Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-08 / 287. szám

A TUDOMÁNY­TECHNIKA VVOO^VV”\/W\/V'VVO/V'\/V‘\«*'\A^\/WV Az allergia tudománya Ismeretlen állatok a halászhálóban A ..Walt«r Herwig" nevű kutatóhaló legűjábto fogási eredményei e«yre inkább azt bizonyít iák, hogy a tengerek rendkívül gazdag élővilágát még alig ismertük. 100 év­vel ezelőtt az Atlanti-óceánt — kb 100 méter mélységig kutatva — halak szempont­jából szegényesnek tartották, mer* onnan alig 100 halfaj (és kereken 300 tintahalfaj) került elő. A Csendes-óceán e tekintetben még kevésbé is­mert. Döntő fordulat követ­kezett be 1966-ban. amikor speciális kutatóha.iók kor­szerű eszközökkel, műszerek­kel és fogási technikával a tengerek mélyebb rétegeiben kezdtek búvárkodni. Ily mó­don a „Walter Herwig”-expe­díció olyan zsákmányhoz 1u- tott, amelyben eddig ritka­ságszámba menő halfajok szinte tömegesen kerültek „terítékre”. A vizet 2200 m mélységig la át tudták há­lózni. Az eddigi fogások mint­egy 2/5 részét a kistermetű, hering alakú világítószardí­niák tették ki. amelyek 100 és 1000 m mélység közötti ví'/.rétegekben élnek, rajba tömörülve változtatják helyü­ket és világi tószervük is van. A többi hálóba került halfaj (kb. 400 különböző fai) ma­gányosan élő. A jnélvtengeri un. Bathylaconada-faiok kö­zül eddig mindössze 7 pél­dányt fogtak, a Herwig-expe- díció pedig már 50 ilven fajt kerített kézre. (Ezek a pu­ha testüekhez tartozó tintaha­lak mélytengeri fajai). Az új fajok kézrekerülése mellett meglepő eredményt mutattak a fogások térbeli megoszlásának adatai is. Ki­derült. hogy az egyes faiok egyáltalán nem egyenletesen szétszóródva élnek az Atlan­ti-óceán különböző, nagyjá­ban azonban azonos életkö­rülményeket biztosító régiói­ban. Noha a sótartalom és a vízhömérséklet 1000—2000 m mélységben az egyenlítő men­tén és ettőíl 40 fokkal délre vagy északra nem mutat ér­zékelhető különbséget (3.8 %-©s sótartalom és 4—5 C vízhömérséklet mérhető itt), mégis vannak faiok. amelyek csak az egyenlítő körüli ten­gervízben, mások az ettől dé­lebbre eső régióban, ismét mások pedig északabbra él­nek és másutt nem találha­tók. Nyilvánvalónak látszik, hogy olyan finomabb ökoló­giai tényezők szabályozó sze­repéről van szó. amelyet ed­dig még nem ismerünk. A jelenlegi oceanográfiai kuta­tók ilyen irányban is alapos vizsgálatokat kezdtek. Komputerrel vezérelt szerszámgép r A hatalmas é* bonyolult szrr- *7.imgép«lc munlcájánafc irányítá­sa nem tenne kifizetődő rsun.'n embert beavatkozás«*!, ezért esy- re inkább vezérlőberendezésekre bízzák ezt a .feladatot. Ma már áiteMsosan elterjedlek a szám- Jegyvc/ér ésü sscíszámeéoek, amelyekék számltögén készíti el a pro„-r*iajM. A intanflnT flu .....I a feladatot miiszald aajx formá­jában kanja meg. amelvbez ki- doiguaza a megfeleld srogramot és továbbítja a gébbe. Az első alkatrész megmuntcáHía után a gép a programot .,átírja” saját lárolőegységébe, miközben a szá­mítógéppel megszűnik a közvet­len kapcsolata. A számttőkftzoont természetesen sok sépesységgel áll összeköttetésben, s gondosko­dik azok optimális kihasználásá­ról. Egy-egy nagyobb teljesítmé­nyű számítógépre akár egész üzemek automatikus gyártásszer­vezését és folyamatirányítását rá lehet bízni. A képen látható szovjet reoülő- gépgyári különleges megmunkáló. gép teljes egészében számllógénes Irányítású. A szakmunkás esunán felügyeletet gyakorol a gén fe­lett és csak üzemzavar esetén lén közbe, szakítja meg a gépóriás munkáját. A komputeres irányí­tással mind a termelékenység, mind a gyártmánya't»eg nagymérték­ben fokozható. —AHeraiáe vagyok rá" — mondjuk nap mint nap. ha valami idegesít bennünket. Ez az elterjedt szólás is azt bi­zonyítja, hogy sajnos az al­lergia mindennapos betegség­gé vált. Tanúsítja ezt dr. Korosar Sándor, a fővárosi István Kórház bőrgyógyász főorvosa is. Elsősorban a levegő fo­kozott szennyeződése, a me­zőgazdaság kemizálása. s ennek nyomán a vegyianya­gok elterjedése és a mind nagyobb gyógyszerválaszték okozza az allergiás betegsé­geket. Számuk világszerte emelkedik és már meghalad­ja az igen gyakori cukorbe­tegségekét. — Mit tudnak ma az aller­giáról? — Az allergia mindig egye­di túlérzékenységet jelen*, mégpedig olyan anyagokkal szemben, amelyekre a nagy átlag nem reagál — mondja Korossy főorvos. — Leggyak­rabban a belélegzett por. s a benne található gombák, bak­tériumok okozzák. Megtámad­hatja a gyomor- és bélrend­szert is. különösen kisgyere­keknél fordul elő. hogy tejre, tojásra, egyes hús- és halíaj- tákra érzékenyek. Bőrkiütést okozhatnak bizonyos vegyi anyagok, például a króm. a formalin, vagy a gumi né­hány alkotóeleme. Az aller­gia kutatásának az utóbbi években jelentős ágává nőtt a gyógyszerérzékenység vizs­gálata. Sokan reagálnak ked­vezőtlenül egyes antibiotiku­mokra. fájdalom- és lázcsil­lapítókra. Az orvos természe­tesen tudja, melyik gyógy­szerfajták váltanak ki leg­gyakrabban ilyen hatást, ezért helyette mást ír fel. vagy az érzékenységet okozó készít­ményt csak rövid ideig ada­golja. mert néhány nap ke­vés az allergiás hatás kifej­lődésére. — Mennyire haladt előre a tudomány e betegség felderí­tésében? — Az allergia első leírásai a század legelején bukkantak fel a tudományos irodalom­ban. A húszas évek óta Ma­gyarországon is komolyan fog­lalkoznak vele — ma már az allergia okozta bőrbetegsé­geknek 1200 kórképét is­merjük. A kutatáshoz é* el­sősorban a gyógyításhoz a technikai fejlődés adott új lehetőségeket: műszereket és diagnosztikai módszereket. Korábban például a penicil- linérzékenységet úgynevezett bőrpróbával állapították meg. vagyis a gyógyszert befecs­kendezték a bőr alá. Ez koc­kázatot jelent, mert előfor­dulhatott hogy a szervezetre a bekerült kis adag is veszé­lyes volt Ezért a vizsgálatot csak klinikai körülmények kö­zött lehetett elvégezni, hogy azonnal be lehessen adni az ellenszert, ha a tünetek je­lentkeznek. Ma már az or­szág négy bőrklinikáján és néhány belklinikán ezt a vizsgálatot laboratóriumban végzik. vegy elemzéssel. A beteg vérében levő fehérvér­sejt-féleségekből 70 százalékos valószínűséggel megállapít­ható a gyógyszerérzékenység. Ki lehet mutatni az okozó anyagot az úgynevezett an­tigént. vagy azt az ellenanya­got, amit a szervezet ezzel szemben termel. Nagy segít­séget ad az elektronmikrosz­kóp is. — Javultak tehát a diag­nosztizálás lehetőségei, mert tökéletesedtek a vizsgálati módszerek. Ez az allergia esetében azért rendkívül fon­tos. mert a betegség megje­lenési formái nem mindig jellegzetesek, egyértelműek és az egyszerű vizsgálatok ilyen­kor kevés támpontot nyújta­nak. — Van az allergiának egy különleges és rendkívül ve­szélyes fajtája is. Ezt nem idegen anyag okozza, hanem a szervezet egyes saját fe­hérjével válik érzékennyé. Ezek az úgynevezett autoim­mun betegségek. Korábban a betegek nagy százalék* gyó­gyíthatatlan volt és az új vizsgálati módszerek tették lehetővé, hogy ma már csök­ken a számuk. Ezek a bete­gek állandó gondozást igé­nyelnek. mint a cukorbete­gek. — Nehezíti a gyógyítást. hogy a többi szocialista or­szág. elsősorban Csehszlová­kia és az NDK példájához viszonyítva elmaradtunk en­nek az elterjedt betegségnek a feltérképezésében. Nincse­nek még szakrendeléseink és az orvosok sem tehetnek szakvizsgát az allergia tudo­mányából. Ezen változtatni kellene. — Vajon megszűnt ethető-e maga as allergiás érzékeny­ség? — Gyakran igen. Segítsé­günkre van. hogy a sokak számára érzékenységet okozó terpentin, formalin, higany már mással pótolható. így ki­kapcsolhatjuk az életünkből. Manapság nem találunk ter­pentint például a legtöbb fes­tékben. cipő- és parkettpasz­tában. Izzadás ellen is van már más szer a formaiinon kívül és a szeplő elleni kré­mekben is helyettesíthető a higany. Az asztmát' is okozó gombákkal. baktériumokkal szemben ma már hatékony ellen vak ctnák vannak. Kikü­szöbölhetők az allergiát okozó gyógyszerek is. — Nehezebb «ónban az orvos helyzete, amikor légző­szervi allergiával kerül szem­be. amelyet a belélegzett por okoz- hiszen ezt nem lehet elkerülni. Nehéz kiiktatni az emésztőszervi betegek étrend­jéből az érzékenységet okozó alapvető élelmiszereket, pél­dául a tejet, vagy a tojást Gyógyítani azonban hatéko­nyan lehet az allergiás meg­betegedéseket De ehhez or­vosnak is, betegnek is türel­mesnek kell lennie. —mond­ta végül dr. Koroasy Sándor főorvos. Varga Zsuzsa 900 gramm a mindent látó Krant A Lenlngrádhnn létrehozott súlyú műszer két centiméter Kvanttal folytatott kTtnfkai Kvant nevű készülék külső- vastag fémet is át tud világi- kísérletek például kimutatták, re fényképezőgépre emiéi.ez- tani és a képet speciális er- hogy a kórtermekben, illetve tét de „képességei” ennél nyőre vetíti. Szakemberek vé- a beteg otthonában végzett fontosabb szerepre is alkal- leménye szerint az újdonság röntgenvizsgálatok az orvosi mássá teszik. a technikában és a gyógyá- segélynyújtás fontos részét A mindössze 900 gramm szatban nyer alkalmazást A képezhetik. Nyugati piacokat hódított m cg termékeivel — a miniatűr kondenzátorokkal — a Mech anikai Művek marcali ryár- cgysége. Az itt készülő nyolcvannégy féle minikomdenzá- torból tizennégy milliót gyár tanuk évente igen korszerű technológiával. Termékeik hetven százalékát — az ame­rikai Thomson céggel koope rálva — nyugati exportra ké­szítik. (MTI-fotó — Bajkor József felvétele) A Delta úi számából Érző növények Két egymástői független tudományos kutatócsoport legújabb kísérleteiből arra lehet következtetni hogy a növények képesek reagálni a közelükben, levő emberek érzelmi változásaira. A nagy feltűnést keltő kísérleteket szigorúan -ellenőrzött körül­mények között végzik a Szov­jetunióban, V. Puskin pro­fesszornak, a Szovjet Peda­gógiai Akadémia +"»gjit,latr vezestéaóvel. Már éveidbe* erelőfct kimu­tatták, hogy » növényeknek, olyan villamos impulzusaik vannak, amelyek az állatok idegrendszeréinek villamos impulzusaihoz hasonlítanak, A legújabb kísérletekből ar­ra lehet következtetni, hogy a növények reagálhatnak az ugyanabban * helyiségben le­vő ember vagy állat Intenzív emóciójára, amilyen például a félelem, a rettegés. Tekintettel az ilyen pszi­chológiai-botanikai kísérletek teljesen szokatlan, természe­tére, minden óvintézkedést megtettek, hogy kikapcsol­ják a külső zavaró tényezők hatását, vagy art, hogy hamis jelek jöjjenek létre a kísér­leti berendezésben. Az idő­beli egyidejűség biztosításá­ra a kísérleti személyeket hipnotizálták — mély hip­nózisban a hipnotizőr tetszés szerinti Időközökben válthat­ta ki a szellemi változásokat A kísérleti személy kényel­mes karoaszékbem mintegy három méterre foglalt he­lyet a kísérleti növénytől, jobbára a Begonia metaliica példányaitól. A kísérleti személy reakció­ját az agy villamos tevékeny­ségét ellenőrző elektroenke- falográffal (EEG) regisztrál­ták és ugyanerre a papírsza­lagra jegyezték fel a növény levelének két pontja között kialakult villamos potenciál- változásokat is. A kísérletek első szakaszában öt kísérleti személlyel végeztek megfi­gyeléseket, majd négy másik személlyel is megismételték a kísérleteket egy másik labo­ratóriumban, összesen 24 kí­sérleti személy — 18—24 év közötti moszkvai «Mtonfg — váltott ki villamos reakciókat a növényekben ugyanabban az időpontban, «mikor inger hatott rájuk a rendkívül nagy számú vizsgálat során. Srder kés módon, három kísérleti személy semmiféle választ sem váltott ki a növényekben — még nem tudják, hogy mi­ért. Hogy felfedezhessék a nőJ vények vOJamo* válaszadá­sának törvényszerűségeit, az ingerek közötti időszakot vál­tozta tgatták, miközben az in­gerek között is folyamatosam figyelték a növényeket. Több, mint 300 olyan növényim - pulzust észleltek, amely töké­letesen megegyezett a kí­sérleti személyre ható in­gerrel. A kísérletek további sza­kaszában olyan embereket választottak ki, akik rendkí­vüli mértékben képesek ural­kodni szervezetük önműködő funkcióin- Kiderült, hogy ilyen esetekben a növények válaszai pusztán akarattal is kiválthatók — a hipnózis se­gítsége nélkül. Puskin professzor szerint a kísérletek számos rendkívül érdekes kérdést vetnek fel.' Ha az emberi agy neuron- jainak jelei képesek befolyá­solni a növényeket, akkor a növényi sejteknek is képesek­nek kell letnniök az informá­ciók feldolgozására — ahhoz hasanló módon, ahogyan az idegrendszer sejtjei. Valószí­nű tehát, hogy az evolúció« értelemben, fiatalabb állati1 sejtek a növényi információ- feldolgozó sejtek adaptációja, alkalmazkodása révén alakul­tak kU Am milyen szánté o megy végibe az információ­feldolgozás? Az eddigi jelek szerint a növényt sejtek in­formációfeldolgozása való­színűleg a molekulákban és nem maguknak a molekulák­nak a vegyi változásai ré­vén megy végbe — ez a fél­tévé« azonban még megerő­sítésre szorul. Minden jel szerint ezek a kutatások alap­vető jelentőségűek lesznek a pszichológiában. Kisszámítógép Ar, angliai Meítcshamban műkö­dik az Avon Rubber Company gumigyár legnagyobb üzemegysé­ge. A gyártási veszteségek (állás* Idők, nyergamyiaghiányok, műsza­ki hibák, selejtes termékek stb.) csökkentése érdekében IBM Sys­tem. 7 számítógépet vásároltak. Az (izem vezetői szerint, már a kez­deti eredmények a*t mutatják. hogy a kísszámítógép nagy se­gítséget nyújt annfk a célnak az eléréséhez, hogy az eddiginél gyorsabban tegyék meg a szük­séges intézkedéseket, ha a ter­melésben valahol zavar mutatko­zik. De megjavította a számító­gép a műszaki ellenőrzést, vala­mint a kalkulációk pontosságát la* ­t \ 11 ' w

Next

/
Thumbnails
Contents