá-/ togatá&t tesz az NSZK-iban és Nyugat-Berün ben." Schmidt megállapította, hogy az Egyesült Államokban — ahol1 tendenciájában hason­ló, de következményeiben sokkal súlyosabb a gazda­sági helyzet, mint az NSZK-ban — ugyanolyan intézkedések bevezetésére készülnek, mint amilyeneket a nyugatnémetek alkalmezmaik. Külpolitikai kérdésekkel fog­lalkozva Schámdt hangsúlyoz­ta, hogy Ford elnökkel közö­Brüsszelben Ciprusról Henry Kissinger amerikai Az amerikai külügyminisz­ülügyminiszter szerdán tér e'bbb kollégájával, , ., ,, .... Esenbellel folytatott tanacs­Irusszelben megkezdte tar- hozást, majd a görög külügy- yalásait a ciprusi kérdésről, minisztert, Bicioszt fogadta. sen folytatni kívánja a nem­zetközi enyhülési politikát. Ford — ebben az összefüggés­ben — részletesen tájékoztat­ja őt a szovjet vezetőkkel tár- tett tárgyalásairól, amelyek nyomán „nyilvánvalóvá vált a Vlagyivosztokban elért SALT- megállaipodás pozitív jellege”. A párizsi EGK-csúcs pozití­vumát Somidt abban látta, hogy a kormányfők „munka- ülést” tartottak és munkájuk eredményes volt. A csúcs résztvevőd egyetértettek a nemzetközi gazdasági helyzet megítélésében és közös cél­juknak tekintik a veszélyek elhárítását. Az energiapolitikát illetően az EGK tagállamai egyetérte­nek abban, hogy meg kell kezdeni a kőolajtermelő és / -fogyasztó államok párbeszé­dét. Előbb azonban — köny­velte el saját kompromisszu­mos javaslatának sikerét Schmidt (Párizs és Washing­ton között) — megfelelő előkészítésre van szükség az BGK-n bélül és a többi olaj- Cogyasztó országgal közösen. Keményét fejezte ki, hogy Giscaírd és Ford elnök „meg­egyezhet a közös eljárás alap­vető irányelveiben”. A ..sikerrovatba” sorolta Schmidt a Közös Piac terület­fejlesztési alapjának tervezett Létrehozását. Schmidt óvakodott kitérni a Párizsiban ki robbant angol— firancia ellamtetekra, hanem salamoni módon , igen elisme­rően magasztalba a francia el­nök és az angol mimsasterel- nök megegyezései készségéi. Schmidt tagadta, hogy a tóg­ái lámák lemondtak integrá­ciós törekvéseikről, de fonto­sabbnak minősítette a jelenle­gi súlyos bajok orvoslását. «A recessziós veszélyekből.; hogy azok akik elveszítették munkahelyüket, ismét kenyér­hez és bérhez jussanak. Nem európai szépségver­senyre van szükségünk, hanem konkrét, szenti- mentalizmustól mentes erőfeszítésekre minden részéről, nehogy eltá­volodjanak egymástól az egyes államok politikai és gazdasági érdekei és fejlődésük, — mondotta. (MTI) . , _ Új SALT felé Leonyid Brezsnyev,' aa SZKP KB főtitkára és Ge­rald Ford, az Egyesült Álla­mok elnöke vlagyivosztoki találkozójának egyike legko­molyabb eredménye, hogy olyan új megállapodás kör­vonalait sikerült kirajzolni, amely a hadászati támadó fegyverek hosszú távú korlá­tozására irányuL Az e fegy­vered korlátozására vo­natkozó eredeti, rövid távú szerződést 1972-ben kötötték meg, fél évtizedes időtartam­ra. Ez a rövid távú szerződés, tehát 1977 októberében lejár. Ahhoz, hogy értékelni tud­juk azt az előrehaladást, ame­lyet Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford e kérdésben Vla­gyivosztokban elért, figyelem­be kell venni: a fegyverkorlá­tozás kérdéscsoportjában a támadó hadászati fegyver- rendszerek okozzák a legbo­nyolultabb problémát. A ha­gyományos fegyverzetről szó­ló tárgyalások ehhez képest igen egyszerű feladatnak lát­szottak; a felek harckocsi­jai, lövegei, hadihajói nagy­jából egyformák, könnyen összehasonlíthatók. Most azon­ban új problémák mutatkoz­nak: nemcsak a küövőberen- dezések száma nyom a lat­ban, hanem a minőségi té­nyezők sokasága, például a különböző célokra irányít­ható robbanófejek száma, a pusztítőtöltet értéke és atalá- lati pontossága is. Vegyük eh­hez még hozzá azt, Hogy a szovjet és az amerikai hadi- technika fejlesztése során a két félnél más és más minő­ségi tényezők kerültek előtér­be, ami megnehezítette az egységes csökkentési elvek al­kalmazását és a hatékony el- 'enőrzés kimunkálását. Ilyen körlümények között a hala­dás feltételévé vált, hogy a gordiuszi csomót politikai döntéssel vágják át: olyan politikai elhatározással, amely a kérdés lényegét ragadja ki. A távol-keleti szovjet város­ban épp ilyen közös követ­keztetések születtek néhány döntő kérdésben. követendő irányelvekről. Először: a folyamatosság biztosítására, a régi megálla­podás lejártakor annál hosz- szabb lejáratú, új megállapo­dást kell kötni, amely 1977 októberétől az 1985 esztendő utolsó napjáig érvényes. Másodszor: az egyenlő biz­tonság elve alapján meghatá­rozott számú hadászati célba juttató eszköze lehet a Szov­jetuniónak és az Egyesült Ál­lamoknak. Napjainkban a nagy erejű nukleáris töltet célba juttatására szolgáló fő hadászati eszközök három típusát különböztetjük meg. A) Szárazföldön telepített be­rendezéseket, amelyeknek Ha­tótávolsága — mint Roger Mayer, a kiváló francia kom­munista szakember most .meg­jelent tanulmányában írja — eléri, vagy túlhaladja a 10— 15 000 kilométert. Ezekhez egész sor komplex távirányí­tási berendezés tartozik, olyan berendezések is, amelyek le­hetővé teszik a röppálya leg­végén a pályamódosítást. B) Az atom-tengeralattjárókon telepített berendezéseket. Az atom-tengeralattjárók zajta­lan, nukleáris hajtóműveik segítségével lemerülve, mo­zogva, vagy „megbújva” he­tekre, hónapokra eltűnhetnek, s így roppant nehezen felde­ríthetők. C) A hadászati bom­bázókat, amelyeknek jelen­tősége némileg csökkent, de nem szűnt meg. Harmadszor: Az előző pont­ban elért egyeztetést kiegé­szíti az, hogy a két félnek számszerűleg ' egyeztetett mennyiségű több robbanófe­jes rakétája lehet. A techni­kai fejlődés lehetővé tette ugyanis, hogy az egyetlen nukleáris töltetet tartalmazó interkontinentális rakétákat fokozatosan több robbanó­fejjel ellátott rakétákra cse­réljék fel. Ezek egyik típu­sa két vagy több, egymástól független nukleáris robbanó. szuKczcta hordoz, amely«; 2 NOGRAD - 1974. december 12« csütörtök r Budapestre érkezett Boy Hattersley angol Lülügyi államminiszter > Marjai József, külüevmi- zsef államtitkár; valamint a nlsztériumi államtitkár meg- Külügyminisztérium több ve- hívására Budapestre érkezett zető munkatársa fogadta. Je- Roy Hattersley angol külügyi len volt John Wilson. Nagy- államminiszter. Az angol kül- Britannia és Észak-írorszég ügyi államminisztert a Feri- Egyesült Királyság budapesti hegyi repülőtéren Máriát Jó- nagykövete is. (MTI) Európai biztonsági értekezlet Munkában két albizottság Fock Jenő Kaposvárott Fock Jenő, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke szerdán Kaposvárra látogatott, A ven­déget Varga Péter, a Somogy megyei pártbizottság első tit­kára, Böhm József, a megyei tanács elnöke fogadta. A Mi­nisztertanács elnöke részt vett az MSZMP Somogy me­gyei Pártbizottság Végrehaj­tó Bizottságának kibővített ülésén, ahol Varga Péter me­gyei első titkár tájékoztatta Somogy gazdasági és, politikai életéről. Az ülésen felszólalt Fock Jenő is. A kormány elnöke délután Varga Péternek, a megyei pártbizottság első titkárának és Deák Ferencnek, a városi pártbizottság első titkárának társaságában a kaposvári húskombinátot kereste fel. Ott Ostoros István, a vállalat igazgatója és Bognár József, az üzemi pártbizottság titká­ra köszöntötte. Fock Jenő részt vett a húskombinát 1. számú pártalapszervezetének beszámoló taggyűlésén, ame­lyen Friss Ferenc párttitkár adott számot az elmúlt négy esztendő munkájáról. A be­számoló feletti vitában fel­szólalt Fock Jenő is, aki tol­mácsolta a Központi Bizottság üdvözletét. (MTI) Közfelkiáltással Kedden, az ENSZ-taaálla- mok képviselői közfelkiáltás­sal elhatározták, hogy állandó megfigyelői státust kapnak azok a nemzeti felszabadító mozgalmak, amelyeket az Afrikai Egység Szervezet is el­ismer. A határozat érteimé­ben e mozgalmaknak joguk van részit venniük valameny- nyi ENSZ-szervezel: mumiká- jábam az őket érdeklő kérdé­sek megvitatása során. (MTI) Writyi Sándor, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Genfben ülésező európai biztonsági értekezlet a hiva­talos program szerint szerdán hét albizottságot foglalkozta­tott. A diplomáciai terepet ezúttal a „harmadik kosár” uralta. Az úgynevezett huma­nitárius együttműködés téma­körében délelőtt a kulturális kérdésekkel foglalkozó, dél­után az emberi kontaktusok nemzetközi vonatkozásait tár­gyaló és a tájékoztatásügyi albizottság ülésezett hivatalos és részben nem hivatalos szinten. Kedd óta és a hét végéig mindennap dolgozik az 1. szá­mú albizottság. amely az európai biztonság és együtt­működés politikai elveit szö­vegező A hadgyakorlatokra vonatkozó kölcsönös közlések és a megfigyelők meghívása szerepel a 2. számú albizott­ság napirendjén, amelynek alapján szerda délután is tárgyszerű megbeszélések folytak. Ebben a témakör­ben némi várakozás előzi meg a brüsszeli NATO-tanácsko- zás zárókövetkeztetéseit. Két albizottság munkálko­dott szerdán a kereskedelmi, illetve az ipari együttműködés kontinentális vonatkozásain. A konferencia ülései tovább­ra is zártak. Ami a kulturális albizottsá­got illeti, itt a nemzetközi csere témakörében szerdán előzetes megállapodás iött létre a filmtudománvi intéze­tek és a filmtárak közötti íilmcseréről és -kölcsönzés­ről. A vita politikai szinten egy NDK javaslat köré össz­pontosul. amely — mint ér­tekezlet! körökben hírlik — a nemzeti kultúrák kölcsönös megbecsülését, tiszteletben tartását kívánná a kulturált együttműködés és csere egvik elvi alapjaként leszögezni. A nyugati megközelítésmód mennyiségi mozzanatokat elő­térbe helyező és egyenlőtlen­ségeket teremtő irányzatával szemben a szocialista ország álláspontiát a kulturális együttműködés és csere kér­déseiben az értékcentrikus és minőségcentrikus megítélés­mód jellemzi, ami sok nyu­gati delegáció számára ma még nem magától értetődő. Csütörtök délelőtt összeül a konferenciának képviselet­ben legmagasabb szintű mun­kaszerve, a koordinációs bi­zottság. hogy az 1975. február 7-ig terjedő időszakra végle­gesítse az európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkaprogramját (MTI) Régi nóta a NATO-ban: növelni a fegyverkezést Kiss Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: A NATO hadügyminiszterei szendia délelőtti tanácskozásu­kon folytatták a vitát az eu­rópai katonai helyzetről, a NATO katonai feladatairól. Több felszólalás is utalt arra a lehetőségre, hogy a bécsi haderőcsötokentésd tár­gyalásokat terjesszék ki olyan témakörökre isi, ame­lyek jelenleg nem szerepel­nek a napirenden, így az Eu­rópában levő amerikai takti­kai nukleáris fegyverek szá- mánaih esetleges csökkentő­ket’ egymástól sok' száz kilo­méterre lévő különféle cél­pontokra lehet irányítani, így a hadászati potenciái megsokszorozódhat Bére. Bár a NATO-ta®álla­mok az ilyen, kiterjesztés le­hetőségét meglehetősen, bo­nyolult és sokszor egyoldalú feltételekhez akarják kötni, a szerdal vitában néhányan utaltak arra, hogy nem tart­ják kizártnak az ilyen lehe^ tőséget. Schlesinger amerikai had­ügyminiszter a taktikai nuk­leáris fegyverek kérdését szo­rosan összekapcsolta az eu­rópai NATO-tagállamok ha­gyományos fegyveres erőinek fejlesztésével, Schlesinger nyomatékosan követelte, hogy az európai tagországok növel­jék katonai kiadásaikat. Mint ismeretes, a NATO az idén már több mint 131 milliárd dollárt fordított ka­tonai célokra,’ csaknem tíz- milliárd dollárral többet mint egy évvel korábban. Schlesinger délutáni sajtó- konferenciáján az MTI tudó­sítójának kérdésére aláhúzta: véleménye szerint a vlagyi­vosztoki szovjet—amerikai tárgyalások, amelyeken meg­állapodás született a straté­giai nukleáris fegyverek kor­látozásról, kedvező kihatás­sal lehetnek a bécsi haderő- csökkentési tárgyalások ki­menetelére, Az amerikai had­ügyminiszter ugyanakkor1 hozzáfűzte, hogy erről még nincs konkrét elképzelése, csupán arra gondol, hogy a Vlagyivosztokban elfogadott elveket a bécsi haderőcsök­kentési tárgyalásokon is ah kalmazni lehet. (MTI) E három lényeges pontban elért egyetértés kedvező le­hetőségeket teremt ahhoz, hogy az 1975 januárjában Genfben kezdődő szovjet— amerikai szakértői tárgyalá­sokon a fennmaradt kérdé­sek megoldásával úgy fejezzék be az egyezmény kidolgozá­sát, hogy az még 1975-ben te­tő alá kerüljön. (Mint ismere­tes, Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára 1975-bén az Egyesült Államokba láto­gat.) Az 1980—81. éveknél nem később pedig a Szovjet­unió és az Egyesült Államok között új tárgyalások kez­dődnek a stratégiai fegyver­kezés korlátozásáról, illetve csökkentéséről az 1985 utáni időszakra.. Napjainkra nyilvánvalóvá vált: a politikai enyhülés eddigi eredményeinek bizto­sításához és ahhoz, hogy a világ békéjét szolgáló ked­vező folyamatot végered­ményben visszafordíthatat­lanná tegyük, szükség van arra, hogy előrelépésre kerül­jön sor a katonai enyhülés vonatkozásában is. Éppen ezért értékeli nagyra a világ közvéleménye azt a haladást, amelyet az új SALT irányá­ban Vlagyivosztokban értek el. Vajda, Péter. Áradások Csehszlovákiában. Az esőzések és a hóolvadás kö­vetkeztében megáradtak a nyugat-csehszlovákiai folyók. Ké­pünkön: Most város utcáinak egy részét víz borítja

Next

/
Thumbnails
Contents