Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-10 / 288. szám

Országos irodalmi színpadi napolt Balassagyarmaton Képernyő előtt HAZAI EGYÜTTES NYERTE ■ A FESZTIVÁL NAGYDlJÁT A fesztivál utolsó verseny­napján nngyon ellentétes szín- v maion megvalósított elő* aáásokut láthattunk, A balas­sagyarmati Ex libris irodalmi s'.ínpad és a budapesti Pe­rem Színpad például nagyon szép, magas színvonalú elő­adással örvencíbztetett meg bennünket, Ezzel szemben a j 'mberényiek mélyen a lehe­tőségek, megszokott színvona­luk alatt maradtak. Nézzük sorra a szombati b utatokat! A budapesti Pataki István Irodalmi Színpad, négy évvel ezelőtt alakult középiskolá­suk részvételével. Levél Marc Chagallnak című műsorukat nózewlcz, Ftrowski és No­wak müveiből állították ösz- sze. Az irodalmi alapanyag rendkívül szép és nemes, öko­nomikus a szerkesztés, kul­turált a szereplők versmondá­sa. Az előadás mégsem nyúj­tott egységes, szuggesztlv él­ményt, mert túl kevés kifeje­ző eszközzel élt a rendezés. A pontvilágitás »valósággal szét- darabolta az előadást, és fá­rasztóvá tétté. AndrzejetVski Az arany ró; ka című művének bemutatá­sit nagy várakozás előzte meg. Vajon sikerül-e a tipi­kusan gyerekdarabot a nem gyerek szereplőknek hitele­sen eljátszani? A jászberé­nyiek előadása azt bizonyítot­ta, hogy nem sikerült. A fel­nőttek „gyerekeskedése” átlát­szó volt, s a rendezés nem élt a színpadi megelevenítés szé­les lehetőségével. A Herendi Porcelángyár Munkás Színpada 1950-ben alakult Sólyom Ignác rende­ző vezetésével, aki ma is. az együttes munkáját irányítja. Az úr. a pór és a többiek címmel ízes népi komédiát mutattak be a realista szín­játszás eszközeivel. Lendüle­tes, mulatságos előadást te­remtettek. Talán a jelmezek­kel kellett volna egy kicsit szűkmarkúbban bánni, A jel­zések jobban illettek volna a darab mondanivalójához, han­gulatához. A budapesti Perem Szín­pad idén januárban alakult a XV. kerületi Közművelődési Intézmények Igazgatósága tá­mogatásával. A csoport alap­vető feladatának — ahogyan azt Eless Béla rendező meg­fogalmazta — a munkásmű- velődósben való konkrét köz­reműködést tartja. A fesztivá­lon Glowaczki Kétszemélyes torokfájás című novellájának színpadi változatát mutatták be Metszéspont címmel. Az egyik legjobb előadása volt ez az idei Irodalmi színpadi napoknak. Rendkívül tempe­ramentumos, lendületes, moz­galmas előadás. Az eszközök — dia, film, zene — sokféle­ségét helyenként nagyon öt­letesen és hatásosan sikerült a rendezői szándék és mon­dandó mind pontosabb kife­jezésének szolgálatába állíta­ni. Barbara Wiechno, á fesz- tiválzsüri lengyel tagjának véleménye szerint ez a szín­pad játszott mindenféle te­kintetben^ a leglengyeleseb- ben. . Utolsóként hazai fiatalok előadásának tapsolhatott a balassagyarmati közönség. A Madách Imre Könyvtár idén alakult Ex libris Irodalmi szín­pada Rózewicz A félbeszakí­tott játék című vidám da­rabját mutatta be Csikász István rendezésében. Vérbő humorú, kitűnő előadást lát­tunk. A rendezőnek — stllizá- cióval, jelzésekkél —• sike­rült a darabhoz leginkább il­lő formát megtalálnia. A kö­zönség mellett magasra érté­kelte a zsűri ts a produkciót, ennek az együttesnek ítélte ugyanis oda a fesztivál nagy­díját, melyet a Lengyel Kul­túra ajánlót^ fel, s lengyelor­szági társasutazást jelent. A Nógrád megyei Tanács vándordíját és a KISZ kb ju­talmát a Siketek és Nagyot­hallók Országos Szövetsége kecskeméti csoportjának szín­játszó együttese kaptaAmesz- 6aeségbe vész című játékáért, A Balassagyarmati városi Ta­nács vándordíját és + az elő­ző együttesekhez hasonlóan — a XI. Madách Imre irodalmi színpadi napokon való részvé­tel jogát a budapesti Perem Színpad nyerte el. A zsűri négy' egyéni díját ítélt oda. A legszebb magyar beszéd díjával az Ipolysági irodalmi színpad szereplőjét és rendezőjét,. Vass Ottót ju­talmazták, Szóda Sándor, Kö­ves Zsuzsa és Eless Béla szín­vonalas rendezéseikért. i'é- szesültek jutalomban. A színjátszó fesztivál egé­szének céljáról, sikeréről, a rendező szervek jövőbeli ter­veiről későbbi lapszámunkban szólunk. — ok — fi tudományos kutatás iskolái Lapunkban beszámoltunk már a nemrég Salgótarján­ban lezajlott tudományos di­ákköri konferenciáról, ame­lyen három gazdasági főisko­la vett részt. A rendezvény­nek — mint megírtuk — a Pénzügyi és Számviteli Főis­kola helyi tagozata adott ott­hont. A konferencia kapcsán kü­lön is érdemes szót ejteni a tudományos diákkörök te­vékenységéről, hiszen a főis­kola salgótarjáni tagozatán is mindinkább eredményes TDK-tevékenység tanúi lehe­tünk, (a salgótarjáni tagozat TQK-tanácsának vezetője Várhelyi Géza). Dr. Weite Tamással'. a Pénzügyi és Számviteli Főis­kola TDK tanácsának elnö­kével a tudományos diákkö­rök munkájáról beszélgetünk. Mindenekelőtt azt kérdezzük: mi határozza meg a TDK-te­vékenység et? — Csak néhány fontos dol­got említek, a teljesség igé­nye nélkül — mondja dr. Weitz Tamás. — Meghatáro­zó szerepet játszik elsősorban a főiskolák oktatási célia. Mi üzemgazdasági. vállalatgaz­dálkodási szakembereket ké­pezünk az ipar. a mezőgaz­daság. a belkereskedelem, a külkereskedelem vállalatai, továbbá költségvetési szer­vek, pénzintézetek, bankok számára. A társadalmi köve­telményeknek megfelelően olyan üzemgazdászokat kí­vánunk képezni, akik a szak­mai követelményeken túl. a politikai követelményeknek is képesek megfelelni, ismerik a társadalom előtt álló idősze­rű feladatokat, s készek ezek magas színvonalú elvégzésére. Második meghatározóként említeném a főiskola kutatá­si profilját. Nem utolsó sor­ban pedig szerepet látszik a TDK-tevékenységben a hall­gatók egyéni érdeklődése. — A Pénzügyi és Számvi­teli Főiskola budapesti köz­pontján túl. kihelyezett tago­zat működik Zalaegerszegen és Salgótarjánban. Mi a vé­leménye ezek tudományos di­ákköri tevékenységéről? — Természtesen. a TDK- rnunka is összefügg a kü­lönböző tagozatok ..életkorá­val”. Nyilvánvaló, hogy Za­laegerszegen és Salgótarján­ban, ahol nemrég indult a tagozat, a TDK-tevékenység sem tekinthet vissza hosszú múltra, s a, tudományos di­ákköri munka elemzésekor ezt nem hagyhatjuk figyel­men kívül. Legnagyobb TDK- élet Budapesten van. itt kez­dődött el legrégebben ez a tevékenység. A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán TDK- munka körülbelül 1966-tól fo­lyik. Igazán magas szintű TDK-ról azonban, azt hiszem, csak 1972-től beszélhetünk. Egyrészt, ekkor kapcsolódott be a főiskola a közgazdasági szekció ' munkájában. 1973- ban pedig a mi főiskolánk rendezte meg a XI. országos TDK-konferencia közgazda­sági szekciója üléseit. Ekkor alapította a Magyar Közgaz­dasági Társaság a Széchenyi Vándordíját a legeredménye­sebben szereplő intézmény TDK-kollektívája számára. Ezt a vándordíját tavaly a Pénzügyi és a Számviteli Fő­iskola kapta. Egyébként, a fő­iskola három tagozatán most hozóink létre önálló TDK-ta- nácsot, amelyek az adott he­lyen a TDK-tevékenység irá­nyítását végzik. A főiskola képzési céljai között tehát mindenekelőtt az szerepel, hogy olyan szakem­berek kerüljenek ki az intéz­ményből. akik ismerik a gya­korlat problémáit is. T. E. $zótjatok játszók, FegÖiők: Mlndannyiunk számára öröm találkozni népi kultú­ránk fölelevenedő emlékeivel, s tatán még ennél is nagyobb öröm azokkal a fiatalokkal lépten-nyomon Összetalál­kozni, akik a dolgozó osztá­lyok mélyről jövő, régi kul­túráját megőrizik a mának. Földolgozzák, átalakítják, mai eszközökkel és formáikkal el­egyítik. Vagy ahogy már ne­gyedízben láttuk a tévé Szól­jatok játszók, regölők! soro­zatában, a lehetőség szerint eszköztetenül igyekeznek ki­domborítani az eredeti kol­lektív mű szépségét. A szombati adásban me­gyénk is érdekeltként vett részt a műsorban, s — mint mindig ilyenkor — egy ki­csit elfogultan ,é» egyidejűleg tárgyilagosságra kényszerítve magunkat ültünk a képernyő elé. összevetjük a produkció­kat és megpróbálunk a ma­gunk szájíze és kicsit a ma­gunk lokálpatriotizmusa sze­rint zsűrizni. Ha most ezt a bírálatot is mintegy a vetélkedők zsüri- btrálatainak tónusában írjuk, akkor meg kell állapítani, hogy mór az első műsor- szám nagy feladatok és ma­gas színvonal elé állította együtteseinket. A Debreceni Alföldi Ifjúsági Színpad, Thu- róczy György rendezésében előadott népmese-feldolgozá­sával oly kitűnőt, mondhat­nánk tökéleteset nyújtott, hogy azt várhatóan aligha si­kerülhetett túlszárnyalni.' Az indítástól a befejezés'g nén- mccttink naivitásával és a nép lelkét megmozdító, az infi- nítást, a végtelenséget közelítő lényegretönásável tett ben­nünket gyermekké. olyan gyermekké, aki a viliág egyik fia, mégis észrevehetően ma­gyar par ászt csatád, vagy munkAscsalád gyermeke. Thuróczy Gyöngy ^rendezése és a kitűnő feldolgozás példát adott rá. kicsit talán profi irodalmunknak és művésze­tünknek is, hogyan lehet va­lami lokális, helyi és egyide­jűleg európai. S hogy csak így liehet európai. Míg az első számnál bizo­nyos sűrítési és tipizálást szándékot fedeztünk fel, ad­dig a második szám — a salgótarjáni Phönix báb- együttcs és a kazárt népi együttes Palóc fonója, ennek eFenitéteként egy helyi nép­szokás koreográfiával ellátott (Székely István) és becsülete­sen. hangulatosan megrende­zett (Tóth IIus) kiteljesítésére törekedett. Itt minden rész­letnek, külsőségnek funkció jutott, az orsótól a díszes fé- kötöig. Egy palóc fonó szi­rtes (a szó legszorosabb értel­mében színes, bizony jó lett volna színes készüléken meg­nézni!) hangulata árad fe­lénk. miközben a fonók szo­kásán kívül felelevenít mást, csak a nógrádi palóc tájra jellemző népszokásokat, Mi, nógrádiak ezt a műso t sokan már nem először lát­tuk és őszintén. roesaEondha*;- ju-k. mint mindig, most is gyönyörűségünk telt benne. S az sem kitérés az összehason­lítás elől, ha azt mondjuk: ez Is más volt és az is más. Nmcs összehasonlítási alap, ahogy a frizsidert sem hason­líthatjuk össze a púpostevé­vel. Mindkét szám érdekeset, szépet adott, legfeljebb a so­rozat szerkesztőjére és ren­dezőjére neheztelünk, hogy a közvetítés nem bontotta ke'- lőert elemeire, s eközben nem érzékeltette nagyobb hatás­fokkal az egész előadást, tán­cosok és bábosok egyéni k's teljesítményeikből összetevő­dő közös, nagy alkotását; Véleményünk szerint a kis­kőrösi Periszkóp Irodalmi Színpad, Korányi ^ Gábor Mik­lós rendezésében, 'nyújtotta a legkedvesebbet az átlagnéző számára. Szép szándékuk, a sófalvi farsangtemetés életre j keltése olyan benyomást tett, mint egy középkori diákszín­pad mg már naivan ható be­mutatója mindezt azonban úgy tette, minit.ha egészen mástul mait szeretne nyújtani. Azt azonban megállapíthat­juk: méltán, szereti, kedveli, várja ezt a népszerű soroza­tot a televízió közönsége. (b. t.) Mai tévéajánlatunk 21.15: Visszaszámlálás. A sorozat a paksi atomerő­mű alapjainak lerakásától az 1980-as felavatásig kíséri fi­gyelemmel az építkezést, a környék változásait. Balogh Mária és Bán János riporterek segítségével ott le­hetünk majd az atomerőmű építkezésének minden jelentős mozzanatánál. Megtudjuk, hogy már több mint egymil­lió köbméter földet megmoz­gattak, láthatjuk, hol lesz a csatorna, amely az erőmű hő­fejlesztő rendszerébe szállítja a vizet, hogy áll már a lakó­telep egy része, sok lakásban már az építőmunkások élnek. Mivel ezen a napon a KGST megalakulásának 25. évfordu­lójára emlékeznek a KGST- ben résztvevő országok televí­ziói — ezt a műsort kiszélesí­tették —, s hallhatunk, látha­tunk híradást a kijevi kuta­tóintézetből — ahol a paksi atomerőművet szovjet és ma­gyar szakemberek közösen tervezik. S a jövőt előrevetít­ve — ellátogatunk a riporte­rekkel egy már áramot ter­melő NDK-ibelii és bolgár atom erőműhöz. A műsorban megszólalnak az építők, sze­relők, tervezők — és nyilat­kozik Leszecsfco szovjet mi­niszterelnök-helyettes is. ART KINO, előadások Egy félbetört élet krónikája. Kertész'Ákos azonos című regényéből készült új magyar filmdráma. Rendező: RÉNYI TAMÁS Főszereplők: Juhász Jácint, Csomós Mari, Molnár Piroska, Bánsági Ildikó, Koncz Gábor * Bemutató: BALASSAGYARMAT, Madách Filmszínház, XII. 10. SALGÓTARJÁN, József Attila Filmszínház, XII. 12. ___________________________________________t i — M it ér egy fesztivál jelvénycsere nélkül? A balassagyarmati irodalmi színpadi napokra ízléses emblémát kapott min­den résztvevő A bányászat jövőjéért Mint hírül adtuk, a napok­ban pályaválasztási kiállítás nyílt Salgótarjánban, a Me­gyei József Attila Művelődési Központban. A kiállítás célja a pálya- választási tanácsadás. Első­sorban a most végző általános iskolai tanulók számúra nyújt segítséget a kiállítás gazdag anyaga. A jövő biztosítása érdeké­ben mind a megrendezésből, mind pedig a lebonyolításából a bányászati iparág örömmel vállalta a maga részét. Ké­peken, tablókon mutatja be a korszerű bányászkodás gépeit, berendezéseit. Szakmai napok szervezésé­vel, közvetlen tanácsadás ut­ján akarjuk, gyermekeinknek a megváltozott .körülménye­kéit, az iparág jövőjét, s a korszerű technikát, technoló­giát bemutatni, E célból megszerveztük, hogy a kiállítás megnyitása napján és 12-én a Nagyibátony bányavárost iskolából 100 fő, fődéig 7—8. osztályos általános iskolai tanulók, 8-án Doroghá- zárol 40, Mátranovákról 60 tanulót hozunk be a kiállítás megtekintésére autóbuszon. Bekapcsoljuk Heves me­gyét is, mivel a bányászat­nak itt mély gyökerei van­nak. Tizenkettedikén Isten­mezejéről, Pétervásáráról és Bükkszékről 70 tanulót, 13-án pedig Sírokról, Recskről és Mát r ád erecskér öl j önn ek mintegy 70-ien, tanulók, taná­rok és kísérők. Legjobb szak­embereink a szakmai napo­kon', például 12-én is, szemé­lyesein a'dnak tanácsot az ér­deklődő fiataloknak. Ezeken a napokon filmbemutatót is szervezünk és az érdeklődőket elkísérjük a föld alatti bánya- múzeumi na. Szeretnénk elérni, hoev az általános iskolát befejezők közül máinál többen jelent­kezzenek a nagybátonyi ipari s zakmun kásképző In tézetbe, ahol a bányászathoz kapcsoló­dó ipari szakmunkákat (vil­lanyszerelő, etektralakatos) es a korszerű bányászat szakmai ismereteit sajátíthatják eL s * } t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents