Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)
1974-12-29 / 303. szám
i. Szabó Gyula: IJSZAKAI r — öcsi NE UGRÁLJ ELŐTTEM, mert a bütyködre lépek! — hessegette arrébb Virág Zoli a fiatal targoncásíiút. Hetek óta ilyen kötekedő kedve volt. Négy hónapja hagyta ott n termelőszövetkezetet. Új elnök került a gazdaság élére, akinek első dolga volt, hogy az üzemegységekből a központba vonta össze a gépeket. — A közös, érdeke kívánja így. Tűrhetetlen, hogy a traktorosok akkor kezdik a munkát, amikor kedvük szottyan, és akkor fejezik be, amikor jólesik — magyarázta Barta Tamás elnök, a termelési értekezleten, mert azt is bevezette. A gépműhely dolgozóinak havonta tartott eligazítást. Értékelte a munkát, dicsért és osztogatta a tüskéket. — Mindenki munkájára számítunk, de, ha valaki el akar menni, nyitva a kapu — mond- la. • — Nem lesz ennek jó vége, elnök elvtárs — súgta óvatoskodva Virág az egyik hangos beszélgetés után: — Az emberek nem értenek meg egyszerre mindent. — Majd elválik...' — válaszolt röviden az elnök. Elsőnek az egyik szerelő ment el, őt követte Virág Zoli. Nem tudott elszámolni nyolcvan liter üzemanyaggal. Levonták a béréből. — A szentségit! Nem elég, hogy látástól-vakulásig megyek? Még a benzint is én fizessem meg? Ebből nem kérek — s megírta a felmondó- levelet. — A maszek fuvarokra nincs lehetőség. A gyárban ledolgozom a nyolc órát, és sikta — győzködte otthon az asszonyt elhatározása helyességéről. A többiek hiába marasztalták, hajthatatlan maradt. — Nem sajnálod a tíz évet? —• kérdezte tőle Bakos Ignác, a brigád vezetője. — De..; — mondta csendesen, s másnap reggel már anyagmozgatóként állt munkába a megyeszékhelyen. — Megértem a helyzetedet, de te is értsd meg az övéket. Légy szíves, most tedd félre a személyes dolgaidat, ne jálszd a sértődöttet nekem! Mégy, vagy nem? — szegezte a kérdést türelme fogytával — Megyek — hangzott a bi- zpny tálán válasz. — Jól van, pajtás — veregette meg vállát barátságosan az idős kommunista. Másnap hajnalban Zoli, mint tíz éve megszokta már, kibandukolt a műhelybe, ott kellett jelentkezhiük. — Jó reggelt! — köszönt az egymás után érkező traktorosoknak, akik már tudtak érkezéséről. — Szervusz, Zoli! — rázta meg kezét Bakos Ignác. Jött az elnök is. — MAGUK NAPPAL MENNEK MAJD a Csipkés-dűlőbe, öt emberünk éjszaka is vetett — magyarázta. — Ez mindig ilyen korán kel? — kérdezte suttogva Virág a brigádvezetőtől. — Le sem feküdt talán. A rövid eligazítás után rögtön indultak. Az éjszakai műszakosok épp a fülkéből kászálódtak ki. — Itt a géped, öreg — mondta kedélyesen Virágnak az álmos szemeit dörzsölgető Győri Bandi. Az MTZ motorja lassan járt. Tavalyelőtt vették, Virág kapta, aki most minden különösebb bizsergés nélkül lépett a gázpedálra. — Négy hónap kiesés semmit sem jelent — gondolta, s a forgó után nekivágott a lankának. Elől a nyomot, a tükörből a fasort tartotta szemmel. Indultak a többiek is a reggeli csípős szélben. — Még ezt sem vették le — esett tekintete a jobb oldali ajtó lemezére. Annak idején ő ragasztotta oda a Képes Üjság címlapját. Csak délben álltak meg rö- videbb pihenőre, leszámítva a tartály töltésére fordított időt. — Nem felejtetted még el, Zoli? — kérdezték tőle társai. esztendő alatt dolgozott 6 már harminc órát is egyfolytában. — Nem engedhetem, hogy egészségét és g. gépet kockáztassa.. Még valami baja esik. — Nekem? — ezt úgy mondta Virág, mintha legalább öt munkavédelmi őr vigyázna rá. — Rendben van. Maradjon még egy kicsit, s ha fáradtnak érzi magát, menjen szépen haza — egyezett bele végül az elnök, mert látta: fölösleges minden további tiltakozás, vita, a traktorosból lett traktorost keményebb fából faragták annál, mintsem szándékán egyhamar változtasson. Félórás ellenőrzést tartottak. Rendben találták a cso- roszlyákat, a boronát, s a Ze- tort is. A tompított fény helyett a reflektor széles, ölelkező csóvái vetődtek a táblára. Ahogy le-fel dolgoztak, messziről parányi csillagoknak tűnhettek. — Szépen haladunk — állapította meg Virág Zoltán, miközben üzemanyagot vett feL Éjfél körül szemei nehezedni kezdtek. Oldalt a sötétség feneketlen mélységnek tűnt. Keze s lába alig engedelmeskedett. Ügy érezte, mintha ezer apró tűvel bökdösnék. A fordulóban meleg teát Ivott, az felfrissítette. Nem ringatta már a zötyögés, éberen tartotta, túl volt a ' holtponton. Egy óra tájt aztán újra feltűnt az elnöki autó. — Bírja még? — kérdezte Barta, miután kiszállt a kormány mögül. Gépkocsivezetőjét három napja nélkülözte. Kombájnosként segít a kukoricabetakarításban. ,— Igen — válaszolt Virág Zoli. Azon tétovázott, hogy mondja, vagy ne mondja? Végül elkezdte: — Elnök elvtársi Szeretném visszacsinálni a dolgot Mégis jobb itt a termelőszövetkezetben. Lehet róla azó? Az elnök fáradt arcára mosoly ült, s csak annyit mondott: — Megleszek én nélkületek is — mormogta magában, de most a negyedik hónap után kutyául érezte magát. Megvolt a pénze, de a gép — az, nagyon hiányzott neki. A fürdőből kifelé menet is' ezen törte a fejét, amikor Ráczi Lajos, az alapszervezet titkára lépett hozzá; — Pocsék ősz van a mező- gazdaságra, Zoli! — Az. — Tudod-e. hogy a városi bizottság kérte: írjuk össze a gyárban, kik voltak korábban traktorosok? — Na, és? — Neked is az a szakmád, ■nem? — Igen. — A vetésnek éjjel-nappal mennie kell. Kevés az ember a két műszakhoz. A faluba is kérnek három traktorost. Jó lenne, ha egy hétig te is segítenél nekik — fűzte tovább a szót Rácz. „Hát, innen fúj a szél! Bajban vannak a fickók” —gondolta magában Virág Zoltán. — Hogy gondoljátok? Nem azért jöttem el, hogy visszamenjek. Kiröhögnek a többiek — mondta. — Annyi a munkájuk, hogy még levegőt venni sincs sok idejük. i — Küldjétek mást! — A határt tőled jobban kevesen ismerik, nem beszélve a gépekről, emberekről. Nem szívességet kérünk. A párt küld, a jövő évi kenyérről van szó — érvelt a párt- titkár. Vitáztak egy negyedóráig. - - _ ;— Mennvl van hátra? — kíváncsiskodott válasz helyett. — Ötszáz hektár. — Sok.;; — mondta magában. — Még akkor is, ha Ih'en emberek dolgoznak a földeken. A délután eseménytelenül telt el. Sűrűn néztek az ég-e a traktorosok. Borult volt, de nem esett. Tapasztalatból tud- Ták. így marad éjszakára is. Mióta rákényszerültek az éjszakai vetésre, az emberek, furcsa lázban égtek. Virágnak szokatlannak tűnt anaev igyekezet, meg is kérdezte, amikor hat előtt néhány nerc- cel kiszállt a vezetőfülkébe: — Sok premcsit tűztek ki? — Egv fillért se, a veté««-! így is, úgy is végezni kell! A válaszon nem törhette faiét, piert az, elnök Volgája á-. kezeit, Barta Tamást és a váltást hozta. — Köszönöm a munkák v- kat, derekasan dolgoztak. Reggel újra számítok magukra — fordult a gyáriakhoz. Aztán Virágra nézett. — Virág elvtársi Arra kérem, a gépét vigye a műhelybe. Váltótársát, Győrit alkatrészért küldtem, ki tudja mikor ér haza! így éjjel csak a négy ' a megy. — Vis'.i a fene! — mordult egyet a traktoros. — Kinn maradok én éjszakára is. Nem ördöngős dolog csillagok alatt vetni. Csináltam már nem egyszer. — Pihenésre van «züksége — tiltakozott az elnök. — És a vetés? — vágott vissza amaz, s már döntött, ha törik, ha szakad, az éjszakát is itt tölti. Az eimúlt tíz — jui vau, Z.OUI maju, na kipihente magát az éjszakai műszak után, beszélgetünk róla. Remek traktoros, miért ne dolgozhatna nálunk? Nem haragszik magára senki... VIRÁG KOSZONÖMFELET MOTYOGOTT, aztán felült a gépre. — Jó éjszakát! — azt hitte, hogy elbúcsúzott az elnöktől. ,pedig csak magában gondolta. Felkattintotta a reflektort, s gázt adott A Kossuth Könyvkiadó újdonságai között találjuk Marxnak, Engelsmek és Leninnek a nőkérdésről és a családról írt, e problémakörrel kapcsolatos cikkeit, megjegyzéseit. A szemelvénv- gyűjtemény mellékletként részletet közöl Clara Zetkin: Visszaemlékezések Leninre című Írásából is. Az MSZMP ffe Társadalomtudományi Intézetének gondozásában jelent meg — Böhm Antal tollából — A középrétegek helye a társadalomban. Herbert Marcuse és a harmadik erő filozófiája címmel a lengyel Józef Forgosz veszi marxista kritikai bírálat alá Herbert Marcuse tanait. A Szépirodalmi Könyvkiadó az Olcsó könyvtár sorozatban jelentette meg Kaffc-ca Margit három kisregényét, Két nyár címmel; a kötethez Bodnár György- írt utószót. Kenyeres Zoltán tanulmánykötetének címe: Gondolkodó irodalom. Megjelent Kis Ervin regénye, az Origenesz, Módos Péter: Lecke fiúknak című regénye; Molnár Gál Péter tanulmányokat, portrékat közlő kötete, az Izgága színház: Kondor Béla verseskötete, a Jelent hagyni és Kis Ferencne, a Munka és Virágcsendélet (Mohácsi Regős Ferenc grafikája) Ki ne mondd hogy nem érdekel az élet mert semmit nem adott, ki ne mondd. — Apád még él és apáik, is éltek —■ hogy nem érted, s jövődért, ki ne mondd! Ki ne mondd, hogy itt nem éltek hősök, s az élők mind gyávák, ki ne mondd. — Vérűk beléd is átöröklődött —, hogy te ezt nem érzed, ki ne mondd! — Ha akarsz bármilyen magasan repülhetsz — hogy nem akarsz szállni, ki ne mondd! Ki ne mondd, hogy a pénz az igaz isten mert bárkit megvehetsz, ki ne mondd. — Igaz, élnek még páran ilyen hitben —, hogy köztük vagy te is, ki ne mondd! Ki ne mondd, hogy soha nem szeretett, s gyűlölsz minden lányt íi ne mondd, ogy nem érvényesülhetsz tért mindenki elnyom, :i ne mondd! ki ne mondd. Elhagyott igaz de el nem felejtett, hogy én súgom — lesz más—, • ki ne mondd! Szabó István ÍJ KÖNYVEK szerelem; utóbbihoz Juhász Ferenc írt bevezetőt. Irodalomtörténeti kuriózum Gárdonyi . Géza Titkos naplója, melyhez Z. Szalai Sándor irodalomtörténész irt bevezetést és utószót. A Magyarország felfedezése sorozat 12. köteteként látott napvilágot a Molnár Géza pesterzsébeti szociográfiai riportjait tartalmazó Külvárosi barangolás. A Magyar remekírók sorozatban jelent meg Móricz 'Zsigmond nagylélegzetü történelmi regénye a Tündérkert, A nagy fejedelem és A nap árnyéka trilógiát tartalmazó, Erdély. Most került a könyvesboltokba a Szabó Lőrinc naplóját, válogatott leveleit és cikkeit ismertető kötet; ezt Kabdebó Lóránt irodalomtörténész rendezte sajtó alá. A Corvina Kiadó képzőművészeti újdonságai között találjuk a Barcsay Jenő életművét, művészetét bemutató, színes reprodukciókkal illusztrált albumot, melynek szerzője Péternyi Katalin. A karácsonyi könyvvásárra 3. kiadásban látott napvilágot Kömer Éva művészettörténész Derkövits Gyula művészetét bemutató albuma. A művészet kiskönyvtára sorozat legújabb kötete Csizmra Gyula festőművész életútját mutatja be, Haulisch Lenke tollából. Megjelent Német Lajos művészettörténész tanulmánykötete, A XIX. század művészete a historizmustól a szecesszióig címmel. Kovács Éva könyve az Árpád-kori ötvösséget mutatja be. számos illusztráció kíséretében. Az Építészeti hagyományok sorozatban Kelényi György kötere a Kastélyok, kúriák, villák. Szabolcsi Miklós érdekes tanulmánykötetének címe: A clown mint az művész öruarc- kéne. A Gondolat Könyvkiadó Társadalomtudományi Könyvtárának új kötete a Történelem és filozófia; ez a mű a szovjet filozófiai kutatások legfrissebb törekvéseit mutatja be, Huszár Tibor válogatásé ban, A Világjárók sorozatában látott napvilágot Ignácz Rózsa és Vámos Magda útleírása, a Tűzistermő Hawaiban egykor és most. A Szemtől szemben sorozat legfrissebb kötete Federico Fellini, ,Ne- meskürty István tollából. Moszkva könyvtarai Moszkva délnyugati részén, egy új lakótelepen, ahol több akadémiai intézet is működik, áll a társadalomtudomány i alapkönyvtár. A könyvtár polcait 7 millió kötetnyi történelemtudományi, filozófiai és közgazdasági mű tölti meg. Az olvasótermekben egyidejűleg 700 személy tanulmányozhatja a könyveket. A’ kölcsönzőhelyiséget liftek és elektromágneses posta köti össze a könyvtárakkal. Ugyanebben a kerületben fog állni a kétmillió kötetes orvosi könyvtár épülete is. Több mint 40 millió könyvet őriznek Moszkva 1400 köz- könyvtárában, melyek közt van a világ legnagyobb könyv-* tára, a Lenin Könyvtár. Ebben 27 millió könyv található, a föld 200 különböző nyelvén. A közkönyvtárak gazdája az állam vagy a szak- szervezetek. A könyvtárak látogatása ingyenes. I NÓGRÁD - 1974, december 29., vasárnap 5
