Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-08 / 287. szám

' VT' * v Testvérmegyénkkel ismerkedünk Kemerovói geológusok pihenőidőben Műszak után az iskolapadban Szerény csendes ember Boldizsár Péter, a kányási- aknaüaem vájára. Mind­össze 38 éves, de már 23 év munkaviszony van a könyvében. — Nehéz élet volt a mi­énk. Az édesapám 36 éves volt. amikor meghalt, és az anyám 5 gyerekkel maradt özvegyen. Én voltam a leg­kisebb. Az iskola ötödik osztályából ki is maradtam — mondja a vájár, majd így folytatja. — A tűzhelygyárba fel­vettek 15 éves koromban, a a szerelőszalagra. Később kerültem jnáraóra a bányá­hoz. Margut-tárón. Király­tárón dolgoztam, meg Kos- suth-lejtőesön, is közben. Amikor itt megszűnt a széntermelési, az északi ré­szen. akkor kerültem én is Kányásra. Ott Hegedűs Aladár brigádjában, dol­goztam. Itt viszont Győri Ferenc brigádjába kerül­tem. ö már nyugdíjba ment, azóta Tóth G. László a brigádvezetőm. — Hogyan lett vájár? Akkor még a gyakorlatot vették talán jobban alapul és lehetett ennyi iskolával is. Most már a nyolc álta­lános a követelmény. Én viszont most nemrég vizs­gáztam a hatodikból, és ka­rácsony után jön a hetedik. Itt a bányánál működik kihelyezett osztály. Ked­vezményt kaptunk, és ez jó. Most a brigádból öten já­runk hetedikbe, de majd a nyolcadikban még többen leszünk. — Nem nehéz a tanulás? valamit, már tudja, de eb­ben a korban azért már más gondok is vannak. A család, a munkahely. A fáradtság i* előbb jelent­kezik, de ha már egyszer belefogott az ember, vé­gezze el a tanulást is be­csülettel. Szükség is van rá. Az oktatás a műszakba já­ráshoz alkalmazkodik, és ez is könnyebbség ám — mondja Boldizsár Péter, az­után a munkahelyre tere­lődik a beszélgetés. — A nyugati frontfejté­sen dolgozunk, és talán snég négy hónapig kitart ez a munkahely, utána valószínű már az új vere- bélyi számmezőre kerü-' lünk. Két szárnyas frontunk van és olyan két méter vastagságú a széntélep. Sajnos, novemberben is négy régi vágaton halad­tunk át, ami nagyon megnehezítette a munkát. Az elázott, felduzzadt tal­pat kellett szedni. A nagy nyomással' birkózni, átépí­teni a biztosítást. Ilyenkor csak a munka van meg. A szén kevés. Ha rendesen mehet a termelőm unka egy szak 250—260 csille sze­net kiad. A fedőréteg sem jó, mert hiányzik a ménga, csak a homok van. Rob­bantaná csak az alsó ré­szét lehet a szémfálnak, felül íejtőkalapácssai dol­gozunk. Vigyázni kell, mert a homok folyik. A kereset lehetne jobb is, de ahhoz is ugye több szénnek kel­lene kijönni a frontról A széntől függ az ia, de re­méljük majd lesz még több is. — Mit várnak a jövőtől Kámyáson? — Elsősorban akt, hogy most mér stabilizálódjon a helyzet Érjük utói magun­kat a feltárással, munkahe­lyek előkészítésével, vagy­is teljesíthessük a tervet Akkor majd a kereset is . jobb lesz. Még azért nekem is jó pár évem van a nyug­díjig — mondta Boldizsár Péter, , „,_j Silíi .jETHTTF Bodó János Sürgősen pótolni a lemaradást! Még égysmer a salgótarjáni távfűtésről „A JELENLEGI felkészü­léssel biztosítják a meleget” — ez volt a címe annak a beszélgetésnek, amelyet szer­kesztőségünk munkatársa Horváth Miklóssal, a Salgó­tarjáni Erőmű telepvezetőjé­vel és Lengyel Józseffel, a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat igazgatójával foly­tatott beszélgetés után la­punk 1974. október 6-t szá­mában a nyilvánosságra hoz­tunk. Ebben az írásban arról számoltunk be — feMős ve­zetők nyilatkozata alapján —. hogy az idén. illetve eb­ben a fűtési szezonban nem „didereg” Sálgótarián. mert az erőmű és az Ingatlankeze­lő Vállalat, illetve a távfűté­si üzem gondosan, több millió forint felhasználásával fel­készült a fűtési szezonra. Szükséges is a felkészülés, hiszen a távfűtés a megye­székhelyen már 2600 lakást — csaknem 8 ezer embert — 69 közületet és intézményt és 11 ipari fogyasztót érint. — Az erőmű felkészült, de ez semmiképpen nem ielenti azt. hogy minden zökkenő nélkül tudjuk biztosítani a hőenergiát A legkisebb meg­hibásodás hőcsőkkenést je­lenthet. Semmi tartalék nincs az erőműben — mondotta az októberi beszélgetés során Horváth Miklós. — Ah Ingatlankezelő Vál­lalat. illetve a hőközpont is megtette a magáét a bizton­ságos üzemeltetés érdekében. A nyári karbantartási mun­kálatokra több mint kétmil­lió forintot költöttünk — hangoztatta Lengyel József, az akkori beszélgetés során. Két hónap telt el a szépen hangzó nyilatkozatok óta. A hőmérő higanyszála többsé­gében nem zuhant a nulla fok alá. mégis, az utóbbi na­pokban, hetekben egvre több panasz érkezik a legkülön­bözőbb szervekhez. amely­ben kifogásolják a város táv- hőellátását, melegvíz-szolgál­tatását Ennek okát keres­tük. A beszélgetésen, amelyet á városi tanács hivatalos he­lyiségében folytattunk en­nek érdekében, most nem az első számú vezetők vettek részt Az erőműveit Varsányi Sándor helyettes telepvezető, az Ingatlankezelő Vállalatot Nagy Imre főmérnök és Pál István a hőközpont vezetője, a városi tanácsot Morvái Er­nő elnökhelyettes képviselte. A beszélgetés nyüt őszinte volt Magyarázkodásra már nincs szükség. A legfontosabb ten­nivaló: sürgősen pótolni a lemaradást — Az igaz, hogy az erőmű­ben a hetes kazán október 15-e helyett november 1-re készült eL De az ígért 98 tonna óránkénti gőz termelé­se biztosított az erőműben. Ez azt jelenti, hogy a város­nak az 55 tonna Igényével szemben 57,7 tonna gőzt tu­dunk biztosítani Megnőtt az üzembiztonság, eddig üzem­zavarunk nem volt Mi is­mét csak azt hangsúlyozzuk, hogy a ielenlegi felkészült­séggel biztosítani tud luk a meleget. Két év alatt mint­egy KM) millió forint beru­házást hajítottunk végre. A három kazán gyakorlatilag ú.i lett Pakurából jelenleg 17 napos készlettel rendelke­zünk, és ez jó. Mi tehát meg­tettük a magunkét — sum­mázta véleményét Varsányi Sándor. — Akikor hol a hiba? — Valójában megkapjuk a kért mennyiségű gőzt. A baj ott van, hogy az Április 4. Gépgyár a nagy teljesítményű hőcserélőt szeptember he­lyett október 28-ra szállítot­ta le. A hőcserélő csak no­vember 22-re került az alap­ra. A kohászati gvárépítő vállalat munkásai dolgoznak / a szerelésen. Túlórákban, sza. bad szombatokon, éiiel-map- paL Most már biztosra ígér­jük. hogy ezt a munkát de­cember 15-re befejezzük. Az új hőcserélő beépítése az úgynevezett előremenő víz hőfokában és a víz mennyi­ségében jelentkezik maid. Más szóval, magasabb hő to­vábbítását tudia biztosítani. A jelenlegi 83-89 fok helyett 130 fokos vizet adhatnak a külső hőmérséklettől függően. — A HÁLÓZATI karban­tartást. a. tervezett vezeték­cseréket elvégeztük. A kőköz­pontokban hét épületet ki­véve, megtörtént a felújítás. Elmaradt viszont a Pécskő II-es, a Felszabadulás 53„ a Báthori út 41. és még más hőközpontok felújítása. Ezek a munkálatok folyamatban vannak, még ebben az év­ben befejezzük —. mondta Pál István. Az a vélemé­nyünk. hogy a távfűtésben egyedi problémák jelentkez­nek. és ezeket kell nagyon sürgősen elhárítani. Most őszintén arról is szólni kell hogy az intézkedési tervünk­ben rögzített feladatokat nem tudtuk maradéktalanul vég­rehajtani Ezért vállaljuk is a felelősséget. De minden­képpen arra törekszünk, hogy az új hőcserélő beépítésével biztosítsuk Salgótarján hő-és melegvíz-szol gáltatását. Ezek után az ember azt hi­hetne. hogy tényleg nincs gond a város fűtésével De miért akkor a sok panasz? Miért dideregnek már három éve a Csillagház lakói? Mi­ért rossz a fűtés a Pécskő utca 4-es .számú házhanj ugyanitt a D/II-es jelű épü­letben? Miért panaszkodnak a Báthori utcaiak. Hogy en­nél több helyről nem bírál­ják a távhőszolgáltatást an­nak köszönhető, hogy az idő­járás eddig az Ingatlankezel 3 Vállalatnak kedvezett. Mí­nusz 5—10 fok mellett, a hő­ellátás jelenlegi állapotá­ban valóban „didereitne” Sal­gótarján. Elfogadhatatlan.' hogy az új hőcserélő szállí­tásával késett az Április 4. Gépgyár. Az Ingatlankeze: ő Vállalat belenyugodhat a ha­táridő eltolódásába, de nem nyugszanak bele a város la­kói. A késői szállítást jóval korábban kellett volna rek­lamálni Elfogadhatatlan az is. hogy a hőközpont kar­bantartása éppen ezért —• nem fejeződött be határidő­re. A lakók érdekeinek sem­mibevétele. hogy az automa­tikus hőszabályozók beállítá­sával is a kárukra kísérle­teznek. Osztrák szabadalom ide, osztrák szabadalom oda. az Ingatlankezelő Vállalat is ismerje be. hogy ezek az au­tomatikus hŐ6zabálrozók Sal­gótarjánban nem váltak be! Éppen ezért a lakók kérését is tolmácsoljuk: kapcsolják ki ezeket a hősaabálvozókat. s csak akkor állítsák vissEa. ha megtörtént az átállás, és a rendeletben is biztosított hőmérsékletet valamennyi la­kásba szolgáltatni képesek. Sok a panasz a meleg víz­re is. Ez is hol van. hol nincs. Ha van. akkor a legtöbb he­lyen szennyes. Lehet-e ezt indokolni azzal hoev kilyu­kad a hőcserélő, hogy a tá­rolórendszer csúcsfogyasztás­kor nem bírja az igényeket kielégíteni? Ezt tudomásul lehet-e venni? Itt az ideje, hogy ezen a téren is történ­jék végre változás. A JÖVÖ ÉRDEKÉBEN sür­gős intézkedésekre van szük­ség — írtufk lapunk október 6-i számában. Ebben az úi negyven tonnás úi kazán megépítését sürgettük. Öröm­mel adjuk olvasóink tudomá­sára. hogy a kazánt megren­delték, készül a beruházási program. Az ígéretek helvett meleg radiátort és meleg vizet várnak Salgótarján lakói. A panaszokiból és a didergésből, elég volt Sürgősen pótolják a lemaradást a höközpontban. a lakásokban egyaránt. Csak­nem 8 ezer ember megérde­melt kényelmét nem lehet az optimizmusra bízni. * Somogyvári László íV yt Falujának tanúja... — Mit mondjak, nem könnyű, mert már sok év eltelt az iskola óta. A tör­tekkel volt egy kis bajom. A kislányom már nyolcadi­kos, jól tanul, tovább is akar menni, és nekem is segít. Ide, a bányához; a mátraverebélyi tanárok járnak ki Ok tanítanak bennünket. A kislányom, ké tszer - háromszor elolvas A MAGYAR NYELVŐR — a szép magyar beszéd ünnepeiről A Magyar Nyelvőr, « Ma­gyar Tudományos Akadémia anyanyelvi bizottságának fo­lyóirata idei harmadik szá­mában — többi között — gazdag információt közöl a szép magyar beszéd ünnepei­ről. Különösen részletesen szól például az országos egye­temi, főiskolai fesztivál vers- és prózamondó versenyről, a kecskeméti úttörők „Szép magyar kiejtés” versenyé­nek tapasztalatairól vala­mint a középiskolások „Szép magyar beszéd” országos ver­senyének döntőjéről, amelyet Győrött rendeztek meg. Ez utóbbi verseny tulajdonképp pen az értelmesen értelmező tolmácsolás versenye. A Ma­gyar Nyelvőr következő szá­ma előreláthatólag jövő év januárjában, jelenik meg. M egfelezett áz 2n r?gi’ jó barátom haia. Szá­molgatja az elmúlt éveket, és bizony kikereked­nek a% évtizedek a közmun­kában. Művelt juttatott föl­det. két tehénkével, került később az államigazgatás­ba és végül a pártmunkások sorában kötött ki. Kiss Lász­lóról a buják! alapszervezet párttitkáráról van szó. Halk- szavú. csendes ember, aki az indulatain uralkodni tud. Te­kintete szelíd, mozdulatai meggondoltak. Azt szokta mondani: — A hangerővel nem sok­ra megy az ember... A bölcsen gondolkodó Párt­munkás szavai ezek. Buiáki ember, aki ifjú korától él a községben. Ahogyan ő. ugyan­úgy őt is ismerik a falubé­liek. Milyen furcsa lenne, ha fennhéjázva beszélne az em­berekkel Nem a természete. Apjától az öreg zsellértől megtanulta. heveskedésnek nincs helye az emberekkel szemben. Az öreg béketűrő ember Volt. Hényelen cselé- deskedett. A régi Csapó .utcá­ban a házsor elején szeré­nyen meghúzódó. vertfalú házban éltek. Ahogyan a cse­lédek élhettek. Az élet isko­láját Kiss László itt iárta ki. Megváltozott az élet Bujá­kon is. A Csapó utca Béke útja lett. A régi zsúpfedelű házak helyett újak épültek. A község központiéban iárási székhelyre beillő művelődési híz áll. Közvetlen szomszéd-^ «ágában új étterem. Meleg étel. kitűnő italok bősége fo­gadja a vendégeket. Aztán a termelőszövetkezet székhaza, a tanács és távolban a Cser­hát. Szép. derűs volt a nap­pal. Tavasznak is beillő a hő­mérséklet Kiálltunk a mű­velődési ház elé. amelynek terasza van. formás úi kerí- tésseL. A kilátás jó innen* a községre. Nézegettük a szép új házakat, és kutatgattunk a régi fagerendások után. Hu- nyorgatva a napfénytől mondta a párttitkár. — Abból már alig találha­tó... De azért távolban. ahol leltre szalad az erdő. a bok­rok feketéllettek. ott látszott egy zsúpfedeles. Aztán felfe­deztünk még egy másikat az új házak sűrűjében. Érde­kes, eltörpült az új épületek között, mégis olyan, feltűnő volt. Kicsi ablakok, fageren­dás veranda, és a homlokzati deszkába fűrészelve a tuli­pán és egy évszám. Micsoda emlékeket élesztgethetett ez Kiss Lászlóban. Ráncolta hóm. tokát, hosszasan szívta ci­garettáját. és alig hallhatóan mondta. — Régen ebben jómódú ember lakott.. Ha ebben jómódú lakott, akkor már nem .is kellett hogy, magyarázza, milyenben lakhatott az. aki nem volt jómódú. Kiss László annak a tanúja, hogyan fordult meg az élet Bujákon. Bent. a já­rási pártbizottságon azt is elmondták, hogy nemcsak tanúja ő annak, hanem moz­gatója is a változásnak. Nem enged abból az álláspontjá­ból hogy az embereknek ott a helyük a közügyek intézé­sében. Mikor erről beszél emelkedetté válik a hangja. — Évszázadon át kiközö­sítettek bennünket, most részt vehetünk az ügyek intézésé­ben. ott a helyünk... Oka van annak, ha nyu­galmát veszíti. Régebben tör­tént. Tanácsi beszámolót tar­tottak az egyik új utcában az emberek. Elvárják tőle. hogy ő is ott legyen. Azt szokták neki mondani: „Azért vagy párttltkár. hogy halliad, mit beszélünk...” Kissnek nem kell kérvényt küldeni, hogy ott legyen, ahol a községbe­liek tanácskoznak. Persze, hogy elmegy hívás nélkül is. Minden rendiben ment addig, amíg a hirtelen természetű Imre László nem kezdte fe- szengetni a 1 járdaépítést. Iga­za volt, a sár kegyetlen egy. faluban; különösen, manap­ság. amikor az emberek a legdivatosabb cipőket viselik. Ott sántított a dolog hogy követelődzőit:. — Építsék meg nekünk is. ha más utcában megépítet­ték. Megépítették, de magük az utca lakói abból, amit erre a célra kaptak a tanácstól. Evek múltak azóta. De Kiss gondolatában elevenen él az a tanácstagi beszámoló még ma is. Azt mondta, amikor szóba került, hogy az indu­latát le kellett gyűrnie, mert a követelődzés sértette az ösz- szeiövetel hangulatát. Azért Kiss sem tudja eltitkolni ér­zelmeit. Meglátszik az arcán. A falubeliek pedig kiolvas­sák tekintetéből Kiss is érez­te. várják, hogy szálion. Nem volt más választása. Nagyon halkan beszélt — Azért ha összefognátok az utcában, magatok is elké­szíthetnétek a járdát Má­sutt is így tesznek... Csend lett. Imre is restell- te magát. Az elkövetkező na­pokon mozgolódni kezdtek az utcában. Azóta, persze. ré­gen kész a járda. A párttit­£ár égy íanülságot leszűrt abból a tanácstagi beszámo­lóból. Mintha hangosan gon­dolkodna. szűrte a szót. 1 — Az emberek gondolatai­ban rendet kell teremteni. Azóta Bujákon példás rend­ben' folyik a tanulás. Ott nem engedik rríásodrendű kér­désként kezelni, hogy a meg­jelölt napokon valaki is el­maradjon az oktatásról. Most. az ősszel nehéz napokat él­tek át a földeken ők is. Oool- csik Imre. a tsz elnöke min­denkit mozgósított a munká­ra. Arról hogy oktatás nap­ján mi legyen, nem nyilat­kozót! Azaz, egyszer tett egy megjegyzést — Laci nem megy bele ab­ba, hogy az oktatást kihagy­juk.. .. N em így történt. Kiss László a pártvezető- séggel konzultál! és bejelentette a gazdaság ve­zetőségének. hogy minden fi­gyelmet az őszi munkára kell fordítani. De ott volt ő is a földeken. Keczeli Mihály, az egyik brigádvezető a meg­mondhatója: az őszi.munká­hoz is értenek a pártvezető­ség tagjai. Kiss tudja: az em­berek szorgalmaskodásának hajtóereje, hogy Bujákon tud­ják, miért kell cselekedni.. Bobál Gyula NÓCRAD = 1974. december 8, vasárnap 5 1 !

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents