Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-29 / 303. szám

I Szorgos női kezek végzik az „Ipoly” íotel és heverő kárpitozását Balassagyarmaton az Ipoly Bútorgyárban. A közkedvelt bútordarabok minőségileg kifogástalanok, ami a jó munka ékes bizonyítéka A kongresszusi előkészületek és az ifjúkommunisták Az MSZMP X. kongresszií- A most folyó beszámoló vitájában. Segítsék a jelölő bi- sa óta megnőtt a fiatalok ará- taggyűlések, és az ezt megelő- zottságok felelősségteljes .. nya a nógrádi pártalapszerve- ző időszak tapasztalatai azt munkáját. Ne legyen közöm- zetekben is. Ezt a nyilvánvaló igazolják, hogy ezzel asz aktivi- bős egyetlen fiatal párttag szá- tényt azért érdemes hangsú- tással a fiatalok nem adósak, mára sem, hogy kik vezetik lyozni, mert a X. kongresszust A kongresszusi munkaverseny- a pártszervezeteket a követke- megelőző négyéves időszakban ban (részt, vevő munkabrigádok- ző években, nem egészen ez volt a helyzet, ban, szocialista brigádokban Az utóbbi években erőtelje- Jelenleg a több mint húszezer eredményesen dolgoztak. De sen fejlődött a pártszervezetek párttag 11 százaléka fiatal, és az őszi mezőgazdasági betaka- ifjúságpolitikai munkája; és ezek töbsége KISZ-tag is. Az rításban is felmérhetetlen segít- ennek gyakorlatában oroszlán- idén felvett párttagok majd séget nyújtottak az ifjúmun- rész jut a fiatal kommunis- 66 százaléka 30 éven aluli fi- kás-kollektívák, diák- és kat-o- fáknak. Az eddigieknél na- atal. Túlzás nélkül állíthatjuk, nafiatalok. gyobb arányban vállalkozza­hogy a fiatalok számarányuk- A beszámoló párttaggyűlé- nak arra, hogy egyrészt a pár­nál is jelentősebb politikai seken‘ is sokan jelentkeznek fon belül, másrészt a KISZ- erőt képviselnek, mert az élet- szólásra, és bátran, nagy fe- ben az ifjúságpolitika első szá- korukkal együttjáró agilitás- lelősségérzettel beszélnek sa- mú munkásai legyenek. A sál és az előző generációknál ját, vagy az általuk vezetett KISZ 1974/75. évi akcióprog- magasabb fokú általános, jfjúkollektívák tevékenységé- ramja, a felszabadulási be- szakmai és politikai művelt- ről, teszik szóvá a meglevő hí- számoló, valóban a XI. párt- séggel rendelkeznek. Van kö- bákat és vállalnak részt a to- kongresszus politikai előké- zöttük olyan, aki tagja a párt- vábbi teendőkből. Számos tét- szítésének szerves része le­vagy KISZ-vezetőségnek, pro- tűk igazolja, hogy hasznos, te- gyen. S ezért az ifjúkommu- pagandista, de ott dolgoznak vékeny résztvevői a pártpoli- nisták tudásuknak, képessé- a fiatalok a különböző állami, tika végrehajtásának, felvéte- güknek és érdeklődésüknek társadalmi szervek, tömeg- lükkel valóban erősödött a megfelelő munkát végezzenek, szerveztetek aktivistái között is. párt Most, amikor a XI. kongresz- A pártal'apszervezetekben szusra készülünk, jogos a kér- a kongresszusi előkészületek dés: mit, és mennyit tesznek kellős közepén tartunk. A be- a fiatal párttagok az élőké- számoló taggyűléseken megvá- szítő munka sikeréért, mit vár lasztották a vezetőségválasztó tőlük a párt ebben a munká- januári taggyűlések tisztség- ban. viselőit, köztük fiatalokat is. Várható, hogy a pártszerveze- MindeneteeSofct azt, hogy fo- j vezetőségeiben, az irányí- kozott politikai aktivitással, tó testületekben arányuk to- cselekvően vegyék ki részű- vább fog nőni. Egyre több két a közös munkából. A fia- pártszervezet ismeri fel, hogy tál kommunisták egy részének nemcsak a statisztika miatt ez lesz az első kongresszusa, szükséges a fiatalítás, de a Nagyszerű lehetőség ez arra, növekvő feladatok, a dinami - hogy az előkészítés során alap- kusabb munka is ezt követeli, szervezetük tagsága előtt is- y.y. a fény a fiatalok iránti bi- mételten igazolják a bizalmat, zaJom újabb jele, egyben foko- amit felvételükkor az alap- zoff felelősséget jelent az ifjú- szervezet irántuk tanúsított, kommunisták számára. Járjanak élen az önkéntes a pártszervezetekben foko- munkavállalásban, időben és zott politikai aktivitást vár­maradéktalanul tegyenek ele- nak tőlük, különösen akkor, get megbízatásaiknak, segít- ba választott tisztségviselők senek a vezetőségnek, a párt- lesznek. Elvárják tőlük, hogy csoportnak, mind a tartalmi, gondosan tanulmányozzák a mind pedig a szervezési fel- kongresszusi irányelveket, és adatok ellátásában. aktívan vegyenek részt annak MEGYÉNK mezőgazdasági dolgozóinak munkáját a megfontoltság, a tudatos célra 'törés jellemzi. A negyedik ötéves tervre elő­irányzott célkitűzések sikeresen teljesülnek. A termelés évi átlagos üteme a tervezett két-, három százalékkal szemben hat-hét százalé­kos volt az idén, amely megfelel az orszá­gos dinamikának. A halmozott termelési ér­ték az elmúlt három esztendőben a termelő­szövetkezetekben 34 százalékkal, az állami gazdaságokban 20 százalékkal nőtt. Emelke­dett a munka termelékenysége. Az árbevé­tel 30—32 százalékkal haladja meg az 1970. évit — állapította meg a mezőgazdasági ve­zetők megyei értekezlete. Az elért eredmények tükrözik, hogy a me­zőgazdaságunk az alapvető kérdésekben a Központi Bizottság által megjelölt úton ha­lad. Kihasználja az anyagi-műszaki bázist, törekszik arra, hogy a termelés a legkedve­zőbb ütemnek megfelelően haladjon, és emel­kedjenek a hozamok. Nagy gondot fordít a szarvasmarha-tenyésztésre. Mint arról már beszámoltunk, a tolmácsiak felhívása alap­ján a lehetőségekhez mérten, emelik a cu­korrépa termőterületét is. Termelőszövetkezeti parasztságunk tisztá­ban van azzal, hogy az üzemek gazdagodá­sának, a tagság jóléte emelésének kizáróla­gos alapja a szorgalmas, jó minőségben vég­zett munka. Természetesen, anyagi befektetés nélkül nem lehet elképzelni a mezőgazdasá­gi üzemek fejlesztését. Nógrád megyében — ahol köztudottan kedvezőtlen körülmények között dolgoznak az üzemek —, ezt erőtel­jesebben kell hangsúlyozni. De ez nem je­lenti azt, hogy mértéktelenül hulljon a fo­rint a tsz-ekbe. Maguknak az üzemeknek kell — az állami támogatás mellett — 6aját erejükből az anyagi feltételét megteremteni a magasabb szintű gazdálkodásnak. Ennek viszont nagyon megfontoltnak, körültekintő­nek. határozottan eredményre törekvőnek keli lennie, a takarékosság elveinek legszi­gorúbb betartása mellett. Ezzel kapcsolatban a Központi Bizottság közelmúltban megjelent közleménye így hív­ta fel a figyelmet; „... minden szinten és minden gazdálkodó szervnél szigorú takaré­kosságot kell érvényesíteni. Nagy felelősség hárul a költségvetési szervekre az előirány­zatok maradéktalan betartásában. Követke­zetesen korlátozni kell az igazgatási, ügyvi­teli kiadásokat, és meg kell akadályozni a luxusjellegű kiadásokat. Határozottan fel kell lépni a pazarlással, a társadalmi tulaj­don megkárosításával szemben.” Mély, gondolkodásra késztető szavak ezek, amelyek minden tekintetben az ország, a helyi üzemek és nem utolsósorban az embe­rek érdekeit szolgálják. Kinek az érdeke el­sősorban, hogy gazdaságosan, a takarékosság szigorú betartása mellett fejlődjön a terme­lőszövetkezeti üzem, amelynek gazdasági helyzete szoros kapcsolatban van tagjainak anyagi helyzetével. Egy pazarló, a szegénysé­gig leromlott gazdaságtól egyetlen tag sem várhatja, hogy magas jövedelmet biztosítson. Ha számba vennék, hogy a meggondolatlan­ságból, az ötletszerű gazdálkodásból, a nagy­ravágyó beruházásokból milyen károk ke­letkeztek már a megyében is, horribilis ősz- szegről lehet beszélni. Takarékosságról, az anyagiak megfontolt felhasználásáról határozatokat gyártató le­het, de eredménye akkor válik valósággá, ha az emberek tudatába vésődik: a takarékosko­dás az ország, az üzem, az ember javát szol­gálja. Aki emlékszik a régi paraszti sorsra, arra is emlékeznie kell, hogy éppen kiszol­gáltatott helyzeténél fogva a földművelő em­ber volt az igazán takarékos ember. A ko­csijáról lehulló maréknyi szénát felvette, hogy az se menjen karba. Az utolsó talpalat­nyi földet is megművelte, hogy hasznot hoz­zon számára. A világért sem tett volna egy fél téglát sem az épülő falra anélkül, hogy na számította volna ki: milyen hasznot hoz ez gazdaságának., És miért volt mindez? Hogy amikor az év végén összeszámlálta: mit ered­ményezett a takarékoskodás, derüljön ki, mit fizetett a népellenes államigazgatásnak, hogy a burzsulyok gondtalanul dőzsölhesse­nek. Akik élnek még a régiek közül, nem ta­gadhatják az igazságot, mert így volt. Ma azért kell takarékoskodni, gondosan gazdálkodni, a fölösleges fényűzést, költeke­zést elkerülni, hogy a dolgozó népnek jus­son tötíb, a dolgozók hazája szépüljön, gaz­dagodjék. Azért, hogy a megtakarított pénz­összeg kamatozzon egy magasabb szintű gaz­dálkodás érdekében. Ez minden becsületes embernek csak érdeke lehet. És, ha érdeke, akkor jogosan teszik szóvá, ha a traktorve­zető, az ebédidő alatt egy órán át a motort a háza előtt járatja. Elfogyaszt több liter üzemanyagot, amelynek ára már sohasem té­rül meg. Mit szól ehhez a lelkiismerete... ? Azt szokták mondani: mit jelent az az egy óra üres járat, hiszen az embernek ét­keznie is kell. De egy év alatt az egy óra több órává növekszik, a haszontalanul elfo­gyasztott üzemanyag literjei megsokszorozód­nak. És, ha más traktoros is hasonlóan cse­lekszik? Takarékoskodni eredményesen ak­kor lehet, ha annak szükségessége minden ember tudatába mélyen belevésődik. Termé­szetesen, a takarékoskodást a traktoros üzemanyagával bezárni nem lehet, mert a beruházások gondos megtervezésénél, a ter­melési szerkezet kialakításánál, az állatállo­mány fajtájának megválasztásánál, az új nö­vénytelepítésnél kell igazán a takarékosko­dásra gondoni. Nem azért, mintha a fölösle­ges adminisztrációs költségeknél nem lehet­ne felülvizsgálni a sok fölösleges kiadást. MINDEN területen szükség van a takaré­kosságra, mert a világipacon szédületes ka­vargással folyik a küzdelem. És mi ettől a világpiactól nem tudjuk teljesen függetlení­teni magunkat. De a mi társadalmi rendsze­rünk, éppen a lényegéből fakadóan, a kapi­talista világban végbemenő katasztrófát ki­kerülheti, ha gazdaságát körültekintően, ta­karékosan fejleszti. Ennek pedig egy része a megyénk mezőgazdasága is. Ehhez kell tar­tani magunkat. A Központi Bizottság így fogalmazott: „... minden szinten és minden gazdálkodó sze-rvnél szigorúan takarékossá­got kell érvényesíteni”.. Ez egyik fontos fel­tétele, hogy a megkezdett utunkat törésmen­tesen folytathassuk. Bobál Gyűl* T raktormúzeum A lengyel „Ursus” Traktor- amely bemutatja a lengyel gyár ipari múzeumában min dig óriási a forgalom. Az el­múlt évben 474 kiránduló­csoport, összesen 17 000 láto­gató kereste fel. A vendégeket íegijóbibam a gyár nyolcvanévi fennállása traktorgyártás fejlődésének történetét. Ugyanakkor meg­tekinthetik az Ursus gyár egyes szerelőcsarnokait is, megismerkedhetnek a legkor­szerűbb traktorok bonyolult alatt előállított traktorok és szerelési folyamatának egyes gépek gyűjteménye érdekli, részleteivel. Csökkent a számuk A mozgalmi adatok arról tizenhat. A taglétszám vi- tanúskodnak, hogy Nógrád- szont 46 200-ról 47 400-ra ban a fogyasztási szövetkeze- emelkedett. 1 A részjegyalap tek száma 1970 óta fokozato- négy éve 8,6 millió forint volt, san csökken. Anyagi erejük tavaly viszont már meghalad­viszont koncentrálódott. Míg ta+.a 10 Az egf tagTa _ . ...... jutó reszjegyalap négy ev 1970-ben 21 ÁFÉSZ működött alatt 81 százalékkal emelke­a megyében, tavaly mái-csak dett. LASSŰ patak vizének folyás sa áll meg olyan csendesen, miként beszélgetésünk. Észre sem veszi az ember, hogy hallgat mán a másik, Visszatértem... foglaltsága van, hogy felsorol­ni is sok időbe telne. No, de a gyár, a kohászati üzemek, a sok közül a leg­fontosabb ... — Néhány rövid év alatt is, elég látványos eredménye­mért gondolatait I a pillanat- élesebb gondolkodású embe- tónak Antal Gyulát, ózdi nyi szünetben is tovább so- rek már tudták, látták a há- munkatársamat szemelte ki a dorják az elmondottak. ború közeli befejezését. Még- minisztérium. Jött, s vele értünk el. Természetesen, A töprengés másodpercei bevonultattak. 1945 májú- együtt én is, termelési főmér- ez nem elsősorban a mi érde- ezék. .... sában fogságba estem, s csak nőknek. műnk, hanem a céltudatossá­Miként lehet megközelíteni augusztusban jutottam haza. A szülőhelyre visszatérés £é, a jó előrelépése, a szerve- az embert? Apám is — életében immár első, és az azóta eltelt évei- zésé és a kitűnő szakmunkás­Hogyan lehet kirekesztem a másodszor, mert megjárta az ről beszél. A munkáról, a beszélgetésből a főmérnököt, a első világégést is — hadifo- munkáról és megint csak ar- Salgótarjátó Kohászati Uze- golytáborba került, s amikor ról. És a városról, az embe­rnek második számú emberét? visszatértem a családomhoz, nekről. Lehetetlenség. nekem kellett gondoskodni ró- — Nagyon szeretem Salgó­Ügy összenőtt már Ürmös- luk. A velünk együttélő nagy- tarjánk A feleségem soproni, sy László a gyárral, hogyha mamáról, a két húgomról, az más hangulatú, szokásaiban nem arról, s nem ott, bent édesanyámról. is eltérő városból származik, beszélne, tálán nem is ó len- Nehéz évei voitak ezek a mégis, olyan hamar be tu­húszegynéhány éves fiatal- dott illeszkedni, rövid idő embernek. Munka, munka, után is úgy érezte itt ma- majd 1948-tól, amikor Mis- gát> mintha sosem járt vol­Hiába: tizenhárom éve él, lélegzik már együtt a hajdan Salgótarján iparának bölcső­jét ringató acélgyárral. S eb­ből három évig a termelési főmérnök tisztét töltötte be, a fennmaradó, immár tizedik éve pedig főmérnök. Előtte meg? kolcon is beindult az egye­tem, esténként tanulás is, a félbeszakadt évek folytatá­sa. 1951-ben kohómémöki dip­lomát szerzett, és Özdra ke­rült, a vasműhöz. Tíz évet töl­tött el ott, a durvahengermű- — Itt születtem ugyan Sál- ben; technológusként, majd település. Kicsit nyersek ezek gótarjánban, de, hogy nem termelésirányító mérnökként az emberek, de őszinték —és na más helyen életében. Kü­lönös hangulata van szülőhe­lyemnek. A város sallangmen­tes jellege, s néha drasztiku­san megnyilvánuló őszintesé­ge olyan hatással van az em­berre, mint semmilyen másik maradhattam mindvégig ben­ne, nemcsak rajtam múlott. Az élet hozta így. Igen, az előre kiszámíthatat­lan fordulatok, s a kénysze­rűség. — Gyermekkoromat, majd a gimnázium első éveit itt töltöttem a városban, aztán Miskolcra települtünk át. Be­fejeztem középiskolai tárrul- mányaimat, majd egyetemre jelentkeztem: gépészmérnök akartam lenni, Budapesten. S milyen megfoghatatlanok az emberi sorsok ... Mint a töb­bi, hozzám hasonló korú, le­vente voltam akkor, 1944 dolgozott. És jött a visszatérés a szü­lőhelyre, a gyermekkor ál­maihoz: Salgótarjánba. — Kevés Volt már {vala­hogy a munka Ózdon. Rutin­jellegű feladatokat oldottam meg, s bár szívesen tettem, nem annyira érdekelt már. Többre vágytam, másra. Az ember belefárad az egyhan­gúságba, mert bent feszíti, hajszolja a felszabadítatlan energia. Kinek-kinek miként hozza az élet a meglepetéseket... — Mindegy, milyen okok őszén, amikor már nagyon kö- miatt, de 1961-ben a kőhá­zéi vijjogtak a szovjetek ka- szati üzemek régi vezetői he- tyusái, amikor a józanabb, lyett újakat kerestek. Igazg^­ez megnyerő. Könnyű kap­gárdáé. Nagy rekonstrukciós munkákat végeztünk, s foly­tatunk még ma is. Szinte meg­fiatalodik a gyár; a hideg- hengermű, a huzaimű, az ön­töde, a kovácsolóüzem. S mellette még mennyi a más feladat... Mert a nagy mun­káknak ezernyi apró összete­vője van, az ember néha azt hinné, mellékesek. De nem: a kis. kitérők is a cél felé ve­zetnek, csak meg kell velük birkózni. De közben nem sza­bad szem elől téveszteni a nagy célt, az elsőrendű fon­tosságút; iránytűvel a kézben kell járni, az idő és a felada­tok iránytűjével, s akkor nem lehet letérni a megkezdett útróL A fejtegetés rövid — a tar­csolatba kerülni velük, hamar talom óriási. Ürmössy László otthonra talál közöttük az is tartja magát a sok beszéd- idegen is. ről szóló közmondáshoz. Igen, így van. Hát még ha TELEFON csenget aszta- társadalmi elkötelezettségei*, Ián, beszélgetésünk alatt im- sokrétű munkája is segítik már sokadszor. Felveszi a ebben. Ürmössy László mór hallgatót, valamit röviden fej- a visszatérését követő évek- teget, s közben tekintetem a ben országgyűlési póttag volt, háta mögé, a falra vetődik, egészen 1967-ig, aztán a vá- Két nagyméretű kép díszíti rosi pártbizottság gazdaság- politikai bizottságában dolgo­zott, s végzi segítő munkáját még ma is, a gyárban pedig a párt-végrehajtóbizottság tag­ja. De mindezek mellett még mai.. annyi önkéntes, hivatalos el­a dolgozószobát: az egyiken a vadregényes salgói táj, a másikon acélt csapoló mun­kások. Talán életének szimból»­Karácsony György NÓGRÁD - 1974. december 29., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents