Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-11 / 289. szám

I , Kapásból... “ -----------------------------»--------------------------------­M ai sporlsufeor TjABDARŰGAS. Téli Kupa.- SBTC—DVTK, Salgótarján, SKSE-stadion, 13 óra. Számok, érdekességek a megyei I. osztályban Véget ért az 1974—75. évi megyéi I. osztályú labdarúgó- bajnokság őszi fordulója és most számot adunk az őszi teljesítőképességről. Mint is­meretes az első fordulóban a Szügy—Hugyag mérkőzés el­maradt. mert a vendégcsapat nem érkezett meg. Így egy mérkőzéssel kevesebbet ját­szottak. noha. a szövetség a mérkőzés két pontját a hazai csapatnak ítélete, összesen tehát 119 mérkőzést játszott a tizenhat csapat, melyből 99 győzelemmel és 20 dön­tetlenül végződött. Legtöbb­ször előfordult eredmények: 1:0 tizennyolcszor. 2:0. tizen- haszor, 3:0 tizennégyszer. 7:0 négyszer. 8:0,9-:0 kétszer-két- szer, 2:1 tizennégyszer. 3:1 ti­zenkétszer. 6:1 háromszor. 3:2 hatszor. 4:2 hétszer. Eldön­tetlen eredmények: 0:0 hat­szor, 1:1 tizenkétszer fordult ielő. . Fordulónként esett gó­lok száma: 25. 23. 20. 21, 29, 15, 31. 27. 24. 31. 22. 31. 23, 21, 30. összesen tehát 292- szer rezdültek meg a hálók, s 1965-ös bajnokság kezdete óta az összgólok száma 8194 re emelkedett, amelyeket 141- en lőttek. A tizenhat csapat összesen 74-szer volt eólkéo télén, és 76-szor nem kapott gólt. Tizenegyest 24-en vétet­tek. s 1965 óta 503-ra emel­kedett ezeknek száma. Me­zőny legjobbja címet 24 al­kalommal érdemelték ki já­tékosok. A 16 csapat össze­sen 350 játékost szerepelte­tett. A kihagyott jó gólhely­zetek száma meghaladja az ötszázat. Jubileumi mérkőzést 36-an játszottak, és jubileumi gólt tizen lőttek. A szomorú lista elképesztő: 44 esetben kényszerültek idő előtt el­hagyni a játékteret. A 119 mérkőzést összesen 35 800 né­ző látta. (Toriczky) Sportszerűség: becsület „A fair play egyszerűen be­csület”. Az ember nem ér el semmit olyan győzelemmel, amelyhez tévedések árán ju­tott. — mondta jó néhány évvel ezelőtt egy távolugrónő, miután az UNESCO-palotá- ban rendezett ünnepségen át­vette a példamutató sportsze­rűségéért járó fair play díjat. Köztudott ugyanis. hogy minden évben kitüntetik azo­kat a sportolókat, akik ön­zetlen magatartásukkal ver­senytársaik iránt tanúsított lojalitásukkal, kimagasló sportszerűségükkel kitűnnek sporttársaik közül. ' A sportszerűség: egyszerűen becsület, de sokan megszívlel- hétnék ezeket a nagyon egy­szerű, de nagyon igaz szava­kat szerte a világon minde­nütt, ahol sportolók nemes ve­télkedésben mérik össze ere­jüket. így természetesen ná­lunk 'Magyarországon, de szű- kebb hazánkban Nógrádban is. Sajnos, ha egy képzeletbe­li fair play bizottság ebben az évben szemlét tartott vol­na nálunk, nagyon sokan még a kitüntető cím közelébe sem jutottak volna. Nagy kár, hogy néhány sportpályán még mindig nem érvényesül a fair p!ay szelleme. Elszomo­rító és kirívó példák adód­nak. Itt van például a labdarú­gás. A megyei ifjúsági baj­nokságokban hamisított iga­zolással, a születési idő meg- másításával jogosulatlanul szerepeltetnek labdarúgókat az egyes csapatok szakvezetői. Még felsorolni is nehéz len­ne hány indokolatlanul pályá­ra lépő játékos miatt vesz­tették el a találkozók tiszta­ságukat. A legelszomorítóbb ebben pedig ' a?, hogy mind­ezek, a magukat „sportveze­tőknek” nevező emberek tud­tával, közreműködésével tör­téntek. Hogy várhatunk ezek után a pályákon becsületes küzdelmet, az életben pedig egyenes jellemről árulkodó magatartást a fiatal labdarú­góktól. A tavaszi idény kez­detéig még van idő, s érde­mes elgondolkodni a sporthoz egyáltalán nem tartozó csele­kedeteken. Ha pedig a „nézz önmagadba” elv nem használ, Úgy egyáltalán nem leszünk meglepve és nem is sajnáljuk, ha egy-két helyen a sportve- zelésre méltatlan ember ne­vével a jövőben egyáltalán nem találkozunk. Máradjunk továbbra is a labdarúgásnál, enhél az ízig- vérig ható sportnál, amelye­ket sokszor heves indulatok robbanó érzelmi megnyilatko­zások tarkítanak. Ezt bizo­nyos fokig meg lehet érteni, hiszen a küzdelem hevében előfordulhat, hogy egy pilla­natra megfeledkezik magáról egyik-másik játékos. Sajnos az ősszel hosszú idők után ismét példátlan esetre került sor. A labdarúgó egy ítélet után tettlegesen olyan súlyo1 san bántalmazta a játékveze­tőt. hogy a mérkőzés folyta­tásáról nem lehetett szó. Lab­darúgónak neveztük, de úgy hisszük, hogy az ilyen ember inkább a szorítóban próbál­hatna szerencsét. Bár ott is «ítélik az „övön aluli” ütést. A játékos egyéves eltiltást kapott, de a labdarúgástól örökre való eltiltás sem lett volna túlzás. Minden esetre megyénk .sportkrónikájá­ban nagyon sötét foltot je­lent ez az eset, de reméljük, hasonlóra többé nem kerül sor. Ez minden sportszerető ember érdeke is. Különös, sokszor furcsa hí­rek keringenek az alsóbb osztályú együttesek körül is. A jól értesült körök előre tud­ni vélik az eredményt, egy­szóval „bundáról” susmusol- nak. Ez, meg ez száz forintot (!) kapott amiért kihagyta a helyzeteket, vagy beengedte az ártatlannak látszó lövést Mennyi ebben az Igazság, nem tudni, ha azonban effé­le hír fülébe jut az illető lab­darúgónak, még ki is húzza magát: a „bundázás vádja” büszkeségre ad okot nála. Így a „menőbb” játékos hírében tetszeleghet. Mosolyra illő esetek, ygyan akkor sok ve­szélyt is rejtenek magukban, hiszen egyetemes labdarúgá­sunk alapját ezek a bajnoksá­gok jelentik. Nagyon sok te­hetség innen indulva, felsőbb osztályban, vajon milyen eré­nyeket csillogtat majd ezelc után? Sok múlilc tehát a ne­velés táptalaján. És a közönség? Számos a1- kalommal ismét kibújt a „bő­réből”, de negatív értelemben. A színekért való hevülés naev hajtóerő, persze csak sport­szerű keretek között. Még mindig előfordultak kirívó esetek. Az ellenfél játélco«- ■’ i — mert győzni „merészelte! ” — örülhetek, hogy épségben megúszták a „harmadik fej-, időt”. Nem beszélve a játék­vezetőről. akit valósággal ki Izedet csemnészni a veszélv-’s helyzetből. Volt olyan is, hogv levélben fenyegettél^ meg a játékvezetőt. Az ilyen meg­nyilvánulásoknak a sporthoz semmi közük nincs, s méltán kivívják a józanul gondolko­dó. a vereséget is sportsze­rűen elfogadó szurkolók fel­háborodását. Mert a sportban is érvényes ez a mondás; „veszíteni tudni kell.” A labdarúgó-bajnokságok egyelőre befejeződtek. A szakvezetőknek a „második félidő” rajtjáig azonban sok tennivalót el kell végezni. Reméljük a tavaszi idény jobban sikerül majd, és job­ban érvényesülnek a sport íratlan szabályai is. Szabá­lyok, amelyeket el kell fogad­ni, mert a sportszerűséget mint becsületet soha nem ér­demes eljátszani. A. U Sorokban Jól halad a tagkönwcsere Nógrád társadalmi egyesüle- teiben. Mint ismeretes a ré­gi tagkömyveket december 31- ig újakra kell kicserélni. A középfokú Iskolás sportkörök­nél kissé vontatottan megy a csere. Jó lesz gyorsítani az ütemet, mert közeleg az év vége! Szorgalmasan tanulnak a leendő segédedzők Salgótar­jánban és Szécsényben. A megyeszékhelyen 14-en a já­rásin 12-en látogatják az órá­kat Szerencsesek a Kohász-kosarasok DVTK—SKSE 77:73 (39:41) Diósgyőr, v.: Timárgeng. Simó. Kohászok: Tóth (6), Szert (ÍR), Juhász (22), Boronvai (1), Palla (12), cs.: Pintér (14), Lajgut (—). Fülöp (—), Szabó (—) Edzői Szarvas József. A Kohászok az öldöklő kiesési harc utolsó előtti állomásához érkeztek Diósgyőr­ben. A tét a biztos bentmaradást jelentő 10. győzelem volt. Ezt óriási harcban, az utolsó oercek- ben szerezte meg a DVTK. Har­minchét percen át nyílt volt a küzdelem. Végig a Kohászok ve­zettek. Az eredmények alakulás sai: a 6. perc 9:5. 10. perc 15:8, 15. perc 25:25, 25. perc 51:49, 32 perc 81:80. A befejezés előtti percekben Szcrtct kipontozták, a jrliósgyőri Gallyas pedig Tóthot tette szándékos lábhcugrással harcképtelenné. A távolról ered­ményesen dobó Szert és a len­dületes Tóth hiányát megérezte az együttes. Palia kezében a győ­zelem biztosítva lett volna. Hely­zeteinél elpártolt tőle a szeren­cse. Az ellenfél 4 ponttal elhú­zott, előnyét labdatartással meg­őrizte. A mérkőzésen az eredmé­nyesen harcoló ,,öregek” mellett a tehetséges Pintér nyújtott átla­gon felüli teljesítménvt. A Kohászok a vereség ellenére az NB n-ben maradtak. A Kő­bányai Sörgyártól otthonában ve­reséget szenvedő Szegedi Postás lett a Nyíregvháza és a ZrVca mellett a 3. kieső. (mátyus) Osztályozok előtt a Spartacus fiataljai Már nirics két hét az asz- talitenisz-osztályozóldg. s ezért még szorgalmasabban, lelkesebben készülnek a nagy eseményre a Sparta­cus fiatal asztaliteniszezői. December 14—15. között el­dől. lesz-e NB-s csapata a szövetkezetieknek. A tariá- ni asztaliteniszezők edzőiét. Juhász Imrét faggatjuk: — Hányadszor indul osz­tály özön a csapat? — A fiúk másodszor, a lá­nyok először. — Tavaly hányadikok let­tek? — Harmadikok. Az első meccsen a Lőrinci csapata ellen szoros találkozón 9:7- re kikaptunk, s ezzel már el is dőlt. hogy nem jut­hatunk tovább. Ez volt ugyanis a gyengébb csapat. — Hová készülnek a fiúk az idén?->»- Sírokon lesz az osztá­lyozó. — A tét? — Az NB III-ba jutás. — Az ellenfelek? — Borsod és Heves me­gyék bajnokcsapata. — Van-e esély? — Nagyon reménykedünk. Az ellenfeleket nem ismer­jük. de a t>orsodiak min- dik erős gárdával jönnek. — Az összeállítás? — Gyiirki. Rubi. Pplft- neczki P„ Krajcs, tartalék: Szabados. — A lányokról nem is ej­tettünk szót. pedig ők is in­dulnak. — Budapesten, ahol az NB II-be jutásért mérkőz­nek. — Az ellenfelek? T- Nem ismerjük ölcet.- a helyszínen sorsolnak­"— A csapat összeállítás;,? — Tóth. Csemniczki. Mol­nár, Juhász. Jásfalvi. — A célkitűzés? — A lányoknál egy a fontos, hogy megszokiák az osztályozok légkörét. (ács) Kapható a kézbesítőknél és az újságárusoknál. 30 ÉV HUMORA Vidám írások Karikatúrák Képregény Mesél az ország HUMOR EGY ÉVRE f MEGGYORSÍTJA A GÉPKOCSI • JAVÍTÁSÁT, HA CSEREFŐDARABOT j. SZERELTET! tbd % ♦

Next

/
Thumbnails
Contents