Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-07 / 286. szám

Bemutatom az Ipoly Bútorgyárat

*y **♦ ♦** *** *!•**♦**••*• »*» ♦*« »*♦ ♦** »J» ******»J* ♦*« *t* *** *** *1* ♦!«

Középtermetű. vékony «»Tiber. Mestere a szakmának, az Bsztalosságnak. Ismerik, becsülik a gyárban. Lantos Dezső „régi bútordarab” Balassagyarmaton, az Ipoly Bútorgyárban és nyugodtan mondhatjuk, úgy ismeri a gyárat, mint a tenyerét Hogyne ismerné, mikor az alakulás óta itt van. Számos fontos beosztásban dolgozott, s s pillanatnyilag 53 éves fejjel meós, átvevő, a készárukat veszi át Fontos, felelősségteljes a beosztás, és Lantos Dezső nagy szakértelme jól érvényesül ebben a munkakörben- Nem korhol, ha baj van, szépen beszél, ha észreveszi a hibát Szeretik határozottságáért, szerénységéért s azért, hogy szívesen fordít időt a Jövő szakmunkásaira, ad tanácsot a fiataloknak.

I.an tos Dezső párttag, a Munka Érdemrend bronz fokozatának tulajdonosa, többszörös újító, a munkaverseny- mozgalom első szervezője és részese. Neve összeforrott az Ipoly Bútorgyárral, és ma is. egy-egy új termék gyártásánál kérik véleményét, tanácsát Az üzemben találkoztunk Lantos Dezsővel, beás csak 1956-ban kezdődött a kitelepítés a jelenlegi helyre. Az ellenforradalom vállalatunknak jelentős kárt okozott. A krónikái hűség kedvéért meg kell jegyezni, hogy megváltozott a vállalat neve, a felügyeleti szerv Balassagyarmati Bútorgyárrá módosította.

A következő négy évre egyre inkább a gépesített termelés volt jellemző. Beszélhetünk már műszaki szervezettségről, kialakult a vállalat tevékenységi köre és iránya. A dolgozók tulajdonosi szemlélete is megváltozott. A vállalat Balassagyarmaton jelentős ipari bázis lett. önállósult a műszaki fejlesztés, és a dolgozók átlagkeresete az 1957. évi 12 186 forintról az 1960-as évre 18 984 forintra nőtt Kialakult a vállalat törzsgárdája. A szocialista munkaverseny szerepe nőtt vállalatunknál. A gépi berendezések fejlesztését saját erőből oldottuk meg. Űj létesítményként épült a gépműhely, az enyvező, illesztő, a készáruraktár és a szociális létesítmény. Az új telep kialakítása 1958-ban fejezőA hengercsiszoló indítása nagy jelentőségű volt a bútortermelésben, mivel a nehéz fizikai munka könnyítése mellett a minőségi munka javításával párhuzamosan a termelésünket nagymértékben emelte. A gép üzembe helyezése hatott a vállalat egészére. A szakmunkásállo- mány négy év alatt 50 százalékkal emelkedett. A dolgozók átlagkeresete a második ötéves terv során kedvezően alakult, öt százalékkal nőtt. Míg 1960-ban az egy munkásra eső átlagkereset 18 384 forint volt, addig 1964- re 19 320 forintra emelkedett. Döntő volt a gépi berendezések cserélése, az új gépek termelésbe állítása, a technológiai folyamatok korszerűsítése. A már előbb említett hengercsiszoló beállítása volt a döntő 1961-ben. A következő évben felújítottuk az épületeket. Sor került az elhasználódott géppark generáljavítására. Bővítettük 1963-ban a furnérozó-, fényező-, szerelőműhelyt. Beállítottuk a páros körfűrészt, majd 1964-ben az irodaépület korszerűsítése mellett a szalagfűrészeik, gyalugépek íelszélgetésre Invitáltuk. Kértük, mutassa be a gyárat, hiszen 6 ismeri legjobban! Szívesen — mondta, és kezdődött a beszélgetés.

ElfírpUpé» öl szukuszóan

— Vállalatunk életében Is kialakultak a főbb szakaszok. Öt ilyen szakaszt különböztetnék meg. s ezeket röviden jellemezném — ke., a a beszélgetést nz Ipoly Bútorgyár «« dalosa. — í*i Jellemezi o t laezdeli időszakot? Olyan területen alakult meg vállalatunk, Jött: létre telepünk, ahol korábban számottevő ipar nem volt. Bútoripari bázist alakítottunk ki Balassa gyarmaton és Szé- esényben. Tulajdonképpen segítettük a foglalkoztatási gondok megoldását a megye és u város életében. Talán cl is kezdeném a fejlődési szakaszok jellemzését. Az első időszakban, 1952—1956-ig a vállalatszerű gazdálkodás kialakítása, a profilkeresés volt a legfontosabb tennivalónk. Elavult, korszerűtlen gépparkkal rendelkeztünk. A bérmunka jellegű termelés dominált. Hol volt még a műszaki igényesség! Távlati fejlesztési elgondolásaink sem voltak. Az első évben 37-en dolgoztak az üzemben. A létszám 1056 végére 56 főre emelkedett. A szakmunkásgárdát magán-kisiparosokból és alkalmazottaikból alakítottuk ki. A vállalat termelőüzeme ti város központjában voll, a régi nyomda helyén.

dött be. Még 1957 Január elsején megszűnt a kettő* Irányítás, és a vállalat közvetlen irányítója a Nógrád megyei Tanács ipari osztálya lett. A legjelentősebb eredménynek ebből az időszakból azt tartom, hogy a vállalat felismerte a gyártmány- és gyártásfejlesztés jelentőségét, megszervezte kialakítását és sorozatgyártását.

A változás kora

Folytatva az Ismertetést, egy újabb Időszak bemuta tusára, az 1960—65 között évekre több időt fordítanék Nyugodtan mondhatom, hogy ez az időszak hozta a leg je lentősebb változást vállala tunk életében. Mi volt a jel letnző? Zömmel fényezett bú torokat gyártottunk. Ezen be lül a komblnáltszekrény-ké szítés volt a fő profil. Bú toripari szakmunkásbózissá vált vállalatunk a megyé oen. Kialakultak távlati el képzeléseink. A vállalat veze zetése előrelátó fejlesztési politikát alakított ki. Egyre inkább előtérbe kerültek a szociális kérdések. A tudományos eredmények felhasználása a gyakorlati munkában csaknem mindennapos volt. Bizonyítja, hogy új technikai eljárásokat alkalmaztunk. Jelentősen nőtt a foglalkoztatottság. Előtérbe került a .szakmunkásképzés. Megkezdődött az exporttermelés szervezése. Középnagyságú lett vállalatunk, és az országos tanácsi iparon belül már jelentős szerepet töltött be,

. - - -•/

újítása is megtörtént Kisvasútit építettünk a szárítóhoz. A ládaüzem építése befejeződött 1965-ben. Ugyanakkor beszereztünk 4 darab szalagfűrészt és generáljavítást végeztünk 7 gépen.

Az említett Időszak legfontosabb eredménye, hogy 1965. január 1-én a szécsényi Vegyesipari Javító Vállalat és a Nógrád megyei Bútoripari Vállalat összevonásából középnagyságú faipari vállalat jött létre Nógrád megyei Bútor- és Faipari Vállalat néven. Az összevonás következtében kialakult a középnagyságú bútor- és faipari vállalat főbb jellemzője. Mi határozta meg a következő négy évet?

A termelés gazdaságossá tétele

Lehetőség nyílott a vállalat

profilkörének olyan bővítésére, bogy most már a termékek széles skáláját felölelje. A kialakult három telepi rendszer önállósága tovább szilárdult. Gazdaságossá tettük a termelést. Követelményt állítottunk fel a minőségben. A piackutatás szélesítése mellett megteremtettük a gyors termékváltozás lehetőségét az igényeknek megfelelően. A kárpitozott- és fé- nyezettbútor-gyártás az

IFÉRT-termékek, a kábeldob- gyártás és a szerszámnyelek gyártása volt a fő profil. Az 1966-ra tervezett 45 millió forintos termeléssel szemben ténylegesen 55 millió forintot értünk él, majd 1967-ben a tervezett 50 millió forintos

termelési értéktervünket több

mint 60 millió forintra teljesítettük. A teljes termelési értéken belül jelentős arányeltolódás jelentkezett 1968-ig. Csökkent a belkereskedelmi értékesítés, nőtt az exportrészarány, a szolgáltatás és az IFÉRT-bútorok részaránya.

A termelékenység növelésének végrehajtása eredményes volt. Kiemelt cikkek termelésében jelentős emelkedést terveztünk, elsősorban bútoripari termékekben. Elhatároltuk a telepek profilját, megszüntettük a párhuzamosságot, megtörtént a szakosítás. Az anyagigényesebb termékeket, mint például kábeldob, láda, a szécsényi S. számú üzemünkben gyártjuk, míg a szécsényi 2. számú telepen az TFfiKT-bútorokat készítjük. Balassagyarmati telepünkön a munkaigényesebb kombinált, kárpitozott garnitúrák készítése folyik. Gazdaságos- sági számításokat is végeztünk, s az egy munkásra eső termelési érték 10,5 százalékos növekedését irányoztuk elő.

Bizonyítanak a számok

Gyárunk termelési értéke

évről évre növekszik. Amíg 1052-ben mindössze 766 ezer forint volt, addig 1972-ben 88

milliónál több. Tavaly pedig már meghaladta a 98 millió forintot. Ma már jelentős az exporttevékenységünk. Belkereskedelmi értékesítésre

1972- ben több mint 42 millió forint, tavaly csaknem 47 millió forint értékben szállítottunk. Az exportra küldött termékeink összértéke 1972- ben több mint 5 millió, mig

1973- ban több mint 10 millió

forint volt. Létszámunk 500- on felül van, a munkások száma meghaladja a 360 főt. Igen sok nő dolgozik ma már vállalatunknál. Szép emelkedést mutat az átlagbér alakulása: 1969-ben 20 728 forint,

1970-ben 21 764 forint, 1971ben 22 863 forint, 1972-ben 23 674 forint, míg tavaly 26 118 forint volt.

Az Ipoly Bútorgyár központja Balassagyarmaton van,

a Rákóczi út 68. szám alatt. Telefonon a 108-as számon hívható!

Telephelyeink közül az 1. számú szécsényi telep a Rákóczi út 124. alatt székel, a telefonszáma 70-es. A 2. számú telep ugyancsak Szé- csényben van, telefonon a 148-as számon hívható.

Gyártmányaink: Nógrád lakószoba, Nógrád szekrénysor 4 elemes, kárpitozott ülő- és fekvőbútorok; iskolabútorok. Gyártunk fa kábeldobokat 800 millimétertől 2,88 milliméteres átmérőig és egyedi bútoripari termékeket.

Gyártmányainkat külföldön a LIGNIMPEX Külkereskedelmi Vállalat, belföldön a Bútorértékesítő Vállalat és a TANÉRT hozza forgalomba.

Ml jellemzi a Nógrád lakószobát? Modem lakáskultúra jegyében formai, technikai szempontból új megoldások jellemzik. A szekrénysor vonalas elhelyezése esetén helyigénye 4 méter, és tetszés szerint variálható. A Nógrád lakószoba kárpitozol t ülő- és fekvőbútorai divatos színekben kerülnek forgalomba. Kényelmesek, könnyűek,' kárpitozásuk poliuretán habanyag. A hever ők ágynemű- tartóval készülnek, és egy-; szerűségük miatt könnyen kezelhetők. A Nógrád lakószoba két helyiség ízléses berendezésére is alkalmas.

A Nógrád szekrénysor * felsőruhák, fehérneműk, ágyneműk, könyvek és egyéb használati tárgyak elhelyezésére alkalmas. Megtalálható a bárszekrény is a szekrénysorban. A lakás hangulatos berendezését méreténél és színösszeállításánál fogva elősegíti a kis asztallal készített Ipoly ülőgarnitúra.

Termékeinket ma már as egésa országban ismerik, kedvelik és szívesen vásárolják!

Híre van az Ipoly Bútorgyár garnitúráinak, termékeinek] külföldön isi »