Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-04 / 283. szám

«r Szakmunkások szakközépiskolája Megyei filmbemutatók A SZAKMUNKÁSOK staak­középisfcolája — amint azt már korábbam hírül adtuk — a szakmunkást» zo ny ítvánnyal rendelkező ipari és mezőgaz­dasági dolgozók továbbtanulá­sának szélesítésére jött Létre, összhangban a munkásosztály műveltségének emelését célzó törekvésekkel. Mint ismeretes, a Művelő­désügyi Minisztérium olyan tantervet dolgozott ki, amely a szakmunkásképző iskolák tananyagára épül, annak to­vábbfejlesztése. Ezen iskolatí­pusba mindazon, szakmunká­sok beiratkozhatnak, akik az általános iskola nyolc osztá­lyát sikeresen elvégezték, vagy azzal egyenlő értékű iskolai végzettségük van, továbbá akik szakmumkásfoizonyít- v árnnyal rendelkeznek és mun­kaviszonyban állnak, vagy szövetkezeti' tagok. A képzés esti és levélező- tóigozaton folyik, de magán­úton való tanulásra is van le­hetőség. A hároméves tanul­mányok befejezésével érettsé­git lehet tenni. Azok a tanu­lók, akik nem kívánnak érett­ségizni, a harmadik évfolyam ■v alamennyi tárgyából ,tett si­keres vizsga után szakközép­iskolai végbizonyítványt kap­nák. Az érettség! vizsga utón felsőfokú továbbtanulásra van lehetőség, illetve a szakirányú minisztériumok áltól megha­tározott feltételek szerint tech­nikusi képesítés is szerezhető. Milyen érdeklődést keltett Nógrádban a továbbtanulás­nak ez a formája? Túrái Fe­renccel, a megyei szakokta­tási ^tanulmányi felügyelővel erről beszélgetünk. — A továbbtanulásnak ezen új változata megyénkben is nagy érdeklődést váltott ki, olyannyira, hogy az eredetileg tervezett, úgynevezett induló J tszámot csaknem kétszeresé­re emelték — mondja Túrái Ferenc. — A szakközépiskola, a salgótarjáni, a balassagyar­mati és a nagybátonyí szak­munkásképző intézetekben működik. A nagy érdeklődésre és a jelentkezők nagy számá­ra' tekintettel beszélgetések keretében tájékoztattuk a dol­gozókat a feltételekről, a fel­adatokról, a tanulás körülmé- nyeiről. Ha már adatokról esett szó. legyük hozzá: a salgótarjáni j pari szakmunkásképző inté­zetben két osztályt szerveztek, 6 a zagyvapálfalvi síküveg­gyárban még külön egy kihe­lyezett osztályt is indítottak. A síküveggyárnak a felnőtt­képzésben, a ' szaíkmunkésto- vábbképzésben hozott anyagi támogatását és szervező mun­káját mindenképpen dicséret illeti e szempontból is. A gyárban már korábban is so­kat tettek a rounkástovább- képzés, a szakképzés érdeké­ben. Hasonlóképpen a balassa­gyarmati Szondi György Szak­munkásképző Intézetben is nagy létszámú beiratkozás történt, egy esti és két levele­ző osztály keretében. Itt is meg kell említeni, hogy az egyik levelező osztályt a Fém­ipari Vállalat saját dolgozód­ból szervezte, s anyagi áldo­zatvállalással is segítette a to­vábbtanuláshoz. Nagybátony- ban levelező formában törté­nik a továbbtanulás. — Milyen feltételek között? — INTÉZETEINK a legjobb szaktanárok biztosításával igyekeznek megszervezni a konzultációs foglalkozásokat és a segítés különböző formá­it —. tájékoztat a megyei szak­oktatási tanulmányi felügyelő. — Indokolt is ez, hiszen a szakmunkások továbbtanulá­sának a jövőben, iskolatípusa ez a forma. A korábbi életre hívott, a szakmunkásképző B- tagozatára épülő, dolgozók kétéves szakközépiskolája az egységes szakmunkásképzés bevezetésével úgynevezett ki­futó jelleggel megszűnik. A hároméves képzési rendszer­ben arányosan széthúzott tan- tervekkel egyenletesebb erő­feszítéssel tudnak szakmunká­saink érettségi bizonyítvány­hoz jutni. A következő beis­kolázási évben is várjuk ipa* és mezőgazdasági üzemeink szakmunkásait, hogy a to­vábbtanulás e formájába be­kapcsolódjanak. Az eddigi megyei tapasztalatok kedve­zőek. A foglalkozásokat a be­iratkozott dolgozók túlnyomó többsége igénybe veszi, jól ki­használja, s a konzultációs foglalkozásokat aktivitás, ér­deklődés jellemzi. Szükség is van a következetes, • rendsze­res munkára, mert például a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, a fizika, a kémia, a közgazda- sági és állampolgári ismere­tek tantárgyakban elmélyült, igényes követelményeket tá­masztanak az Oktatási Minisz­térium áltól rendelkezésre bo- csátott-tantarvek. — Mi az üzemek, vállalatok szerepe ezen oktatási formá­val összefüggésben? — Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy üzeme­ink. vállalataink vállalják az előírt feltételeket, kedvezmé­nyeket a tanulás körülményei­nek biztosítására. Igény van azonban arra is, hogy a felté­telek biztosítása mellett fo­lyamatosain kísérjék figyelem­mel szakirnunkásaink tovább­tanulását. Az a cgd, hogy dol­gozóink szívós, folyamatos munkával eljussanak az érett­ségi bizonyítványhoz, s a job­bak az üzemi szakspecialitás- nak megfelelő technikusi mi­nősítéshez. Az iskolák Igazga­tói kéréssel fordulnak vállala­taink személyzeti és oktatási vezetőihez, hogy vállalati szin­ten szintén törődjenek a jö­vőben is a továbbtanulók munka- és tanulási körülmé­nyeivel. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy nem elég csupán a feltételeket biztosítani, ellenőrzésre, áme­nét közben felmerült problé­mák vizsgálatára, megoldásá­ra is szükség van. Ez a mun­ka, természetesen, kölcsönös. Az intézményvezetőik is folya­matosan kidolgozzák a tájé­koztatáshoz szükséges lépése­ket. VÉGEZETÜL MÉG egy megjegyzés. A szakmunkások szakközépiskolájának műkö­dése nem zárja ki a továhbta- nulás lehetőségét a szakmai jelleggel működő szakközépis­kolákban. Ezek szakközépis­kolák, a salgótarjáni Stroffi- féld Aurél szakközépiskola gépészeti és gépgyártástech­nológiai, a salgótarjáni Ma­dách dolgozók iskolája keres­kedelmi, közgazdasági és épí­tőipari, a szécsónyi mezőgaz­dasági szakközépiskola nö­vénytermesztői és állatte-/ nyésztői szakon várják a szak­mailag önmagukat tovább művelni kívánó dolgozókat. Megyénk ipari és mezőgazda- sági szerkezetének alakulása évről évre nagyobb igényeket tá másat a szakmunkásokkal szemben is. Dolgozóink üze­mi, vállalati vezetőink ennek tudatában vállalják és segítik a magasabb színvonalú szak- munkáséUomány megteremté­sét. Az anyagi és az erkölcsi erőfeszítések minden bizony­nyal meghozzák gyümölcsüket a termelésben, a minőségben is. * T. E. Jónak ígérkező hét Balassagyarma­ton december 5 —8-a között len­gyel filmnapokat rendez a Nógrád megyei Moziüze­mi Vállalat. A filmszemlére — melyen a Sötét folyó, a Tere­sa doktornő, A korona gyöngye és az Egy olasz Varsóban című filmek kerülnek bemutatásra — a X. Madách Imre irodalmi színpa­di napok alkal­mából kerítettek sort, amely az idén először ki­tágította a fesz­tivál látókörét, s a lengyel iroda­lomnak és kul­túrának szentel­te egész program- sorozatát A mo­ziüzemi vállalat ehhez a koncep­cióhoz kapcsolódott sajátos formájáoan. A négy bemutatásra szánt mű közül csupán egyetlen munka, a Sötét folyó új, ed­dig még nem láthatott alko­tás megyénkben. A színes játékfilm cselekménye, amely Jerzy Grzymkowski novel­lájának motívumai alapján készült Sylvester Szyszko rendezésében, 1944 áprilisá­ban kezdődik^. de magában- foglalja a felszabadulás után történteket is. A lengyel tör­ténelem drámai eseményeit most egy falu életének tük­Jelenet a Váltságdíj egy halottért című filmből. maga rében ismerjük meg. A Ha­mu és gyémánt problémakö­re szélesül itt ki. Őszintén egyszerű eszközökkel szól a rendező a tragédiákkal ter­hes hatalmi harcokról, politi­kai küzdelmekről. A fősze- sepekben Maciej Góraj, Zyg- munt Malanowicz, Franciszek Pieczka, Boleslaw Plotniczki játékának örülhet a közön­ség. A soros műsorprogramban mutatják be a Váltságdíj egy- halottért című izgalmas ame­rikai filmet, melyet Richard Irving rendezett. A bűnügy! film hőse Columbo hadnagy, aki lélekjelenlétével, bátor­ságával és csavaros -észjárá­sával ezúttal is győzedel­meskedik. A hadnagy meg­személyesítője, Peter Falk, a televízióból ismert és nép­szerű. Számos detektívfilm- ben játszott. Filmjei azon­ban általában jobbak az át­lagfilmipari termékeknél, nem törekszenek extremitásokra és eszközeik is eltérnek a mesterséges izgalomkeltés be­vált sablonjaitól. Ez elmond­ható erre a filmre is. ŰI YVEK A Kossuth Könyvkiadó a politikai könyvhetekre több fontos és érdekes művet je­lentetett meg. A marxizmus— leninizmus klasszikusainak szerkesztősége rendezte sajtó alá a Marx—Engels sorozat 25. kötetét, amelyben Kari Marx: A töke, A politikai gazdaságtan bírálata, vala­mint A tőkés termelés össz- folyamata található. Újból megjelent — bővített kiadás­ban. — a Politikai Kisszótár, amely gazdag anyagával jó segítséget nyújt az újságolva­sóknak, a rádióhallgatóknak, és a tévénézőknek az esemé­nyekben való eligazodáshoz, «.*♦ ♦*« «$» *J* ♦$» «5* «J» «J» «$♦ «J* «£♦ *$* ♦$* «J* **♦ *1* *J* «5* *1* A takaros, modem vona­lú ház előtt álldogáló 1. íj kend ős néni nem tud fel­világosítást adni. — öreg vagyok én már a'ihoz, hogy ilyenekkel fog­lalkozzam — mondja elhá­rító kedvességgel. — Kérdez­ze a fiatalokat, ők már töb­bet tudnak, mint mi. Virág Ferenc alacsony ter­metű fiú, nyolcadik osztó ba jár: — Történelemórán a Mikus- ka tanár bácsi mesélt róla — szól rövid töprengés után. Petőfi kortársa volt. Itt. Csú­csán is többször megfordult Szász Judit hatodik osztá­ly os, mosolygós, kerek arcú kislány: — Nagymamám szokott me só ini a régi dol gokról. Élve­zettel szoktam hallgatni a szavait. Egyszer azt mesélte, hogy az Erzsiké utcát azért hívják így, mert régen az Erzsiké arra szokott sétálni. — Melyik Erzsiké? — kér- d <em. A kislány hallgat, majd kivágja magát: — Hát, amelyik ott lakott a kastélyban. Ő még nem tud semmit a híres-neves drámaköltőről, csak a nevére emlékszik, szok­ták mondogatni a faluban. Az Erzsiké utcát két oldalt fasor szegélyezi. Tavaszon­ként hatalmas lómbot eresz­tenek a fák. Leveleik zizeg­nek, súgnak-búgnak a szél­ben. Mintha beszélgetnének. Vajon mit mondanak? Múlt idők emlékeiről szólnak ta­Madách — Csécsén Ián? ’A régi lakókról, a Frá­terekről, Erzsébetről, a csa­lád nagy reményekre jogosító leányáról, aki olyan híres és hírhedt lett a Madách Imré­vel kötött házasság és elvá­lás után? Nem tudom, miről beszélgetnek a fák. De, hogy van mit mondaniuk egymás­nak, az biztos. Mert nemcsak a régmúlt érdekes; az a kö­zelmúlt és a jelen is. A felszabadulást követően benépesült a Fráter-kastély környéke. A lankás dombo­kon sorra nőttek fel a há­zak. Egykori uradalmi cselé­dek, summások leszármazot­tai építkeztek. Nagyot for­dult a világ. A költőről azon­ban, nem felejtkezett el a fa­lu. A csécsei termelőszövetke­zet a nevét viselte, utcát ke­reszteltek el róla, sőt, a mos­tani új házak tömbjét is Ma­dách-telepnek nevezik. A fe­leség, Fráter Erzsébet emlé­kének továbbéléséről az em­lített utca és az Erzsiké esz­presszó árulkodik. — Itt esküdtek Csécsén, 1845-ben — mondja a helyi postahivatal rendkívül tájé­kozott vezetője, Szekeres Fe- rencné. — Sok könyvet elol­vastam kettőjük életéről. De, ha pontos adatokat akar, ak­kor keresse meg az iskolaigaz­gatót. Pár évvel ezelőtt a gyerekekkel sok emléket ősz- szegyűjtött NÓGRÁD - 1974. december 4., tiéfdq Az iskola az 1820-ban klasz­szicista stílusban épült Frá­ter-kastélyban kapott helyet. A hatalmas platán alatt még Madách is • sétálgatott. A kú­ria tornácáról messze látni. Közelebb a Szuha-patak völ­gye húzódik, távolabb a Mát­ra csúcsai kéklenek. Nagyon szép környezet Mégis egy kérdés motoszkál bennem szüntelen: miért ebben a kis faluban kötött házasságot a jómódú megyei hivatalnok, aki Balassagyarmaton sok­kal fényesebb lakodalmat ül­hetett volna? — Ennek az az oka — ma­gyarázza később Mikuska Ist­ván igazgató —, hogy Ma­dách Imre családja — külö­nösen édesanyja, Majthényi Anna — nagyon ellenezte a házasságot. Erzsiké családja viszont —, amely meglehető­sen nehéz anyagi körülmé­nyek között élt, mindent meg­tett a házasság létrejöttéért, általa remélve ugyanis in­gatag anyagi helyzetének jobbra fordulását. A községi plébánia még őrzi azt az oltártöredéket, amely előtt a házasságot meg­kötötték. Itt látható az a há­zassági anyakönyv is, amely­ben az eseményt rögzítették. — Ez a szomorúan végződő házasság a község egyetlen nevezetessége. Illik tudnunk róla — vallja a csécseiek többsége. S ezt tapasztaltam is. A községben ismeretterjesztő előadások, sorozatok emlé­keznek meg a nagy dráma­költő csécsei vonatkozásai­ról, életéről, irodalmi, köz­életi munkásságáról. Az isko­lai tantervben nem szerepel ugyan Madách, de a tanárok irodalmi és történelemórá­kon — ha csak néhány mon­dat erejéig is — megemlékez­nek róla. Igyekeznek emléke­zetben tartani meg nem alku­vó emberségét, a lét, az élet és halál titokzatos kérdéseit megválaszolni szándékozó, mélyen filozófikus költészetét, ma is érvényes, tiszta, világos gondolatait. Van azért még tennivaló bőven. Mert — láttam-hallot- tam — él ugyan a költő em­léke a köztudatban, de a vele való ismeretség még nem eléggé bensőséges. Műveit, a róla szóló irodalomtörténeti tanulmányokat nagyon keve­sen olvassák. Jobbára csak az a néhány középiskolás, aki­nek egyébként is kötelező Az ember tragédiájának tanul­mányozása. Tudom, Madách- ot olvasni nem könnyű mu­latság, különösen nem az egyszerűbb olvasmányokhoz szokott falusi embereknek. De a nyelv archaikus szép­sége, a gondolatok megküz- dött birtokba vétele kárpótol mindenért. 4 Érdemes lenne hát annak lehetőségét és formáit meg­keresni: hogyan lenne meg­valósítható Madách művei­nek szélesebb körű ismerete, olvasása ott, ahová olyan em­lékezetes kapcsolat fűzi a köl­tőt. mint Csécse. Ez lenne csak az igazi, leg­méltóbb emlékezés. Sulyok László a politikai fogalmak tisztázá­sához, jobb megértéséhez. A Közgazdasági ismeretek so­rozat kötete a Műszaki fej­lesztési politikánk, Simán Miklós tollából. Széles körű érdeklődésre tarthat számot A világ gazdaságtörténete, a XIX. *é& a XX. században című összefoglaló mű, neves lengyel, szakemberek kollek­tívájának munkája. A ná­lunk is népszerű Anna Seg- hers kisregényeit tartalmazza a Karib-tengeri történetek. Székulity Péter új riport­könyve a Határjárás, sok ér­dekes irodalmi riporttal. A Szépirodalmi Könyvkiadó a Magyar elbeszélők sorozat­ban Kosztolányi Dezső két re­gényét — Néró, a véres költő és Édes Anna jelentette meg egy kötetben, Kőszeg Fe­renc utószavával, Szántó Pi­roska illusztrációival. Az Ol­csó Könyvtár új kötete Mó­ricz Zsigmond: Kivilágos ki- virradtig című regényé, amelyhez Márványi Judit írt utószót. A magyar—csehszlo­vák közös kiadás keretében, a pozsonyi Madách Kiadóval közösen jelentette meg a Szépirodalmi Kiadó a neves szlovákiai magyar író. Egri Viktor: Festett világ című regényét. Ugyancsak a kiadó­nál látott napvilágot, Wéber Antal irodalmi irányok, táv­latból című tanulmányköte­te, amely a felvilágosodás, és a reformkor irodalmának történetéből ismertet érdekes fejezeteket. A miniatűr kiad­ványok gyűjtőinek szerez örömet Móricz Zsigmond: A szerelmes levél című regénye. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó megjelentette Tatay Sándor visszaemléke­zéseit Kondor Lajos művészi illusztrációival. Meglepeté­seim könyve címen, Vlasta Radonovic ifjúsági regénye, A fehér pisztoly, a Delfin könyvek népszerű sorozatá­ban látott napvilágot. Az ötödik kiadást érte meg Var­ga Katalin meséinek, versei­nek gyűjteménye, a Mosó Masa mosodája. A Kozmosz szerkesztőség A magyar iro­dalom gyöngyszemei sorozat­ban ez alkalommal Vajda Já­nos verseit tette közkinccsá, Utassy József értő válogatá­sával. Az Akadémia Kiadó újdon­ságai között szerepel a Jókai Mór összes művei sorozat úi köteteként az író 1902-ben írt történelmi regénye, az Eget­vívó asszonyszív, melyet Mol­nár József rendezett sajtó alá. A Pannónia a késői csá­szárkorban szerzőjétől, Mó- csy Andrástól látott napvilá­got a Pannónia a korai csat szárság idején, a nemrég in-;' dúlt Apollo Könyvtár har­madik köteteként. Ugyancsak' a kiadó jelentette meg. D. Robertis—Nowimski—Sa- ez: Sejtbiológia című tudo­mányos könyvét, valamint a Magyarország állatvilága és a Magyarország kultúrflórája tudományos sorozatok új kö­teteit. Ismét kapható Tóth Dezső: Vörösmarty Mihály című irodalomtörténeti mo­nográfiája. Mai tévéajánlctunk 21.00: Z. Elemér egy napja. Káló Flórián, a népszerű színész ezúttal mint tévájá- tékszerző mutatkozik be a nézőknek. Különös történe­tének hőse Z. Elemér, az át­lag kispolgár, aki magát több­nyire szépnek, okosnak, bá­tornak képzeli.' S a valóság­ban pedig épp ellenkező tu­lajdonságokkal bír. Z. Elemér a Velencei-tónál tölti szabad­ságát. A strandon egyszer­esek régi szerelmét véli fel­ismerni. Odaszalad hozzá, át­öleli — s akkor a meglepe­tés, a hölgy nem azonos Z. Elemér egykori szerelmével. De addigra már ott terem a hölgy vőlegénye, s felpofoz­za a tolakodó lovagot. Az inzultust szenvedett Z. Ele­mér megtorlásra készül. De nem azonnal. S nem is a va­lóságban. Hanem csak képze­letében. Ezért is a műfaji megjelölés: tévémonológ. Gon­dolatait — belső monológ formában halljuk, aztán fan­táziáját megelevenedni lát­juk. Ebben Z. Elemér me­gint bátor, merész, hősies. S a történet szerinti sérelmé­nek megtorlásán túlmenően leszámolásra készül mind­azokkal, akik szerinte kar­rierjének útjába állnak. A főszerepben Öze Lajost láthatjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents